Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-07 / 132. szám
2000. JÚNIUS 7., SZERDA M E GYEI KÖRKÉP Ju iHI| BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Hegedűs Erzsébet jegyzete A rossz példa is ragadós Piros betűs sorok a versenykrónikában Különdíj és jutalom kimagasló munkáért az iskola közösségének A megyei tanulmányi versenyek történetében ilyen még nem volt: egy iskola harmincbárom dobogós helyet szerzett meg az intézmények sorában. A salgótarjáni Kodály iskola ezzel új, saját rekordot is felállított, ugyanis ötödik éve tartja az első helyet a pedagógiai intézet szervezésében zajló versenyeken nyújtott teljesítményeivel, de az eddigi összesítések számait az idei jóval felülmúlja. Kimagasló munkájáért különdíjban, ötvenezer forintos jutalomban részesítette a Kodály közösségét a város önkormányzata, az elismeréseket a nemrégiben megtartott ünnepségen adták át. Az esemény - időzítése révén is - akarva, akaratlan, állomásként ékelődik be a tavaszi, millenniumi rendezvények sorába, mivel nem sokkal annak zárása előtt történt, így annak egyik fokmérője is lehet, hiszen egyazon csapat munkájáról van szó. A gyerekek komoly felkészültségét jelzi az is, hogy egy tárgyból három, négy megyei versenyen is figyelemre méltó tudásról tettek tanúbizonyságot, amelyet aztán több alkalommal országos szereplések, sikerek koronáztak meg. Az alsó tagozatosak közül kiemelkedő például a harmadik osztályos Kubinyi Júlia népdalversenyen elért megyei első helye és az országos fordulón elnyert arany minősítés. A szintén harmadikos Dósa Márton matematikában, a negyedikes Fodor Richárd pedig közlekedési ismereteivel bizonyítva jutott fel a dobogó második fokára. Sápi Edit a komplex művészeti versenyen szintén második lett. Az Égető Dávid- Tóth Bianka páros bicínium éneklésben produkált kiválóan, a megye legjobbjainak bizonyultak. Nyelvtanból és irodalomból is a második legjobb eredményt érte el a negyedikes Szerencsi Tünde. Felső tagozatban is születtek remek teljesítmények, így például Gál Istváné, aki a megye legjobb kémikusa, az országos megmérettetésen ő volt a huszonhatodik. Medve László matematika és fizika tudásával megyei első és második, a fizika országos fordulóján pedig a harmadik helyre jutott be. Utasi Dávid a megyei rajzverseny második, Karácsony Zsuzsa a fizikaverseny szintén második helyezettje. Az éneklésben Bencze Anikó, Tácsik Péter, Bállá Katalin, Scheineker Éva, Angyal Linda, Tácsik Ágnes, remekelt a megyei tudáspróbákon. Tácsik Péter az Észak-magyarországi fordulóról ezüst minősítéssel térhetett haza. Természetesen lehetne még tovább sorolni a felkészítő tanárok tevékenységének színvonaláról árulkodó piros betűs eredményeket. Az év végi számvetéstől nem választható el a június 2-ai, tanévzáró hangversennyel véget ért rendezvénysorozat sem, amelynek ezúttal is összetett célja volt: megmutatni, hogyan tesznek eleget a pedagógiai programban megfogalmazott, a hármas profilnak (ének-zene, néptánc, képzőművészet) megfelelő feladataiknak. Megmutatkozni a városnak, a szülőknek, nyitni más intézmények és szervezőik felé a kapcsolatteremtés, -bővítés érdekében. Hagyományaik síkján ötször ötféle volt a megmutatkozás, - kórustalálkozó, gyermek- rajz-kiállítás, táncgála, műveltségi vetélkedő és közös hangverseny -, amelyben szinte mindenki jelesül kivette a részét. Közönségtaps, elismerések, jutalmak, dicséretek kárpótoltak mindenkit az igényes és folyamatos felkészülésért, az ezzel járó terhekért. Kell az idősek klubja Salgóbányán, de óvodát is szeretnének M int a rendszeresen autóbuszon közlekedő emberek többségének, nekem is számtalan „élményem" fakadt már az utazásból. Túlzás nélkül állíthatom, hogy sajnos, negatív élményekre keü ilyenkor gondolni, amelyeknek akaratlanul fül- és szemtanúi vagyunk: a vitákra, az esetenkénti veszekedésekre, az indokolatlan ráför- medésekre, amelyeknek különösen a diákok vannak kitéve, olykor-olykorok nélkül. Az a tapasztalatom ugyanis, hogy az esetek 90 százalékában az utazó tanulóknak „csak” annyi a bűne, hogy fiatalok, jókedvűek, néha kicsit hangosabbak. A felnőttek többsége ezt azonnál észreveszi, sőt, szóvá is teszi. Ha azonban felnőttek viselkednek hasonlóképpen, hajlamos mindenki arra, hogy a strucchoz hasonlóan homokba dugja a fejét, gondolván: ha én nem látok, engem sem látnak. A napokban történt az egyik, Bátonyterenyére tartó buszon, hogy a megyeszékhelyen három középkorú „úriember” szállt fel, enyhén illuminált állapotban. Már a beszálláskor sem törődtek sokat azzal, hogy a járaton rajtuk kívül mások is utaznak: hangoskodtak, lökdösődtek, egyszóval, aki tehette, elhúzódott a közelükből. Némi vita után megegyeztek abban, hogy mégis csak le kellene ülni: igen ám, de nem volt egymás közelében három ülőhely, csak úgy tudtak elhelyezkedni, hogy egyikük két-három üléssel előttük foglalt helyet. Amint az autóbusz elindult, a többi utassal mit sem törődve elkezdték cikizni egyedül ülő társukat. Nem tettek egyebet, mint a nevén szólongatták, átlagban percenként ötször, és természetesen akkora hangerővel, hogy a motor monoton zaját túlharsogták. Először senki nem vett róluk tudomást, aztán már nem lehetett nem észrevenni ezt az idegesítő feltűnési viszketegséget. Előbb csak egy-két fej fordult hátra, aztán egyre több, de egyik felnőtt sem vette magának a bátorságot, hogy rendre utasítsa őket, bevallom őszintén, én sem mertem. Helyette viszont azon járt az eszem, hogy milyen fura is a világ: ha ugyanezt - mondjuk - diákok csinálták volna, még Salgótarján belterületén akadt volna egy-két felnőtt, aki azt mondta volna nekik: szépen neveltek benneteket a szüléitek, fogalmatok nincsen arról, hogyan is kell viselkedni. Szégyellhetnétek magatokat, és a többi, és a többi. Pedig a gyerekek nem tesznek egyebet, mint sok esetben egyszerűen lemásolják a felnőttek viselkedését. Teszik ezt vérmérséklettől, természettől függően, a végeredmény pedig igen változó. Van, aki a csendes, visszahúzódó embert találja szimpatikusnak, van, aki a minden lében kanál embertípust utánozza, no meg persze olyan fiatal is, akiknek az ilyen agresszív, feltűnősködő emberek példája a követendő, különösen akkor, ha ezért senki sem tesz megjegyzést. e ha az ilyesmit szó nélkül hagyjuk, vajon honnan tudnák, hogy ez nem helyes? Mert arról jobb nem elfeledkezni, hogy a rossz példa is ragadós! (Folytatás az 1. oldalról) Erdei Imrénének az a meglátása, hogy „nem volt egészen korrekt az aláírásgyűjtés," s hogy az generációs ellentéteket gerjesztett Salgón.- Mindenkinek joga van a véleménynyilvánításra, s egy adott álláspont megerősítéséhez az aláírásgyűjtésre is, de nagyon fontos, hogy körültekintően tegyék ezt, vagyis előbb maguk a kezdeményezők is tájékozódjanak azokról a körülményekről, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Hiszen például egy új intézmény létrehozására csak alapos ismeretek, tények birtokában érdemes javaslatot tenni. A salgói óvodások a somosi óvodába járnak, ahol nincs zsúfoltság, a száz férőhelyből kilencven foglalt, a tevékenység jó színvonalú. A közlekedés sem annyira kritikán aluli, mint állítják. Molek Kámlyné a salgóiaknak ahhoz a köréhez tartozik, aki nem szorul klubos ellátásra. Unokái máshol élnek, ennek ellenére aláírta a szóban forgó levelet, mert örülne az óvodának, ám sajnálkozva jegyzi meg, hogy nem tudta, mi köze van ennek az otthonhoz, amelyre bizony szüksége van a lakóközösségnek. Oroszki Pál is határozott: legyen óvoda, de csak úgy, ha a klub is megmarad, mert mindkettő kell a telepnek. Ezt kellene felfogadnia az önkormányzatnak. Gerlei Gábomét, az idősek klubjának vezetőjét nagyon felzaklatták az utóbbi hetek eseményei, úgy érzi, hátba támadták, nem elfogadható eszközöket vettek igénybe egyes fiatal anyukák. Érzelmeivel küszködve próbálja összefoglalni mi mindent csinál, illetve csinálnak a kötelezőkön kívül Jelzi egyebek mellett, hogy mivel heti egy alkalommal van Salgón orvosi rendelés, vérnyomást mérnek, s az időseik személyes ügyeitől sem tartják távol magukat. Mint Gerlémé fogalmaz, az injekciózástól a halott-öltöztetésig, az öregek érdekében való utánjárásig sokféle teendőt felvállalnak.- Az, hogy itt naponta jönnek- mennek az öregek természetes, hiszen nincsen kötelező program. Nem börtön ez. Hazamennek, aztán visszajönnek, kártyáznak, étkeznek. így megy ez napról napra. Hogy spóroljanak, olyan előfordul, hogy hétfői napokra nem kérik az étkezést, mert vasárnapról marad főtt ételük, s aznap nem jönnek be, de olyat híresztelni, hogy ez a ház üres, engem felháborít. Az utóbbi kifejezéssel él az a május 16-án keltezett - második - levél is, amelyben a harminc aláíró neve felett azt tudatják az első levélben foglaltakon felháboro- dottak, hogy az idősek klubja Salgóbánya szíve-lelke, s az óvodai elképzelés ismertetésekor félretájékoztattak salgóiakat... Bereczkiné Holzer Tímea, három gyermek édesanyja. Megütközik azon, hogy mást mondanak utólag az idősek, mint kezdetben, s részben azzal magyarázza ezt, hogy így kívánja az érdekük. Hiszen ellátójuk az intézmény, ha nem is klubtagok, de onnan étkeznek. Kérdésünkre azt válaszolta, hogy természetesen megmutatták, elolvastatták levelüket, (sőt, volt, akinek felolvasták) amelyben leírtakat - külön lapokon - ötvenötén aláírásukkal láttak el. Szemben lakó szomszédja, Csontos Györgyné ezt erősíti: ő is olvasta, s aztán írt alá. Bereczkiné és a férje - más fiatal helybeliekhez hasonlóan - az óvodai kezdeményezést egyebek között azzal támasszák alá, hogy az utóbbi időben gyerekes családok költöztek Salgóra, kezd változni a lakóközösség összetétele. Részben emiatt, illetve a saját tapasztalataik alapján kezdtek pártolókat keresni. S olyanokat is találtak, akik úgy nyilatkoztak: készek a kétkezi segítségadásra is, ha óvoda létesül.- Hogy mit jelent télen, kisgyerekkel kilométereket megtenni, ha kimarad egy-egy járat, azt csak mi tudjuk, akik ezt csináljuk. Egyik gyerekünkkel már végigcsináltam ezt, most jár a második óvodába... - érzékelteti a helyzetüket a fiatalasszony, s nem rejti véka alá, hogy a reggeli, délutáni zsúfolt járatokon utazó ovisok, iskolások dolgát iskolabusz indításával akarták könnyebbé tenni. Kérésük azonban megválaszolatlan maradt. Mégis remélik, hogy mivel már több fiatal családot érint, talán valami módon lesz megoldás a helyi óvodai ellátásra. Igényüket megvizsgálta az ön- kormányzat oktatási, kulturális és sportirodája. Kovácsáé Czene Csilla irodavezető számolt be az eredményről: a somosi intézményben jelenleg tizenhárom a salgói kisgyerek, közülük kilencen ősszel elsősök lesznek. A két új felvételessel is mindössze hat óvodása lesz Salgóbányának, ahol 1984- ben zárták be az óvodát, mert csak nyolc kisgyerek vette igénybe. Bereczkinéék viszont úgy tudják - hiszen, mint mondják, mindenkit ismernek a telepen - hogy tizenöt óvodása van Salgóbányának, (valószínűleg nem csak a legközelebbi somosi, hanem a város más gyerekintézménye is érintett, de csak három megy szeptemberben iskolába, a többi óvodás marao nég egy évet. Úgy tudják, további beiratkozások is lesznek a nyár folyamán: hét apróságot szándékoznak óvodába járatni. S van még négy óvodás, akit jelenleg szintén nem Somosra visznek, de Salgón maradnának. Tudomásuk szerint tehát huszonhárom az a lehetséges gyereklétszám, amelynek figyelembe vételét kérik a városvezetéstől a levélírók és támogatóik. MIHAUK JÚLIA „Haladunk Önért’ Ötvös Nándor nyerte a Nógrád Volán Rt. pályázatát Lapunk május 5-ei számában jelent meg az az írás, amelyben az arculatot építő Nógrád Volán Rt. szlogenszavazási felhívásáról lehetett olvasni. Az Autóbuszközlekedési Részvénytársaság tizenhárom szlogenje közül lehetett választani, sőt újabbakat javasolni. A felhívásra Nógrád megye számos pontjáról érkezett levél és a felkínált lehetőségnek megfelelően újabb érdekes ötletek is születtek. A beküldők száma és lakóhely szerinti megoszlása jól visszatükrözte azt a lefedettséget, amelyet a Nógrád Volán Rt. biztosít utazó közönsége számára az év minden napjára és a nap legnagyobb részére kiterjedő szolgáltatásával. A szavazatok több felkínált javaslat között oszlottak meg, de a legtöbben a „Haladunk Önért" szlogent, illetve elképzelést támogatták, ami egyben eüsmerést, de ugyanakkor folyamatos elvárást is jelent az utazó közönség részéről a vállalat felé. A javaslatokat beküldők közül a Nógrád Volán Rt-nél május 29-én megtartott sorsoláson Ötvös Nándor 3104 Salgótarján, Gagarin út 7.) neve került kihúzásra, ami azt jelenti, hogy nevezett nyerte el a cég ajándékát, az egy hónapra szóló ingyenes bérletet. Ötvös Nándor a bérletet a lakóhelye és a munkahelye közötti buszjáraton veheti igénybe. A Nógrád Volán Rt. megköszöni az utazó közönség érdeklődését és marketing tevékenysége során a Haladunk Önért szlogent fogja használni. BEMKŐ MIHÁLY Elvárjuk a sikert, soha ne add fel! A rossz lelkiismeretű emberek nem szívesen találkoznának vele Vannak, akik felnőtt korukban sem tudják eldönteni, hogy mivel szeretnének foglalkozni az életben. S vannak, akik fiatal korukban elhatározzák, hogy merre akarnak menni az életpályán. Vida Ottó már a szak- középiskolában úgy gondolkodott, hogy a rendőrségnél szeretne dolgozni. Aztán hogy, hogy nem, a katonatiszti főiskolára jelentkezett Szentendrére, ahová fel is vették. Volt ebben a cselekedetben egy kis életcsavar, mert abban az időben a határőrtiszti pályáról át lehetett menni a rendőrségi területre. Úgy gondolta, hogy majd onnan átmegy a rendőrtisztire. Egy kedves barátjával kezdték a főiskolát, de őt nem a határőr tagozatra, hanem a honvédségire vették fel. Egy idő után azonban úgy érezték, hogy nem erre vágyódtak, s ezért eljöttek a főiskoláról. A csalódást követően a Székesfehérváron élő nagybátyja mellett vendéglátós lett, mert dolgozni is kellett valahol. Azonban egy percre sem szakított azzal a gondolattal, hogy rendőr legyen. Gondolt egyet és jelentkezett Budapesten, a nyolcadik kerületben, hogy szeretne rendőr lenni. Szerencséjére felvették s a tiszthelyettesképzőt már ott végezte el. A rendőri pályát 1984. november 1- jén itt, a nyolcadik kerületben kezdte el, a tizedikben folytatta, majd családi okokra hivatkozva jött vissza Nógrád megyébe, a salgótarjáni kapitánysághoz járőrnek. Rövid ideig volt ebben a beosztásban, mert a vizsgálati alosztályra vezényelték. Kisebb megszakításokkal ott dolgozott, amíg 1986-ban elvégezte a miskolci zászlósképzőt. A karancs-völ- gyi körzeti megbízotti csoportban vizsgálati munkával foglalkozott. Alig két év elteltével Nagybátonyba vezényelték, majd a mátramindszenti körzetbe helyezték. A rendőrtiszti főiskolát levelező tagozaton, munka mellett végezte, s e közben 1992 végén a megyei főkapitányság bűnügyi osztályára vezetett az útja, ahol főnyomozóként, majd kiemelt főnyomozóként dolgozott. Megismerte itt a szervezett bűnözés elleni munkát, s egy ideig - saját kérelmére - az elemző értékelő osztályon is dolgozott. A Pásztói Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetői beosztását pályázat útján nyerte meg. Vida Ottó kinézetre díjbirkózó látszatát kelti. Elhisszük, hogy a rossz lelkiismeretű emberek nem szívesen találkoznának vele. Akik ismerik, azok tudják, hogy a kidolgozott izmok mögött szerető szív, igazságosság és emberi megértés rejtőzik. Tagadhatatlan, hogy gyűlöli a rosszat, s ez ellen küzd vüágéleté- ben Azok ellen, akik semmiért sem hajlandók megszenvedni, akik vásárolják a diplomát, a jogosítványt, mert pénzük van, de buták és kegyetlenek. Azt tartja, hogy az ingyenélők, gazemberek ellen a törvény szigorával fel kell lépni, mert ezek tönkre teszik a társadalom tisztességes részét. A pályázat elnyerését megtisztelő kihívásnak tartja. Ilyen összetett munkát még nem végezett. Eddig mindenhol csak részfeladatokat látott el. A jövőről azt mondja, hogy ha lehetőség lesz rá, szeretne tovább is lépni. Megállni nem szabad. Érez magában erőt és ambíciót ehhez - persze ezt sok minden befolyásolhatja. A pásztói kapitányság bűnügyesei kedvesen fogadták.. Mutatja azt a kis táblára festett jelmondatot, ami az asztalán áll: Elvárjuk tőled a sikert, soha, soha ne add fel. A fiatal százados második házasságában él és boldog ember. Az első házasságból egy lánya, a másodikból egy fia származik Egyelőre még utazgatnak a munkába Bátonyterenyéről, mert helyben nem sikerült még lakáshoz jutni. Érthető, hogy a vezetői szeretnék, ha megállapodna itt és úgy dolgozna, ahogy ezt a feladat elvárja. Közvetlen terveiben szerepel, hogy emberi légkört kialakítva, hathatós intézkedéseket foganatosító gárdát szeretne összekovácsolni. Bizonyára sikerül megoldania. PÁDÁR ANDRÁS
