Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-28 / 99. szám

2000. ÁPRILIS 28., PÉNTEK M E G Y El KÖRKÉP íj^b BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Mitől vonzó egy gazdasági övezet? ÓCSKAVASBÓL KIRÁNDULÁS. Évente megrendezi a mátraszelei általános iskola a vas- és a papírgyűjtést, ahogyan tették ezt nemrégiben is. A bevételt, körülbelül 30 ezer forintot, a tanulmányi kirándulásra költik. fotós gyurián tibor Önkéntesek a Tisza gátján A szolnoki Tisza-gátat védte az a 28 Nógrád megyei fiatal, akik önkéntesen vállalták ezt a feladatot a múlt hét közepén a Nyu­gat- Nógrádi Ifjúsági és Kulturális Egyesület felhívására. A Ba­lassagyarmat és környékéről szerveződött 12 önkéntes még kiegészült a Salgótarján és a megye más térségéből érkezet­tekkel, akikkel a Szolnokot veszélyeztető árvízvédelmi mun­kákban vettek részt. Sokan keresik ma a választ arra a kérdésre, hogy mitől lesz vonzó, eladható egy térség a befektetők számára. A település­marketinggel foglalkozott az ITDH tegnapi konferenciája a megyeházán. Antalics Lóránt, a Szolnokot megjárt csapat tagja arról tájé­koztatta lapunkat, hogy soha nem látott méretű árvízi menté­si munkákban vettek részt. Szol­nokon egy középiskolai kollégi­umban kaptak szállást és az ét­kezésük egy részét a kollégium adta, de a Nógrád Megyei Ön- kormányzat is támogatta az ellá­tásukat. A mindenkori ebédet a Vöröskereszt biztosította. A vé­delmi központ közelében voltak beosztva. Zsákot pakoltak, autót rakodtak le és föl. Kétszer is ta­lálkoztak személyesen Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki a védekezési munkák állásáról a helyszínen győződött meg. El­mondták neki, hogy a nógrádi fiatalok önkéntesként segítenek a vészhelyzetben. A találkozásról fénykép is ké­szült. De találkoztak a NATO ide látogató főparancsnokával is. Amit a szolnoki árvíznél tapasz­taltak, az leírhatatlan volt szá­mukra. Az Ipoly mentén még nem láttak ehhez hasonló ára­datot és ilyen komoly védekezé­si munkákat. Hatalmas cölöpök­kel kierősített belső gátakat lát­tak, amelyeket acéldrótokkal fe­szítenek ki a másik oldalra és fa­palánkkal vannak erősítve, eze­ket lefedik fóliával, sóderes ho­mokzsákkal. A tv és a rádiós hírek sem tud­ják igazán visszaadni azt a hero­ikus küzdelmet, amelyet a Tisza mentén vívnak. Szolnok egyik legmélyebb pontján, a Tiszaligetben dolgoztak a nógrá­di önkéntesek. Volt olyan mun­kahely, ahol 12,5 méterre voltak a folyó szintje alatt, ahol a gát al­ját erősítették. Búvárokkal is dol­goztak együtt, akik a gátra kívül­ről húzták a fóliát, amelyet a víz alatt rögzítettek, ők pedig felül­ről ötös, hatos csokorban rakták rá a homokzsákot. Pillanatok alatt elkelt a Hegedűs Pékség ál­tal küldött 700 műanyag zsák is. A Szolnokon eltöltött két és fél nap alatt átéltek kritikus helyze­teket is. Volt olyan hely, hogy a töltés szélétől hét centire volt a Tisza vize. Buzgárokat fogtak meg és megtapasztalhatták azt, hogy félnapos munkájukat egy perc alatt el tudta mosni a víz. A szervezettségre jellemző volt, hogy amire szükségük volt, perceken belül megkapták. A fi­atalok között volt dr. Mótyán Já­nos, aki idősebb kora ellenére csatlakozott az önkéntesekhez, szabadsága terhére. A nógrádiak helytállását elismerték, számí­tottak rájuk. Naponta 10-12 órát dolgoztak a legkritikusabb he­lyeken, ahol a gátmester fölhívta a figyelmüket arra, hogy ha a pi­ros rakétát föllövik, három per­cük van elhagyni a munkahe­lyet. Jó érzéssel tapasztalták, hogy mindenki az ügy érdeké­ben félre tudta tenni a hova tar­tozását. Mellettük rakta a ho­mokzsákot a szolnoki erdőgaz­daság vezérigazgatója. Nem a társadalmi beosztás számított, hanem a cél, hogy ezt az áradást le kell küzdeni. SZABÓ ENDRE A rendezvényt az ITD Hun­gary, vagyis, a Gazdasági Mi­nisztérium közhasznú háttérin­tézménye, az Amerikai Egye­sült Államok nagykövetsége, az Amerikai Kereskedelmi Kamara és Nógrád megye közgyűlése hívta életre, kapcsolódva a Palócország 2000 kiállításhoz. A konferencia elsősorban a tele­pülések vezetőinek szólt - mondta el a sajtó képviselőinek dr. Sibelka György, az ITDH észak-magyarországi regionális igazgatója -, annak érdekében, hogy egy lehetséges befektetőt minél felkészültebben tudjanak fogadni.- A témakör folyamatosan új elemekkel bővül. Mi sem gon­doltuk volna, hogy az iskola- rendszer megléte egy adott régi­óban mennyire fontos a befekte­tő döntésében - mondta a vezér- igazgató. - Sokáig abban ringat­tuk magunkat, hogy az olcsó magyar munkaerő vonzó körül­mény. Ez nem annyira markáns befektetői szempont, mint gon­doltuk. A motiválható, szakkép­zett, s nem túl drága munkaerő már fontos tényező. 1997-98-ban megkezdődött a munkavállalók keresetének fel­zárkóztatása, ám a folyamat 1999-ben, az Orbán-kormány intézkedései nyomán megtört - jelentette ki Kiss Péter bírálva, hogy míg a gazdaság növekedé­se elérte a 4,5 százalékot, addig a reálbérek emelkedése orszá­gos átlagban 2,5 százalékra csökkent. Kiss Péter kifejtette, a szocialisták a gazdasági növe­kedést közelítő, minden mun­kavállalóra kiterjedő béreme­lést, és valódi, átgondolt bérre­formot akarnak, mert elfogad­hatatlannak tartják, hogy a gaz­daság látványos növekedése Nagyon fontos a befektető szemszögéből a fejlett infrastruk­túra, vagy a Budapesttől időben mért távolsága, mégis előfordult, hogy egy cég Nyíregyházára tele­pedett, ami köztudottan sok órá­nyi utazásra van a fővárostól. A befektetőt az nyerte meg, hogy a helyi döntéshozók rendkívüli ru­galmasságot mutattak, készsége­sek voltak - mondta el Sophia Lengyel, az amerikai nagykövet­ség kereskedelmi képviseletének kelet-magyarországi kapcsolatért felelős igazgatója. Az érzékelhető előbbre lépés ellenére is a tanulást szorgalmaz­ta Becsó Zsolt, a megyegyűlés el­nöke. Elemi érdekünk fűződik ahhoz, hogy a megye keleti régi­ójában is dinamikus fejlődés in­duljon meg, ne csak a nyugati és a déli kistérségekben. Ma már a keretfeltételek megvannak: Sal­gótarján és Bátonyterenye vállal­kozási övezetben fekszik, kész az ipari park első üteme, a kettes ütem indítás előtt áll. Mindössze a marketing terén nem sikerült még behozni a lemaradásunkat. Eljutottunk Nógrád megyé­ben egy olyan szintig, amikor az mellett a társadalom többsége tovább szegényedik. A politi­kus kitért rá: több mint 180 ezer közalkalmazott alapbére 25 ezer 500 és 40 ezer forint kö­zött van. A szocialisták szükségesnek tartják a minimálbér fokozatos és jelentős mértékű emelését, ugyanakkor nem tartják megle­pőnek, hogy inkább gyanak­vást, mint örömöt keltett a kor­mány azon bejelentése, mely szerint 40 ezer forintra emelnék a minimálbért. Kiss Péter úgy véli, a kormány jelenlegi adó- és járulékpolitikája, közalkalma­zotti bérpolitikája mellett az érdemi együttműködés lehetősé­ge látszik - fogalmazott Puszta Béla, Salgótarján polgármestere -, többek között épp az ITD Hungary-vel vagy az USA nagy- követségével. Munkahelyek ki- közvetítése mellett tervben van egy roma központ kialakítása is. Bejelentette, hogy az ipari park első 15 hektáros területét már ér­tékesítették, várhatóan 1500 munkahelyet teremtve. Előreha­ladott tárgyalásokat folytatnak egy konyhai felszereléseket gyár­tó cég ide településéről, egy ja­pán és egy taiwani beruházásról is. Némiképp az is felértékelt bennünket, hogy Nógrádot nem sújtotta árvíz, s jelentős számú, képezhető munkaerő áll rendel­kezésre. Tények mutatják, hogy a kül­földiek érdeklődése megélénkült a Dunától keletre eső térségek iránt - mondta el dr. Tóth Tibor, az ITDH igazgatója. Amíg 1998- ban az általuk segített befekteté­sekből 100 millió dollár ment a keleti országrészbe, addig tavaly ez az összeg a duplájára emelke­dett. Az összes ITDH-s befektetés 40 százaléka jött már a Dunától keletre eső megyékbe. Nógrád pozícionáltsága sokat javult, ezt kell még tudatosabb munkával tovább erősíteni. _______ T. NÉMETH e gyoldalú emelés a munkálta­tók tiltakozásához, a fekete fog­lalkoztatás növekedéséhez, ága­zatok és kisvállalkozások tönk­retételéhez, munkahelyek tö­meges megszűnéséhez vezet. Mondandóját alátámasztan­dó kifejtette, hogy az Orbán- kormány 1999-ben és 2000-ben pont a minimálbérnél növelte meg drasztikusan az állami el­vonást. 1998-tól mára 6 ezer fo­rinttal, 25 ezer 500 forintra nőtt a minimálbér, azonban a dolgo­zók csak 3 ezer forinttal visznek többet haza (ez azt jelenti, hogy két év alatt 3 százalékkal csök­kent a minimálbér reálértéke), miközben a munkáltatók költ­sége 9 ezer forinttal nőtt. Vagyis - összegzett az ellenzéki politi­kus - a minimálbér 6 ezer forin­tos növelésével csak az állam járt jól. □UDELLAI ILDIKÓ MSZP: támogatják a minimálbér emelését Ha a kormány végre egy tisztességes, elsősorban az alacsony, átlag alatti jövedelmek terheit mérséklő adó- és járulékre­formmal egybekötve kívánja növelni a minimálbért, akkor számíthat az MSZP támogatására - mondta tegnap salgótar­jáni sajtótájékoztatóján Kiss Péter, a párt parlamenti frakció­vezető-helyettese, volt munkaügyi miniszter. Céljuk a minél hatékonyabb együttműködés Konzorciumi szerződést írnak alá a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok Az ország helyi vállalkozói központjai, köztük a Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány képviselői konzorciumi szerződést írnak alá április 28-án Gödöllőn. Ezzel a hatéko­nyabb együttműködés érdekében kötnek stratégiai szövetséget. Az előzményekhez tartozik, hogy a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok 1996. május 7-én létrehozták saját együttmű­ködési fórumukat Vállalkozásfejlesztési Hálózati Egyesület néven. Az egyesületi forma, annak közgyűlése, választott fóruma alkalmas a HVK-k helyzetének értékelésére, célok meghatáro­zására, javaslatok megtárgyalására, érdekeik megfogalmazására, de nem alkalmas a HVK-k együttműködési keretét biztosító jogi kötelezettségek vállalására és betartására. A fentiek alapján, az EU által a hálózat vizsgálatára felkért DFC tanácsadó cég javaslatainak megfelelő­en a megyei alapítványok stratégiai szövetség kialakítását, s ennek gyakorlati megvalósításá­ra konzorciális megállapodás megkötését határozták el. A konzorcium létrehozását - tehát a HVK-k új típusú, az eddi­ginél szorosabb együttműködé­sét indokolják az ország életé­ben beállt változások. A régiók kialakulása, az uniós követel­mények fokozatos előtérbe ke­rülése, a gazdasági élet - ezen belül a KKV-támogatási rend­szer, s hálózatunk finanszírozá­sa - módosításai előírják szá­munkra, hogy az előttünk álló években munkánk tervezésénél az eddigieknél sokkal jobban vegyük tekintetbe azokat a szak­mai, földrajzi, gazdasági, arcula­ti, humán erőforrásbeli különb­ségeket, amelyek az évtizedes működés során az egyes HVK-k között kialakultak. Fontos ér­dek, hogy az új helyzetben az eddigieknél jobban decentrali­záljuk a döntési mechanizmust, lehetőséget adva valamennyi megyei központnak, hogy regio­nális vagy ennél is nagyobb tér­séget érintő programokat kezde­ményezzen. Nem mond ellent ennek a fel­ismerés: ahhoz, hogy a HVK-k képesek legyenek eleget tenni küldetésüknek - azaz a kis- és középvállalkozások hatékony támogatásának - az eddiginél jobban ki kell használnunk a há­lózati működésben rejlő óriási erőt. A szerződés rögzíti: min­den olyan hazai és nemzetközi program esetében, amelynek megvalósítása Magyarország te­rületén vagy más országokban az országos hálózat együttmű­ködését igényli, a megvalósítás­ban való közreműködésre a há­lózat tagjai együttesen tesznek ajánlatot. A szerződésben nagy hang­súllyal szerepel, hogy a hálózat eddigi egységes alaptevékeny­ségét - tanácsadás, képzés, mikrohitelezés, beszállítói program stb. - folytatni kell, egyidejűleg erőfeszítéseket te­szünk az egységes arculat ki­alakításáért. Az együttműködés össze­hangolását a 7 tagú Koordináci­ós Bizottság végzi, amely a régi­ók egy-egy képviselőjéből áll. Ugyanez a testület dönt arról, hogy a nagyobb - több térséget vagy az egész országot érintő - programok gazdája melyik me­gye legyen. A szerződő felek közösen meghatározott feltételek szerint a mikro-, kis- és középvállalko­zások finanszírozási problémá­inak megoldására pénzügyi konstrukciókat működtetnek, új programokat dolgoznak ki és jelentős szerepet kívánnak vál­lalni a programok megfogalma­zásán és végrehajtásán túl a pénzintézetek és a vállalkozói szféra közötti kapcsolat kialakí­tásában. A hálózat nem zárt rendszer, munkájában mindenki - s min­den szervezet - részt vehet, aki, illetve amely céljaival egyetért, s hajlandó erőfeszítéseket tenni azok eléréséért. A társult tagi státuszt az alkalmi együttmű­ködők számára alakították ki. A hálózat szerepének, mű­ködésének erősítésével hozzá kívánnak járulni Magyarország sikeres uniós integrációjához, a gazdaság - s ezen belül első­sorban a HVK-szektor - alkal­massá tételéhez az Európai Uniós programok, források fo­gadására. A szerződés vala­mennyi teljes jogú hálózati tag aláírásával lép hatályba, és az így aláírt dokumentumot a HVK-k jóváhagyásra saját kura­tóriumuk elé terjesztik, azt a kuratóriumok megtárgyalják és kuratóriumi határozattal fo­gadják el, oly módon, hogy a jelen konzorciumi együttmű­ködésnek megfelelő változások minden hálózati tag saját szer­vezeti és működési szabályza­tában bekerüljenek. SZCYS-TNL A Magyar Gazda kerestetik Tisztelt Olvasó! Ön szerint melyek a tipikus magyar gazdaember legfontosabb azonosító jegyei? Mely vonások teszik egyedivé a Kárpát­medencében és a tágabb világban is jegyzett magyarországi gazdatársadalmat? A munkaszeretete? Bizonyosan. A földhöz való végtelenül erős kötődése? Az is. Szaktudása, hagyománytisztelete, mívessége? Igen, mindez jellemző a magyar vidék embereire. A Magyar Gazdát keressük. Azt az embert, aki szűkebb pátriájában tekintélyt szerzett tudásával; aki hivatásszerűen űzi tradicionális mesterségét, a földből és a földért él; akinek gazdaságára a korszerűség, az Európai Unió normáihoz közeledés a jellemző; aki fejlődésben, szakmai igényességben, nemes paraszti értékrendjében és erkölcsi tartásában követendő mintát ad. Kerestetik tehát az a Nógrád megyében élő és munkálkodó ember, aki a leírtaknak megfelel, és aki személyében képviseli a tipikus magyar gazdát. Szavazzon Ön is! Kérjük, szavazólapját legkésőbb május 9-ig adja postára a megyei Földművelésügyi Hivatalba, „Magyar Gazda” megjelöléssel. Cím: FVM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatala 3100 Salgótarján, Ráícóczi út 36. Az Ön szavazatának figyelembe vételével szakmai zsűri dönt arról, ki lesz 2000-ben a megyében A Magyar Gazda. Eredményhirdetésre a Gazdaexpo keretében kerül sor 2000. május 11-én délután Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. Szavazólap A Magyar Gazda címre ajánlom: Lakik: Ajánló aláírása. Ajánló címe: ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom