Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-26 / 147. szám
2000. JÚNIUS 26., HÉTFŐ MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Nimfák és IKEA-polcok A norvég királyi palota kitárja kapuit Bár korántsem olyan pompázatos, mint a londoni királyi palota, vagy Versailles, azért igen nagy érdeklődés fogadta azt a bejelentést, hogy június 25-én, vasárnap, 80 év óta először kinyitja kapuit a nagyközönség előtt az norvég királyi palota. A sárga-fehér homlokzatú Slottot, amely Oslo központi sugárútjának végén áll, 26 ezer szerencsés tekintheti meg belülről. Valamennyi jegy már elővételben elfogyott. Felújított Marx könyvtár Londonban A királynő alsóneműje Krisztina svéd királynőt (1626-1689) maga kötötte hosz- szú alsónadrágban temették el. Erről győződhettek meg mindazok, akik a királynő szarkofágjában talált és kedden Stockholmban kiállított darabokat megtekintették. A kiállítás rendezője szerint a hosszú alsónadrág, amely abban az időben nem tartozott a szokásos ruhadarabok közé, selyemből készült. Krisztina királynő - akinek életéről a múlt század első felében Greta Garbo főszereplésével nagysikerű film készült - 1644-ben lépett trónra és tíz évre rá lemondott apja javára. Nagy feltűnést keltett, amikor 1655-ben áttért a katolikus vallásra. Szarkofágja a római Szent Péter bazilikában látható -jelentette az AFP. ■ Más kontójára válik Válni akar egy sencseni éjszakai bár alkalmazottjának a felesége. Az ok: három csomag óvszerre vonatkozó számlát talált Vangnál, a férjénél, akit előzőleg bevásárolni küldött a dél-kínai városban. Az asszony szemében a számla azt bizonyította, hogy a férj házasságon kívüli kalandozásokra használja ki éjszakai állását - írta a pekingi esti lap, amely az esetet ismertette. A férj visszarohant az üzletbe, ahol bevásárolt, felelősségre vonta a tulajdonost azért, mert az tévedésével tönkretette házasságát - és rögtön 30 ezer jüan kárpótlást kért az őt ért veszteségért. A lap szerint a boltos csak arra volt hajlandó, hogy levélben kérjen elnézést azért, hogy másnak a számláját mellékelte a bevásárolt árukhoz. Az asszony viszont már be is nyújtotta a válókeresetet. 1920-ban már látogatható volt a palota, minden nap, kivéve az esős napokat. A hozzá vezető földút miatt nem akarták ugyanis, hogy a közönség sáros lábbal taposson a szőnyegeken. Azóta 80 év telt el, de a norvég törvényhozás, a Storting nem adott pénzt azóta sem egy kőjárda megépítésére, ezért a vendégeknek kék műanyag kalocsnit kell cipőjükre húzniuk - függetlenül attól, hogy esik, vagy nem. Ez kicsit leher- vaszthatja azokat a romantikus párokat, amelyek azt tervezik, hogy a palotában ejtik meg az eljegyzést. A kíváncsiak a Slott 158 terméből mintegy tucatnyit nézhetnek végig. Meglehetősen sokféle stílust képviselnek az egyes termek: van közöttük klasszicista, empire, rokokó egyaránt. Egy közös pontjuk van csupán: hiányzik belőlük a királyi kastélyok szokásos nagyzása. A palotát Hans Ditlev Franzt Linstow dán építész alkotta meg, aki J. C Dahl festő epés megjegyzése szerint korábban legfeljebb kutyaólat tervezett. Jean-Baptiste Bernadotte, Napóleon marsallja, akit a császár Svédország, és az akkor svéd gyámság alatt lévő Norvégia királyává nevezett ki, állítólag azért választotta Linstowot, mert tudott franciául. A palota építését 1824-ben kezdték el, de a már akkor is garasoskodó Storting miatt csak 1848-ban sikerült befejezni. Az elhúzódó építkezés miatt Linstow teljesen tönkrement és arra kényszerült, hogy zöldséget áruljon Oslo főterén. A palota hat évig tartó restaurálása során, ami 50 millió dollárba került, az építészek nem feltétlenül a legdrágább anyagokkal dolgoztak. Lars Petter Forberg főkamarás elismeri, hogy például a személyzeti helységek polcrendszereit az IKEA- nál vásárolták. Ezeket ugyan nem láthatja a közönség, de a kissé sivár tanácstermet, ahol minden pénteken összeül a király jelenlétében a kormány, igen. Ott egy közfalat ki kellett ütni a miniszterek számának növekedése miatt. Látható az a XIX. századi szoba, ahol Nelson Mandela dél-afrikai elnök szállt meg, továbbá az ebédlő, ahol a falfreskókon meztelen nimfák láthatók, igaz, csak részben, mert szemérmesebb, a lutheránus erkölcsöknek jobban megfelelő portrékkal fedték le őket. A kommunizmus talán hanyatlóban van, és a hidegháború ma már csak emlék, de a londoni Marx Emlékkönyvtár (Marx Memorial Library) nem hagyja a lángot kialudni. A Kari Marxról elnevezett könyvtár, amely a radikális, szocialista és kommunista írások egyik legjelentősebb tárháza a világon, nemrég nyitotta meg újra kapuját egy alapos felújítás után, amelyet részben a National Lottery (nemzeti lottó) finanszírozott.- Ebben a könyvtárban fellelhető a modern kapitalizmus, a fegyverkereskedelem és a genetikailag megváltoztatott élelmiszerek szocialista bírálata, annak a leírása, hogy mi történik, ha a nyereséget fontosabbnak tartják, mint az embereket - mondta Tony Benn baloldali törvényhozó, a kormányzó brit Munkáspárt képviselője, aki régóta tagja a könyvtárnak. - Marxot hibáztatják mindazért, ami a Szovjetunióban történt, de a kapitalizmussal kapcsolatban Marxnak igaza volt, és azt hiszem, hogy a XXL században egyike lesz azoknak, akik a legnagyobb befolyást gyakorolják majd. A könyvtárat 1933-ban a Munkáspárt londoni szervezete és a szakszervezetek alapították, a kommunizmus atyjának tekintett Marx halálának 50. évfordulója alkalmából, egy impozáns XVIII. századi épületben, amely egy csendes londoni téren áll, a Clerkenwell Green 37A alatt. Szocialista múltja jelentős: Vlagyimir lljics Lenin itt szerkesztette az Iszkrát, és Marx a barátaival rendszeresen látogatta azt a kávézót, amely annak idején az épület sarkán volt. Ugyancsak itt gyűltek össze 1864-ben, amikor közreműködtek az I. Intemacionálénak, a munkásszervezetek első nemzetközi egyesülésének a megalakításában. Itt fordították le először angolra Marx és Engels írásait. Lenin, akit a szociáldemokraták hívtak meg Londonba, amikor németországi száműzetésben élt, 1902 áprilisától 1903 májusáig az épület egyik kis szobájában korrigálta az Iszkra kefelevonatait. A szoba padlóját barna linóleum borította. Megőriztek belőle egy darabot a szobában, ahol kiállították az illegális marxista lap egy példányát és Lenin mellszobrait. Több mint 350 ezer fontsterlingbe (560 ezer dollár) került a hat hónap alatt elvégzett felújítás. Jelenleg négy szakképzett könyvtáros rendezi a 150 ezer címszavas katalógust. A könyvek az 1640-es évektől napjainkig tartó időszakot ölelik fel. Köztük van Marx, Engels és Lenin műveinek angol nyelvű kiadása. Az értékes könyvek közé tartozik Marx Tőkéjének második és harmadik kötete, amelyeket a szerkesztő, Engels dedikált. Itt van a vüágon a legnagyobb gyűjteménye a spanyol polgárháborúról szóló könyveknek és a legnagyobb brit gyűjtemény az amerikai munkásmozgalommal foglalkozó írásokból, amelyeket egy kiutasított ohiói aktivista, John Williamson hozott ide. A diszkreditált vezetők művei is végleges otthonra találtak ebben a könyvtárban. - Mi nem dobunk ki semmit azért, mert többé már nem népszerűek. Nálunk van Sztálin is, Trockij is. Ebben a tekintetben nem vagyunk szektások - hangoztatja Tish Collins könyvtáros. Indiana Jones újabb kalandra indul? Több mint tíz évvel utolsó kalandjának bemutatása után Indiana Jones ismét visszatérhet a mozivásznakra. A Daily Variety című Los Ange- les-i napilap úgy értesült, hogy George Lucas producer, Steven Spielberg filmrendező és Hamson Ford filmszínész tárgyalásokat folytat Night Shyamalan forgatókönyvíróval a kalandtörténet negyedik részének megírásáról. Az amerikai film „csodagyerekei”, Lucas és Spielberg együttműködésével 1980-ban készült el az India Jones-trilógia első része, Az elvesztett frigyláda fosztogatói címmel. Ezt követte 1983- ban az Indiana Jones és a végzet temploma című epizód, majd 1988-ban az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag. A főszerepet - a kalandos kedvű régészprofesszort - mindhárom filmben Harrison Ford alakította. A trilógia három kulcsembere - Lucas, Spielberg és Ford - 1993-ban olyan megállapodást kötött, miszerint leforgatják a negyedik részt is, de azzal a feltétellel, hogy mindhárman részt vesznek az új film létrehozásában. A Daily Variety úgy tudja, hogy a tervek még nem kristályosodtak ki, és Shyamalan - a Hatodik érzék című nagy sikerű film forgatókönyvírója - talán januárban kezdi el megírni Indiana Jones újabb kalandjait. Az elkészítés határideje 2002 januárja lenne. Az AFP jelentésében megjegyzi, hogy nem Indiana Jones a 80-as évek egyetlen népszerű hőse, aki a XXL században ismét életre kelhet a filmvásznon. Arnold Schwarzenegger szintén azon gondolkozik, hogy a Terminatort ismét színre viszi. 39 01 «3: '«síi 24567 »60490 A számok mögött meglátjuk az embert : , 'j" tíf'i, <cimcif, Mintha *> Dér*/*igyák /‘fúgában csak számok léteznének. Pedig a számok mögött mindig ott áll az ember - sajátos elképzelésekkel, egyéni tervekkel. Hiszen ahogy nincs két sgyfo'rna anyomat, így • tncs kél azonos óénz*ígyi elképzelés sem Mi, az ABN AMRO Banknál V;/0:ban /agyunk azzal, hogy jó döntést hozni sohasem egyszerű feladat. Éppen ezért dolgoztuk < a maga nemében egyedülálló Személyes tanácsadás szolgáltatásunkat. Hogyan /eheti igénybe •> ■izerrtélyes tanácsadástf \/;a *e hát melyik AB?-* AMRO u-mm h<o\ és egyeztessen dópontot Személyes mr ácsadónkkaí A • egoes/é ■ höher jöjjön -■ í '•* -r <oa, ar o " <r <aönsi*f < az On pér /úgy» parn <»r<- -- .jf zárja *\ óaszLa " e \ a ér/es tanácsadó • egr a- gat-a pénzügy* «’'kéoze»esett, terved, ■f ■;/; közöse' < aszó-m .;/ /*Bf » A.MRO ösopöt' fe»jes korú bank;, befektetés? és biztosítási szolgál ‘‘afása*06■ az Or géfrvemez i»g»f óább megfelelő megoldásokat. A Személyes tanácsadás fér úr ha hozzon, ksreése fel bá/mel/»k bankfiókunk at. /agy hívja a/ AfJM AWIRO Hank/onalat a úfi 40 444 444 »s tejéíonszáfffön tanácsadás ABM AMRO Bank Egy magyar királylány misztériuma... Szent Kinga az erdélyi sóbányákba dobta gyűrűjét, amely aztán Lengyelországban bukkant fel, megpecsételve a két nép barátságát. A csíksomlyói búcsú záróaktusaként bemutatott misztérium világa viszont már a kereszténység valamennyi jelképét ötvözi. Aki lemaradt volna a csiksomlyói látványosságról, augusztus végén a Duna Televízióban láthatja.- A „Szent Kinga gyűrűje” misztériumi játék egy felvonásban, öt jelenetben. Ennek a bemutatójára hívták az újságírókat a Magyarok Házába. Aki rendezte, Török Viola.- Ez egy népi misztériumi játéknak nevezhető zenei összeállítás, régi történelmi, népi, lengyel, magyar zenékből állítottam ösz- sze.- Szent Kingát, aki magyar királylány volt, és egy évvel ezelőtt avatta szentté 11. János Pál pápa.- Tavaly kerültünk először kapcsolatba ezzel az új szent jelképpel, és úgy gondoltuk, hogyha ilyen ajándék adatott meg nekünk, akkor ezt valahogy méltóképpen meg kellene ünnepelnünk, és azt a kort, amiben Szent Kinga élt, a 13. század, ezt is újra feleleveníteni kellene, hogy az új évezredben a nem elavuló eszméket, a szeretet és a segítség eszméit tovább éltessük. A szöveg nagyon kevés, néhány moldvai csángó imádság, hajnalváró imádság, és az egész cselekmény tulajdonképpen zenében szólal meg, a zenén keresztül megelevenítjük Kinga életútját, a kis hatéves Kingától a lengyel hercegnőn keresztül, a Klarissa nővérig.- Erdélynek egyébként van köze Kingához, hiszen a cím, Szent Kinga gyűrűje is kapcsolódik Erdélyhez.- Az erdélyi sóbányákban dobta bele a gyűrűjét, és Vielicskában, Lengyelországban ez a gyűrű, csodálatos módon előbukkant, és így ezzel a gyűrű szimbólummal örökre megpecsételte a magyar és a lengyel barátságot.- Nagy András a film látvány- tervezője.- Eligazodni a jelképeink erdejében. Mint látványtervező, erre törekedtem. Vannak olyan egyetemes szimbólumaink, a felkelő naptól kezdve a gyűrűig, a kapcsolat és a pecsét szimbólumáig, amit mindenképpen meg kellett jelenítem. Ezen kívül számtalan olyan közös motívum van, ha csak a kereszténység jelvényeit és szimbólumait nézem, ami mindenképpen a népeinket összehozza. Nekem az volt a célom, hogy ezt megjelenítsem.- Hol forgatták a filmet?- Az egész előadás a csíksomlyói szabadtéri oltár színpadra volt megálmodva, és úgy vélem, hogy azok az emberek, akik ezt megnézték, visszaigazolták. Én idős csángó asszonyokat, búcsúsokat kérdeztem meg arról, hogy vajon mit láttak? Mindegyikük el tudta mondani egészen pontosan. Most pünkösdkor járt ott a Duna Televízió stábja, és ők rögzítették ezt a képsorozatot. A pünkösdi csíksomlyói közvetítést Cselényi László, a Duna Televízió rendezője vezette. A néma filmekre emlékeztető, aranykeretes, inzert táblákkal akarjuk ellátni a jeleneteket, hogy a néző értse is, hogy mikor milyen fázisról szól a misztériumjáték. Szeretném egy cseppet érzékeltetni majd, ami a felvételből nem derül ki, de a végső termékből remélem, hogy igen, hogy ez hol született, össze akarom hozni a.szentpéteri csángó misével, a Salyator kápolna virrasztóival.- Tehát a csíksomlyói helyszel- lem érződjék?- A csíksomlyói hely szelleme, ami amúgyis érződik, csak nem szeretném véka alá rejteni, hogy az adott körülmények között a csíksomlyói búcsú a 2000. millenniumi szent mise alkalmából született meg, és ezeket a képeket, amelyek az élő közvetítés, illetve az egyszeri rögzítés alkalmából nem derül ki, ezeket szeretném bele rakni a filmbe. Feltehetőleg augusztus 20-án, Szent István napján fog adásba kerülni. ■ „Zene határok nélkül” Francia kezdeményezésre indult el az egész világot meghódító útjára a „zene ünnepe”, amelyet immár 19. alkalommal rendeztek meg Franciaországban. A rendezvényt minden évben a nyári napforduló idején tartják: ilyenkor zenészek lepik el Párizs és a többi francia nagyváros utcáit, szabadtéri koncertek hívják az érdeklődők millióit. Csak Párizsban ezernél is több rendezvényt tartanak ezen a napon. Az idei franciaországi rendezvény mottója „Zene határok nélkül”. Ennek megfelelően rengeteg ország muzsikája közül válogathattak a franciák, s a műfajokat is a sokféleség jellemezte: az egyik téren harmonikamuzsika hallatszott, a másikon rockkoncert várta az érdeklődőket, másutt komolyzenét, kórusműveket vagy operettet adtak elő. A párizsi Magyar Intézetben a Tisza újjászületésének támogatására rendeztek jótékony célú koncertet. ______■