Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-10-11-12 / 135. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2000. JÚNIUS 10., SZOMBAT M 0 Z A I K Egy fizetett hirdetés margójára... Sarkadi Nagy László neve nem az első alkalommal jelenik meg lapunk hasábjain, hiszen a köztiszteletben álló vállal­kozó és kamarai alelnök a közélet gyakori szereplője. A mi­nap azonban két fizetett hirdetésben is megjelent a neve, aminek egyáltalán nem örült.- Zsíros József könyvvizsgá­ló, aki a jelzett hirdetést felad­ta valaha üzlettársam volt. 1998. március 27-től azonban elváltak útjaink, miután társa­ságunk, az Invest Lízingház Kft. taggyűlése kizárta őt - meséli az ügy előzményeit Sarkadi Nagy László. - Társa­ságunk a törvényességet messze betartva Zsíros József tag üzletrészét egy budapesti ügyvédi irodában megtartott szabályos, nyilvános árveré­sen értékesítette - mondja a cégvezető. - A cégbíróság mind a kizárást, mind az ük- letrész-értékesítést jogszerű­nek ismerte el és azt a cégnyil­vántartásba határozattal beje­gyezte. A kizárás körülménye­inek jogszerűségét a független magyar bíróság vizsgálja je­lenleg is. Az eljárás törvényes volt, tehát Zsírosnak ettől az időtől semmi köze a társasá­gunkhoz.- Zsíros József most fizetett hirdetéssel jelentkezett. Mi tör­tént a kizárás óta?- Nem ez az első eset, hi­szen korábban könyvvizsgálói és adószakértői minősége fel­tüntetésével társaságunkat le­járató leveleket írt ügyfeleink­nek és ismeretlen vállalkozók­nak - akik ügyfeleink lehettek volna - továbbá ezt az iro­mányt elküldte Salgótarján jegyzőjének, a kereskedelmi és iparkamarának, sőt, 1998. március 21-én fizetett hirde­tésben megjelentette a Nógrád Megyei Hírlapban is. Azóta permanensen rágalomhadjá­rat folyik ellenem és néhány velem kapcsolatban álló sze­mély ellen. Egy karácsonyi üdvözlőlap formájában feladott életveszé­lyes fenyegetéssel indult a so­rozat - nyit ki egy vastag dossziét. Mint megtudom, ezt követően a kamarai újságból kimásolt fényképével egy ut­cai plakát jelent meg Salgótar­ján több forgalmas pontján, meglehetősen ocsmány szöve­gezéssel.- Egyik külföldi utamat ki­használva valaki 3 oldalas „búcsúlevelet” küldött jtartne- reimnek a nevemben. így kez­dődik: - Mire ezeket a sorokat olvasod, én már nem leszek az élők sorában. - Ez volt az első eset, amikor más személyeket is belekevert a fogalmazó a történetbe. Felettébb furcsa, hogy azokat a személyeket említi, s kezdi lejáratni, akik Zsíros József kizárásával akár csak érintőlegesen is kapcso­latba kerültek. Köztük van számos elismert ügyvéd, tár­saságunk gazdasági vezetője, budapesti cégbíró, városunk vezető ügyésze és még édes­apám is - hajtja szét a minősít­hetetlen hangvételű irományt a cégvezető.- Ezt követően a társaság budapesti ügyvédje nevében, nevét és bélyegzőjét aláhami­sítva valaki egy beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, miszerint neve­zett megszünteti ügyvédi tevé­kenységét. Rövid időre törölte is a nyilvántartásából, annak rendje, módja szerint. Miután kiderült a bűncselekmény, a kamara hivatalból tett feljelen­tést, de a nyomozó hatóság nem tudott bizonyítékkal szolgálni. Majd egy újabb eset: valaki a társaság jogi kép­viselőjének nevét és bélyegző­jét aláhamisítva tett feljelen­tést Sarkadi Nagy László ellen, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél (ÁPTF), de a hi­vatal az eljárást megszüntette.- Nem sokkal később valaki egy közéleti személyiség nevét aláhamisítva ismét feljelentést tett ellenem az ÁPTF-nél, ahol meghallgatásom után az eljá­rást ismét megszüntették - mosolyodik el. - Sajnos, ez al­kalommal egy egri partnerem nevét is bekeverte az ügybe. Ezután valaki a társaságunk jo­gi képviselőjének nevét és bé­lyegzőjét meghamisítva ocs­mány hangvételű levelet pos­tázott ki a város közintézmé­nyeibe és vállalkozóihoz. Majd édesapám nevét aláhamisítva valaki feljelentést tett ellenem és társaságunk gazdasági veze­tője ellen, az APEH bűnügyi igazgatóságának Heves me­gyei, budapesti és Pest megyei nyomozó hivatalánál.- Nem ellenőrizték a hivata­lok, hogy honnan származnak a levelek?- A hivatalok névtelen levél­ként kezelik a hiteltelen bead­ványokat, s így is elindítják az eljárást. Sajnos ezzel elősegí­tik a besúgás intézményesíté­sét, ami rendkívül sajnálatos, s nem európai megoldás. Csak „hab a tortán”, hogy 1998. jú­nius 9-e óta hajnali 2 óra és 5 óra között - többé-kevésbé - rendszeresen zaklatnak telefo­non. A telefonvonalam megfi­gyeltetése után dokumentál­hatóan kiderült, hogy Zsíros József cégének a mobil tele­fonjáról történtek a hívások.- Mi a véleménye e „párat­lan” sorozatról?- Ezek a cselekmények nem ép elmére vallanak.- Tett-e valamilyen intézke­dést?- Természetesen becsület- sértés vétségének alapos gya­núja miatt feljelentést tettem ismeretlen tettes ellen, de a nyomozóhatóság eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni. Közben a velem kapcsolatban álló személyek közül kettőnek is vandál módon lefújták sprével a kocsiját. Nyilván ez sem véletlen.- Hogy viseli idegileg ezt a történetet?- Remekül. Azt vallom, hogy akkor vagyok életképes, ha mindenféle életkörülmény­hez alkalmazkodni tudok. Hig­gadtan veszem tudomásul, hogy az embernek olykor nem várt körülményekkel kell szembe néznie és folyamato­san tisztáznom kell magam a hatóságok előtt. Beláttam, hogy a mai magyar jog és nyo­mozói tevékenység nem bizto­sítja az állampolgár védelmét az ilyen bűncselekménnyel szemben. Azért persze bízom benne, hogy egy civilizált tár­sadalom - s reményeim szerint az EU-tagság ezt jelenti majd számunkra - előbb, vagy utóbb kirekeszti az efféle baj­keverőket. ______ G. E. Je len cikk megjelentetését a közelmúltban lapunk hirdeté­si oldalán két alkalommal is megjelent személyeskedő fize­tett közlemény indokolta.) Ezúttal egy 24 éves fiatal lány le­velét elemezzük. Levélírónk kellemes csalódást okozhat tágabb környezetének, az őt kevésbé ismerő embereknek, akik kissé távolságtartó magatartása mö­gött egy kedves, mások gondjaira mindenkor nyitott, közvetlen em­bert ismerhetnek meg. Viselkedése, megnyilatkozása természetes, allű­röktől mentes. Őszinte, kellemes modorú, jó beszélgetőpartner. A csa­ládjáért, szeretteiért áldozatra kész. Sorsa eddigi alakulásával - egy korábbi sérelmét, fájdalmát leszá­mítva - elégedett lehet. Talán egy igazi társ hiánya szomorítja el időn­ként. Személye sok szeretettel, adni akarással van tele. Vágyik a szere­lemre, ami teljessé tenné életét. Könnyen tanul, érdeklődő, öröm­mel szívja magába az ismereteket, újdonságokat. Gondolkodása gyors, átlagsebességet meghaladó. Kellő odafigyeléssel, alapossággal dolgoz­za ki feladatait. A szellemi és a ma­nuális tevékenységgel egyaránt ügyesen boldogul. Jó munkaerő és együttműködő munkatárs. Munká­jával való elégedettsége, a hivatás­ban megélt sikere ingadozó. Bármennyire szeretne idejével jól gazdálkodni és pénztárcáját, ha nem is megtölteni, de legalább nem telje­sen kiüríteni, többnyire nem sikerül. Bizonyos betűk arra engednek következtetni, hogy kritikus helyzet­ben nem veszíti el a fejét, képes fe­lülemelkedni a gondokon és kilábal­ni a bajból. Önmagával többnyire elégedet­len. A kívülálló szemében harmoni­kusnak, kiegyensúlyozottnak tűnő emberben is belső konfliktusok zaj­lanak. Érzéseit, helyzetét saját ma­ga nehezíti azzal, hogy nem csak másokkal, de önmagával szemben is nagyon kritikus. Szeretne változ­tatni életén, de elhatározásait az ösztönök visszahúzó ereje, azok akaratánál erőteljesebb volta ke­resztülhúzza. írásában a nyomaték eloszlása nem egyenletes. Az erőteljes és a szinte teljesen elhalványuló vonala­kat eredményező gyenge írásnyo­maték között mozog. Életereje, tett- rekészsége, aktivitása is ilyen inga­dozó tendenciát mutat. Hol ereje tel­jében, önmaga és mások megelége­désére tevékenykedik, hol pedig a kellő hajtóerőt nélkülözve kissé enerváltan, bágyadtan teszi a dolgát. Többnyire mégis az ambíció, a lendület, a törekvés dominál. Erőtel­jesen hajtja az önmegvalósítás, önki­teljesedés igénye, vágya, s ezek a vá­gyak nem irreálisak. _________________QooóKBgrnw* o kleveles grafológus &***•**&£? &'JL ’„Xj bcHA-Ü'J—,j..L ...______________________________ . .Íc.J.lá...£.AáA.Ú..L k.v.,?.____<K. Jó megfejtés, szerencsés nyertes G 1 S I CD CQ Ü CD g G 'S . 3 s tj 'CD .Ü s 'ö 'S ^ 'S G cd ^ 5° ►> nX) 8*2 a 51 'gÜ n ö S 51 ű-a ÍS; to <cd^T3 cd <D a Xi-Ka CD CD —1 !§ QO S CD lg XD xG CD Isi ^ 00 § e 00^ CD kJ S N CD G ^ 'CD w > a CD CD CD t-H o •G ^ "cd a; -C CD 3 5? e g w £ N C/5 PATAK FELETT ÍVEL n HASA­DOZIK f ALLAMI BEVÉTEL BECÉZETT MIHÁLY SPORT­CLUB, R. “t SZÁMÁ­BAN NAGYOBB FÉNYES BEVONAT BŰVÖS FOLYADÉK PÁSZTOR­BUNDA KENYERET VÁG INDUSZT­RIA GÁZLÓ­MADÁR EGYIK HELYEN SEM HÚSEVŐ ÁLLAT FÖLD­FELÉM | MUNKAGÉP^" HAJÍT POLCRÓL ÜTI LÁNGO­LÁS AMINEK KÖVET KEZTÉBEN KUTYÁ­NAK DOB FEL-ALÁ MÁSOD­PERC.R. DÉL, RÖVIDÍTVE CSOMÓT KIBOGOZ SZÖVETET VÁG BÚZAKÉVE KÖZ­TEHER TÜZET SZÜNTET TEHER­AUTÓ MATEMA­TIKAI MŰ­VELETET VÉGZŐ PAPÍR­JELZÉS O W Arcáról mindig a békesség sugárzott „Üdítjük a legkisebbet, tükrözzük a legnagyob­bat!” - írta Túrmezei Erzsébet Harmatélet című ver­sében a harmatcseppről, de végül is magáról szólt. Most már visszavonhatatlanul így múlt időben. Aki ismerte őt, nem feledheti a tekintetét, mely korát meghazudtolóan tüzes, meleg, figyelmes és vi­gasztaló is volt egyben - és a mosolyát, mit olyan bölcs nyugalommal küldött szét felénk, mint aki bir­tokosa valami titkos tudásnak a nyugalom terén. Ar­cáról mindig a békesség sugárzott. Talán ezért volt ő Balassagyarmaton mindenkinek „Erzsébet testvér”. A testvérünknek érezhettük őt. Túrmezei Erzsébet 1921-ben született a Tolna megyei Tamásiban. Két bátyja evangélikus lelkész­ként szolgált. Az elemi négy osztályt Tamásiban, a gimnázium nyolc osztályát Sopronban végezte és Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar-német szakos tanári oklevelet. Már az egyetemi évek alatt egyházi szolgálatra jelentke­zett. Belépett a Diakonissza Egyesületbe. Néhány évig leányinternátusban, aztán gyülekezetben vég­zett szolgálatot és a Leány-népfőiskola téli tanfolya­mait vezette. Tevékenyen részt vett az evangélikus egyházi könyvkiadásban, egyházi kiadványok szerkesztésé­ben. 1951-ben a Diakonissza Egyesületet feloszlatták, megszüntették az egyházi iskolákat. Mindez lehetet­lenné tette fővárosi tevékenységét. Ekkor került Ba­lassagyarmatra. Az idős emberek számára fenntar­tott evangélikus szeretetház munkájában vállalt sze­repet és Szabó József püspök mellett egyéb egyházi szolgálatot is végzett. 1996-ban a város díszpolgárává fogadta és későb­bi lakhelyén, Budapest-Józsefvárosban is e cím bir­tokosa lett. 1975-ben került Budapestre és ott 1990-ig szolgál­ta egyházát, sőt azután is érte dolgozott, sokat küz­dött a Diakonissza Egyesület újra szervezéséért és a működési feltételek megteremtéséért. Az újraalaku- láskor főnöknőnek választották. Az új evangélikus énekeskönyvet a szerkesztőbi­zottság tagjaként írta, fordította, szerkesztette. Kiemelkedőnek mondható írói, költői munkássá­ga is. Német nyelvtudása révén ő maga is számtalan művet fordított. Eddig tíz kötete jelent meg. Közülük több két kiadásban is; finn nyelvre fordított váloga­tott verseinek gyűjteménye három kiadásban, né­metre fordított versei pedig két kiadásban. Anna Ma­rija Raittila finn költőnő az ő kedvéért tanult meg magyarul, hogy verseit a finn nyelvre átültethesse. A neves finn költőnő egyébként többször járt Balassa­gyarmaton Túrmezei Erzsébet és Farkas András fes­tőművész vendégeként. (Ő készítette el Madách Im­re Az ember tragédiája című drámájának második finn nyelvű fordítását is.) Az egyetlen portrét Réti Zoltán balassagyarmati festőművész készítette róla. Róla, aki még azt sem kedvelte, hogy fényképezzék. Túrmezei Erzsébet példaértékű életében emberi, erkölcsi magatartása középpontjában mindig a vi­gasz és a szolgálat járt első helyen. 2000. május 22- én hunyt el Budapesten. Temetésére május 30-án, Csömörön került sor, ahová baráti, népfőiskolái és hitbéli kapcsolatai fűzték. Álljon itt emlékére egy verse, annak az „Erzsébet testvérnek”, aki egész életével a csendes csodákat tette. POHÁNKA ERIKA Pünkösdi kérés Egyszer volt, hol nem volt egy kislány,- régi meséből őrzöm a képet - akinek virág nyit a lába nyomán... amerre járt, „virágot lépett. ” Mi volna, hogyha bármerre megyünk, nem virágokat taposnánk, tépnénk... gyönyörű csoda történnék velünk, és mi is mindig „virágot lépnénk"! Nem mese volna, boldog valóság! Amerre járunk, szeretetrózsák, jóság, szívesség, hűség, nyílnának! „Virágot lépnénk!" Milyen szép lenne! Végy szállást bennünk, Krisztus Szentlelke! Vidd végbe mjtunk ezt a csodádat! GERENDA (Diakonissza: protestánsoknál szociális munkás, főleg betegápolásra és szegénygondozásra fogadalmat tett, lelki gondoskodást is nyújtó, rendszerint rendtársaival közösségben élő nő.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom