Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-03 / 53. szám

2000. Március 3., péntek HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP A mundér védelme Nem közeledtek az álláspontok a megfigyelési ügyben Országgyűlés Megfigyeltek-e ellenzéki po­litikusokat (főképp Mesze­seket) az előző kormány idején titkos eszközökkel, közpénzeket felhasználva? Erre a kérdésre kereste a vá­laszt egy éven keresztül az Országgyűlés úgynevezett megfigyelési vizsgálóbizott­sága. Jelentésük elkészült, és tegnap a plenáris ülés vi­tatkozott róla. A téma néhány órás tárgyalása során röviden ismét elhangzott mindaz, amit a közvélemény másfél éve sokszor hallhatott és olvashatott, de az álláspontok tegnap sem közeledtek egymás­hoz. Mindkét politikai oldal a mundér becsületét védte. A fideszesek és a kisgazdák Orbán Viktor miniszterelnökét, a szoci­alisták Hóm Gyuláét, a szocialis­ta pártét és az akkori titkosszol­gálatokét. Az MDF képviselőcso­portja nem vett részt a vitában, az SZDSZ a szocialistákhoz ha­sonlóan érvelt, a MIÉP szónoka pedig azt fejtegette, hogy az ő pártjukat, vezető politikusaikat és szimpatizánsaikat egészen biztosan megfigyelték, káf, hogy erre nem terjedt ki a vizsgálat. A mai kormányoldal leszögez­te, hogy bebizonyosodott: folyt megfigyelés, és eközben sor ke­rült közpénzek felhasználására, legalábbis Pokomi Zoltán akkori frakcióvezető esetében. Kiderült, hogy a titkosszolgálatok nyomo­zói olyan szerény anyagi helyzet­ben élnek, hogy rákényszerülnek állami eszközök felhasználásával a „maszekolásra”, de a magán- nyomozói tevékenységről szóló törvény lehetővé is tesz vissza­éléseket. A szocialista és szabaddemok­rata politikusok szerint egy ördö­gi cselszövés áldozata lett az egész társadalom. Amikor fény derült a Fidesz-közeli cégek adó­visszaéléseire, akkor ki kellett ta­lálni valamit, ami erről eltereli a figyelmet. Ezután a bizottság fideszes elnökének az volt a dol­ga, hogy húzza az időt és próbál­ja csökkenteni a miniszterelnöki kijelentés súlyát. A baloldali poli­tikusok szerint a bizottság jelen­tése hemzseg a csúsztatásoktól, a bizonyíték nélküli állításoktól, ráadásul Orbán Viktor 1998. au­gusztusi kijelentésének egyetlen egy elemét sem bizonyítja. A bizottság azt javasolja az Or­szággyűlésnek, hogy kérjék fel a legfőbb ügyészt további olyan vizsgálatok lefolytatására, ame­lyekre a bizottságnak - korláto­zott jogi lehetőségei miatt - nem volt módja. S.Á. Hiányzó bírák Budapest Országosan mindössze 40 bíró foglalkozik majd a sza­bálysértési ügyekben ho­zott döntések felülvizsgála­tával. Zanathy János, az Or­szágos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) Hivatalának vezetője szerint a felül- bírálatra kerülő ügyek vár­ható számához mérten leg­alább 80 bírói státusra len­ne szükség. Szolidnak ítélt jóslatok szerint a március 1-jén életbe lépő új sza­bálysértési törvény rendelkezése nyomán évente mintegy 50 ezer, szabálysértési hatóság által ho­zott döntést támadnak majd meg az érintettek bíróság előtt. A bíró­ságok belső igazgatását végző ÓIT Hivatalának vezetője szerint ez a szám alábecsült, véleménye szerint legalább 100 ezer új eset­tel számolhatunk. Míg a tanács 120 bírói, valamint csaknem eny- nyi tisztviselői státust remélt a megnövekedő ügyek zökkenő- mentes elintézésére, addig a kor­mány döntése értelmében mind­össze 40 bíró és ugyanennyi tisztviselő áll készen e hónap ele­jétől a szabálysértési ügyek felül­vizsgálatára. A szabálysértési hatóságoknál nagyobb presztízzsel rendelke­ző bíróságoknál pereskedő ál­lampolgárok kedvét vélhetően felpezsdíti, hogy a bíróság már nem súlyosbíthatja a szabálysér­tésért kiszabott bírság mértékét, így az ide fordulónak nincs mit veszítenie. Zanathy Jánostól megtudtuk, hogy évente több mint 1 millió 200 ezer szabálysértési ügy in­dul, amelyből 800 ezer esetben az érintett azonnal kifizeti a bír­ságot. Vitatottá a fennmaradó 400 ezer ügy válik. Amennyiben megemelkedik a szabálysértési ügyek száma, úgy az ÓIT a pénzügyi tárcához fordul. A kormány azt ígérte az elsőfo­kú bíróságoknak, hogy jelentős anyagi segítséget ad az ott folyó munka felgyorsításához, a felhal­mozódott ügyhátralék ledolgozá­sához. Solt Pál, az ÓIT és a Leg­felsőbb Bíróság elnöke tavaly de­cember elején kérte a pénzügy­minisztert, hogy a 10%-os helyi bírói pótlék kifizetéséhez szüksé­ges mintegy 510 millió forintot a korábbi ígéret szerint a bíróságok időben megkapják. Ám sem ez az összeg, sem pedig a bírói illet­ményalap még hiányzó 830 milli­ója ez idáig nem érkezett meg a hivatalhoz. HORVÁTH MAGDOLNA Egészségügyi reformlépések Az önálló orvosi tevékenységről szóló (prax­is) törvény hatályát várhatóan még az idén kiterjesztik a háziorvosok mellett a ren­delőintézetekben, illetve a kórházakban dol­gozó szakorvosokra is. Ez az intézkedés a betegeket nem érinti, az ellátások alapvető ingyenessége nem kerül veszélybe. Budapest lvády Vilmos, az Egészségügyi Minisztérium ve­zető tanácsadója lapunknak elmondta, hogy az utóbbi időben felgyorsultak az ágazat hatéko­nyabb működését szolgáló reformmunkálatok. A rendelőintézetekben és a kórházakban is azt szeretnék elősegíteni, hogy a szakorvosok önál­ló szakmai tevékenységet folytathassanak, s tel­jesítményüktől függően jobban keressenek. Közalkalmazottból vállalkozó Az orvosok nem közalkalmazottként, hanem a háziorvosokhoz hasonlóan vállalkozóként, szer­ződéses jogviszonyban állnak majd az adott egészségügyi intézménnyel. A teljesített betegel­látástól függő javadalmazási rendszerben termé­szetesen azok a doktorok járnak majd jobban, akik többet, illetve jobban dolgoznak. Azokban a rendelőkben kisebb lesz a kereset, ahová ke­vés beteg jár. lvády Vilmos szerint ezek a válto­zások sok feszültséget okoznak majd az egész­ségügyi intézményekben a közalkalmazotti bér­táblához szokott dolgozók között. A reforfnok nyertesei mindenképpen a jól dolgozó orvosok lesznek. Megszűnik az osztályvezető-főorvosok ma még „alanyi jogon” létező hatalma is. A mű­téteket ugyanis a megfelelő szakképesítéssel rendelkező orvosok közül azok végezhetik el, akikben a betegek megbíznak, illetve akiket az őket beutaló háziorvos vagy rendelőintézeti szakorvos javasol. Az osztályvezető-főorvosok­nak az új rendszerben szakmai felügyeleti és én dek-képviseleti szerepe lenne. A vezetőt az érin­tettek maguk választhatnák; ő tárgyalna az or­vos-igazgatóval a működési feltételek biztosítása érdekében, és a választott rangidős természete­sen szakmai tanácsokkal segíti a fiatalabb, ta­pasztalatlanabb kollégákat is. A reformok következtében az orvosnak nem lesz érdeke továbbküldeni a beteget, ha az járó­betegként meggyógyítható. Ez a betegeknek is gyorsabb és egyszerűbb megoldás. Ugyanakkor a kórházakba is csak az igazán indokolt esetek kerülnek. Ha ugyanis túl sok beteg van a kór­házban, a véges finanszírozási lehetőségből na­gyon kevés pénz jut egy betegre. Jelenleg 210 milliárd forintot költ az ország egy évben a kór­házi ellátásokra. Amennyiben sikerül áttérni egy racionálisabb működésre, akkor kisebb kórházi kapacitással a jelenleginél kevesebb beteget, de magasabb színvonalon tudnának gyógyítani. A kórházban fekvők számát csökkenteni persze csak úgy lehet, ha a járóbeteg-ellátásban, illetve a háziorvosok segítségével több beteget lehetne meggyógyítani. Kevesebb betegre több pénz Az egészségügyi reform soron következő lépései alapvetően nem érintik a betegek zsebét. lvády Vilmos szerint ma az egészségügyre fordított ki­adások 70 százalékát fedezik a társadalmi, álla­mi források, míg a lakossági magánkiadások, köztük a hálapénz 30 százalékot tesz ki. Ezen az arányon a jövőben sem kívánnak változtatni. Lé­nyeges lakossági többlet-tehervállalásra nem lesz szükség. Kis mértékben bővülhetnek a térítés el­lenében igénybe vehető szolgáltatások. Olyan helyeken, ahová a szükséges beutaló nélkül je­lentkeznek a betegek, természetesen térítési díjat kérhetnek. Az átlagosnál magasabb színvonalú hotelszolgáltatásért is fizetni kell a jövőben. Azo­kért a gyógyszerekért is térítési díjat kérhetnek a kórházakban, amelyek a kezelt betegséggel nin­csenek közvetlen összefüggésben. Tehát, ha egy magas vérnyomásban szenvedőnek eltörik a lá­ba, akkor a baleseti sebészet nem köteles díj­mentesen biztosítani a beteg által korábban rendszeresen szedett gyógyszereket. Természe­tesen, ha valaki közgyógyellátásban részesül, ak­kor ennek alapján a kórházban is ingyenesen kapja meg a szükséges patikaszereket. Ezeket a gyógyszereket a jelenlegi szabályok értelmében a kórház költségvetéséből kellene biztosítani. lvády Vilmos hangsúlyozta, hogy ezekről a reformtervekről még ebben a félévben dönt a kormány, s a lehető legtöbb változás bevezetése még az idén megtörténik. A háziorvosok körét érintő legutóbbi rendelet is azt a célt szolgálta, hogy minél közelebb kerüljenek az orvosok sa­ját betegeikhez. A taj-kártyák után járó pénzt ugyanis csak azok kaphatják meg, akik valóban törődnek a hozzájuk bejelentkezettekkel. így, a betegségek korai felismerése révén kevesebben szorulnak majd méregdrága kórházi ellátásra. NEMETH ZSUZSA Merre mutat a Békejobb? Herényi Károly szerint az MDF nem népszerűségének növe­lésére „találta ki” a Békejobb fantázianevet viselő akciót. A Szonda Ipsos elmúlt hónapokban készült felmérései - talán az akció miatt, talán nem - a párt kicsi, de lassú népszerű­ség-emelkedését mutatják. Budapest Tény, hogy az MDF egy táborba kívánja vonni a keresztény-kon­zervatív erőket, de a Békejobb ne­vű kezdeményezés nem pártszö­vetségek megkötését célozza - fo­galmazott Herényi Károly, a fó­rum elnökségi tagja, amikor az egy hónapja elindított akció fo­gadtatásáról kérdeztük.- Azt szeretnénk megmutatni - tette hozzá -, hogyan lehet „ele­gáns” stílusban, mindenáron való ütközések nélkül munkálkodni a parlamentben és azon kívül. Erre azért is nagy szükség van, hogy helyreálljon, még inkább nőjön az emberek politikusokba vetett bizalma. A honatya jó példaként említette a párt elnökének minapi kijelentését, miszerint ésszerű kompromisszummal elkerülhető lett volna a médiakuratóriumok megválasztása kapcsán a Házban kirobbant botrány. A Békejobbot reklámozó óriás­plakátból egyébként körülbelül hetvenet helyeztek ki a főváros utcáin - tudtuk meg -, de az MDF példáját többen nem elsősorban a hírverés hatására követik. Az MDNP-vel és a Vállalkozók Párt­jával szervezeti jellegű - megyei szintű - együttműködést is kötött a fórum, de bizonyos, nemrég még parlamenti képviselettel ren­delkező csoportosulások is jelez­ték megbeszélési szándékukat. Levendel Ádám, a Szonda Ipsos Közvélemény-kutató Inté­zet vezetője szerint a biztos vá­lasztók körében az utóbbi hat hó­napban lassan és kismértékben emelkedett az MDF népszerűsé­ge. A sajátos arcot mutató politi­kai erők mindig számíthatnak né­mi pluszra, így elképzelhető, hogy a Békejobbnak is lesz vala­mennyi „hozadéka” a párt szá­mára az elkövetkező időszakban. A fórumosok megítélésében az sem mellékes, hogy elnökük, Dá­vid Ibolya a 25 politikusból álló mezőnyben tartósan az 5. legnép­szerűbb személyiségnek kijáró helyet foglalja el. takács mariann CSÖKKENŐ BELVÍZ. A tava szias időjárásnak köszönhetően szerdán mintegy 8000 hektárral csökkent a belvízzel borított te­rület, jelenleg 223 397 hektárt tesz ki - derül ki a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium csütörtöki közleményé­ből. Továbbra is Jász-Nagykun- Szolnok, Csongrád, Bács-Kis- kun, Heves, Hajdú-Bihar és Bé­kés megyében a legnagyobbak a belvízzel elöntött területek. KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI? Az SZDSZ azt javasolja, hogy 2004- től töröljék el az írásbeli felvéte­li vizsgákat a felsőoktatási intéz­ményekben - jelentette be Ma­gyar Bálint pártelnök csütörtö­kön. Az elképzelés szerint a diá­kok kétszintű érettségi kereté­ben jutnának be a felsőoktatási intézményekbe, vagyis az egye­temi és főiskolai karok maguk döntenék el, hogy mely tantár­gyakból kérnek alapszintű és melyekből emelt szintű érettsé­gi vizsgát a felvételizőktől. TÜNTETÉS. A médiatestületek ügyében hozott parlamenti dön­tések ellen, illetve a sajtószabad­ság mellett 150-200-an demonst­ráltak csütörtökön a Magyar Te­levízió székháza és a képviselői irodaház előtt. A tüntetést a Pol­gárok a sajtószabadságért elne­vezésű, még be nem jegyzett szervezet rendezte. Egy másik szervezet, a Társadalmi Érdek­egyeztető Tanács tegnapi nyilat­kozatában a sajtószabadság, így a demokrácia veszélyeztetett helyzetére hívta fel a figyelmet. ALÁÍRÁSOK. A Fidelitas eddig 5000 aláírást gyűjtött össze an­nak érdekében, hogy a csillebér­ci úttörőtábor továbbra is a gyer­mekek üdülését szolgálja - kö­zölte csütörtökön Gyürk And­rás, a Fidelitas elnöke. A Fidesz ifjúsági társszervezete két héttel ezelőtt fogott aláírás-gyűjtési ak­cióba. VÍZI TÚRA. Megrendezi az idei, 33. Nemzetközi Tisza Túrát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Szövetség - kö­zölte Kiss Gyula, a szervezet el­nöke csütörtökön. Elmondta: a szakemberek szerint a romániai eredetű ciánszennyeződés levo­nulása után a folyó vize és élővi­lága már most alkalmas a turis­ták fogadására, így nincs akadá­lya a vízi túra megtartásának. KIVONULÁS. A Honvédelmi Minisztérium még ebben a fél­évben átadja a tököli katonai re­pülőteret az ÁPV Rt.-nek - mondta Erdélyi Lajos, a tárca szóvivője csütörtökön. A lépés indoklásaként a szóvivő el­mondta: a honvédség átalakítá­sa során 250 olyan objektumból vonulnak ki, amelynek fenntar­tása a honvédség számára a to­vábbiakban nem indokolt. VEZETÉS - MÁS MÓDON. Orbán Viktor miniszterelnök egyórás idegenvezetést tartott az Országház épületében száz általános iskolás gyermek számára csütörtök délután. A kormányfő egyebek mellett el­mondta, hogy a Parlament építésekor összesen negyven kilogramm aranyat használtak fel, a restaurálá- sok alkalmával pedig még húsz kilogrammra volt szükség. _____________ fotó, feb/kallus györgy R okkantak vagy munkanélküliek Joghézag a gépkocsivásárlásnál A statisztikai adatok szerint mintegy 600 ezerre tehető a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok, illetve megváltozott munkaképességű ellátásban részesülők száma Magyaror­szágon. Jelentős részük azonban a munkanélküliség elkerü­lése érdekében lett rokkantnyugdíjas. A munkaképes korú­ak számára megközelítően 120 ezer munkahelyre lenne szükség - állítja Mohos László, a szociális tárca helyettes ál­lamtitkára. ' A Munkaerő-piaci Alap rehabili­tációs részéből az idén 1,8 milli­árd forintot fordítanak a megvál­tozott munkaképességűek és fo­gyatékosok foglalkoztatásának támogatására. Az előző évben 26705 megváltozott munkaké­pességű állástalant tartottak nyil­ván a munkaügyi szervezetek; közülük 34,4 százalék talált mun­kát. 1999-ben e kör számára 2200 új álláshely létesült a már meglé­vő ezer mellé. Mohos László la­punknak elmondta: az Európai Szociális Kartának, valamint az EU-irányelveknek megfelelően a tárca az integrált foglalkoztatást kívánja támogatni, segítik a vé­dett munkahelyek kialakítását. A rehabilitációs foglalkoztatás széles körű biztosításának kor­mányzati feladatait az országos fogyatékosügyi program és annak intézkedési terve foglalja össze. A támogatási rendszer átalakítását rövidesen megkezdik az érintett társtárcák, illetve a civü szerveze­tek szakértőinek közreműködésé­vel. Alapelv lenne, hogy a maga­sabb technológiai szintű, piacké­pes foglalkoztatást vállaló mun­káltató előnyben részesüljön. Mohos arról is tájékoztatott, hogy befejeződött az a vizsgálat, amely a mozgáskorlátozottak gépkocsi-támogatásának jogsze­rű felhasználását ellenőrizte. Ki­derült: az érintettek egyharmada nem megfelelően használta fel ezt a pénzt. Azoknál az autóke­reskedőknél, ahol szabálytalan­ságot tapasztaltak, a tárca APEH- vizsgálatot kezdeményez. A tá­mogatásról szóló jogszabályt mó­dosítani kell, mert kiderült, hogy nem tiltja az így vásárolt gépjár­mű azonnali eladását, nem írja elő a támogatottak ellenőrzését, s azok kötelezettségeit sem - szö­gezte le Mohos László. SZALÓKY ESZTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom