Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-16 / 139. szám

2000. JÚNIUS 16., PÉNTEK 0 R S Z Á G V I L Á G Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Mádl Ferenc készülődik Budapest Jelenleg két - egy hivatal­ban lévő és egy megválasz­tott, de jogait nem gyakorló - államfője van az ország­nak. Mint azt Takács Albert alkotmányjogásztól meg­tudtuk, az augusztus negye­dikéig tartó átmeneti idő­szakban Mádl Ferencnek meg kell válnia mindenféle kereső tevékenységétől. Göncz Árpád hivatali ideje hátra­lévő részében teljes jogkörrel el­látja teendőit, ám az íratlan szabá­lyokat szem előtt tartva már nem tesz olyat, amivel kellemetlen helyzetbe hozhatná utódát, az augusztus 4-én őt váltó Mádl Fe­rencet. Az alkotmányjogász szerint az esküt tett leendő köztársasági el­nöknek ugyanakkor egyelőre semmiféle jogosítványa sincs, így idejét minden bizonnyal az új munkakörrel összefüggő felké­szüléssel tölti. Megszüntet példá­ul mindenféle, az alkotmányban előírt összeférhetetlenséget. Az ál­lamfői poszttal eleve összeférhe­tetlen a kereső tevékenység, ezért Mádl professzor a jövőben legfel­jebb meghívott vendégként tart­hat előadást az egyetemen, de ha­vi fizetésért nem taníthat. Az alkotmányjogász hozzátet­te: furcsa is volna, ha a délelőtt még közkegyelmet gyakorló köz- társasági elnök délután szeminá­riumot tartana. A hivatalban lévő államfő nemzetközi bíróságnak sem lehet tagja, s párt nevében politikai közszereplést sem vállal­hat. Korábbi tudományos, művé­szeti tevékenységét azonban sza­badon gyakorolhatja tovább, mint ahogy nem korlátozza őt a jogsza­bály abban sem, hogy mivel tölti a szabadidejét, kik a barátai, vagy milyen hivatású a felesége, t. m. A közvélemény oltalma Milyen a valóságos tanúvédelem? Budapest Bár fontos információkat mondott el az olajbizottság előtt megjelent - azóta már nevén nevezett - védett tanú, a bizottságnak nincs jogosítványa arra, hogy ga­rantáltan megvédje a férfi életét. „Különösen védett ta­núnak" jogi értelemben ugyanis csak az a személy minősül, akit ügyészi kez­deményezésre ilyen minősé­gében hallgat ki a bíróság. Maga Pallag László, az olajos bi­zottság elnöke is elismerte, hogy a közvéleményen kívül senki és semmi nem védi a fontos tanút, aki kínos részleteket szolgáltatott ki az olajmaffia és több politikus összefonódásáról. Sándor Zsuzsa büntetőbíró, a Fővárosi Bíróság szóvivője el­mondta: efféle jogi kategória ta­valy március óta „különösen vé­dett tanú” címszó alatt létezik a büntetőeljárási törvényben. A körültekintő védelem ügyészi kezdeményezésre olyan, kiemelt súlyú ügyben pótolhatatlan in­formációkat nyújtó tanúnak jár, aki saját, illetve családtagjai éle­tét is kockáztatja azzal, hogy el­mondja, amit tud. Az ilyen sze­mély nevét és tartózkodási he­lyét az ügyészen kívül csak a ha­tóságok ismerhetik, de kihallga­tásának körülményeiről sem ér­tesülhet más. Kivéve a néhány, külön e célra kijelölt bíró közül azt, aki a „semleges” helyen tör­ténő kihallgatást lefolytatja. Sán­dor Zsuzsa szerint a speciális vé­delem egyik garanciája, hogy a kihallgató bíró és a büntetőügyet tárgyaló bíró még véletlenül sem lehet ugyanaz a személy. Ilyen esetben a titkos kihallgatásról ké­szült, csak az elmondottakat rög­zítő, de a tanú adatait nem tartal­mazó jegyzőkönyvet később el­juttatják az ügyben eljáró bíró­nak. A törvényben rögzített mód­szer miatt szinte bizonyosan ho­mályban marad a kulcsszemély, s családjának sem kell rettegnie. Ezért volna fölösleges őröket állí­tani a különösen védett személy otthona elé. Bócz Endre fővárosi főügyész a fentiekhez hozzátette: a parla­menti bizottságok eljárási rend­jében nem szerepel a tanú definí­ciója. Ezek a bizottságok nem ta­núkat, hanem személyeket hall­gatnak meg. A főügyész szerint ettől függetlenül a rendőrség in­dokolt esetben elrendelheti egy- egy ilyen személy védelmét, mint ahogy minden állampolgárt köteles megvédeni, akinek életét oktalan veszély fenyegeti. Pallag László megerősítette: to­vábbra is a nyilvánosság védel­mében bízik, ezért sem tartja tra­gikusnak, hogy nyilvánosságra került az olajbizottság zárt ülésén meghallgatott tanú neve. A hon­atya ugyanakkor furcsállja, hogy a Bács-Kiskun megyei vállalkozót csak tegnap idézték be tanúként az Országos Rendőr-főkapitány­ság szervezett bűnözés elleni igazgatóságára, s nem korábban. A most már közismert Nógrádi Zsoltot, aki állítólag tartogat még egy-két olajosmeglepetést, egye­sek szerint a jövő héten újra meg­hallgatja a Pallag vezette bizott­ság. Információink szerint - tanú­védelem ide vagy oda - újabb in­formátorok is jelezték: készek a bizottság elé állni, takács mariann Autópályát gyorsan és jól Politikai vitanap a parlamentben A Szabad Demokraták Szövetségének kezdeményezésére és támogató szocialista aláírásokkal politikai vitanapot tartott az Országgyűlés az autópálya-építésről. Ponto­sabban a nem építésről, mert az ellenzék egyik fő kifogása az volt, hogy két éve egyet­len centiméternyi autópálya sem készült el. Budapest Három államtitkár és számos kormánypárti kép­viselő kifejtette: a Horn-kormány idején az eleve rossz koncessziós szerződéseket a külföldi vál­lalkozók javára módosították. Ezért volt elvisel­hetetlenül magas az útdíj, ezért ment csődbe az Ml-est üzemeltető cég, ezért nőtt a régi utak mentén fekvő települések terhelése. Manninger Jenő közlekedési államtitkár törvénysértések gyanújáról is beszélt. A kormány képviselői azt is hangsúlyozták: a korábbi években sem volt közbeszerzési eljárás az autópálya-építés során. Bebizonyosodott: a profitérdekeltségen alapuló koncesszió, a külföldi működő tőke bevonása itt nem jó megoldás. Állami tulajdonú cégek irá­nyításával, alkalmas hazai vállalkozók bevoná­sával kell utat építtetni, mert vannak ilyenek, így érhető el, hogy mind a beruházás, mind a használati díj olcsóbb legyen. A szocialisták és a szabaddemokraták - köz­tük Lotz Károly és Kovács Kálmán, az előző kor­mány közlekedési minisztere és államtitkára - a vádakat visszautasították. Ők a hátrányos szer­ződéseket - mint elmondták - elődeiktől örököl­ték és igyekeztek javítani rajtuk. Maguk is ész­lelték, hogy a koncesszió nem vált be és az M3-ast már állami céggel kezdték építtetni nem­zetközi pályáztatással. Fenntartották álláspont­jukat, hogy most is közbeszerzési eljárást kellett volna kiírni, mert e nélkül fennáll a korrupció veszélye és lehet, hogy drágán dolgozó, alkal­matlan vállalkozás kapja a megbízást. Autó­pályát ugyanis csak tapasztalt és jól felszerelt cég tud készíteni. Az ellenzékiek képtelenség­nek tartják, hogy a korábbi átlagárnál olcsóbban lehetne most építeni, hiszen az anyagárak nőt­tek, és hangsúlyozták: a kormány megszegte ígéreteit, eddig még egyáltalán nem épített autó­pályát, és a miniszterelnök kijelentése ellenére sem április elsején, sem azóta nem láttak mun­kához az M3-ason sem. A hatórás politikai vita igen heves volt és az álláspontok nem közeledtek. A kormány és a kormánypártok képviselői azt a zárókövetkez­tetést vonták le, hogy eddigi politikájukat kell folytatni. Glattfelder Béla, a gazdasági tárca ál­lamtitkára megjegyezte, hogy a kabinet elképze­léseiben „kapuk nélküli autópályák” szerepel­nek. Közölte: a kormány célja az, hogy mind na­gyobb mértékben és elsősorban magyar vállal­kozókat vonjanak be a munkálatokba. Az EU-támogatások ügyéről szólva Glattfelder Béla megemlítette, hogy az unió nem segíti e munká­latokat, a kormány pedig a vasúthálózattal kap­csolatos munkákhoz kért segítséget. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta csütörtökön Eörsi Mátyás, a testület SZDSZ-es tagja az elmúlt hét év autópálya-építéseiről szóló dokumentum szövegének a magyar külpolitikát érintő vonatko­zása miatt. Az ellenzéki képviselő a külügyi bi­zottság ülésén elmondta: a kormányzati fejléccel ellátott, aláírás nélküli, parlamenti képviselők számára hozzáférhető dokumentum súlyos váda­kat tartalmaz az előző kormány működésével kapcsolatban. Eörsi Mátyás különösen a szöveg azon mondatára hívta fel a távirati iroda figyel­mét, amely szerint Franz Vranitzky volt osztrák kancellár és Jörg Haider karintiai tartományfőnök diplomáciai nyomást gyakorolt a magyar döntés­hozókra magyarországi bányák számukra célsze­rű privatizációja érdekében. - Ilyen vádak megfo­galmazása csak akkor lehetséges, ha bizonyíté­kok állnak a kormány rendelkezésére - mondta Eörsi Mátyás. - Ha viszont kiderül, hogy propa­gandafogásról van szó, amellyel a kormány saját autópálya-építési botrányairól igyekszik a figyel­met elterelni, akkor ez a rendszerváltozás óta példa nélkül álló felelőtlen lépés - vélekedett a képviselő. Eörsi Mátyás javaslatát a külügyi bi­zottság csütörtöki - a tavaszi ülésszakban utolsó­nak tervezett - ülésén az MSZP jelen lévő képvi­selői támogatásukról biztosították. Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke közölte: a do­kumentum elolvasása után dönt arról, összehív- ja-e a testület rendkívüli ülését. ___________feb/mr i t Éé__________________________________ PLAKÁTKIÁLLÍTÁS. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Libri plakátkiállítást rendezett a menekültek napjának alkalmából. A kiállítás másik indoka, hogy a főbiztosság most lett 50 éves. Képünkön az UNHCR magyarországi képviselője, Stefan Berglund._________________fotó, feb/diósi imre E RDŐTÜZEK. Bócsánál teg­nap kora délután eloltották a hirtelen támadt erdőtüzet, foly­nak az utómunkálatok - közöl­te tegnap Geiger János ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság vezető­je. Az ezredes tájékoztatása szerint tegnap egy újabb erdő­ben keletkezett tűzről is jelzést kaptak Kiskunhalas-Harka- kötöny között, egy vegyes erdő­ben égett az aljnövényzet öt hektáron. Kiskunhalason nem egészen 24 óra leforgása alatt 12 tűzeset történt, döntően villámcsapások miatt. JOGI ÚT. A szocialisták a jövő héten az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény valamint a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek főbb pont­jainak hatályon kívül helyezé­sét kérik - jelentette be csütör­tökön Kökény Mihály frakció­vezető-helyettes Budapesten. AGRÁRSTRATÉGIA. Az Ag rárszövetség Nemzeti Agrárpárt szakmailag megalapozott hosz- szú távú agrárstratégia és vég­rehajtási program elkészítését szorgalmazza, amely a kor­mányzati ciklus második felére nemzeti konszenzus megterem­tésével készíti fel az agráriumot az uniós csatlakozásra - mond­ta Mayer Bertalan, az Agrár- szövetség elnöke csütörtökön Budapesten. ARAFAT A FEHÉR HÁZBAN. Jasszer Arafat palesztin vezető csütörtökön Washingtonban ta­lálkozott Bili Clinton amerikai elnökkel, hogy megpróbálják kimozdítani a holtpontról az iz­raeli-palesztin béketárgyalások ügyét. Érdemi eredményekre utaló jel az lehetne, ha három­oldalú találkozót tűznének ki Clinton, Arafat és Ehud Barak izraeli kormányfő között, ám ennek egyelőre semmi jele. SZEGÉNYEK KÖZÖTT. Róma szegényeivel ebédelt csütörtö­kön II. János Pál pápa. Az olasz főváros különböző részeiből kétszáz személyt hívtak meg a katolikus egyházfő ebédjére. Az olasz, albán, afrikai és más nemzetiségeket képviselő nincstelenek tízesével ültek egy-egy asztalnál, köztük egy bíboros vagy püspök és két ön­kéntes segítő foglalt helyet. PUTYIN BERLINBEN. Ember jogi aktivisták és környezetvé­dők tüntettek a német főváros­ban tárgyaló orosz elnök ellen. EGYESÜLŐ KOREÁK. Több pontban egybeesik Kim Dzsong II észak-koreai vezető és Kim De Dzsung dél-koreai elnök el­képzelése arról, hogy milyen formában lehet megvalósítani országaik újraegyesítését. Közös európai agrárpolitika Az uniós csatlakozás legfontosabb témáit, így a mezőgazda- sági támogatásokat csak a felvételi folyamat záró szakaszá­ban tárgyalják majd meg - mondta luxemburgi látogatása után Martonyi János. Budapest - Brüsszel Csorbítatlanul alkalmazni kell az egyenlő elbánás elvét, nem lehet különbséget tenni termelők között attól függően, hogy mely ország polgárai - jelentette ki luxemburgi látogatása után a magyar külügy­miniszter. Hazánk álláspontja sze­rint tehát a tagjelölteknek is joguk van az úgynevezett közvetlen kifi­zetésekre, ám- megegyezés erről csak a tárgyalások legutolsó sza­kaszában születhet. Az Európai Unió központjában egyébként megoszlanak a vélemé­nyek a közös mezőgazdasági poli­tikáról, amelyről a The Wall Street Journal Europe vezércikke egye­nesen úgy véli, hogy akadályozza Európa agráriumának korszerűsí­tését, és útjában áll a versenynek. Arra kényszeríti a földrész polgá­rait, hogy a szükségesnél jóval drágábban táplálkozzanak, kárté­kony hatásai szétterjednek az EU egész gazdaságára, de érezhetőek a tagjelöltekében is, ami már köz­vetlenül rontja a bővítés kilátásait. Az amerikai lap szerint az ötve­nes években valóban enyhíteni kellett a mezőgazdaságból az ipar­ba való tömeges átáramlás hatása­it, de ez a folyamat már rég lezaj­lott. Az EU népességének alig öt százaléka él a mezőgazdaságból, ráadásul a szubvenciók négyötö­dét a gazdák leggazdagabb húsz százaléka élvezi, köztük például Károly brit trónörökös. A lap szerint az Európai Bi­zottság érvei hamisak, mert a kö­zös agrárpolitika súlya alig csök­ken a közös költségvetésben, és a kelet-európai országok felvétele után még nőnie is kell. Ráadásul az EU mezőgazdasági elvei a le­geltetés, az öntözés, a művelés, a műtrágyázás és a vegyi gyomir­tás túlzásaira ösztönöznek; re­formjai eddig sosem jártak igazi eredménnyel, csak egyes problé­mákat másfélékkel váltottak fel. Az unió mezőgazdasági politiká­ja az átlagos négytagú európai családnak évi 1200 dollárjába ke­rül magasabb adók és árak for­májában, veszélyezteti az EU bő­vítését, kereskedelmi feszültsé­geket okoz, nem állítja meg a me­zőgazdasági jövedelmek csökke­nését és akadályozza a mezőgaz­daság modernizálását - sorolta érveit a lap. Megújuló otthonban Magyar részvétel a képzőművészeti biennálén Hazánk mindig fontosnak tartotta részvételét Európa egyik legrangosabb kulturá­lis rendezvényén. Magyaror­szág idei szereplése külön hangsúlyt kap az államala­pítás ezredik évfordulójá­nak a fényében. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a biennálé magyar pavilon­ját Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere. Velence Magyarország az 1985. évi alapí­tás óta van jelen a Nemzetközi Képzőművészeti Kiállításon, Eu­rópa legelső biennáléján. Állandó pavilonunk 1909-ben épült fel a Giardini Pubbliciben, a Velence által felajánlott telken, az olasz és A magyar szecesszió képviselője Velencében a holland után harmadikként. A terveket Maróti Géza készítette, a századforduló hangulatának megfelelően a magyarországi sze­cesszió jellegzetes stílusában. A második világháborúig a hi­vatalosan elismert művészeti ér­tékeket mutatták be, háttérbe szorítva az avantgárd kezdemé­nyezéseket. A hatvanas-hetvenes években a magyar művészettörté­net és kor­társ művé­szet prog- resszívebb vonulatai is szóhoz jut­hattak Ve­lencében. A magyar csarnok álla­pota az évek múlásával egyre romlott. Átépítésének, kor­szerűsítésének igénye a harmin­cas évek közepétől folyamatosan és egyre sürgetőbben vetődött fel, de csak 1957-58-ban került rá sor, elfedve az eredeti szecessziós részleteket. A rekonstrukció 1992-ben kezdődött el, és néhány évi kényszerszünet után várható­an jövőre fejeződik be. ___________________________t«T)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom