Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-07 / 132. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARI MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2000. JÚNIUS 7., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Kalló Hangversenyek a templomban A közösségi élet lelkes szervezője a plébános Az oklevelek a XIII. században említették először a falu templomát. A község a középkorban a váci püspökség birtoka volt. A török hódoltság idején a váci nahijéhez tartozott, és fennmaradt két korabeli töl- desurának neve is: előbb bizonyos Khalil, utána pedig Juszuf nevű tiszt hűbérbirtoka volt Kálló. A török hódoltság után 1848ig ismét a váci püspökség birtokolta. A falu templomát 1675-ben építették, ezt azonban a XIX. század elején lebontották, és a jelenlegi római katolikus templomot - az előző helyén - 1811-ben építették, késő barokk stílusban. F. Z. Hal helyett hálót - tartja a polgármester asszony Felújítják a községházát - Regionális együttműködésben az erő A faluház első emeletének egyik tágas termében működik a polgánnesteri hivatal, mivel a községháza felújítása zajlik.- Az elmúlt évben pályázatot nyújtottunk be a területfejlesztési tanácshoz, s mintegy 2,7 millió forintot nyertünk a saját erőhöz a körjegyzőség felújítására, amely épületben a polgánnesteri hivatal is működik. Erdőtarcsával közösen működtetjük a körjegyzőséget, s nyugodtan mondhatom, jól bevált, gazdaságos ez a felállásmondja Babecz Jánosáé polgár- mester.'1' ■ ............................- Nem mondják a faluban, hogy flancol a hivatalt- Nem hinném! Az önkormányzati épületek fenntartása, állaguk megóvása éppúgy kötelességünk, mint működtetésük. Sőt ezt a munkát, ahogyan anyagi lehetőségeink engedik rendszeresen végezzük: tavaly az iskola és óvoda, védőnői szolgálat tetőzetét újítat- tuk fel, hasonló feladatokat végeztek el a szakemberek a volt községi tűzoltószertár és egy pedagóguslakás tatarozásával.- Ezek tulajdonképpen jó hírek, mi kívánkozik még a sorba?- Nemcsak további épületek felújítását, hanem útfelújításokat is tervezünk. Igen fontos: kétévi szünet után ismét van fogorvosa településünknek. Fiatal, energikus szakember, sok jót várunk tőle, s eddigi munkájában nem csalatkoztunk.- S, ha gondtól, megoldásm váró legfontosabb teendőről kérdezem.- Nagy probléma a vízellátás, jelenleg a település egyetlen mélyfúrású kútja biztosítja az egyre növekvő igényeket. Gondok vannak a minőséggel és a mennyiséggel. Ezért ivóvíz-távvezeték építését tervezzük kistérségi társulás formájában. Vanyarcnál rácsatlakoz- ni a Duna vízrendszerére Erdőkürttel, Erdőtarcsával, Héhalommal és Palotással ösz- szefogva, Kálló önkonnányza- ta felvállalta a gesztori, szervezői, teendőket. Címzett támogatásra már beadtuk a pályázatunkat és további állami források elnyerését szeretnénk ilyen módon.- Önök is az együttműködésben látják a fejlődés lehetséges útját?- Mindenképpen, az önállóságot egyáltalán nem sérti az összefogás. Sőt, inkább erősíti. Erdőtarcsával kapcsolatban már említettem, hogy eredményesen működtetjük a körjegyzőséget, hasonló módon társulás formájában tarjuk fenn az iskolát. Ugyancsak közösen építettünk Tárcsával szemétlerakót, valamint a család- és gyermekvédelmi szolgálat működését is a lakosságszám arányában, együttesen finanszírozzuk. Vízgondjaink megoldásához természetesen nagyobb erőre, összefogásra van szükség, hasonló nagyságrendű feladatokat nem is lehet másként megoldani.- Kálló lakóinak közel 30 százaléka roma, ez a tény milyen feladatokat ró az önkormányzatra? - Ismerik az elvemet: nem halat, hálót szeretnék adni a kezükbe. Ez azt jelenti, hogy elsősorban munkaalkalmat, lehetőséget szerezni számukra, ez a célunk. Tíz-tizenöt éve még az építőiparban dolgoztak a kállói romák is, s ahogyan sorra szűntek meg a munkahelyek, úgy váltak munkanélkülivé. Tavaly a pásztói EGLO és az idén egy Miért is vagyunk a világon? A két kezemen se tudnám megszámolni, hány fafaragó, festő, művészi hajlammal megáldott ember élt, él Kálión. Babecz Jánosné polgármestert idézem: nagyon sokan nem ismerik, ezért néha alábecsülik szűkebb pátriájuk értékeit. Pedig a valóság ígéretesebb, alkotó, teremtő emberek élnek-e tájon, nem is kevesen, sok szakmát, hivatást űznek, eredményesen... Közéjük tartozik két életvidám nyugdíjas is: Cire Béla, akinek nevéből mint mondja „kierőszakolták” a z-t. Erdélyből áttelepülve ki tudja már hányadszor épített fészket szívós munkával magának és feleségének, s állítja, ezúttal végleg. Benedek László, aki tőzsgyökeres kallóiként teremtett otthont családjának. Mindketten imádják a fát, a vele való munkát egykor tanoncként, majd mesterként emelték végül művészi fokra. Közös érdeklődés, már-már szenvedély ez, melyet barátság is összeköt. Falu széli ház Cire Béla portája, amolyan elhanyagoltnak tűnő, de ez csak a látszat. Beljebb kerülve gondos kezek munkájának számos nyoma: árnyékban kerti lak, benne hűtő, délutáni szunyóká- láshoz heverő, rengeteg virág illatozik körülöttünk, vízmelegítéshez is használható szélkerék dinamóval összekötve - utóbbi jelzi a házigazda vállalkozó szellemét, ezermester voltát. A hosszú tornácra lépve Rákóczi félig kész, tölgybe faragott mellszobra köszönti az érkezőt.- Most ültem le mellé - mondja Cire úr, miközben a kedvünkért néhány percre leteszi a vésőt és kalapácsot, s kalauzol: nézzünk szét a hűvös lakásban. A falon rengeteg kép, Erdély világa, pesti utcák, kállói tájak köszönnek le ránk.- Műbútorasztalos a becsületes szakmám, sokat is köszönhetek neki, kenyeret adott a kezembe a családnak megélhetést. Valahogy ebből nőtt ki a festészet, fafaragás képessége, vágya. Hogy művészet-e? Majd elválik, az idő eldönti. Tulajdonképpen ezen nincs időm tépelődni, dolgozni szeretnék minél többet, szebbet, értékeset. Hogyan is mondta Tamási Áron? Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne..., hát én mindenhol otthon éreztem magam, talán Kállón a legjobban. Itt szeretnek, befogadtak bennünket.- Annyim, hogy már kiállítást is rendeztek muiikáiból az általános iskolában.- Ez nagyon jólesett és további munkára ösztönöz. A kiállítás után szerény fogadást is rendeztünk, ott még táncoltam is...nem akart senki, hát mi elkezdtük egy rock and rol- lal a feleségemmel, lett is jó hangulat utána. A községi általános iskola felvette a nagy fejedelem nevét, ezért hát a Rákóczi- szobrot is nekik szánom - tér vissza a kezdő témához Cire úr, s újra a vésőt veszi kézbe, s mondja: - Benedek László barátomnak kiváló gépparkja van, berceli üzemmel tárgyaltam, azóta is járnak mindkét helyre dolgozni romák a faluból. Csak munka, vagyis kenyérkereset enyhíthet a szegénységen, ezt próbáljuk sokkal megértetni és ehhez segítséget nyújtani számukra. Ettől függetlenül évente 22 millió forintot fizetünk ki különféle címeken szociális támogatásra, például jövedelempótló támogatásra, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, rendszeres szociális támogatásra, közgyógyellátásra, ez az összeg költségvetésünk 15 százaléka, te hát nem kevés pénz. Természetesen szociális ellátást nemcsak a re mák, hanem minden rászoruló kapj, de ismétlem: pénzosztás he lyett a munkaalkalom- és munkahelyteremtést tekintjük az ildomos, „életbe visszavezető”, végleges megoldásnak. Főleg az alsó tagozatosak veszik igénybe a diákmenzát, aki a gyerekeknek jó étvágyat kíván: Babecz Jánosné polgármester ■ egy-két igazításhoz kérem majd a segítségét. Hogy Benedek Lászlónak milyen gépparkja van, arról személyesen is meggyőződhettünk, s arról is, hogy mire képes az eszterga, s az alkotó kéz, nem kevésbé a fantázia. A kállói lakás szinte minden darabja az ajtóktól, lambériáig, a cseresznyefából készült tálalószekrénytől, a konyha- és szobabútorig minden a házigazda keze munkáját dicséri. De előtűnnek „vakmerőbb” darabok is, amikor Benedek László házi kiállítást rögtönöz számunkra: polcok, kelyhek, virág- és gyertyatar tók, harang tűnnek elő, sőt még egy testes - szintén fából esztergált - mozsárágyút is felnyalábol vendéglátónk.- Azt hallottam, hogy Ferencz József is asztalos volt - mondja Benedek László. - Ha ebből csak any- nyi igaz, hogy szabadidejében ő is odaállt az eszterga mellé, akkor már ez is emeli a szakma rangját. Ezt még az apósomtól liallottam, aki megtanított a mesterségre.- Ránézve Benedek úr munkáira, bizony alapos okító lehetett.- Eimek már sok éve, amit tőle tanultam arra építettem, mint hagyma a héját gyarapítottam. Bár néhány évig más területen dolgoztam, mesterségemhez soha nem maradtam hűtlen. Legfeljebb a feleségemhez, amiért soksok órát töltöttem és töltök azóta is nap mint nap a műhelyemben. Szerelem ez is a javából, amit a fa, mint ősanyag iránt érzek, becsben tartva formálni, alakítani kényemre, kedvemre, s látni a végeredményt örök gyönyörűség. SZABÓ GY. SÁNDOR Kapás Attila kállói plébánost 1997-ben szentelték pappá. Első szolgálati helyéről Nagykátáról tavaly augusztusban került a dél nógrádi Káliéra. A hatalmas, gondozott parókia is jelzi: ebben a faluban mindig élénk hitélet zajlott, becsben tartották templomukat, vele egyházukat is a katolikus hívek. Fiatal papjuk kezdeményezésére anyák napján a plébániákért árnyas fái alatt, terített asztalok mellett ünnepelték az édesanyákat az egyházközség tagjai, adtak műsort a gyerekek, ministránsok. Kapás Attila plébános a parókia bejáratánál, a falon emléktábla hirdeti: itt szállt meg II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1710. január 20-án, a romhányi csata előestéjén- Hogy érzi magát Kálión, befogadták az emberek? - kérdezem a nyári meleghez alkalmazkodóan, nadrágban, divatos pólóba öltözött Kapás atyát, aki csak később a fényképezéshez ölti fel reverendáját. •- Az ember minden helyre kissé szorongva megy, így voltam én is. Számomra ismeretlen vidék volt Kálló, bár hallottam az elődeimről s példájukból is sejtettem: itt nemcsak várnak a paptól, segítik is munkáját. Azóta ez beigazolódott. Kálló mellett Erdőtarcsát és Erdő- kürtöt is ellátom. Ahány falu, any- nyi arculat, ember, szokások. Misézés mellett a hitélet számos teendője vár rám. Rengeteget kell szerveznem, mert mindhárom helyen igénylik a jelenlétemet, s rajtam keresztül az egyház törődését, s ennek meg kell felelni. Sok helyen a papnak világi segítői is vannak, s így könnyebb a munka. Azon leszek, hogy idővel ez nálunk is így legyen. Úgy érzem, befogadtak a hívek, fiatalabbak és idősek egyaránt.- Azt is hallottam a faluban, hogy ön nemcsak a hitéletet szervezi, a közösség kulturális életé is.- Az egyház és hit, kultúra világa édestestvérek. Nem szórakoztatni, inkább tartalmasabb életet megélni, értékeket megismertetni másoknak - ebben szeretnék közreműködni másokkal egyetemben. Sokak számára csak a kocsma világa létezik, pedig van szebb, emberibb világ, örömet, élményt nyújtó szórakozás. Télen, tavasszal többször mentünk el színházi előadásra. Kedvelik, sokan meghallgatják templomi hangversenyeinket. Vendégeink voltak a váci Cecília kórus, egy görög katolikus énekkar, a nagyká- tai fúvósok, s Baróti István esztergomi karnagy orgonahangversenyében is gyönyörködhettünk a közelmúltban. Ezeket folytatni szeretnénk. Tervünk, egy idősek klubjának megszervezése: évszakhoz kötődne, télen a plébánián találkozhatnának rendszeresen az emberek. Ugyancsak itt a gyerekek számára játszóhelyet is kialakítunk. A fiatal pap nemcsak a hitéletben és a falu társadalmában szorgoskodik, jó gazda módjára parókiát renováltat és felújíttat templomot, Erdőtarcsán a templom 1750-ben faragott oltárának restauráltatását tervezi. SZ.GY. S. A duhajokat, dologtalanokat kerülik a helyi romák Makó András a káliói önkormányzati testület tagja, egyike azoknak, akire felnéznek a helyi romák, becsülik őt munka- és családszeretetéért, sokan hallgatnak rá, megfogadják tanácsait: tekintélye van.- Aki szereti a munkát, akar dolgozni, az dolgozhat. Képviselő-testületi tagként is a polgármester asszonnyal több helyen is voltunk, hívtunk ide különböző cégektől munkaközvetítőket, ki is jöttek. Volt foganatja, ma már az EGLO-ba Pásztóra, Bercelre is járnak romák. Havonta megkapják a fizetést, és olyankor bizony egészen más az ember hangulata, nem bolond, ideges - mondja a 41 éves, 4 gyerekes családapa, aki maga is több évet húzott le egy helyen, mielőtt a kállói kocsma pultja mögé nem állt, lett mára belőle amolyan résztulajdonos.- Tizennégy évig jártam Pestre a Goldberger művekbe, kitanultam a textilfestést. Ha nem szűnt volna meg a cég, még mindig oda járok dolgozni.- Mit tehet egy torna képviselő a tornákért?- Az önkormányzatban mindenkit próbálok képviselni, de a cigányság ügyeiben különösen próbálok a polgármester asszonynak segíteni abban, hogy munkahelyet, lehetőséget próbáljuk keresni, felkutatni. Meg aztán a csügge- dőket vigasztalom, a hőzöngőket meg megpróbálom lecsendesíteni. A mértékteleneket, duhajkodókat, munkakerülőket a romák is kiközösítik maguk közül, ez régóta így szokás. Szerintem a legfontosabb Aki akar, dolgozhat - vélekedik Makó András roma önkormányzati képviselő ■ az oktatás, a romagyerekek iskolai előmenetele szabja meg, hogy lesz-e jövőjük, vagy elbuknak az életbe. De így van ez minden gyerekkel, legfeljebb a romák jelentős részére hátrányokkal él, rendezetlen családi körülmények közül megy a gyerek reggelente iskolába...- Népes családja, négy gyermeke van, sőt még egy árvát is magukhoz vettek.- Értük élek. Háromnak vettem házat, szerényét, de életet lehet kezdeni benne becsülettel, hiszen erre tanítottam és tanítom mindig őket: munkával, tisztességgel keresd a kenyeredet. A negyedik gyerekünk egy 16 éves tóslány még velünk él, sőt kivettünk az intézetből egy 3 és fél éves kislányt is. Nagyon szeretjük a feleségemmel a gyerekeket. Szóval zajlik nálunk is az élet: jóban, rosszban összetartunk, keressük: hogyan lehet boldogulni, s a választ is megtaláljuk. Múlüdéző Az ágyú fából készült. Benedek László mestermunkája számos mással több kiállításon is szerepelt. ■
