Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-26 / 147. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G 2000. JÚNIUS 26., HÉTFŐ BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Drágult a dollár A Budapesti Árutőzsde gabonapiacán az elmúlt héten 6,1 milliárd forintot meghaladó értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős pénzpiacon 17,7 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz cserélt gazdát - derül ki a BÁT hét végi összefoglalójából. A gabonapiacon összesen 2653 kontraktus került forgalomba. A takarmánykukorica júliusi és jö­vő év márciusi ára csökkent, a novemberi és decemberi viszont emelkedett. Ebből a termékből 1662 kontraktussal kereskedtek. Nagymértékű - 800-2040 forin­tos - értékvesztést könyvelhetett el a malmi búza. A takarmány- búza két távolabbi lejárata 200 forinttal gyengült, az augusztusi termin viszont ugyanennyivel erősödött. A takarmányárpa szeptemberre 250 forinttal drá­gult, decemberre viszont 300 fo­rinttal lett olcsóbb. A repcét szeptemberre 100 forinttal ala­csonyabban jegyezték. A napra­forgó idei lejáratának árfolyamai 400-750 forinttal zártak maga­sabban, míg a szója két terminre 800, illetve 1020 forinttal ért ke­vesebbet. A határidős devizapiacon - 50029 kontraktus adásvételé­vel - ismét élre tört az euró. Az amerikai dollár minden határ­időre 4,70 és 5,10 forinttal zárt magasabban Az euró viszont - 0,25-0,50 forinttal - alacso­nyabban fejezte be pénteken a kereskedést. Az angol font pia­cán két új lejárat nyílt: a júliusi 416, a szeptemberi 419 forin­ton. A távol-keleti fizetőeszköz árfolyamai 9-10 forinttal erő­södtek. A japán jen piacán is megnyílt 267,11 forinton a júli­usi, 283 forinton a jövő márciu- si lejárat is. ______________-ug­E lég lesz a kenyérgabona Hiába növekedett a gabona vetésterülete, az időjárás ismét keresztülhúzta a gazdák számításait. Már bizonyos, hogy búzából a becsültnél kevesebb kerül a magtárakba, a kenyérnek való azonban bizonyosan meglesz - ígérik a szakemberek. Kérdéses azonban, hogy hányán adják el végül az államnak a közben egyre dráguló búzát. Budapest Az elmúlt hetek száraz, aszályos időjárása szá­mokban ma még ki nem mutatható károkat okozott a gabonafélékben. A csapadékhiány el­sősorban az őszi búza, valamint a tavaszi árpa fejlődését hátráltatta. Szakértők szerint az idei búzatermés a vártnál kevesebb lesz. A betaka­rítható mennyiség a belföldi szükségleteket fe­dezni fogja, de már bizonyosnak látszik, hogy csökken az exportálható mennyiség. Ez rövid távon áremelkedést okozhat. A tavaszi árpánál ellentmondásos helyzet alakult ki, amelynek következményeként a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán a búza és az árpa ugyanazon határidőre szó­ló jegyzései közötti különbség eltűnt, sőt több terminre már drágábban jegyezték a ta­karmányárpát. A szakemberek szerint a beta­karított mennyiségből várhatóan csak a ha­zai, egymillió tonnára becsült igényt lehet majd fedezni, exportra nem, vagy csak na­gyon kevés jut. A termelők június 15-ig jelenthették be igényüket a megyei földművelésügyi hivata­loknál az étkezési búza garantált áras állami felvásárlására. Csak azok a gazdák vehetnek részt felvásárlásban, akik az előirt határidőig eleget tettek bejelentési kötelezettségüknek, és kérelmüket a FM-hivatalok visszaigazol­ták. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának tájékoztatója szerint csak azoknak a gazdál­kodóknak a kérelmét fogadták el, akik szám­lával vagy vételi jeggyel igazolták, hogy a ve­téskor minősített fémzárolt vetőmagot hasz­náltak fel. A búza állami felvásárlása augusztus 1-jén kezdődik. A kijelölt raktárakba csak olyan új­búzát lehet beszállítani, amely megfelel az elő­írt minőségi követelményeknek. Az erről kiállí­tott minőségi tanúsítvány nem lehet hatvan napnál idősebb. A dokumentumot az első szál­lítmánnyal kell átadni a felvásárlónak. _________________________________________________________(ÚJVÁRI) Drágák a növényi élelmiszerek A növényi élelmiszerek ára majdnem négyszer olyan ütem­ben nő, mint az állati eredetűeké. A gazdaságkutatók elem­zései azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termékek piacán az idén is túlkínálat lesz. Az élelmiszerek iránti belső ke­reslet két százalékkal bővülhet. Budapest A GKI Gazdaságkutató Rt. előre­jelzése szerint a mezőgazdasági termelői-felvásárlási árszínvonal alakulásában az idén a növényi termékek árának emelkedése lesz a meghatározó. Ezt látszik igazol­ni, hogy az első negyedévben végbement több mint 15 százalé­kos átlagos termelői áremelkedé­sen belül a növényi termékek ára több mint 22, míg az élő állatoké és állati termékeké csupán 5,9 százalékkal növekedett. A gazdálkodók gyakran tesz­nek kísérletet az árszínvonal fel- tomázására, törekvésüket azon­ban - a szakemberek szerint - az idén sem tudják majd érvényesí­teni abban a mértékben, amilyen­ben termelési költségeik növek­szenek. A GKI prognózisa szerint eb­ben az évben tovább mérséklőd­nek a mezőgazdasági jellegű be­ruházások. A nemzetgazdaság­ban nyilvántartott összes beruhá­zásból a mezőgazdaság részará­nya tavaly is csökkent. Ez a ten­dencia 2000-ben folytatódik. A szakemberek csak a géppark bővülésére, fejlesztésére látnak esélyt. Az építési beruházások gyakorlatilag leállnak, mert az ágazatban nincsenek meg az anyagi források az ilyen típusú fejlesztésekhez, a külső tőke be­csalogatásának pedig nem kedvez az ágazat bizonytalan helyzete. A gazdaságkutatók ebben az évben a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek iránti belső kereslet mintegy kétszázalékos bővülésével számolnak. Az ag­rárexport lehetőségei a fontos külpiacokon, de mindenekelőtt az Európai Unió tagországainak piacain javulni fognak. Várhatóan a kivitel gyorsabban bővül, mint a behozatal. u. o. A nők többet dolgoznak Budapest Magyarországon az emberek ma már kevesebb időt tölte­nek munkával, mint 14 évvel ezelőtt, ennek megfelelően több idejük jut valamilyen szabadidős tevékenységre. A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) tavaly ősszel ismé­telte meg 1986-os időmérleg­felmérését. ám a nők ma 10 százalékkal ke­vesebb időt töltenek ilyen jellegű tevékenységgel, mint korábban. A szabad idő felhasználását ele­mezve megdöbbentő adatot rög­zítettek a KSH munkatársai. Ki­derült, hogy a szabadidős tevé­kenységekre fordított összes idő 60 százalékát a tévékészülékek előtt töltik az emberek. A koráb­biakhoz képest bővült viszont a sportolásra és a sportrendezvé­nyek látogatására fordított idő is, miközben csökkent a moziba já­rással, rádiózással, olvasással és . beszélgetéssel eltöltött órák szá­ma. Az elmúlt mintegy fél évti­zedben jelentő­sen, 70 százalék­kal nőtt a vallás­gyakorlásra for­dított idő. Az emberek időfelhasználá­sával kapcsola­tos változásokat a KSH kutatói a gazdaság szerke­zeti átalakulásá­val, a mezőgaz­dasági népesség csökkenésével, illetve a szolgáltatásban dolgo­zók számának növekedésével, valamint a munka hatékonyságá- nak javulásával magyarázzák. ■ MUNKÁVAL TÖLTÖTT IDŐ Vukovich Gabriella, a KSH elnök- helyettese azt hangsúlyozta, hogy az emberek átlagosan 14 százalékkal kevesebb időt fordí­tanak kereső- tevékenységre, mint a majd más­fél évtizeddel ez­előtt végzett első vizsgálat idején. Általában keve­sebb időt töltünk kötött tevékeny­ségekkel, a mun­ka mellett ugyan­úgy igaz ez a ~ csökkenés a ta­nulásra, a közlekedésre, a ház­tartásra és a gyereknevelésre. Eközben 16 százalékkal megnőtt a szabadidős tevékenységre for­dított idő, vagyis kicsit ráérősebben, kevésbé hajszoltan élünk - legalábbis a számok tükrében. Amikor a főváros és a vidék közötti különbségeket vizsgál­ták, kiderült, hogy a budapesti férfiak időben csak háromne­gyed annyit dolgoznak, mint vi­déki társaik. A férfiak közül egyébként a vezető beosztásban lévők nagyobb teljesítményre kényszerülnek, mint korábban. Ezzel szemben a nők többet dol­goznak mint 14 éve. Ez alól csak a mezőgazdasági fizikai munkát végzők kivételek. A háztartásra fordított idő ösz- szességében 15 százalékkal nőtt, ÖSSZES SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG Ingyenes lesz a kilépés Budapest Az utóbbi napokban a köte­lező kamarai tagság meg­szűnésével kapcsolatban több olyan nyilatkozat is el­hangzott, amely a kamará­ból való kilépés költségeivel foglalkozott. Az Igazságügyi Minisztérium tegnap közle­ményben cáfolta, hogy a ki­lépésnek bármilyen költség­vonzatai lennének. 2000. november 1-jével a kötele­ző kamarai tagság megszűnik. Erre való tekintettel a jövőben a cégbíróság csak abban az eset­ben tartja majd nyilván a tagság­ra vonatkozó adatokat, ha a vál­lalkozó úgy dönt, hogy kamarai tagságát fenntartja - így az IM közleménye. - Azoknak a vállal­kozásoknak, cégeknek pedig, amelyek a tagságukat megszün­tetik, ezt a cégbíróságnál be is kell jelenteniük. Az utóbbi hetek felmérései azt bizonyítják, hogy a kamarai tagoknak csak mint­egy öt-tíz százaléka fog önkéntes alapon a kamarákban maradni. A kamarákból várhatóan kilépő vállalkozók nagy számára tekin­tettel a kormány a legutóbbi ülé­sén úgy döntött, hogy a kötelező kamarai tagság megszüntetése nem eredményezheti a kamarák­ból kilépő tagok anyagi megter­helését, nem jelenthet tehát kü­lön fizetési kötelezettséget. A kormány haladéktalanul in­tézkedik, hogy a parlament még a kötelező kamarai tagság meg­szűnése, november előtt elfogad­hassa azt a törvénymódosítást, amelynek eredményeként a ka­marából való kilépéssel kapcso­latos cégbírósági eljárásért a vál­lalkozásoknak nem kell fizetniük - szögezi le a közlemény. ■ Tanácsok EU-vállalkozóknak Budapest - ITDH Az EU és Magyarország kö­zött 1993-ban megkötött tár­sulási szerződés, az úgyneve­zett Európai Megállapodás tízéves átmeneti periódust ír elő a szabad vállalkozás teljes megvalósítására. Az egyéni vállalkozóként való le­telepedést a tagországok engedé­lyezik, saját nemzeti szabályozá­suk követelményei alapján - tájé­koztatott Komád. Zsuzsa, a Ma­gyar Befektetési és Kereskede­lemfejlesztési Kht. (ITDH) mun­katársa. Országspecifikus az egyéni vállalkozó jogi helyzete is, ezért ajánlott beszerezni az adott jogszabályokat és helyi ügyvéd segítségét kérni azok ér­telmezéséhez, mielőtt a vállalko­zó dönt a külföldi letelepedésről. A legfontosabb ismerni a társasá­gi jogszabályokat, az adózás és a társadalombiztosítás előírásait. Bármely EU-tagállam eseté­ben szükség van a vállalkozói ví­zumra, amelynek megszerzésé­hez különböző dokumentumok­kal kiegészített kérelmet kell be­nyújtani az adott ország konzulá­tusára. A mellékelendő doku­mentumok közt igazolni kell a te­vékenység folytatásához nélkü­lözhetetlen végzettséget, ameny- nyiben azt az adott ország szabá­lyai megkövetelik, és a vállalko­zás profittermelésének beindulá­sáig a vállalkozó és családjának megélhetéséhez szükséges anya­gi eszközök meglétét. A vízum általában korlátozott időtartamra szól, és kérvényezése illetékkö­teles. (STS) Újra támad a tűzelhalás A fertőzött gyümölcsösökben növény-egészségügyi zárlat kell Az agrártárca mintegy tízezer hektárra becsüli a tűzelhalás által veszélyeztetett gyümölcsültetvények területét. A szakem­berek a fertőzés terjedésével számolnak. Különösen az észak-magyarországi megyék­ben sújtja az ültetvényeket a járvány. _________Budapest - FVM___________ A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Zala megyében eddig 2250 gyümölcsfát kellett kivágni. A fertőzés eltérő mértékben sújtotta az országban az alma-, körte- és birsültetvényeket. A megyei növény-egészség­ügyi és talajvédelmi állomások a fertőzött gyü­mölcsösökben növény-egészségügyi zárlatot rendeltek el, kötelezték a tulajdonosokat a védel­mi munkák azonnali elvégzésére. A gazdák a fák beteg ágainak eltávolításával, elégetésével akadá­lyozhatják meg a kór tovaterjedését. Magyarországon négy évvel ezelőtt egy nyár­lőrinci ültetvényen észlelték először a tűzelha- lást. Egy évvel később Csongrád, Békés, Bara­nya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megyében bukkant fel, 1998-ban pedig már csaknem vala­mennyi megyében, összesen tízezer hektáron kellett védekezni járványszerű terjedése ellen. Tavaly némiképpen visszaszorult, 5500 hektárra csökkent a veszélyeztetett terület nagysága. A FVM anyagi segítséget ígért az almatermésű ültetvényekben országosan elterjedt tűzelhalá- sos betegség károsultjainak. Tamás Károly, az agrártárca közigazgatási államtitkára elmondta: a virágzáskori országos járványelhárítási intéz­kedések ellenére a fertőzés megállítása várható­an további vegyszeres és egyéb mentesítő véde­kezést tesz szükségessé. A kialakult rendkívüli helyzetben, a kötelezően elrendelt hatósági nö­vényvédelmi védekezések eredményes végrehaj­tása érdekében egyes gazdák méltányossági ala­pon kármérséklő támogatást kapnak. Az anyagi segítségre azok számíthatnak, akik a tulajdonuk­ban lévő ültetvényt a művelési ágra jellemző szakmai igényességgel kezelték, a betegség meg­jelenésekor bejelentési kötelezettségüknek kése­delem nélkül eleget tettek, a növényvédelmi ha­tóság által elrendelt mentesítést maradéktalanul végrehajtották. A kármérséklés kiterjed a növényvédelmi ha­tóság által elrendelt vegyszerköltség teljes össze­gére. A mechanikai fertőzésmentesítés - hajtás-, gallyvisszametszés - után hektáronként 300 fo­rint, a gyümölcsfa kivágásának szükségessége esetén hektáronként egyösszegű 1200 forint részleges kárenyhítés illeti meg a gazdákat. A tá­mogatás iránti kérelmeket szakmai felülvizsgálat és igazolás céljából a területileg illetékes növény­egészségügyi és talajvédelmi állomáshoz kell be­nyújtani, legkésőbb szeptember 15-ig. A támogatás összegéről az FVM dönt. u.g. TERMÉK MISKOLC ÁR: FT/KG HETI NAGYRANI PIACI ÁRAK BÉKÉSCSABA ÁR: FT/KG KECSKEMÉT ÁR: FT/KG SZEGED ÁR: FT/KG Burgonya 20- 30 60- 70 60 20- 40 Paradicsom 130-150 180-250 130-140 200-300 Zöldpaprika 125-135 145-175 200-250 180-240 Fejes káposzta 35- 45 50- 70 50- 55 20- 40 Kelkáposzta 80-100 150-160 100-110 40- 60 Vöröshagyma 50- 60 120-150 70- 80 50- 70 Fokhagyma 190-220 230-600 120-150 150-300 Uborka 80-120 130-150 130-140 100-150 Alma 90-140 90-170 140 110-160 Petrezselyem 400-650 500-950 80-100 60- 90 Körte 320-360 300-350 300-360 310-350 Karalábé 15- 35 30- 40 20- 30 20- 50 Karfiol 170-190 150-180 100-110 100-130 Sárgarépa 40-110 190-380 80-200 180-300 Tojás/db 11-13 10-15 12-15 16-20 RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. június 23.) Borsodchem .8 740 Ft 8­Fotex 301 Ft 8 Matáv ■ 1975 Ft 8 Mól 4155 Ft­íí OTP 14130 Ft 8 Rába 2 280 Ft 8 Richter 141600560 Ft 8 BUX: 8524,87-1,47% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.24. hét Termény USO/t Áralakulás Tendencia Búza 102 FOB francia kikötő Mérséklődő Ingadozó Kukorica 85-90 Csökkenő Ingadozó FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 109 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Gyengülő Tartott Ex lank európai kikötő Szójadara 196 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 417,16 Cseh korona 7,23 Euró 259,86 Német márka 132,86 Osztrák schilling 18,88 Lengyel zloty 62,53 Svájci frank 167,80 Szlovák korona 6,17 USA-dollár 277,18

Next

/
Oldalképek
Tartalom