Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-10-11-12 / 135. szám

i1 r-L .\' Li_L,L \_ L / fl Jj JLL 4. ( r / t *7 I I 1 A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2000. JÚNIUS 10. ] A mű kész, az alkotó nem pihen Két egyforma gombócot sem könnyű gyúrni, s állítólag két egy­forma tojás sincs - van viszont két egyforma szobor, Erdei Sán­dor salgótarjáni szobrászművésznek köszönhetően. A nógrádi megyeszékhely egyik legismertebb köztéri szobrát, a Báthory István emlékművet újrafaragó Erdei emberfeletti munkájának, no és kivételes tehetségének köszönhetően újra eredeti pompá­jában áll talapzatán a néhai erdélyi fejedelem és lengyel király szobra. Az alkotót műtermében kerestük föl, ahol az eredetinél is eredetibb szobor készítésének rejtelmei mellett egy újabb, már zsűrizett művét is megismerhettük. Rögtönzött „szoborleleplezés” egyszemélyi tanúja vagyok: Erdei Sándor sorra lehántja a műterme közepén álló „valamiről” a takaró­anyagokat és előtűnik egy anyagból készült mellszobor.- A salgótarjáni panteonba ké­szül - járja körbe az alkotást a mű­vész - dr. Csengődy Lajost, a város egykori lelkészét ábrázolja. Hama­rosan bronzba öntve lehet viszont­látni.-A mű, mármint a Báthory-szo- bor kész, és úgy látom, hogy az alko­tó nem pihen. Pontosabban azt is kérdezhetem, mennyire vonta el önt egyébirányú művészi tevékenységé tői a Báthory-szoborral járó állandó lekötöttség1- Hónapokon keresztül minden időmet, reggeltől estig arra fordítot­tam, így bizony sok mindenből ki­estem, az üvegesek közgyűléseiből is, de mindezt nem panaszként mondom, mert a kihívással járó nagy munka mellett nagy-nagy sze­retettel és örömmel formáztam újjá Bóna Kovács Károly szobrát.- hálva, és lényeges, körbejárva az új szobrot, szó szerinti tökéletes alibije van. De kezdjük a sztorit az elejéről mikor fogant meg a másolat elkészítésének gondolata?- Három évvel ezelőtt arról tájé­koztattak, hogy a salgótarjáni ön­kormányzat szeretné felújíttatni a Báthory-szobrot. A munkára ké­sőbb megbízatást kaptam, aminek különösen azért örültem, mert az ötvenes években tanfolyamra jár­tam Bóna Kovács Károlyhoz, akit azóta is tisztelek.- Közbevetőleg engedjen meg egy kérdést: nem lett volna egy­szerűbb egy „új Báthoryt” fa­ragni?- Sokkal egyszerűbb lett volna, de az alkalmazott megoldás volt az igazi kihívás, és a felkérés is egy másolatra szólt. Először egyébként meg­vizsgáltam, hogy fel lehet-e újítani, ám az eső, a szél és a napfény, melyek az erózió mesterei is, alaposan elbán­tak a déli irányba tekintő szoborral. Mivel a homok­kő, amiből a szo­bor készült, ter­mészeténél fogva nem pótolható, a régi anyagot nem lehetett átfaragni.- Úgy tudom, hogy az ön által készített másolat anyagának külön története van.- A szobor elkészítéséhez szük­séges nagyságú és minőségű mész­követ Magyarországon csak Süttőn lehet megvásárolni. Sajnos mire összegyűlt rá a pénz, a monopol­helyzetben lévő értékesítő cég a duplájára emelte az árát.- Mekkám és milyen értékű egy ilyen „alapanyag”?- A három köbméternyi kő 600 ezer forintba került, és külön érde­kessége a dolognak, hogy az eredeti hét tonnából a végére, a kész szo­borban három tonna maradt, de hát természetesen az eladó csakis tömbben árul. Sikerült megnyer­nem szponzornak az Agóra Kft.-t, amely a kő árának a felét állta, míg a másik felét a salgótarjáni önkor­mányzat fizette ki.- Amúgy mennyire vöt kifi­zetődő a szobor elkészítése?- Semennyire. Figyelembe véve a szerszámvásárlást, az adózást, a járulékos költsége­ket bizony a legegysze­rűbb kőfaragó mester is meggondolta volna, hogy hozzáfogjon.-Ésön miért tette?- A szobrászatért, a városért. Az egyikben benne rejlik a szak­ma, a művészet sze- retete, míg a másik azt tükrözi, hogy az a város megérdemli a segítséget, amelyik nehézségei ellenére is áldoz a kulturális értékekre.- Megígérem, többet nem beszé­lek az anyagiak­ról az viszont S|:íf ’ nagyon érdekel hogyan lehet egy szoborról tökéle­tes másolatot készíteni?- Mindkét szobron egy három­szög csúcsainak megfelelően három fő pontot ki kell jelölni, majd az így kapott vízszintes és a függőleges tengelyen egy mozgatható szerke­zettel lehet letapogatni, hasonlóvá tenni a pontokat.- Ez nagyon egyszerűen hangzik, de ha belegondolok, hogy a Báthory- szobron milliónál is több lényeges pont van...- Bár a két szobor egymásmellen állt az Agóra Kft. udvarán, ahol a munkát végeztem, naponta kilomé­tereket rohangáltam, le-föl ugráltam az állványokon, hiszen a segédesz­közök mellett esetünkben az embe­ri szem az egyik legjobb mérőszer­szám.-A szobor melyik részét volt a leg­nehezebb elkészíteni?- A lábrészét, de tulajdonképpen minden részlete nagy odafigyelést igényelt. Az övcsatnak, a pajzs cí­merrajzának, sapkarózsának, Bá­thory kézfeje erezetének mind- mindnek tökéletesnek kellett lennie.- Végül is mennyi ideig tartott az újrafatugás?- Tavaly, szeptember 5-én kezd­tem a munkát, és mivel először no­vemberi átadásról volt szó, 82 na­pon keresztül csupán aludni men­tem haza egy pár órára. Azért is kel­lett sietni a munkával, mert a fagy­ban már nem szerencsés követ fa­ragni. A november végi zsűrizéskor 90 százalékban kész volt a szobor, s mivel időközben áttették ez év ápri­lisára az átadást, tavaszra már csak a felületi finomítás maradt hátra.-Mi lesz a régi szobor sorsa?- Egy alapos felületi tisztítást kö­vetően megfelelő raktározásba ke­rül.- Mikor kell a harmadik Báthory- szobrot faragni, azaz mikor készít­hetek egy újabb riportot önnel?- A szobor kiváló anyaga évszá­zadokat kibír, úgy hogy jöjjön kö­rülbelül kétszázötven év múlva.- Rendben, szaván fogom... _______a Ú j akadémiai tagok Nógrádból Tizenegy új taggal bővült a minap a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja. A hat alapító tag mellett Seres János és Földi Péter festő, Varga Éva és Tóth Sándor szobrász, Beney Zsuzsa, Bihari Sándor és Serfőző Simon költő, Végvári Lajos művészet- történész, Czinke Ferenc grafi­kus, Plessh Antal építész, vala­mint Csemniczky Miklós zene­szerző alkotja ezentúl a testüle­tet. A Miskolcon tartott ülésen részt vett Budapestről Kosáry Do­mokos örökös védnök, Lator László ügyvezető elnök, költő, Kovács Anikó művészettörténész és Gerencsér Emilné főtanácsos, akik az együttműködési lehető­ségekről tanácskoztak a miskolci tagokkal, majd meghallgatták Lator László „Mire való a vers” címmel tartott előadását. Fentiek azt jelentik, hogy a Somoskőújfaluban élő festőmű­vész, Földi Péter és a Czinke Fe­renc is tagja lett a neves grémi­umnak. A salgótarjáni grafikus- művész székfoglalóját Comenius-témában tervezi majd megtartani. Huszonöt esztendős a „Cantate Domino” énekkar Pünkösd vasárnap délután hangverseny és istentisztelet keretében emlékezik meg ne­gyedszázados működéséről a salgótarjáni római katolikus főplébánia „Cantate Domino” énekkara. Elnevezésüket Pitomi olasz zeneszerző ha­sonló című kórusművétől - magyarul „Daloljatok az Úr­nak!” - kölcsönözték. Az énekkar 1974-ben dr. Jankóra Miklós irányításával kezdte működését. A főleg fiata­lokból álló együttes itthon és az ország különböző városaiban szép sikerrel szerepelt. 1994-től Virág László irányításával foly­tatják a megkezdett utat. Céljuk az egyházzenei kultúra szélesí­tése. Ennek érdekében rendsze­resen közreműködnek vasárna­ponként szentmiséken és más liturgikus ‘szolgálatokon. Elis­meréssel szerepelnek Vácott az egyházi énekkarok találkozóin, s szívesen látogatnak el a megye falvaiba is jelesebb egyházi ese­mények alkalmával. Repertoár­juk felöleli a gregorián dalla­moktól a barokk és reneszánsz koron át napjaink egyházi kó­rusirodalmát. Június 11-én, vasárnap 16.45 órakor a főplébánia-templom- ban „Az egyházi év ünnepei a kórusirodalomban” címmel tar­tanak bemutatót, majd a 17.30 órakor kezdődő szentmisén Bár­dos Lajos „Missa tertia” című művét éneklik. Orgonán közre­működik Papp Szilvia és Virág Lászlóné. Vezényel: Virág Lász­ló. Az adományokat a főplébá- nia-templom tornyának javításá­ra fordítják. „Táncoló fények” Újabb (verses) könyv Balassagyarmatról „Kultúrával a Nyugat kapujában” Térségi művészeti bemutató Salgótarjánban Ha egy verseskötet bevezetőjeként prózai szö­veg szolgál, akkor annak bizonyára nyomós indo­ka van. „Az életben mindenhol magadat látod. Az elpusztult bogár az úton - az is éti, küzdött az éle­téért mint te, örült a napnak, mint te, ismerte a fé­lelmetes és fájdalmat mint te... A (hó)pehely, amely végtelen térből a kezedre hullt, ott táncolt, fénylett és meghalt - ez te vagy. Mindenütt, ahol életet látsz - te vagy az!” A legendás életmentő, Al­bert Schweitzer, az orvos-filozófus szavait válasz­totta mottóul Bácsik Katalin balassagyarmati alko­tó „Táncoló fények” című, saját kiadásában megje­lent verseskötetének. Aki belelapoz a könyvbe és elolvas néhány ver­set, azonnal érzékeim, hogy nem véletlen ez az idé­zet. A szerző - aki civilben ugyancsak orvos, pszi­chiáter és ilyenformán testközelből ismeri a különös sorsokat, konfliktusokat, megrázkódtatásokat - ugyanis előszeretettel gondolkodik az emberről, aki része a természetnek, az életről, - amely „olyan mint egy színes, lejtőn guruló üveggolyó...” s arról a sokféle bajról, gondról, ami megnehezíti a létezést magát. Ettől aztán szomorkásak, befelé fordulók, olykor rezignáltak lesznek kulturáltan, jó stílusér­zékkel megfogalmazott sorai: „Évek múltak el fölöt­ted, / minden mi ép volt, törött lett, / a kezed csüg­gedten lehullt, / s zárt ajtódat verte a múlt. ” (Az igazságról) „...biztató megnyugvást már semmi nem ad, / idegen tőlem a büszke küzdelem, / és ha jön a hajnal, / lehajtom fejem. ” (Lehajtott fejjel) A csügge­dés, a csalódottság, a magányosság, a szenvedés ezernyi árnyalata között azonban nem ritkán fel­felcsillannak a remény jelei is: „Ki kellene nyitni egy­más szívét, / ezt az indákkal átszőtt üreget, / mely­ben telet hozó magány árad, / s utat engedni a fény­sugárnak!” (Szeretném tenyeremre venni...) „...s a mosolygó, fürge ébredés / egész napomat beragyog­ta, / hetyke múltamat visszalopta. ” (Álom) De le­gyen bármily borús is az összkép, bármilyen sze­mérmes is - szinte már a publikálás szükségességét önmagának is tagadó, de legalábbis megkérdőjelező - a szerző, az őszinteség feltétlenül hitelesíti líráját. „...úgy vélem a versírás jobbik Énünket erősíti. Ver­set írni jó, mert megsokszorozza örömünket, kibékít a világgal és önmagunkkal” - írta önmagáról a Balas­sagyarmati Honismereti Híradóban és az olvasó iga­zat kell, hogy adjon neki. Kötetéről szólva nem lehet említetlenül hagyni, hogy a számítógépes szedés és a tipográfia a Madách Imre Városi Könyvtárban készült, a válogatott verse­ket sajtó alá rendezte és a szöveget gondozta: Oroszlánná Mészáros Ágnes, az intézmény igazgató­ja. E puritán, küllemében dísztelen - és így a tarta­lommal teljesen harmonizáló - kiadvány egy újabb bizonyítéka annak, hogy ez a könyvtár a lehetősége­ihez képest mindent megtesz annak érdekében, hogy fórumhoz jutassa, felszínre segítse a közvéle­mény elé joggal kívánkozó szépen fogalmazott mag­vas gondolatokat.- CSÉBÉ­„Béke háza”: házimuzsikás est Egy fiatal tehetség, Banda Ádám zeneművészeti képzése javára rendez házimuzsikás es­tet a „Béke háza” baráti közössé­ge Balassagyarmaton június 10- én, szombaton 17 órai kezdettel a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolá­ban. A fiatal kora ellenére már sok nagy sikert elért hegedűs Pemeczky Zsoltné tanítványa. Különdíjakat, nívódíjakat sike­rült elérnie a különböző verse­nyeken, fesztiválokon. A gazdag tartalmú ház­imuzsikás est műsorában a he­lyi dalegylet és a kamaraegyüt­tes mellett számos jó nevű szó­lista is fellép, s közreműködnek a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság tagjai is. A műsorvezető Szabó Endre lesz. A rendezvény a hagyomá­nyokhoz híven alkalmat ad a résztvevők ismerkedésére, ba- rátkozására is, az emberi együtt­érzés szép példáját szolgáltatva. A belépődíj tetszőleges. A tá­volmaradók az „OTP 11773418- 11892807 Banda Ádám javára” számlára tehetik meg adomá­nyaikat. A Nógrád Megyei Közművelődési és Turiszti­kai Intézet és a József Attila Művelődési Köz­pont június 10-én, szombaton 10 órától ren­dezi meg az intézményben a magyar millen­nium alkalmából meghirdetett nemzeti fesz­tivál megyeszékhelyi térségi bemutatóját. A rendezvényt megnyitja Becsó Zsolt országgyű­lési képviselő, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. A zsűri tagjai: Birinyi József - népzenekutató, a KÓTA alelnöke, Blaskó Balázs - színművész, Hargitai Géza - fagottművész, Ombódi András - táncpedagógus, Timkó Gábor - karnagy, főiskolai tanár. Fellépők népzene, hagyományőrzés kategóriá­ban: Antalné Csaba Kinga - Ságújfalu, Bűvös nép­zenei együttes - Mihálygerge, Bokréta hagyomány- őrző együttes - Kazár, népdalkor - Cered, Dobroda hagyományőrző együttes - Mihálygerge, népdal­kor - Karancsberény, Kályi Chirikli - Salgótarján, László Veronika - Salgótarján, Pásztor Mónika ­Karancskeszi, Plahla együttes - Litke, népdalkor - Ságújfalu, Szájharmonika Együttes - Mihálygerge, Szőke Mihályné - Karancsberény, Tücsök népzenei együttes - Mihálygerge, Százszorszép menyecske­kórus - Vizslás. Néptánc ketegóriában: Ipoly- Mihálygerge, Nóg­rád - Salgótarján. Vers, énekelt vers és próza kategóriában: Danyi Mária - Karancslapujtő, Kovács Gábor- Salgótarján. Színjátszás ketegóriában: Tarkhan Műhely - Salgótarján. Vokális és hangszeres zene kategóriában: Jakab Ágnes Réka - Salgótarján, Kölyök dixieland band - Salgótarján, Lantos Mária - Karancslapujtő, Pál Veronika - Karancslapujtő, Kiss Péter - Salgótar­ján, pedagóguskórus - Salgótarján, Somogyi Júlia - Salgótarján, Szabó István - Salgótarján, Tarkhan Műhely - Salgótarján, Pásztor Máté - Szécsény. Formációs tánc ketgóriában: Főnix Táncklub- Sport Egyesület - Salgótarján. Cene gal István ceredi festő kiállítását a minap nyitotta meg Dukay Nagy Ádám Salgótarjánban, a Kanizsai Dorottya szakközépiskolában ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom