Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-28 / 99. szám

2. OLDAL

SALGÓTARJÁN

MEGYEI K Ö R K É P

PÁSZTÓ

2000. ÁPRILIS 28., PÉNTEK

Egy falu, egy nap, egy lap - Egyházasgerge

_____----------—-------—----------------------------------------------1;;-------:—————|j----------^ v " '/j-' - - * / - - > /'■>/''

A közelben honfoglalás kori leletek is előkerültek - egyébként a mai falu Liptagerge és Kisgerge egyesítéséből keletkezett, 1936-ban. Liptagerge 1220 körül a Zách- nemzetség birtoka volt, 1333-ban Geregye néven fordult elő az oklevelekben. A XV. században Lubeljei- család volt a földesura. A török időkben elpusztult a falu. Kisgergét 1224-ben említették előMúltidéző

szőr az oklevelek, akkor a Zách-nemzet- ség birtoka volt. Amikor Zách Felicián merénylete után Károly Róbert a Csekenfiaknak adományozta, Egyházasgergye néven említették. Temploma 1332-ben már állt. A mai római katolikus templom műemlék. 1503-ból származó, reneszánsz szentségtartó fülkéje páratlan építészeti emlék. F. Z.

Község az Interneten

Kedvelik a „Kis és Nagy Cinegék”-et

Ostyasütésből benevezési díj- Gyerekkoromban én is táncoltam a helyi általános iskola csoportjában. A családban mindenki szerette a zenét. Salgótarjánban a zeneiskolába jártam. Tagja voltam a Nógrád táncegyüttesnek is. Mint pedagógus, Nógrádmegyerben kezdtem matematika, ének-zenesza- kos tanárként. Már ott is tanítottam néptáncot. A következő állomás Litke volt, ahol létrehoztam a Pántlika nevű táncegyüttest. Kezdetben csak lányok, később fiúk is jöttek - foglalja röviden össze szülőfalujába való visszatérésének előéletét Gordos Mária.- Milyen bizakodásra jogosítja fel a lakosságot az idei költségvetés? - kérdeztük László Zoltán polgár- mestertől.- A legfontosabb, amit már korábban elkezdtünk, a négy falu - Ipolytamóc,

Litke, Mihálygerge,

Egyházasgerge - összefogásával megvalósuló

szennyvízprogram. Alakosság örömmel fogadta, csaknem 75 százalékuk fejezte ki részvételi szándékát és vállalta, hogy részben anyagüag hozzájárul a beruházás megvalósításához. Az előkészítő munka 1998-ban megkezdődött, a kivitelezés rövidesen május 8-10 között indul és 2000. október 30-i határidővel vállalták a befejezését is. A tisztítótelep Litkén épül fel. Szeretnénk, ha az idei őszön az ingatlan- tulajdonosok rákötnének a hálózatra. A beruházással védjük környezetünket, nem szennyezzük a talajt, gyermekeink számára megőrizzük a természet adta szépségeket. Egyébként költségvetésünk szűkén elég az intézmények működésének, fenntartásának biztosítására. Útgondjaink - a főút kivételével, mely a legrosszabb és a Nógrád Megyei Közútkezelő Kht. a gazdája, - nincsenek, mindegyik aszfalt- szőnyeggel van borítva. Közvilágításunk is korszerű, energiatakarékos. Szociális gondjaink bőven vannak. A jövedelempótlósok száma igen magas, átlagban havonta 50-60 fő, áprilisban ötvenen vették fel a jövedelempótlást. Az utóbbi két évben kerültünk az önhibájukon kívüli halmozottan hátrányos helyzetben lévő települések közé. A képviselők mínusz négymülió forintos költségvetést fogadtak el.-Kik a tagjai az önkormányzati képviselő-testületnek?- László András alpolgármester, Domoszlayné Kicsiny Erzsébet, Egyed Rezső, Gordos Mária,

Herczeg József, Juhász László, László András és Somoskői Zoltánná képviselő és természetesen jómagam.- Milyennek ítéli meg a testületi munkát?- Négy olyan képviselőnk van, aki az előző ciklusban is részt vett a település lakói életének kedvezőbb formálásában, életkörülményeik előnyösebbé tételében, a község gyarapításában. Jó az összhang, a felmerülő viták, véleménykülönbségek, a még célirányosabb, hatékonyabb módszerek megtalálását, elfogadását szorgalmazzák.

Az idei programban szerepel a hagyományőrző néptáncverseny, amely április 30-án lesz. Továbbra is fogadják a hazánkban fellépő, ide kívánkozó külföldi néptánc- csoportokat, május utolsó vasárnapjára tervezik a millenniumi zászló átvételét. Azon kevés községek közé tartoznak, akik részt vesznek az Interneten:

www.extra.hu.Egerge

.

Egyházasgergén 1994-ben az iskolai tánccsoportot „Kis cinegék” néven alakította meg. Később az észak-magyarországi regionális fesztiválokon először „csak” megdicsérték produkciójukat, utána egy harmadik, azt követően egy második, 1998 májusában pedig első helyezést értek el. A részvételre jogosító benevezéshez szükséges ösz- szeget ostyapénzből teremtették elő. Régi népszokás volt a községben az ostyakészítés. Ennek ma is nagy mestere Nyerges Lászlóné, akit Dudák Bözsi, illetve „Ostyás Bözsi néninek szólítanak. Valamikor a községi kántor süttette vele az ostyát, amit a gyerekekkel küldött szét a faluba. A tanulók megtarthatták az érte kapott filléreket, a kolbász, a bab stb. az a kántortanítónak dukált.- Ezt a helyi, máig is élő hagyományt karolták fela„Kis Cinegék" is?- Igen. Én is süttettem az ostyát. Az érte kapott pénzt a tánckar kiadásaira fordítottuk, a narancsot, a cukorkát stb. a „Kis Cinegék” fogyasztották el.-Mais vállal sütést Bözsi néni?- 1995-ben közölte velem, hogy idős korára való tekintettel, nem tudja vállalni. Keressek más megoldást. Szlovákiában sikerült a szükséges 800 darab 50 százalékát Füleken, a másik 50 százalékát Losoncon beszereznem.

A „Kis Cinegék” közül, akiknek szülei elő tudták teremteni a táborozás költségeit, azokat egy héten át a szlovákiai abroncsospusztai' népművészeti táborban képezték.- Eddig minden évben ott voltam velük. Nemcsak Egyházasgergéről, hanem Karancskesziből, Karancslapujtőről is jöttek gyerekek. Egy csoportban

20-24-en voltunk. Úgy hallottam, hogy a tábort privatizálták. Lehet, hogy az idén nem tudjuk megfizetni a tulajdonost.- Folytassuk a „Nagy Cinegék”- kel. Kikből verbuválódtak?- A volt „Kis Cinegék” hozták magukkal a barátaikat, ismerőseiket, vőlegényüket. Másfél éves múltjuk van. Tevékenységük felfelé ível.- Ki veszi meg a táncruhákat? Ki fizeti az utazással járó kiadásokat?- Pályázaton nyertünk 200 ezer forintot. A lányokat tetőtől-talpig felöltöztettük. A fiúk közül csak ötnek jutott új csizmára. Beszerzését a sportköri alapítvány a Pécsi Sörgyár révén segítette.

Számomra komoly támaszt jelent Kicsiny Erzsébet, a klubkönyvtár vezetője. A táncosok szülei rendben tartják a jelmezeket, minden fellépésre tisztán készítik elő.

Az egyházasgergei néptáncosokat külföldi társaik is felkeresik. 1999-ben az olaszországi Erba és Fumone városokból járt itt égy-egy csoport, Erdélyből pedig a Méra hagyományőrző együttes. De fogadtak már dán, lengyel táncegyüttest is.- Az együttesek mennyire kedvesek a lakosság körében?- A mi rendezvényeink a leglátogatottabbak. Csak szabadtéri színpadon szerepelünk tavasztól őszig. Télen csak a próbák folynak. Egy- egy fellépésünkön a község lakóinak több mint egyharmada megjelenik.- Gondot jelent-e az utánpótlás?- A ruhák száma határozza meg a szereplés lehetőségét. Többnek kellett már azt mondanom, hogy gyere el a próbára, de nem tudom megígérni, hogy fellépsz.

Gordos Mária néptáncpedagógus valójában mindenes: rendező, operatőr, koreográfus.- Van-e vágyuk és mi az?- Legyen egy táncház, ahol tárolni tudjuk a használaton kívüli jelmezeket, kisebb tánccsoportokat tudjunk fogadni. A megoldásként szóba kerül az a régi épület, amely korábban szolgálati lakás volt. Faluház jellegűvé szeretnénk formálni, régi bútorok, népi használati tárgyak, eszközök bemutatásával, falumúzeum is lenne egyúttal. A fiatalok rendbe is tarthatnák.- Akad olyan vélemény, hogy kultúrára, egyesek szerint a szórakozást szolgáló néptáncosokra sok pénzt viszünk el. Az előzőkből egyértelműen kiderült, hogy semmit. Szabadidőben csináljuk, felhasználva saját lehetőségeinket.

VENESZ KAROLY

Polgárőrök mint közösségfejlesztők

Az öt évvel ezelőtt, 26 fővel megalakult községi polgárőrség úgy kötődik a lakossághoz, mint a jó szülő a gyerekéhez. A község közbiztonságát, a lakosság javait őrző, erre vállalkozók átlagéletkora 32 éve, 50 százalékuk fiatal. A közbiztonságról szóló ez évi beszámolójukban többek között szerepel a salgótarjáni városi rendőrkapitányság elismerése. Ez a jól összeszokott, fluktuáció nélküli csapat szervezettségére, hatékonyságára, elkötelezettségére vonatkozik. A polgárőröknek jó a kapcsolatuk a rendőrséggel, a határőrséggel. új kezdeményezésként kívánnak jelen lenni a község életében, közösségfejlesztő tevékenységükkel. Eredményes munkájukat jelzi a község viszonylagos nyugalma is. Ezzel ismét bebizonyították, szükség van rájuk. A csapat parancsnoka kezdettől fogva Egyed Rezső nyugdíjas alezredes.

„Ezredév park”, palóc kapu, keresztút

Az Egyházasgergei Faluszépítő Egyesület életében megalakulásuktól kezdve visszatérnek a kettesek. Dr. Serfőző András ország- gyűlési képviselő sugallatára alakult meg két évvel ezelőtt az egyesület tíz taggal, mára a létszám 60 főre növekedett.

Szent József Katolikus Szakiskola- A tízfős előkészítő bizottság környezettanulmányban kérdezte meg a lakosságot, mi a véleménye arról, hogy legyen-e olyan program, amely felöleli a környezet szépítését, természetes tárgyakkal való gazdagítását, azzal a nem titkolt vággyal, hogy megalapozza a községben a falusi turizmust. A település lakói szorgalmas emberek, adnak a s?épre, ehhez kellett olyan formát kialakítanunk, rendszerbe foglalnunk, amely jelzi az itt élők falu- szeretetét, óhaját - mondja Simon István, az egyesület elnöke.

Az alapító tagok közé tartoznak a közintézmények vezetői,

közéleti tevékenységet folytatók, olyanok, akik naponta találkoznak a helybéli állampolgárokkal.- Alakulásunkat követő hónapban dr. Serfőző András segítségével a szakemberek társadalmi munkában elkészítették a község részleges rendezési és parkosítási tervét, mely megvalósítása több program alapján valósul meg, és hosszabb időszakot kíván.- Meddig jutottak?- A faluszépítő egyesület tagjai fából eligazító táblákat készítettek. A községi térképterv magába foglalja a dűlőket, templomunk rövid történetét. Az egyesület

tagjai vállalták a tájba illő műtárgyak rendszeres, éves karbantartását. A községbe vezető út két oldalán száz facsemetéből álló fasort ültettünk, a templom alatti részen pedig ötvenet. Kétezer darab cserjét ültettünk el a község különböző helyein.- Mivel foglalkoznak most?- Tovább építjük az „Ezredév park”-ot, ahol csodás palóckapu várja az ide kívánkozókat. Folyamatban van a „Keresztút” 14 stációjának körtefából való elkészítése, amelyet Ruzsinszki Zsolt és

több képzőművészeti tanfolyamon részt vett Gordos István lármái meg. Érdekességként annyit, hogy Zsolt nyújtotta át a nálunk járt országgyűlési szenátusi kórusnak az őket jelképező, fából készült domborművet. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában pedig a „Keresztút” negyedik stációja látható. A faluszé- pítőket, a társadalmi támogatókat szülőhelyük még szebbé, otthonosabbá, kellemesebbé tétele ösztönzi, nem egyéb érdek - hangsúlyozza az elnök.- Az előbbiek vonatkoznak a fiatalokra is?- Részt vesznek minden akcióban, a téltől kezdve pedig együtt I gondolkodunk. Az is sokat segít, ha a kihelyezett tárgyakat nem rongálják meg. Ez a magatartás arra utal, hogy a következő alkalommal azok is eljönnek társadalmi munkára, akik valamilyen ok-' nál fogva eddig távol maradtak.- Számokban kifejezve mit jelent a. szülőföld szeretete?- Évenként kettőezer óra társadalmi munkát. Úgy is fogalmazhatok, hogy az állampolgárok egyharmada a helybeli erdő- birtokosság messzemenő önzetlen, természetbeli támogatásával tevékenykedik. Örömmel mondhatom, hogy megyei szervek is felfigyeltek tevékenységünkre. Szakmai fórumra kapott meghívót az egyesület, ugyancsak vendégei voltunk a megyei turisztikai intézetnek, a regionális vállalkozásfejlesztési alapítványnak. Elképzeléseink között sze- • repel, hogy községünket a Dobroda-völgyi idegenforgalmi centrummá alakítsuk ki. Tevékenységünk felkeltette a kapós-' vári és székesfehérvári ország- gyűlési képviselők figyelmét. Nemcsak most, hanem a jövőben is be kívánjuk bizonyítani, hogy civil szervezetünknél egy forint befektetett pénz hozadéka öt forint lesz.

_____ V. K.- Hátrányos helyzetű, nagyrészt cigánygyerekek járnak a Szent József Katolikus Szakiskolába a Karancs-völgyéből Salgótarján környékéről, de vannak Pásztó vonzáskörzetéből is. Alapkövetelmény a 8 általános iskola elvégzése. A gyerekek itt járják ki a 9-10. osztályt, utána szakmát választhatnak, tanulhatnak: méhészetet, faipart, szakácsságot, ruhavarrást, hegesztést stb. Vannak, akik a 10. osztály elvégzése után elmennek oda, ahol olyan szakmát tanulhatnak, ami még nincs nálunk, míg mások hozzánk jönnek. Kötelező a reggeli ima, a heti 2-3 hitoktatáson való részvétel. A rászorulók utazási kedvezményben és ingyen étkeztetésben részesülnek. Kezdetben több segítséget kaptunk Nyugatról, mint itthonról- foglalja tömören össze a szakiskola (középiskola) jellemzőit dr. Miklós Zoltán igazgató.

Az iskola a Kálót Népfőiskolái Szövetség oktatási intézményeként Szabó József plébános kezdeményezésére jött létre 1994- ben. A létesítményt később a Váci Egyházmegye püspöke, Keszthelyi Ferenc vette meg.- Iskolaigazgatói kinevezésem előtt két pedagógust is megkerestek, hogy vállalja el a teendőket. Egyikük sem mondott igent. Engem viszont izgatott az ismeretlenség. Akkor száz gyerek járt az iskolába. Egy év után .megköszönték tevékenységem, mondván: pedagógus kell az iskola élére.

Az új iskolaigazgató ténykedése alatt százról 25-re csökkent a tanulók létszáma. 1996-ban megkerestek a nevelők, hogy jöjjek vissza, veszély fenyegeti az iskolát, megszűnik. Újra elölről kellett mindent kezdenünk. Néhány hónap alatt újra visszajött a remény. 50-55 főre sikerült újra felemelni a gyereklétszámot. Phare- pályázatra beküldött dokumentumunkat elfogadták, 10 milliót kaptunk.- Miben mutatkozott meg a nyugati segítség?- A Renovabis Karitatív Szervezet a számítógépes labor kialakításához a DEM-NET amerikai alapítvány az önállóságra való nevelés megvalósítására, a Soros Alapítvány a felzárkóztatási programhoz adott anyagi segítséget.

Volt olyan év, amikor a Soros Alapítványtól 15 gyerek havi ötezer forint ösztöndíjat kapott.- Mennyire érezhető, hogy a lakosság befogadta az iskolát és tanuló#? - • Kezdetben nehezen barátkoztak meg vele. Azt elismerték, hogy szükség van rá, de miért itt kérdezték és mondták? A gyerekek csak annyiban szolgálnak rá a neheztelésre, mint másutt. Inkább az előítélet a rossz tanácsadó ami sajnos ma még megvan. A gyerekek között nincs konfliktushelyzet. A bizalomra rászolgáltunk, a megyei közgyűlés a támogatandó iskolák közé sorolta intézményünket. Keresik a nálunk végzetteket. Például a szakácsainkat mindenhol szívesen fogadják.

Az eligazító táblák egyike a faluszépítő egyesület jóvoltából...

____________________________________fotó, oyuwáw two«

S

züret 1999 őszén: műsoron a Domaházi táncok ■