Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-27-28 / 123. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2000. május 27., SZOMBAT MOZAIK Szerelmes élet Baranyi Ferenc pályafutása a sajtó tükrében A Mikszáth Kiadó gondozásában a közelmúltban látott napvilágot Szerelmes élet címmel az a könyv, amely a Baranyi Ferenc pályafutása a sajtó tükrében alcímet viseli. A kötetet Németh János István szerkesztette, a könyvet és a borítót Csipka Rozália tervezte. Amint arra a szerkesztő is utal Az élet és a mű címmel a kötethez írt előszavában, az anyag összeállításakor elsősorban a költő életútjának bemutatására összpontosítottak. Ez indokoltnak is látszik, hiszen Baranyi Ferenc beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai és természetesen a róla, illetve munkásságáról szóló közlések, kritikák, elemzések nagy száma ellenére átfogó pályarajz még nem készült a költőről és életművéről. A költészetét elemző tanulmányok ugyan magukban hordozzák egy majdani monográfia megírásának lehetőségét, az életmű kritikai földolgozását, amelyhez további adalékot jelenthet a most kiadott Szerelmes élet című válogatás imponálóan gazdag anyaga is, az érdeklődők azonban addig is haszonnal forgathatják a jelen kötetet. Ez a könyv ugyanis éppen azzal kívánja szolgálni Baranyi Ferenc költészetének további megismerését, hogy a közölt dokumentumok és szemelvények tükrében igyekszik a lehető legsokrétűbben bemutatni pályáját és munkásságát, ide értve a költői életműtől szinte elválaszthatatlan aktív közéleti szereplést is. A korabeli sajtóközlemények, folyóirat-publikációk, átfogóbb igénylő kritikai elemzések egymásutániságából a költői pálya íve, s a költő műfaji sokoldalúsága egyaránt kirajzolódik. Miként az a korszak is, a hatvanas évek elejének konszolidálódó irodalmi élete, amelynek jellemzői közé tartozott a vers iránti közönségigény hallatlan mértékű megnövekedése, az akkoriban jelentkező lírikusok pillanatokon belüli népszerűvé válása. Ez a korszak indította útjára a költőknek azt a csoportját is, amelynek tagjai a Tűztánccal léptek be az irodalmi életbe. E markánsan körülhatárolható csoport költői - közéjük tartozott Baranyi Ferenc is - a szerep- vállaló, közéleti líraeszmény jegyében alkottak, igen gyakran a társadalmi, a politikai aktualitásokra is közvetlenül és azonnal reagálva, verseikben a primer publicisztikai hevületet is vállalva, hiszen céljuk abból a hitből táplálkozott, hogy a költészet eszközeivel közvetlenül is képes hatni és változtatni, a költői szerepvállalás tehát a közérdekű problémák megoldásában is indokolt, sőt szükséges. Természetesen nem puszta hit volt ez, hiszen egyrészt a magyar költői hagyományban a kezdet kezdetétől meghatározó vonulatnak számít a közösség (nép, nemzet, osztály) nevében vagy éppen helyett szóló költői eszmény elevensége, másrészt éppen a hatvanas évek első fele az új útkeresés ideje. Az ekkor színre lépő nemzedék tűztáncos csoportja őszinte hevülettel vetette bele magát abba a küzdelembe, amelynek célja a korábbinál jobbnak elképzelt „új világ”, a tisztább erkölcsiségű közösségi társadalom megvalósítása volt. Baranyi Ferenc munkásságának egyik meghatározó vonulatát ugyancsak ez a fajta közéletiség jelenti, a másikat pedig az emberi kapcsolatok, mindenekelőtt a szerelem, a az élet teljessége utáni vágy sokszínű megszólaltatása, maga a „szerelmes élet”. Miután Baranyi Ferenc munkássága a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig szinte folyamatosan az