Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-15 / 138. szám

2000. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK M E GYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógráp Megyei Hírlap Hegedűs Erzsébet jegyzete Strandok: a helyzet változatlan Tjét végén, a háromnapos ün- llnep alatt aki csak tehette, valahová vízpart felé vette az irányt. A rekkenő hőségben a strandokon szinte tűt sem lehe­tett leejteni, annyian voltak mindenfelé. Családom és jóma­gam is a szomszédos megyében kerestünk felüdülést a közked­velt strandon. Eddig rendben is lenne a dolog, csakhogy a fel­hőtlen szórakozásba egy kis hi­ba csúszott: mégpedig az, hogy ezt nem terveztük előre, „csak" úgy jött. Ebből következik, hogy most nem készítettem en­nivalót, mondván, majd ve­szünk ott. Ha most valaki azt gondol­ja, hogy netán árusból volt hi­ány, az téved, mert egymást ér­ték a lacikonyhák, bőséges vá­lasztékkal. Az árakról most in­kább nem beszélnék, mert azt úgy is tudja mindenki, hogy fürdőhelyeken csak a csillagos ég szabhat határt. Szóval, úgy déltájban felkerestük mi is az egyik ilyen sütödét: én szal­makrumplit óhajtottam enni fasírozottal, férjuram sült csir­kecombot, fiam azt mondta, ő marad a jól bevált hamburger­nél. Mint később kiderült, neki volt igaza: ő legalább frissen készített, meleg szendvicset ehetett. A közel ezerötszáz fo­rintos számláért cserébe ugyanis hideg krumplit, még hidegebb fasírtot és csirkecom­bot rágcsálhattunk, természe­tesen meleg üdítő kíséretében. Morgolódtam egy sort, de „éhes ember még a vasszöget is megeszi” címszóval csak elfo­gyasztottuk, azzal a megjegy­zéssel, hogy itt sem veszünk többet semmit. Hogy a víz tette-e, vagy a szabad levegő, ki tudja, de dél­után már újfent gyomorkorgás figyelmeztetett bennünket ar­ra, hogy itt az evés ideje. Ezút­tal, bölcsen (legalábbis én ezt gondoltam), másik árust ke­restünk fel, jóféle házi hurkára áhítozván. Az eredmény azon­ban ugyanaz volt: hideg sült, szikkadt kenyér. Fiam somo­lyogva kért arra, ugyan fogjam meg a szendvicsét, mert hogy nagyon melejt: ő ugyanis ismét a hamburgerárust kereste fel. Nem értem én ezt: minden szezon előtt azon sopánkodnak a vállalkozók, hogy csökken a forgalom, egyre kevesebben vá­sárolnak, nincs pénzük az em­bereknek. De vajon elgondol- kodtak-e már azon, hogy nekik milyen részük van ebben? Mert érthető az, hogy a negyvenfo­kos hőségben nem éppen a leg­jobb dolog frissen sütni a kü­lönféle finomságokat. De ha megkérik az árát, márpedig megkérik, akkor azt hiszem, jogosan várható el, hogy friss, meleg ételt tegyenek elénk a pultra. Vagy esetleg úgy gondolkodnak, hogy jobb híján úgyis megveszik a strandolok a hideg ételt is? A gondolatmene­tet nem igazán értem, csak azt tudom: az a fürdőző, aki így járt, még egyszer ugyanazt a standot nem fogja felkeresni. Pedig laikus lévén azt gondol­nám, hogy az árusoknak in­kább a kedvükben kellene jár­ni, hiszen belőlük élnek, j'igy tűnik nekem, ebből a Uszempontból változatlan a helyzet: ezredforduló ide vagy oda, még mindig nem jutot­tunk előbbre. Legalábbis a strandi kiszolgálás minőségja­vulásának területén: ott ugyan­is a tavalyihoz képest semmi sem változott, legfeljebb az árak lettek magasabbak. A fagyasztó duplázhatna, de a szárazság felez Málnaszezonra kétszeresére növekszik a berkenyéi faluszö­vetkezet hűtőháza fagyasztókapacitása. A beruházásban a gyümölcstermés, főképp a málna hozamáért nagyban felelős időjárási viszonyok is szerepet játszottak, a szövetkezet veze­tőinek előrelátása mellett, akik bíznak a termelési szándék nagyobb volumenű emelkedésében is. De igaz ami igaz, nem a mostanihoz hasonló szárazságot reméltek a fagyasztó be­üzemelése idején. Bár ki tudhatja még...? százalékos exportértékesítésre kerül. A megduplázódott kapa­citású fagyasztó június 20-i át­adására viszont nem a mostani­hoz hasonló aszályos meleget reméltek az itteniek (sem), ame­lyet igencsak megsínylenek az ültetvényeik, az öntözés ellené­len hatást az aszályos forróság, hanem még következőkére is. Kérdéses, hogyan vészelik át eső nélkül a tövek, különösen az a 4 hektáros új telepítvény, amellyel egy kanadai fajta meg­honosításával próbálkoznak. Mindezek ellenére, vélhetően Az elmúlt években tapasztalt bő terméseredmények is okoz­hatnak jtondot, amint ezt a helyi példa mutatja. A faluszövetke­zet hűtőháza fagyasztókapacitá­sa alig-alig volt képes megbir­kózni a beözönlő gurulósmeny- nyiséggel, amelyből az utóbbi szüret idején ötször több jött be a vártnál. Azt pedig, hogy mikor várható hasonló, nehéz kiszámí­tani a mezőgazdaságban. Ezért, no meg mert a termelési kedv élénkülése is várható a bogyó­sok esetében, született a fejlesz­tési terv. A harmincötmilliós, önerős beruházás - egyidejűleg folya­matban van egy 10 millió forin­tos beruházás is, amely azt szol­gálja, hogy a hűtőháziaknak ét­kezde alakulhasson, miután a most még ott székelő irodák új helyre kerülnek, egy épületáta­lakítás révén - lehetővé teszi, hogy az eddigi napi 2-2,5 tonná­val szemben, ötöt is lefagyassza­nak, elsősorban a málnából, amely a hűtőházban feldolgo­zott áru 60 százalékát teszi ki, s amely, mint az összes többi, 100 re is. Ha egy-két napon belül nem kapnak fentről locsolást a növények, félő, már nem csak az idei termés mennyiségére és minőségére gyakorol kedvezőt­kihasználódik a megnövelt fa­gyasztókapacitás, hiszen lesz még gyümölcs, lesz még más nyár. Golden Stars-díj A magyarországi városok kö­zül Salgótarjánnak ítélte a Golden Stars-díjat a brüsszeli Európa Bizottság az olasz | Vigarano Mainarda várossal I fenntartott testvérvárosi kapcso­lata elismeréséül. A Golden Stars-díjat (amelyet idén hetedik alkalommal adnak ki) azok a vá­rosok kapják, amelyek a legtöb­bet teszik azért az európai prog­ramért, hogy közeledjenek egy­máshoz a kontinens lakói. Az Európai Unióban, Közép- és Kelet-Európábán, valamint Cipruson és Máltán összesen 3(? várost díjazott az Európa Bizott­ság, a Régiók Bizottsága, az Eu­rópai Régiók és Önkormány­zatok Tanácsa, valamint a Test­vérvárosok Világszervezete kép­viselőiből álló zsűri. Puszta Méla, Salgótarján és Rossano Bellini, Vigarano Mainarda polgármestere 1996 szeptemberében írta alá a test­vérvárosi szerződést. Ezt meg­előzően Rossano Bellini a Lívia Csokoládé Kft. olasz tulajdono­sának meghívására látogatott Salgótarjánba. Rendszeres kap­csolat alakult ki az utóbbi évek­ben a Gagarin Általános Iskola és a Galileo Galilei iskola között, de a kapcsolatnak sportvonatko­zása is van. Salgótarján minden évben képviselteti magát a Ferrara városával közösen ren­dezett nemzetközi Vigarano maratonon, amelyre a sportoló­kat elkíséri a salgótarjáni hivata­los delegáció is, és ezen alkal­makkor értékelik a testvérvárosi kapcsolat működését. Salgótar­ján városának képviseletében Angyal Dávid alpolgármester 16- án veszi át a finnországi Oulu- ban a Gold Stars-díjat. ________________________________(DUDEUJU) T oyota-tesztnap: erőpróba embernek, gépnek Ki ne szeretné életében legalább egyszer kipróbálni a Forma-l es versenypályát, ha nem is egy ezer lóerős Ferrari „nyergében”, de legalább egy utcai autóval. Né- hányunknak megadatott ez a lehetőség, hiszen a Toyota Motor Hungary Kft. egész napos tesztvezetésre hívta flotta vásárló partnereit, illetve néhány újság­írót. Lapunk a salgótarjáni Kakuk Autóház jóvoltából képviseltethette magát. A rendkívül precízen megszervezett program során elsőként a Magyar Nagydíj hivatalos pályáján körözhettünk a leállí­tott személygépkocsikkal, Yaristól a V- motoros Camryig, WTi motoros Corollától a dízelmotoros Avensisen át az 1,8 literes, szintén WTi erőforrással haj­tott Celicaig. Az autókra nézve semmilyen korlátozás nem volt, vagyis ki-ki úgy ta­posta a gázpedált, ahogy rutinja megen­gedte. A Hungaroring nagyon egyszerű vonal- vezetésű pályának tűnik a közvetítések so­rán, ám hihetetlenül ravasz pálya, ha az ember testközelből megismeri. A rajt utá­ni második kanyar például „kifelé törik”, vagyis szinte taszítja a kocsit az aszfalt­csíkról. Egy hosszú egyenest követően al­jas bukkanó után gyötrelmes balkanyar következik, még szerencse, hogy erre jó előre felhívták a figyelmünket. Nem kevés­bé technikás a célegyenes előtti „kacska­ringó”, nem is csoda, hogy az egyik Celica füstölgő fékekkel érkezett a bokszutcába. A tesztnap ezen eseményén egyéb­ként részt vett Masatoshi Oda úr is, a To­yota Motor Hungary Kft. elnöke. A tarjá- niak kicsiny stábjának szinte minden tagját személyesen ismerte, hiszen gya­kori vendég mifelénk az elnök, mivel többször is emléktáblával fejezte ki a cég és a vásárlók elismerését a Kakuk Autóház valamennyi dolgozójának, s különösképpen Kakuk József cégvezető úrnak. A program következő szakaszában ro­bosztus gépezeteket próbálhattunk ki a ring erre a célra kialakított terepszaka­szán. Land Cruiserek, egy automata vál­tós RAV 4-es és egy Hilux kisteherautó tették próbára vezetési képességünket. „Ők” gondtalanul másztak fel a siratófal­ra, mindössze a terheletlen pick-up ra- koncátlankodott egy homokos meredély előtt. Ezt az érzést leírni lehetetlen, az „off road” világa csak annyiban hasonlít az utcai autózáshoz, hogy itt is kormány­kereket forgat az ember... Az ebédszünetet használtuk ki arra, hogy felfedezzük a Toyota legújabb fej­lesztésű gépkocsiját, a hibrid motoros Priust. A felső középkategória igényes­ségéhez kialakított jármű másfél literes benzinmotorral rendelkezik, emellett egy- villanyaggregáttal is felszerelték. Amikor a kocsit fékezzük, vagy szaba­don futtatjuk, a rendszer egy gondozás­mentes akkumulátort tölt, s az itt össze­gyűjtött energiát később a villanymotor hajtására használja fel. Gyorsításnál, ter­mészetesen a benzinmotor működik, később egy monitor segítségével követ­heti a sofőr, melyik üzemmódban hajt éppen a jármű. A Prius hazánkban talán idén lesz kapható, Nyugat-Európában azon­ban már ott van a szalonokban. A fá­ziskésés oka az, hogy a magyar ható­ságok még nem hagyták jóvá, csök- kenthető-e a Prius vámja, környezet­kímélő megoldása folytán, mint a világ számos országá­ban. Csak a rend kedvéért említem: a Prius benzinfo­gyasztása 3 liter alatt van, ami önmagáért beszél. A nap hátralévő részében csoportunk a Gerhard Berger vezetéstechnikai centrumot kereste fel, amely ugyancsak a ringen található. Ezt a cent­rumot azért hozták létre, hogy az autósok megtanulja­nak szélsőséges helyzetekben is vezetni. Például szlalomozni egy olyan pályán, amelynek az egyik fele aszfalt, a másik meg vízzel locsolt, tükörsima műanyag. Egy másik pályán azt imitál­ták, hogy a kocsi síkos úton ki­sodródik. 40-es tempóval közelí­tettük meg ezt a szakaszt, majd egy szerkezet „megdobta” a ko­csi hátsó futóművét. S hogy teljes legyen az élvezet, itt is vízzel lo­csolt műanyagon kellett „megfogni” a gépet. Csoportunkból ez mindössze Bállá Krisztiánnak, a Kakuk Autóház szalonvezetőjének sikerült. Az utolsó körpályán mindenki meg­tapasztalhatta, mi az a határ, amikor a gépkocsi kisodródhat a kanyarban. Itt sem voltunk lelemény híján, hiszen az egyik kör vizes műanyag bontású pá­lyán vezetett, ahol még szlalomakadá­lyokat is elhelyeztek. Az instrukciókat mindhárom pályán rádión keresztül kaptuk, avatott szakembertől. Egyöntetű volt a vélemény, hogy nagyságrendekkel kevesebb baleset tör­ténne hazánkban, ha a jogosítvány meg­szerzését a centrumban eltöltött tréning­hez kötnék. Ehhez persze több ilyen ve­zetéstechnikai központ kellene, me­gyénként legalább egy. Ma még egy ilyen vezetéspróba nem kis pénzbe ke­rül, de rendkívül hasznos, hiszen a gép­kocsikat (többnyire Corollát, Avensist és Yarist) szélsőséges helyzetekben lehe­tett próbára tenni anélkül, hogy ez bár­kinek a testi épségét veszélyeztette vol­na. Sajnos, sokan a közúton próbálkoz­nak. Ha csak ezért tölthettünk volna egy napot a ringen, már megérte volna. A Toyota mégis hab volt a tortán... ____ T. NÉMETH LÁSZLÓ H őhullám, szirénaszó Tavasz és nyár helyett hovato­vább már nálunk is az esős és száraz évszakok elnevezés lesz a pontos, legalábbis erre utal­nak az időjárás szélsőségei... A megnövekedett páratartalom miatt még nehezebb elviselni a szabad ég alatti 34-35, s az au­tókban, buszokon, 40 fok körü­li meleget. Jóval több a rosszullét, a hő­ség következtében, s főleg azok körében, akik szív- és idegrend­szeri betegségekben szenvednek - mondta érdeklődésünkre Ta­mási Gyula salgótarjáni vezető mentőtiszt. A közlekedésben saj­nos, a korábbi napokban gyak­rabban előfordult esetek figyel­meztetnek mindenkit arra, hogy a nagy melegben tompulnak, le­lassulnak a reflexek, megnő a re­akcióidő, nehezebb a figyelem­összpontosítás és könnyebben el­fogy a türelem, ezért nagyobb a balesetveszély. Gépkocsivezetők­nek főként, de a gyalogosoknak is ajánlatos kánikulai napokon ezt szem előtt tartaniuk. Tamási Gyula és kollégái a keringési problémákkal együtt élőknek, leginkább az időseknek azt taná­csolják, hogy a napi bevásárlást, ügyes-bajos dolgaik intézését le­hetőleg kora délelőttre, vagy dél­utánra időzítsék, az esetleges rosszullétek ugyanis állapotrom­láshoz vezethetnek. További megszívlelendő ajánlás, hogy hű­sítőnek ne alkoholos italt válasz- szanak, mert ezek fogyasztása to­vább tágítja az ereket és ennek egészségkárosító hatásai lehet­nek. ■ Gazdát keres Nagyon szép, elegáns, fiatal labrador kan tisztességes gazdát keres. Telefon (délután): 32/438-638. Előtérben a világ első hibrid autója, a Prius Az elnök úr ismerősként üdvözölte salgótarjáni barátját A hűtöházban a felezett szilvát exportra készítik elő, mielőtt megérkezne az első idei málnaszállítmány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom