Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-28 / 149. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2000. JÚNIUS 28., SZERDA Egy falu, egy nap, egy la ip - Kazár Falufejlesztés kistérségben gondolkodva Molnár Katalin a második ciklusban áll a település élén. Tavaly eredményes évet zártak, az alapvető nagyberuházások jelentős részén túlvannak: a faluban ott van a vezetékes gáz, kiépült a telefon- hálózat, befejeződtek az intézményi felújítások is. Persze ez nem azt jelenti, hogy már nincsenek feladatok, hiszen a szennyvízberuházás után az útfelújítás kiemelt szerepet kap.- Tavaly 157 milliós költségvetéssel indultunk és 206 millió forinttal zártunk - mondja Molnár Katalin, a falu polgármestere. - Az idén szinte „lemásoltuk” a tavalyi esztendőt, a költségvetés mindössze 19 ezer forinttal több mint a tavalyi induló: az állami támogatás csak 2,6 %-kal magasabb. Szűkösen terveztünk, hiszen még az inflációt sem tudtuk érvényesíteni. Nagy előny, hogy nincsenek hiteleink. Az viszont gondot jelent, hogy a területünkön dolgozó gazdasági egységek átalakultak, s iparűzési adókieséssel kell számolni. Könnyebbséget jelent, hogy jelentősebb intézményi felújítást nem kellett terveznünk. Szép oktatási intézmény- rendszert alakítottunk ki, így a költségvetésben „csak” a működési költséget kellett biztosítanunk. A tornaterem még a régi: az esőzések tönkretették a tetőt, a padlózatot, a rendbetételhez pályázati úton szeretnénk forrást nyerni. Pályázunk arra is, hogy ide is bevezethessük a gázt, illetve fürdőket alakíthassunk ki.- Az idd tervezésnél milyen feladatok kaptak prioritást?- Mindenekelőtt a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése, amelyet négy település (Salgótarján, Vizslás, Mátraszele és Kazár) összefogva szeretne megvalósítani. Itt az önrész biztosítása lesz komoly költségvetési tétel. A másik nagy feladat a hulladéklerakóra elnyert céltámogatáshoz az önrész biztosítása. A harmadik pedig egy EU-s pályázat, a szerződés aláírása a napokban megtörténik. A SOP-97 a palóc falvak rejtett értékeinek feltárását célozza, egyfajta vidékfejlesztési program a falu arculatának kialakítására. Szerepel ebben szabadidőparkok, kézművesház, teleház kialakítása, árkok, patakok, lefolyók rendbe tétele, eligazító táblák kihelyezése, buszmegállók építése. Az EU kizárólag csak társfinanszírozói szerepet vállal, itt is biztosítani kell az önrészt, amely mintegy hétmillió forintot jelent Kazárnak. Nagyon sok pénz, de ha tudjuk, hogy 22 milliót nyerhetünk, megtérülő befektetés. A SOP-os pályázattal elindult egy kistérségi együttműködés hat falu között és beindult a térségfejlesztési program is. Lassan megtanulunk együttdolgozni, megtanuljuk azt, hogy az önkormányzatoknak együtt kell a pályázatokat benyújtani, mert így nagyobb az esély a sikerre. A közelmúltban voltam Brüsszelben tanulmányúton, amely megerősítette bennem: kistérségekben kell gondolkodni. Itt, nálunk most összeállt egy ambiciózus, fiatal gárda: közösen alakítjuk ki a falufejlesztő program hosszú távú koncepcióját. Azt valljuk, hogy a falu jövőjét a hagyományok megőrzésével, ápolásával, a régi mesterségek felelevenítésével alapozhatjuk meg. Erre készítjük fejlesztési programunkat is. A költségvetésben jelentős kiadást képvisel a szociális támogatás, azaz a jövedelempótlás és a rendszeres szociális segélyezés. Az idén mindenképpen szeretnénk megvalósítani egy fiókpatikát: az idős embereknek nem kellene Salgótarjánba utazni és költségmegtakarítás is származna számukra. Már előre haladott tárgyalások folynak az egyik salgótarjáni gyógyszertárral.- Úgy tudom, a településen jól működik a szociális földprogram.- Valóban, tavaly 22 családdal indítottuk: nagy segítséget jelenhet a hátrányos helyzetűek számára. Az esők sajnos lehetetlenné tették a kijelölt önkormányzati területek nagy részének a művelését, így most a programban résztvevők főként a saját kertjüket művelik, krumplit és kukoricát termesztenek. Az önkormányzat vásárolt traktort, ekét, tárcsát és biztosítjuk a vetőmagot is. Az idén is benyújtjuk a pályázatot, mert jövőre állattartással is szeretnénk kiegészíteni ezt a programot: a családok szívesen foglalkoznának sertésekkel, tyúkokkal. Nagyobb település, nagyobb kihívás Elsődleges célja, hogy elfogadják a kazán emberek Négy pályázó közül választotta ki a képviselő-testület Mona Gyulát, aki június elsejétől a jegyzői tisztséget tölti be az önkormányzatnál. Fiatal ember, de a jegyzői munka nem ismeretlen számára: négy és fél évig a közeli Bámában töltötte be a „törvényesség őrének” funkcióját. Amikor azonban Kazáron kiírták a pályázatot, úgy gondolta, próbára teszi magát: nagyobb település, nagyobb kihívás. Mona Gyula debreceni születésű, ott végezte tanulmányait a középiskolával bezárólag, majd a budapesti Államigazgatási Főiskola következett, ahol 1993-ban szerzett diplomát. 1999-ben végezte el a főiskola kiegészítő szakát, az önkormányzati gazdálkodás településmenedzser, falusi turizmus specializációját. A felsőfokú tanulmányok elvégzése után dolgozott budapesti önkormányzatnál, az Országgyűlés hivatalában. Öt évvel ezelőtt került Nóg- rád megyébe, barátnője révén, akivel még a főiskolán ismerkedtek meg. Mint mondja, döntését nem bánta meg, jól érzi magát a Palócföldön.- Az kétségtelen, hogy más a szemléletmód, mint az Alföldön - mondja. - Zárkózottabbak az emberek, jobban ki kell érdemelni a bizalmat. Bárna kisebb település, mint Kazár, ott több munka hárult a jegyzőre: az előkészítésen át a határozathozatalig szinte minden a feladatkörhöz tartozott. Itt jobban előtérbe kerül a vezetés, más a hivatal felépítése: véleményem szerint a működő ügyfélszolgálati konstrukció máshol is követendő példa lehet, hiszen így már az információnál eldönthető, melyik ügyintézőhöz, vagy éppen vezetőhöz kell irányítani az állampolgárt.- Milyen tervekkel érkezett?- A gazdaság szerkezetének változása következtében a turizmus lehet az egyik kitörési pont a falvak életében, így Kazáron is. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy most folyik az alapos előkészítő munka, amelyben a falu polgár- mestere koordinálja az egyesületek munkáját. Ebben szeretnénk hathatósan közreműködni. Kevés idő telt még ugyan el új munkahelyemen, de az már látható: jó „garnitúra” dolgozik együtt, de feladat azért itt is lesz, gondolok itt a hatáskörök, feladatok átgondolása után a munkakörök specializálására. Távolabbi terveim között szerepel a jogi egyetem elvégzése, angol nyelvtudásom tökéletesítése. Persze, mindenekelőtt elsődleges célom, hogy a kazári emberek elfogadjanak: mert az igaz ugyan, hogy a szomszéd településről érkeztem, de minden ember más és más. Ez a feltétele annak, hogy eredményes munkát tudjak végezni. Táj ház a régmúlt emlékeivel Az egyik helyiségben az úgynevezett paraszti tisztaszoba.található ________■ 1 992-ben az önkormányzat megvásárolta a tájházat, amelynek berendezése még korántsem teljes. A balassagyarmati Palóc Múzeum szakemberei készítették a berendezési tervet, a tárgyi eszközök gyűjtése még ma is folyamatban van, ma már önkormányzati keretet biztosítanak erre a célra. Az önkormányzatnak távlati tervei is vannak a hagyományőrzés tekintetében: a falu központjában, történelmi emlékeik környezetében szeretnének visszaépíteni egy 3-4 házból álló épületegyüttest, amely hű képe lehet a régmúlt településnek. Ez az a bizonyos „Ófalu”-program, amelyet a millenniumi év tiszteletére indítottak Megőrizték a századforduló néhány hasznáilati tárgyát is B A település központjában tábla hívja fel az arrajárók figyelmét: tájház. Maga az épület eredetileg a Zöldmező Mgtsz, tulajdona volt, amelyet 1986-ban a Váci Kötöttárugyár és a tanács közreműködésével tájházzá alakítottak. A berendezési tárgyakat Szabó Péter kezelte és gyűjtötte. Egy részük a tájház tulajdonát képezi, másik részét a tulajdonosok csak kiállítási célra adták át el: ezekben a házakban bemutatnák a falu paraszti vüágát, ipartörténeti múltját, egyben kiállítások, rendezvények bemutatóhelye is lehetne a skanzenjellegű településrész. Persze azt jól tudják az önkormányzatnál is, hogy csak a pénz nem lehet elegendő a program megvalósításához: ez csak akkor épül meg, akkor telik meg látnivalóval, ha a falu is magáénak érzi, ha a tulajdonukban lévő régi tárgyak bekerülnek ezekbe a házakba. A kultúrház igazgatója, Tőzsér László veszi számba az értékeket, szükség esetén meg is vásárolják azokat. Az a cél, hogy az értékek ott maradjanak a faluban, mert csak így gyűlnek össze az emléktárgyak, csak így lehet majd a házakat berendezni. Az oldalt írta: Hegedűs Erzsébet - Fényképezte: Gócs Éva Megszépülve várják az időseket Az idősek klubját 1983-ban hozta létre az akkori tanács. A település vezetése azóta is nagy hangsúlyt fektet az idősek ellátására. A klub eredetileg 20 férőhelyes, de most is huszonhét, rendszeresen látogató tagja van. Merényi Tamásné, aki eredetileg bölcsődében dolgozott, tizenegy éve látja el a vezetői teendőket. tavasszal a szociális tárca válságkezelő programja keretében 2,5 millió forintot nyertek az épület felújítására, amelyhez hozzájárult még 600 ezer forint önerő. így összesen 4,1 millió forint állt rendelkezésre, Tőzsér Rózái és özvegy Balatoni Zoltánné (balról jobbra) sem- mi pénzért nem mulasztaná el a reggeli újságolvasást ■- Klubtagjaink számára napi háromszori étkezést, pihenési, szórakozási, tisztálkodási lehetőséget biztosítunk - mondja Merényi Tamásné. - Hozzánk tartozik a szociális étkeztetés is, ez a klubtagokon kívül még huszonhat idős ember ellátását jelenti: naponta egyszer viszünk nekik meleg ebédet a polgármesteri hivatal gépkocsijával. De nemcsak ebben merül ki tevékenységünk, hiszen igény esetén segítünk az ügyes-bajos dolgok elintézésében, tartjuk a kapcsolatot a háziorvossal. Az ebédet az iskola konyhájáról szállítjuk egész évben, itt, helyben a tízórait és az uzsonnát készítjük. Rendszeres kapcsolatot tartunk a mizserfai idősek otthonával, minden évben meglátogatjuk egymást az idősek napján. Megünnepeljük év közben is a jelesebb napokat, szűk körben, mint például a nőnap, anyák napja. Már hagyomány nálunk, hogy minden évben elmegyünk kirándulni: tavaly Ipolytamócon látogattuk meg a természetvédelmi területet és megnéztük a szécsényi múzeumot is. Amint azt Meré- nyiné elmondta, az évek során ugyan elvégezték az intézményben a legfontosabb karbantartási munkákat, de szükség volt már egy nagyobb állagjavító munkára is. A kormánytól 1 millió forint támogatást kaptak a helyreállításhoz. Tavaly amelyből elvégeztették a tetőjavítást, a padlóburkolást, felújították a vizesblokkot, sőt megtörtént az aj- tók-ablakok mázolása, a belső falak és a külső homlokzat festése is. ____________■ • Mementó a bányászokért Kazár történetének szerves része a bányászkodás, legalább annyira, mint a néphagyományok ápolása. A bányaművelés 1860-ban indult, az Anna- táma megnyitásával. Ettől kezdve a szénnek, a bányászatnak döntő szerepe volt a község fejlődésében. Étért döntöttek úgy 1998-ban, hogy emléket állítanak a bányaszerencsétlenségben elhunyt bányászoknak. A bányabejárót szimbolizáló emlékhely, melynek márványtábláján tizenhárom név áll, az első tégla a tervben: az önkormányzat ugyanis szeretne egy olyan méltó helyet, ahol a bányászmúltat, az emlékeket egy kiállítóteremben mutathatná be. Ennek érdekében hirdette meg az iskola a millenniumi projektet, amelynek során feldolgozták a helyi bányászkodás emlékeit. Az eredményt auguszAz emlékhely márványtábláján tizenhárom név áll tus 20-án, egy nagy kiállítás keretében szeretnék majd közszemlére tenni. Közben persze folyik az értékek összegyűjtése, amely szépen szaporodik. Készült egy kiadvány is, amelyben Szvircsek Ferenc „Tárnák a falu alatt” címmel foglalja össze a kazári barnakőszén-bányászat történetét. Ebből megismerhető a település múltja, a bányászat kialakulása, a bányászat és a település fejlődése is. A község első írásos említése 1221-ből származik, nevét akkor Cazar-nak írták. 1384-ben az esztergomi érsekség tizedfizető községei között szerepelt. A Műt gazdálkodó és fakitermeléssel foglalkozó jobbágyok lakták. Kazár nevét - a ma hozzá tartozó Szőröspusztával együtt - 1406-ban is említették az oklevelek: akkor Zsigmond király a budai Szent Zsigmond prépostság- nak adományozta. A környékbeli kőszénbányák feltárása a XIX. század második felében megváltoztatta a falu képét: bányászcsaládok települtek ide és létrejött a máig „telepinek nevezett rész. 1920-ban nyitották meg a község mellett az első tárnát. A XIX. század második felében majd’ fél évszázadon keresztül a faluban élt Szabó István plébános, Homérosz műveinek magyarra fordítója. A tudós papnak szobrot állítottak a plébánia kertjében. A falu híres színpompás népviseletéről. F. Z. Múltidéző Mona Gyula, Kazár új jegyzője