érdeklődés, gyakran a viták kereszttűzében állt, a szerkesztőnek roppant mennyiségű sajtóanyagot kellett kötetbe válogatnia. Németh János István öt fejezetbe foglalta a hatalmas mennyiségű anyagot, amely a kezdetektől napjainkig dokumentálja e kiemelkedő lírai életmű iránt szinte folyamatosan megnyilvánuló figyelmet, másrészt azt a kort is, amelyben létrejött. Bizonyos, hogy sem a korszakot, sem annak egyik meghatározó hatású költőjét, Baranyi Ferencet nem lehet kuktatni sem a történelemből, sem pedig a század változatos és ellentmondásos líratörténetéből, habár ezt sokan megtennék. Az sem bizonyos, hogy tanulságai hosszabb időn át mellőzhetőek lennének, hiszen nem állítható, hogy ezután már soha föl sem tesszük magunknak a kérdést, hogy miért élünk? Rettentő lenne a kételyek és kérdések nélküli világ. Azon költők nélkül is árvább lenne, akik változtatni akarnak rajta. _________ B. T. E. A levél írójának, a hatvankét éves özvegyasszonynak sokat számít a látszat, ad a társadalmi formákra. Erősen ragaszkodik a megszokotthoz, a hagyományokhoz, nem könnyen alkalmazkodik az újhoz, kissé merev alaptermészetű. Ha el is fogadja az újat, azt többnyire nem önkéntelenül teszi, hanem^ tanult viselkedési formaként. Őszinte, tiszteletet igénylő és nyújtó ember, ám * I r U c«»cjvy\ r igyekszik mindenkor megadni a módját megnyilatkozásainak. Cselekedeteit többször átgondolja, mielőtt lépésre szánja el magát. Sorozatosan fékeket iktat be, ami a meglévő lendületét visszafogja. Gátlásos, ami nem ritkán az elszenvedett kudarcai utáni visszavonulás eredménye. Az idős hölgy megfontolt, tartózkodó. Az értelemnek, az érzelmek elé helyezése, meggondolt- ság, óvatosság feltételezhető sorai mögött. Megkísérel megelőzni minden kellemetlen meglepetést, ezért helyzetét újra és újra átgondolja. Inkább kétkedő, mint derűlátó. Meggondoltsága időben figyelmezteti; megóvja a túlzott költekezéstől is. Anyagi téren a megszerzés mellett a megtartás is igen fontos számára. Feladatait a már jól megszokott módon, az elméleti és gyakorlati teendőkre egyforma figyelmet fordítva igyekszik megoldani. Elképzeléseit nem szívesen ecseteli, nehezen fogadja a kritikát. Levélírónk kevésbé fogékony a kézzel fogható valóság iránt. Az ő világa inkább az elméleti sík. Nagy képzelőerővel, élénk fantáziával rendelkezik, folyamatosan magasabbra törekszik, elvágyódik a hétt» t köznapok vüágából. Azonban tudni kell a realitás talajára visszatérnie, a vágyálmokat és a valós lehetőségeket elkülönítenie egymástól. Az énérzetéről, énképéről valló betűi kissé megnyomorítottak, nyomasztó problémáktól terheltek. Énje a feldolgozatlan múltbéli emlék és a jelen való élet kettősét hordozza magában. Lelki fájdalmát testi panaszok is nehezítik. Egészségi állapota sincs egészen rendben. Párkapcsolatát szimbolizáló betűi szép évekről tanúskodnak. Egymás kölcsönös megbecsüléséről, tiszteletéről, szereteté- ről. Ezek az értékek, érzések - ha már nem is társsal megosztva, de - remélhetőleg még sokáig jelen lesznek életében. __________________QOPŐKBWZnH* o kleveles grafológus Magyar 1 ás7ln, Masznyik Iván ss Brenner György karikatúrái a költőről ki' Ai,-, áiardUSaSLociloatoeS.. " eredbe*. ws wns#i_ Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Azt hiszem Béla, ideje lenne leolvasztani a hűtőt. Ezer- forintos vásárlási utalványt nyert: Valach Tamás Piliny, Tarjáni u. 44. sz. Mai rejtvényünk megfejtését május 31-ig lehet beküldeni szerkesztősé- günk címére._______________________________■ T-J ILYEN ÁLLAT A RÁK MADÁR FEJDÍSZE REJTJELEZ LASSÚ ELŐREHALADÁS NEMZETI BAJNOKSÁG. KOVIDÍl VIRÉSZBEN ELZÁR ! NAGYON NAGY PINCESZAG PÁROS ÚJÉV ! NEM ÁLL BIZTOSAN VISELTES,: ELHASZ- í NÁLT í h ELKÉPZELÉS, TERVEZET ~1 IDŐT FORDÍT “Y 2 DÖRREN. DÖRÖG TÖRÖTT POLC ! L Y Y RITKA FÉRFINÉV ► Y KRIPTON VILNIUS LAKÓI ► Y HAGYD ABBA ! NÉPIES MŰDAL ARRA TEKINT l NYUGATI VAROSUNK ► Y ZIRC HATÁRAI ! ► ANGOL FÉRFINÉV .. -DURR SPANYOL FESTŐ V. S U VMM !K ► Y TÁBLAJÁTÉK CSÁRDAZENÉSZ ! ► Y SZÍNÉSZNŐ. ÉVA A TETEJÉRE HIDROGÉN VHGYJELE ► FRISS Y KIVÁLÓ BORSZŐLŐ Y KISEBB SEBRE RAKJUK IMITÁL EMBERSZABÁSÚ MAJOM ► Y Y FED. TAKAR TÁRGYRAG EGY. NÉMETÜL IMPORT GÁZ ! ► JELZETT IDŐTŐL 'VIRRASZTVA Y Y ÉRTÉKESÍT KUTRICA FORDÍTOTT KETTŐS BETŰ ► FÜGGESZT Y FÖLDET FORGATÓ ► Y KLADÓS RÉSZLET! BOTVÉG ! ERBIUM V ÉGY JELE HITELES MÉRTÉK ► Y Y SOMOGYI KÖZSÉG RÁZKÓDIK . { Y SETESUTA ÜTEMESEN KATTOG Y KÉPES. TUD ►Y ITTRIUM VEGYJELE ERŐSEN RAGAD HAGY MÁVÁMEGELÉGEL L ÍZ ÉS AROMA ► Y ERRE Fele i ►Y HERÉLT KOS NÉVELÖS NÉVELŐ BORÍTÓKOSÁR KETTŐS BETŰ Y ÉNEKLENTI HELYRE ►Y NYUGAT, RÖVIDEN r Y ÜZEMI BOLTY SZÁRAZ DAJKA T1-► MILYEN MÓDON?? Templomaink története: Legénd Katolikus és evangélikus közösségek A Legéndi-patak völgyének mélyén bújik meg a falu. Neve talán a legény szó képzett alakjából származik. Valószínűleg Árpád-kori a település: Nógrádsáp felé eső végében, a középkori alapokra épített római katolikus templommal szemben, a domboldalon néha még ma is téglát vet ki a földből az eke: itt állt a falu a török világ előtt. 1720-ban a faluban három magyar és tizenöt szlovák háztartást írtak össze. Legénd igazi kastélyos falu. A volt Nyáry-kastély központi része a XVIII. század közepén, barokk stílusban épült. Az úrilakot A község korára vonatkozó, fennmaradt írásos emlékek bizonytalanok, de egy 1249-ben kelt oklevél megemlített egy bizonyos Legéndi Mártont. Nem tudjuk, hogy hová valósi volt, így csak feltételezhető, hogy a faluról vette nevét. Egy 1288-ban kelt oklevél szerint Dobák fia Demetert iktatták be Drégely és Legen birtokába. A Legen név talán Legéndet takarja, de lehet Lengend, azaz a mai Bátonyterenye közelében fekvő (Felső-)Lengyend is. Nógrád vármegye alispánja 1448-ban Legéndi Ágoston volt; ő egészen biztosan innen származott, s tény az is, hogy 1483-ban Legéndi Miklós volt a falu földesura. A XVI. század közepétől a hódoltság évtizedei következtek. A török defter szerint 1562-ben bizonyos Pervane Rezseb nevű tiszt birtokolta a falut. A régi település a hódoltsági időkben teljesen elpusztult: a Záborszky és a Radványi család telepítette újra 1702-ben - csakúgy, mint a környék többi elnéptelenedett községét is - felvidéki szlovákokkal. a XX. század elején bővítették, ma iskolának használják. A klasszicista Takács-kúria a XIX. század elejéről származik. A barokk Káldy-kastélyt az 1760-as években építették. A falu közepén álló római katolikus harangtorony és a.hozzá épített aprócska kápolna a XIX. század elején épült, klasszicista stílusú. Az ugyancsak a település központi részében megtekinthető, késő barokk evangélikus templom 1807-ben épült, a tornyot 1812-ben toldották hozzá. A falu szélén, a Nógrádsáp felé vezető út mellett, kis magaslaton áll a római katolikus templom. Középkori alapokra emelték: a XV. századi gótikus falazatokra barokk boltozatot építettek a török kiűzése utáni időszakban. FARAGÓ ZOLTÁN Kvaterkázás Galsai Pangráccal. A római katolikus templom harakk boltozatai Az egyszerűségében szép evangélikus templom belső tere _
