Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-26 / 147. szám

2000. JÚNIUS 26., HÉTFŐ MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Nimfák és IKEA-polcok A norvég királyi palota kitárja kapuit Bár korántsem olyan pompázatos, mint a londoni királyi palo­ta, vagy Versailles, azért igen nagy érdeklődés fogadta azt a bejelentést, hogy június 25-én, vasárnap, 80 év óta először ki­nyitja kapuit a nagyközönség előtt az norvég királyi palota. A sárga-fehér homlokzatú Slottot, amely Oslo központi sugárút­jának végén áll, 26 ezer szerencsés tekintheti meg belülről. Valamennyi jegy már elővételben elfogyott. Felújított Marx könyvtár Londonban A királynő alsóneműje Krisztina svéd királynőt (1626-1689) maga kötötte hosz- szú alsónadrágban temették el. Erről győződhettek meg mind­azok, akik a királynő szarkofág­jában talált és kedden Stock­holmban kiállított darabokat megtekintették. A kiállítás rendezője szerint a hosszú alsónadrág, amely ab­ban az időben nem tartozott a szokásos ruhadarabok közé, se­lyemből készült. Krisztina ki­rálynő - akinek életéről a múlt század első felében Greta Garbo főszereplésével nagysike­rű film készült - 1644-ben lé­pett trónra és tíz évre rá lemon­dott apja javára. Nagy feltűnést keltett, amikor 1655-ben áttért a katolikus vallásra. Szarkofágja a római Szent Péter bazilikában látható -jelentette az AFP. ■ Más kontójára válik Válni akar egy sencseni éjsza­kai bár alkalmazottjának a fele­sége. Az ok: három csomag óv­szerre vonatkozó számlát talált Vangnál, a férjénél, akit előző­leg bevásárolni küldött a dél-kí­nai városban. Az asszony sze­mében a számla azt bizonyítot­ta, hogy a férj házasságon kívü­li kalandozásokra használja ki éjszakai állását - írta a pekingi esti lap, amely az esetet ismer­tette. A férj visszarohant az üzletbe, ahol bevásárolt, felelős­ségre vonta a tulajdonost azért, mert az tévedésével tönkretette házasságát - és rögtön 30 ezer jüan kárpótlást kért az őt ért veszteségért. A lap szerint a bol­tos csak arra volt hajlandó, hogy levélben kérjen elnézést azért, hogy másnak a számláját mellé­kelte a bevásárolt árukhoz. Az asszony viszont már be is nyúj­totta a válókeresetet. 1920-ban már látogatható volt a palota, minden nap, kivéve az esős napokat. A hozzá vezető földút miatt nem akarták ugyanis, hogy a közönség sáros lábbal ta­posson a szőnyegeken. Azóta 80 év telt el, de a norvég törvényho­zás, a Storting nem adott pénzt azóta sem egy kőjárda megépíté­sére, ezért a vendégeknek kék műanyag kalocsnit kell cipőjükre húzniuk - függetlenül attól, hogy esik, vagy nem. Ez kicsit leher- vaszthatja azokat a romantikus párokat, amelyek azt tervezik, hogy a palotában ejtik meg az el­jegyzést. A kíváncsiak a Slott 158 termé­ből mintegy tucatnyit nézhetnek végig. Meglehetősen sokféle stí­lust képviselnek az egyes termek: van közöttük klasszicista, empi­re, rokokó egyaránt. Egy közös pontjuk van csupán: hiányzik be­lőlük a királyi kastélyok szokásos nagyzása. A palotát Hans Ditlev Franzt Linstow dán építész alkotta meg, aki J. C Dahl festő epés megjegyzése szerint korábban legfeljebb kutyaólat tervezett. Jean-Baptiste Bernadotte, Napó­leon marsallja, akit a császár Svédország, és az akkor svéd gyámság alatt lévő Norvégia ki­rályává nevezett ki, állítólag azért választotta Linstowot, mert tudott franciául. A palota építé­sét 1824-ben kezdték el, de a már akkor is garasoskodó Storting miatt csak 1848-ban si­került befejezni. Az elhúzódó építkezés miatt Linstow teljesen tönkrement és arra kényszerült, hogy zöldséget áruljon Oslo fő­terén. A palota hat évig tartó restau­rálása során, ami 50 millió dol­lárba került, az építészek nem feltétlenül a legdrágább anya­gokkal dolgoztak. Lars Petter Forberg főkamarás elismeri, hogy például a személyzeti hely­ségek polcrendszereit az IKEA- nál vásárolták. Ezeket ugyan nem láthatja a közönség, de a kissé sivár tanácstermet, ahol minden pénteken összeül a ki­rály jelenlétében a kormány, igen. Ott egy közfalat ki kellett ütni a miniszterek számának növekedése miatt. Látható az a XIX. századi szoba, ahol Nelson Mandela dél-afrikai elnök szállt meg, továbbá az ebédlő, ahol a falfreskókon meztelen nimfák láthatók, igaz, csak részben, mert szemérmesebb, a lutherá­nus erkölcsöknek jobban megfe­lelő portrékkal fedték le őket. A kommunizmus talán hanyat­lóban van, és a hidegháború ma már csak emlék, de a lon­doni Marx Emlékkönyvtár (Marx Memorial Library) nem hagyja a lángot kialudni. A Kari Marxról elnevezett könyv­tár, amely a radikális, szocialis­ta és kommunista írások egyik legjelentősebb tárháza a vilá­gon, nemrég nyitotta meg újra kapuját egy alapos felújítás után, amelyet részben a National Lottery (nemzeti lot­tó) finanszírozott.- Ebben a könyvtárban fellel­hető a modern kapitalizmus, a fegyverkereskedelem és a gene­tikailag megváltoztatott élelmi­szerek szocialista bírálata, an­nak a leírása, hogy mi történik, ha a nyereséget fontosabbnak tartják, mint az embereket - mondta Tony Benn baloldali tör­vényhozó, a kormányzó brit Munkáspárt képviselője, aki régóta tagja a könyvtárnak. - Marxot hibáztatják mindazért, ami a Szovjetunióban történt, de a kapitalizmussal kapcsolatban Marxnak igaza volt, és azt hi­szem, hogy a XXL században egyike lesz azoknak, akik a leg­nagyobb befolyást gyakorolják majd. A könyvtárat 1933-ban a Mun­káspárt londoni szervezete és a szakszervezetek alapították, a kommunizmus atyjának tekin­tett Marx halálának 50. évfordu­lója alkalmából, egy impozáns XVIII. századi épületben, amely egy csendes londoni téren áll, a Clerkenwell Green 37A alatt. Szocialista múltja jelentős: Vla­gyimir lljics Lenin itt szerkesztet­te az Iszkrát, és Marx a barátaival rendszeresen látogatta azt a ká­vézót, amely annak idején az épület sarkán volt. Ugyancsak itt gyűltek össze 1864-ben, amikor közreműköd­tek az I. Intemacionálénak, a munkásszervezetek első nem­zetközi egyesülésének a megala­kításában. Itt fordították le elő­ször angolra Marx és Engels írá­sait. Lenin, akit a szociáldemok­raták hívtak meg Londonba, amikor németországi száműze­tésben élt, 1902 áprilisától 1903 májusáig az épület egyik kis szo­bájában korrigálta az Iszkra kefe­levonatait. A szoba padlóját bar­na linóleum borította. Megőriz­tek belőle egy darabot a szobá­ban, ahol kiállították az illegális marxista lap egy példányát és Le­nin mellszobrait. Több mint 350 ezer fontsterlingbe (560 ezer dollár) került a hat hónap alatt el­végzett felújítás. Jelenleg négy szakképzett könyvtáros rendezi a 150 ezer címszavas katalógust. A könyvek az 1640-es évektől napjainkig tar­tó időszakot ölelik fel. Köztük van Marx, Engels és Lenin műve­inek angol nyelvű kiadása. Az ér­tékes könyvek közé tartozik Marx Tőkéjének második és har­madik kötete, amelyeket a szer­kesztő, Engels dedikált. Itt van a vüágon a legnagyobb gyűjtemé­nye a spanyol polgárháborúról szóló könyveknek és a legna­gyobb brit gyűjtemény az ameri­kai munkásmozgalommal foglal­kozó írásokból, amelyeket egy kiutasított ohiói aktivista, John Williamson hozott ide. A diszkreditált vezetők művei is végleges otthonra találtak eb­ben a könyvtárban. - Mi nem do­bunk ki semmit azért, mert töb­bé már nem népszerűek. Ná­lunk van Sztálin is, Trockij is. Eb­ben a tekintetben nem vagyunk szektások - hangoztatja Tish Collins könyvtáros. Indiana Jones újabb kalandra indul? Több mint tíz évvel utolsó kalandjának bemu­tatása után Indiana Jones ismét visszatérhet a mozivásznakra. A Daily Variety című Los Ange- les-i napilap úgy értesült, hogy George Lucas pro­ducer, Steven Spielberg filmrendező és Hamson Ford filmszínész tárgyalásokat folytat Night Shyamalan forgatókönyvíróval a kalandtörténet negyedik részének megírásáról. Az amerikai film „csodagyerekei”, Lucas és Spielberg együttműködésével 1980-ban készült el az India Jones-trilógia első része, Az elvesztett frigyláda fosztogatói címmel. Ezt követte 1983- ban az Indiana Jones és a végzet temploma című epizód, majd 1988-ban az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag. A főszerepet - a kalandos kedvű régészprofesszort - mindhárom filmben Harrison Ford alakította. A trilógia három kulcsembere - Lucas, Spielberg és Ford - 1993-ban olyan megállapodást kötött, miszerint leforgatják a negyedik részt is, de azzal a feltétellel, hogy mindhárman részt vesznek az új film létrehozásában. A Daily Variety úgy tudja, hogy a tervek még nem kristályosodtak ki, és Shyamalan - a Hatodik érzék című nagy si­kerű film forgatókönyvírója - talán januárban kezdi el megírni Indiana Jones újabb kalandjait. Az elkészítés határideje 2002 januárja lenne. Az AFP jelentésében megjegyzi, hogy nem Indiana Jones a 80-as évek egyetlen népszerű hő­se, aki a XXL században ismét életre kelhet a filmvásznon. Arnold Schwarzenegger szintén azon gondolkozik, hogy a Terminatort ismét színre viszi. 39 01 «3: '«síi 24567 »60490 A számok mögött meglátjuk az embert : , 'j" tíf'i, <cimcif, Mintha *> Dér*/*igyák /‘fúgában csak számok léteznének. Pedig a számok mögött mindig ott áll az ember - sajátos elképzelésekkel, egyéni tervekkel. Hiszen ahogy nincs két sgyfo'rna anyomat, így • tncs kél azonos óénz*ígyi elképzelés sem Mi, az ABN AMRO Banknál V;/0:ban /agyunk azzal, hogy jó döntést hozni sohasem egyszerű feladat. Éppen ezért dolgoztuk < a maga nemében egyedülálló Személyes tanácsadás szolgáltatásunkat. Hogyan /eheti igénybe •> ■izerrtélyes tanácsadástf \/;a *e hát melyik AB?-* AMRO u-mm h<o\ és egyeztessen dópontot Személyes mr ácsadónkkaí A • egoes/é ■ höher jöjjön -■ í '•* -r <oa, ar o " <r <aönsi*f < az On pér /úgy» parn <»r<- -- .jf zárja *\ óaszLa " e \ a ér/es tanácsadó • egr a- gat-a pénzügy* «’'kéoze»esett, terved, ■f ■;/; közöse' < aszó-m .;/ /*Bf » A.MRO ösopöt' fe»jes korú bank;, befektetés? és biztosítási szolgál ‘‘afása*06■ az Or géfrvemez i»g»f óább megfelelő megoldásokat. A Személyes tanácsadás fér úr ha hozzon, ksreése fel bá/mel/»k bankfiókunk at. /agy hívja a/ AfJM AWIRO Hank/onalat a úfi 40 444 444 »s tejéíonszáfffön tanácsadás ABM AMRO Bank Egy magyar királylány misztériuma... Szent Kinga az erdélyi sóbányákba dobta gyűrűjét, amely az­tán Lengyelországban bukkant fel, megpecsételve a két nép barátságát. A csíksomlyói búcsú záróaktusaként bemutatott misztérium világa viszont már a kereszténység valamennyi jelképét ötvözi. Aki lemaradt volna a csiksomlyói látványos­ságról, augusztus végén a Duna Televízióban láthatja.- A „Szent Kinga gyűrűje” misztériumi játék egy felvonás­ban, öt jelenetben. Ennek a be­mutatójára hívták az újságírókat a Magyarok Házába. Aki rendez­te, Török Viola.- Ez egy népi misztériumi já­téknak nevezhető zenei összeállí­tás, régi történelmi, népi, lengyel, magyar zenékből állítottam ösz- sze.- Szent Kingát, aki magyar ki­rálylány volt, és egy évvel ezelőtt avatta szentté 11. János Pál pápa.- Tavaly kerültünk először kapcsolatba ezzel az új szent jel­képpel, és úgy gondoltuk, hogy­ha ilyen ajándék adatott meg ne­künk, akkor ezt valahogy méltó­képpen meg kellene ünnepel­nünk, és azt a kort, amiben Szent Kinga élt, a 13. század, ezt is újra feleleveníteni kellene, hogy az új évezredben a nem el­avuló eszméket, a szeretet és a segítség eszméit tovább éltessük. A szöveg nagyon kevés, néhány moldvai csángó imádság, hajnal­váró imádság, és az egész cselek­mény tulajdonképpen zenében szólal meg, a zenén keresztül megelevenítjük Kinga életútját, a kis hatéves Kingától a lengyel hercegnőn keresztül, a Klarissa nővérig.- Erdélynek egyébként van kö­ze Kingához, hiszen a cím, Szent Kinga gyűrűje is kapcsolódik Er­délyhez.- Az erdélyi sóbányákban dob­ta bele a gyűrűjét, és Vielicskában, Lengyelországban ez a gyűrű, csodálatos módon előbukkant, és így ezzel a gyűrű szimbólummal örökre megpecsé­telte a magyar és a lengyel barát­ságot.- Nagy András a film látvány- tervezője.- Eligazodni a jelképeink erde­jében. Mint látványtervező, erre törekedtem. Vannak olyan egye­temes szimbólumaink, a felkelő naptól kezdve a gyűrűig, a kap­csolat és a pecsét szimbólumáig, amit mindenképpen meg kellett jelenítem. Ezen kívül számtalan olyan közös motívum van, ha csak a kereszténység jelvényeit és szimbólumait nézem, ami min­denképpen a népeinket össze­hozza. Nekem az volt a célom, hogy ezt megjelenítsem.- Hol forgatták a filmet?- Az egész előadás a csíksom­lyói szabadtéri oltár színpadra volt megálmodva, és úgy vélem, hogy azok az emberek, akik ezt megnézték, visszaigazolták. Én idős csángó asszonyokat, búcsú­sokat kérdeztem meg arról, hogy vajon mit láttak? Mindegyikük el tudta mondani egészen ponto­san. Most pünkösdkor járt ott a Duna Televízió stábja, és ők rög­zítették ezt a képsorozatot. A pünkösdi csíksomlyói közvetítést Cselényi László, a Duna Televízió rendezője vezette. A néma fil­mekre emlékeztető, aranykeretes, inzert táblákkal akarjuk ellátni a jeleneteket, hogy a néző értse is, hogy mikor milyen fázisról szól a misztériumjáték. Szeretném egy cseppet érzékeltetni majd, ami a felvételből nem derül ki, de a vég­ső termékből remélem, hogy igen, hogy ez hol született, össze akarom hozni a.szentpéteri csán­gó misével, a Salyator kápolna virrasztóival.- Tehát a csíksomlyói helyszel- lem érződjék?- A csíksomlyói hely szelleme, ami amúgyis érződik, csak nem szeretném véka alá rejteni, hogy az adott körülmények között a csíksomlyói búcsú a 2000. millen­niumi szent mise alkalmából szü­letett meg, és ezeket a képeket, amelyek az élő közvetítés, illetve az egyszeri rögzítés alkalmából nem derül ki, ezeket szeretném bele rakni a filmbe. Feltehetőleg augusztus 20-án, Szent István napján fog adásba kerülni. ■ „Zene határok nélkül” Francia kezdeményezésre in­dult el az egész világot meghódító útjára a „zene ünnepe”, amelyet immár 19. alkalommal rendeztek meg Franciaországban. A rendez­vényt minden évben a nyári nap­forduló idején tartják: ilyenkor ze­nészek lepik el Párizs és a többi francia nagyváros utcáit, szabad­téri koncertek hívják az érdeklő­dők millióit. Csak Párizsban ezer­nél is több rendezvényt tartanak ezen a napon. Az idei franciaországi rendez­vény mottója „Zene határok nél­kül”. Ennek megfelelően rengeteg ország muzsikája közül válogat­hattak a franciák, s a műfajokat is a sokféleség jellemezte: az egyik téren harmonikamuzsika hallat­szott, a másikon rockkoncert vár­ta az érdeklődőket, másutt ko­molyzenét, kórusműveket vagy operettet adtak elő. A párizsi Ma­gyar Intézetben a Tisza újjászüle­tésének támogatására rendeztek jótékony célú koncertet. ______■

Next

/
Oldalképek
Tartalom