Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-15 / 138. szám
2. OLDAL 2000. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE Közmunkások Szuhán Folyamatos munkát végeznek a közmunkások Szuhán. A település önkormányzata jelenleg öt közmunkás részére tud munkát biztosítani. Feladatuk ezekben a hetekben az árkok, átereszek tisztítása, valamint a fű kaszálása a falu területén, illetve ők végzik a temető takarítását is. A közmunkásokat július 31-ig tudja alkalmazni a polgármesteri hivatal. Parlagon heverő földek Mindszenten még a tavaszi esőzések nyomait viselik Lassan hónapok óta tart a szárazság, hiába áhítozik mindenki egy kis frissítő esőre. Éppen ezért joggal találtuk furcsának, hogy Mátramindszenten a víz okoz gondot. Amint azt Molnár Gábor polgármester elmondta, a településen átvezető Mindszenti-patak a tavaszi nagy esőzések alkalmával annyira megáradt, hogy az eredeti meder szűknek bizonyult: ennek aztán az lett a következménye, hogy most mindenfelé folyik a patak, csak arra nem, amerre kellene.- Rendszerváltás előtt állami tulajdonban volt a patak, a vízgazdálkodás kezelésében - mondja Molnár Gábor. - Azóta azonban átkerült az önkormányzat tulajdonába, így most az összes probléma a mi nyakunkba szakadt. Kapunk ugyan állami hozzájárulást a kommunális feladatok ellátására, ebbe van bekalkulálva a patak kezelésének a költsége is. Csakhogy ez az összeg még a közvilágítás költségének a fedezésére sem elég: éves viszonylatban ez ugyanis másfél millió forint, a már említett kommunális feladatokra pedig 1229 ezer forintot kapunk. A gondunk tavasz- szal kezdődött, amikor a nagy vízhozam a patak felső részét kimosta, az alsó részén pedig lerakta a hordalékot. Ezeknek a kis „gátaknak” aztán az lett a következménye, hogy most mindenfelé folyik a patak, csak arra nem, amerre kellene. Sok helyen alakult ki úgynevezett függő meder, amely azt jelenti, hogy a patakban magasabb a vízszint, mint a mellette lévő területeken. Ezeket kézi erővel alakítottuk ki, még egy kisebb esőzést sem bírna el. A polgármester elmondta, hogy a belterületi szakaszon ez körülbelül 800 métert jelent: 2-3 millió forint kellene a rendbe tételéhez, csakhogy a szükséges gépeknek 10 ezer forint körül van az óradíja. Mondhatnánk azt is, hogy vannak olcsóbb gépek is: igen ám, de a felázott patakpart miatt csak lánctalpas kotrógép jöhet számításba. A külterületi problémás szakasz hossza pedig ennek a duplája. Pénz kellene, de a költségvetés ezt nem bírja el. Megpróbálják kihasználni a pályázati lehetőségeket, csakhogy ahhoz is 30 százalék önrész kell, a költségvetés pedig forráshiányos. A víz pedig más problémákat is okoz.- Ahol a patak szántófölddel érintkezik, ott nem tudják használni a tulajdonosok - folytatja a polgármester. - A réttel érintkező szakaszokat tudják ugyan kaszálni, bár ott is jelentkeznek a gondok, ugyanis kezd a terület elnáda- sodni. A vizesedés önkormányzati területeket is érint, azokat nem tudjuk hasznosítani, nem lehet bérbe adni, nem használhatók semmire. Éppen június 16-ra jelezték a határszemlét, amely után büntetik azokat, akik nem művelik a földet. Csakhogy itt nem azért van parlagon, mert lusta a gazda, hanem azért, mert a természet közbeszólt. Attól tartok, hogy az önkormányzatra tolják majd a felelősséget, mondván: a patakot annak kell rendben tartani. Ez a 22-es csapdája: adott a feladat, de a végrehajtására nincs pénz. Az oldalt írta: Hegedűs Erzsébet Fényképezte: Rigó Tibor Ahol minden a gyermekekért van Hitvallásuk, hogy csak a szülőkkel együtt lehet jól nevelni Régen volt már 1963., amikor a bányavárosban átadták az Őzike óvodát. Ez az intézmény azóta több generációt is útjára engedett már, jelenleg száz gyermek raj- csúrozik nap mint nap falai között. A négycsoportnyi apróság minden lépését nyolc óvónő, négy dajka vigyázza. Az Őzike óvoda az óvodaigazgatóság székhelye is egyben, ahol Petre Lajosné igazgató fogja össze a nagybátonyi óvodákat.- A harmincéves évfordulón alakítottuk ki az ovigalériát, amely „megmutatkozási” lehetőség nemcsak a tehetséges gyermekek, hanem az óvónők számára is - mondja Becze Istvánná vezető óvónő, a gyerekek közkedvelt Eta nénije, aki 1985 óta vezeti az intézményt. - Az ovigalériában megtekinthették az érdeklődők Hertelendi Zsuzsa tűzzománcait, Hadusovszkyné Giziké kerámiáit. Felkaroltuk a Nógrád megyei művészeket is, gondolok itt Antal András alsótoldi kerami! kusművészre, vagy Radios ■ István festőművészre. A j '70-es évektől kezdve fon- I tos volt a művészeti neve- ; lés. A nyolcvanas években pályázatból korongozót, égetőkemencét építtettünk, sőt a szülők segítségével a gyerekek számára pici ko- rongozókat is készítettünk.- A legtöbb óvoda pénzügyi gondokkal küzd. Mi a helyzet önöknél?- A költségvetés bizony nálunk is szűkös, de megértjük a város gondját. Éppen ezért mondhatom azt, hogy nem „sírunk” a város nyakán, hanem pályázatokkal, szülői segítséggel próbálunk magunkon segíteni. Az óvónői gárda jól felkészült, éppen ezért pályázataink többsége sikeres. Most legutóbb például udvari játékokra nyertünk pénzt, értelmi képességfejlesztő játékokra, illetőleg vásároltunk egy videokamerát is: az óvodában készült felvételeket kiadjuk a szülőknek, így otthon megnézhetik, mivel is tölti gyermekük az óvodában az idejét. Ugyancsak pályázati pénzből tudunk rajzlapot, jó minőségű festéket, művészeti eszközöket vásárolni, az önkormányzat által kiírt pályázatokon is rendszeresen részt veszünk, többségében sikerrel.- Úgy tudom, elkezdték egy kerámiaműhely építését is.- így igaz, és ez nemcsak az óvodások számára készülne, hanem az alapfokú művészeti iskola diákjai is visszajárhatnának ide. Az épület tető alatt van, de sajnos, pénzhiány miatt egyelőre nem tudjuk befejezni. Annak ellenére sem, hogy rengeteg segítséget kaptunk a szülőktől, és a képviselői alapból is juttattak nekünk támogatást. De hát egy építkezés a mai árak mellett rengetegbe kerül. Nagyon sok tehetséges gyermekünk van, most éppen Ivády Kitti rajza szerepel országos kiállításon, miután a megyei döntőben első helyezett lett. De nehogy azt gondolja bárki, hogy nálunk csak tehetséges gyerekek vannak: sok a hátrányos helyzetű apróság, sokat kell velük foglalkozni, de azt valljuk: a tehetséges gyerekek is figyelmet érdemelnek, mind- egyiloiek meg kell adni az esélyt.- Többször említette már a szülői segítséget.- Valóban, a szülők nagyon szívesen segítenek, ki-ki a lehetőségéhez, tudásáhozjnér- ten, ha értelmét látják. Nemcsak az Őzike óvodában, hanem minden bátonyi oviban hagyomány, hogy a nagycsoportos gyerekek szülei közül azok, akik a legtöbbet tették az ovisévek alatt, emléklapot és kerámiát kapnak. Nekünk az a hitvallásunk: csak a szülőkkel együtt lehe' jól nevelni. A farsangi bál bevételéből példán, mozgást fejlesztő hálót vettünk, sövényt telepítettünk, az önkormányzat a közelmúltban rendezte meg a „három szombat” településszépítő versenyt. Jöttek a szülők, sziklakertet készítettek, cölöpöket ástak be, virágpalántákat hoztak, egyszóval, mindent megtettek és megtesznek azért, hogy gyermekeik szép környezetben tölthessék napjaikat.- Nagyon szép kiállítás látható most az óvodában. Milyen alkalomból készült?- A millennium jegyében zajló városi rendezvényekből mi is kivettük a részünket, az óvodák saját kiállítással készültek. Az összefoglaló cím „Múltunk és értékeink”, és minden óvodában mást láthattak az érdeklődők. Itt, nálunk jelenleg a „2000 gyerekszemmel” kiállítás látható, amelyen agyagmunkák, különböző technikák textillel, papírral, homokképek jelenítik meg, hogyan is látják a gyerekek ezt az időszakot. A kiállítás megnyitójára nagyon sokan eljöttek, a rendezésben és zsűrizésben Bálint Tibor, az Erkel iskola művész-tanára volt a segítségünkre. Az érdeklődők június végéig megtekinthetik a kiállítást.- Mik a további tervek?- Mindenképpen szeretnénk befejezni a kerámiaműhelyt, de ez távlati cél. Ami viszont a közeljövőben megvalósulhat, az, hogy az udvari vasmászókákat fajátékokra cseréljük. Erre megvan minden reményünk, hiszen a szülők anyagi segítséget is ígértek. Bár még csak júniust írunk, máris teljes erővel tombol a nyár. Az iskolákban egyre nehezebben viselik az órákat a gyerekek, fejük akaratlanul is az ablak felé fordul, ahol hétágra süt a nap. Vannak azonban olyan szerencsés helyzetű nebulók is, mint akikkel a szorospataki ifjúsági táborban találkoztunk. Ez a tábor nyaranta sok gyereknek nyújt kellemes kikapcsolódást, alkalmat arra, hogy megismerkedjenek a Mátra szépségeivel. Az első csoport már meg is érkezett, bár ők még nem nyaralnak: erdei iskolában tanulnak.- Budapestről, a XI. kerületi Bocskai Általános Iskolából jöttünk 63 gyerekkel - mondja Székely László igazgató. - Most először vagyunk itt, Szorospatakon, a korábbi években Salgóbányán vertük fel a tábort. Öt napig vagyunk az erdei iskolában, ez az oktatási forma már hagyományos nálunk. Itt most egy ötödik, és két hatodik osztály tanul. Az erdei iskola célja az, hogy az eredeti lakókörnyezetből, a városból kiszakadjanak a gyerekek, és természetes környezetben töltsenek el pár Erdei iskola a szorospataki táborban Alapfunkciója a természet, a környezetvédelem megismerése napot. Voltaképpen olyan, mint egy hagyományos nyári tábor, azzal a különbséggel, hogy oktatás is folyik: ennek pedig az az alapfunkciója, hogy a természetet, a környezetvédelmet a helyszínen ismerjék meg a diákok, ne pedig a könyvek színes lapjairól. Bízunk abban, hogy ezek a gyerekek felnőttkorukban majd jobban óvják környezetüket.- Hogyan álUtják össze az erdei iskolában a tanórákat?- Igyekszünk kihasználni az adott tájegység földrajzi-biológiai látnivalóit. Átismételjük a tanultakat, beazonosítjuk a helyszínen, illetve előkészítjük a később tanulandókat. Ha már itt vagyunk, természetesen megismerkedünk a környék történelmével, néphagyományaival, jelenével, gazdaságával is. Igyekszünk tudatosítani a gyerekekben azt, hogy hol is vannak. A tanítás formáját úgy alakítjuk, hogy délelőtt tantárgyi oktatás folyik, délután túra: bejárjuk a hegye- ket-völgyeket, kőzeteket azonosítunk be, illetőleg menet közben igyekszünk hangsúlyossá tenni a környezetvédelmi alapokat. Kétségtelen, hogy a hagyományos keretektől eltér ez az oktatási forma, de mégis beválik: bár ugyanazokat az ismereteket tanítjuk, a környezet újdonsága miatt jobban odafigyelnek a gyerekek.- Milyen tantárgyakat tanítanak itt1- Például matematikát: úgy is lehetne mondani, hogy az iskolában tanultakat átültetjük a gyakorlatba. Történelemből kiegészítő ismeretekkel lesznek gazdagabbak a gyerekek. Délután a tari sztúpához látogatunk majd el, ezért a tanárnő a buddhizmusról beszél. Az előbb éppen turisztika- órát tartottunk: ebben tereptant, térképismeretet tanulnak a gyerekek, megismerkednek a Mátra földrajzával. Az igazgató elmondta azt is, hogy a gyerekek forgóban váltják egymást, sok a sport, a testedzés. Az erdei iskola arra is jó volt, hogy újra felfedezzenek valamit, ami lassacskán kiveszőben van: ez pedig nem más, mint a közös éneklés öröme. A patak partja 800 méter belterületi hosszban mocsárrá változott - mutatja a polgármester ■ A mozgást fejlesztő hálón egyre ügyesebbek a gyerekek Még a matematikaára is jobban telik, ha nem a padban, hanem a fák árnyékában tartják Fajátékokra cserélik az udvari vasmászókákat
