Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-08 / 106. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. MÁJUS 8., HÉTFŐ A cionizmus atyja: száznegyven éve született Herzl Tivadar Száznegyven éve, 1860. május 2-án Pesten született Theodor Herzl, magya­rul Herzl Tivadar, a cionista mozgalom megalapítója. Jómódú középosz­tálybeli szülőktől származott, Heltai Jenő unokatestvére volt. A család 1878-ban Bécsbe költözött, Herzl az ottani jogi karon tanult, de később in­kább az irodalom felé fordult: német nyelvű újságíróként dolgozott és mérsékelt sikerű drámákat írt. Megdöbbentette, hogy a forradalom hazájában is találkozott az antiszemi­tizmussal, akárcsak Ausztriában. Ad­dig olyan társadalmi kérdésnek tekin­tette ezt, amely a zsidók asszimilációjá­val oldható meg, attól fogva meggyőző­désévé vált, hogy a zsidók szervezett el­lenlépéseire van szükség. A Dreyfus- ügy, melynek során a zsidó katonatisz­tet koholt kémkedési vádakkal illették, szintén segítette nézeteinek átalakulá­sát, Azt ezt követő politikai viták fel­szították az antiszemitizmust Francia- országban. Herzl később azt mondta, hogy a Dreyfus-ügy tette őt cionistává: az anti­szemita környezetben lehetetlennek érezte az asszimilációt, a megoldást a zsidók saját államba történő kivándor­lásában látta. E gondolatnak voltak előzményei: a zsidók imáikban évszázadokon át azért könyörögtek, hogy visszatérhes­senek Jeruzsálembe. Napóleon, Disraeli brit kormányfő és mások is megfogalmazták a zsidó állam újjáala­kításának tervét. Az oroszországi zsidó­ság a 19. század utolsó negyedében Pa­lesztinái mezőgazdasági telepeket ala­pított, az 1881. évi pogromok után Leo Pinsker Ön-egyenjogúsítás című röpira- ta felszólította a nyugat-európai zsidó­kat e telepek támogatására. E doku­mentum Herzl egyik ösztönzője volt. 1895-ben kapcsolatba lépett Maurice de Hirsch báróval, aki Zsidó Letelepedési Szövetséget alapított, az oroszországi és romániai zsidók Ar­gentínába és más amerikai területekre telepítése céljából. Herzl úgy látta, hogy nem ilyen, emberbaráti, hanem politikai szervezetre van szükség. Ez­után, 1896-ban írta meg főművét, „Der Judenstaat” (A zsidó állam) című röp- iratát, amiben így fogalmazott: „A zsi­dókérdés nem társadalmi vagy vallási, hanem világpolitikai kérdés, amelyet a civilizált nemzetek világtanácsának kellene megoldania, és csak ez a szer­vezet oldhatja meg”. A kelet-európai zsidó csoportok kedvezően reagáltak felvetésére. Herzl Isztambulba indult, hogy a török szultánnal tárgyaljon, aki azonban nem fogadta őt, Szófiában azonban zsidók százai vezetőjükként ünnepelték. Ezután Londonba utazott, s az ott tartott gyűléseken nagy sikert aratott profetikus megjelenésével. A zsidó ve­zetők azonban nem álltak mögé, ezért elhatározta, hogy Zsidó Világkongresz- szust szervez. Erre Baselben került sor 1897 augusztus végén, a részt vevő 200 küldött főleg Közép- és Kelet-Európá- ból és Oroszországból érkezett, de jöt­tek Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is, ortodoxok és ateisták, diákok és üzletemberek. A kongresszus programot fogadott el, mely kimondta: „a cionizmus arra törekszik, hogy Izrael földjén hazát te­remtsen a zsidó nép számára”. Prog­ramjukban szerepelt zsidó földműve­sek és munkások telepítése Paleszti­nába, az egyes országok zsidóságának egyesítése szövetségekben, a zsidó önérzet fejlesztése és ápolása s előké­szítő lépések a cionizmus céljait elő­segítő kormányzati intézkedések ér­dekében. Létrehozták a cionisták szervezetét, ami nevét Cion dombjá­ról kapta. Herzl találkozott a török szultánnal, de nem tudta elérni a Palesztinába köl­töző zsidók önrendelkezését. Tárgyalt a pápával, a német császárral is, majd Nagy-Britanniához fordult, támogatást remélve egy, a Sínai-félszigeten alapí­tandó zsidó telephez. A britek Ugandát javasolták e célra. Az 1903-as kong­resszuson ez a terv, főleg az orosz kül­döttek részéről, heves ellenállásba üt­között. Herzl 1902-ben Alt-Neuland („Ős-új ország”) című utópiájában leír­ta az általa elképzelt, jövőbeli zsidó ál­lamot. Herzl 1904. július 3-án a Bécs mel­letti Edlachban, szívbajban halt meg. Holttestét végakaratának megfelelően Izrael állam 1948. évi megalakulása után Jeruzsálembe vitték, és a róla el­nevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Pantheon díszsírhelyén te­mették el. Sajtbűz-pénz Szójababsajtjának szaga mi­att környezetvédelmi légszeny- nyezési bírságot róttak ki egy hongkongi büfésre. A vállalkozó fő specialitása a tófűként ismert a szójababsajt, amelynek igen erőteljes az „illata”. A büfés el­len indított perben a bíróság úgy találta, hogy a penetráns sajt­szaggal sérti másoknak a tiszta és friss levegőhöz való jogát. Bűzbüntetésként 12 ezer hong­kongi dollárt - majdnem 400 ezer forintot - szabtak ki rá. ■ Fejpénz a kanadai Nessie-re Kétmillió kanadai dollár üti an­nak a markát, aki tudományos bizonyítékkal tud szolgálni a titokzatos kanadai taviszörny, Ogopogo létezéséről. Ogopogo tulajdonképpen a skót Nessie-re, a Loch-Ness tó szörnyére hasonlít a legjobban: őt is sokan vélték már látni, ám bizonyíték nélkül. Ezt megelé­gelvén a helyi üzletemberek dí­jat tűztek ki Ogopogóra. „Pályá­zatukban” hangsúlyozták, hogy elfogni nem szükséges a jókora, kígyószerű lényt, mert nem akarják állatkertbe csukni. Ogopogo állítólag a 135 kilomé­ter hosszú, 720 méter mély Okanagan tóban tanyázik, és felbukkant már az indián legen­dákban is, igaz más néven: NÍHa-a-itkként, azaz tavi dé­monként tettek róla említést. Ja­pán kutatók pár éve már radar­ral keresgélték, ám kifogytak a pénzből, mielőtt az egész tóval végeztek volna. A kétmillió dollárt az kapja, vagy azok kapják, akik eleget tudnak tenni a szigorú tudomá­nyos kritériumoknak, bizonyít­va, hogy valóban Ogopogót lát­ták, nem pedig egy szokatlanul nagy halat. Sokan azonban úgy gondolják, hogy valójában rendkívül kedvező idegenfor­galmi befektetésről van szó. A pénzt aligha kell kifizetni, vi­szont felajánlásának híre növel­ni fogja azok számát, akik Ogopogóra lesve a tóparti szál­lodákban töltik a vakációjukat. Bika ölt nézőt a viadalon Bika ölt nézőt a dél-franciaor­szági Vauvert arénájában rende­zett „camargue-i viadalon” - kö­zölte rendőrségi forrás a minap. A bika alig öt perce volt a va­sárnapi viadalon az arénában, amikor elragadta a hév, átvetette magát a palánkon, és legázolta a harmadik sorban ülő nézőt - aki amúgy régi megszállotja a viada­loknak, ismert „törzsnéző”. Az állat szarvát a 65 éves férfiba döfte, eltörte a kulcscsontját, majd bevonszolta magával az arénába. A szerencsétlen viadal­barátot helikopterrel mentették ki, de kisvártatva belehalt sérü­léseibe. Az úgynevezett camargue-i vi­adalokon egyébként nem ölik meg a bikát. Ezeken ugyanis nem matadorok lépnek föl, ha­nem vállalkozó kedvű résztve­vőknek kell kiragadniuk a trófeát az állat szarva közül. Házasságtörő megkövezése Az iszlám vallási törvényeket szigorúan betartó, Afganisztán nagy részét ellenőrző tálibok a héten halálra köveztek egy asszonyt, altit házasságtörésben találtak bűnösnek. A házasságtörés főbenjáró bűncselekménynek számít Afganisztánban. Az asszony, akit a táli­bok rádiója Szurija néven említett, állítólag beismerte, hogy házas­ságtörést követett el. A kivégzést az észak-afganisztáni Mazari-Sarif város sportstadionjában, többezres nézősereg szeme láttára hajtot- , ták végre. Azt nem közölte az afgán rádió, hogy mi történt a férfi­val, aki társa volt a hűtlenségben... Elhunyt az utolsó kaw Immár nem csak mohikánok, hanem „ízig-vérig” kaw-k sincse­nek. Elhunyt az utolsó, mond­hatni 100 százalékig kaw indián, annak a törzsnek a leszármazott­ja, amely Kansás állam nevét ad­ta. A 82 éves korábban az „örök vadászmezőkre” költözött William Mehojahon kívül ugyan él még vagy 2500 kaw, ám az ő felmenőik között legalább egy nem kaw is akad. A kaw-kat egyébként korábban kansáknak is hívták, ezért ők Kansás „ke­resztapái”. Hajdan 8 millió hek­táros vadászterületük volt Kan­sás, Nebraska és Missouri állam határán. 1825-re azonban a fehé­rek terjeszkedése miatt a tizedé­re zsugorodott a kaw-k élettere, 1983-ban pedig a szövetségi kor­mányzat egy alig 40 ezer hektá­ros rezervátumba telepítette a törzset Oklahomában. Ekkorra a lélekszám 700-ra apadt a külön­féle betegségek miatt. Ma mint­egy 600-an élnek e területen. ™"«u«ttüNÄlUNK ■‘»■irr*'*­°kmányokat vanyf °klválaszt, ^ ország^ °*ok másolat keSÖbbi vásárló Jl°kközött Mh Olását. Fo yZt°l,S' hi(e'U '/OfTloioson „|ÄL. ntesen vásárolha,” ' Posf°bank. i,,e^Q\S^HTérel^^ ,to' könnyen a?ahoz' melye, d ; 1 átmente se, san 3oPercefv; yy normát hite !sz;9énybeTmo r^ben ' ha magáVQi h, ib>'rálati 4uTk9kThat Ez feltöltődik keZe ési köHs 1 megfizetni ° szükséae.. CCDIW417 • Többnyelvű feliratozás • Kézi fókuszállítóL^g • Külön megvásörolnfflS NP-F950 160 literi hűtöszekrc fagyasztód • Automata leolvoszKjs Kazetta jfr-ggglflMg Salgótarján, Mérleg u. 4. Tel.: 32/310-500 Futamidő: 11 hónap Havi törlesztőrészlet: Előleg: 0 Ft Futamidő: 11 hónaj Havi törlesztcrészlei m jtr le mm k * IIä 1, akkuval akár 17 óta kflH felvételi idő jB»f k > Jjl^MÉjszakaij D nwJbMi Jjvátél ! f Előleg: 0 F» 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom