Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25-26 / 71. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M O Z A I K 2000. MÁRCIUS 25., SZOMBAT arangolások Ylógrád megyében Nógrád vár rád! Nógrád község, Nógrád megye névadó települése festői környezetben, a Bör­zsöny keleti vonulatai mentén fekszik. Vá­rából megragadó kilátás nyílik a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a Csóványosra (939 m). A település 1572 lelket számlál. A területen az idegenforgalom létjogo­sultságát mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy az aktív üdülési programok megha­tározói, a természeti és történelmi feltéte­lek szerencsés egymáshoz kapcsolódását tapasztalhatja az idelátogató érdeklődő. Nyugat-Nógrád 12 településének (közöt­tük Nógrádnak) idegenforgalmi szem­pontból frekventált jellegét erősíti, hogy a térség Budapesttel együtt a Közép-Duna- vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizott­ság része. így a turisztikai fejlesztések te­kintetében ennek a régiónak is hangsú­lyos szerep jut. A község Várhegyének andezitlávából felépülő kúpján (286 m) áll a több mint ezeréves múltra visszatekintő nógrádi vár. Feltehetően a IV. században a kvádok fek­tették le alapkövét. A IX. században bol- gár-szláv törzsek felújították és „Növi Grad” névvel illették. Szent István uralko­dása alatt a kialakuló megyerendszerben az erődítmény névadó megyeközpont lett, ezzel együtt a település városi rangot kapott. II. András királyunk Boleszlo váci püspöknek adományozta. Ennek köszön­hetően a tatárjárás okozta nehézségektől eltekintve a település életében egy vi­szonylag nyugalmas időszak következett el. Mátyás korában kialakították a felső vár magastomyát, az impozáns „öregto- rony” megépítésével pedig meghatároz­ták az építmény végleges karakterét. 1544-től török uralom következett, mely­nek 1685-ben sajátos módon egy villám­csapás vetett véget. A lőportorony jelentős mértékben megrongálódott, így Csonka bég is jobbnak látta feladni a várat. A győ­zelem nagy árat követelt, hisz a bég mene­külésének előzményeként teljes egészé­ben leromboltatta a tűz által még el nem pusztított részeket. A felső vár öregtomya csonkán is há­romemeletnyi magasságban maradt meg. A külső védelmi övezetnek a kőkeretes kapuja, valamint a külső és belső vár kö­zött emelt kör alakú kapuerőd (barbakán) romos állapotban maradt meg. Az öregto­rony alatti vizesárokban 1949-ben tárták fel a vár felvonóhídjának mederpilléreit. 1989 óta a váron jelentős állagmegóvá­si munkálatokat végeznek. Arról, hogy hol is tart ma ez a rekonstrukciós folya­Több mint ezeréves múltra tekint vissza a nóg­rádi várrom FOTÓ: RIGÓ TIBOR mat, a település polgármesterénél, Piroska Jánosnál érdeklődtünk.- A Nógrádi vár és a vele kapcso­latos történés szívügyem, hiszen a vár a nógrádiak és megyénk vala­mennyi polgárának közös nemzeti, kulturális öröksége, ékessége, büsz­kesége. Az állagmegóvási munkála­tok 1989 óta zajlanak, meghatáro­zott stratégiára épülően, karöltve az Országos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőséggel, annak szakmai irányításá­vá. Helyreállításra került a várkapu, a vár­udvar belső falszakasza, valamint a dél­nyugati bástya alapjától kezdődően a tel­jes magasságú és szélességű járószint. A 2000. jubileumi esztendő igazi sorsfordu­ló a vár és a falu életében. 2000. augusztus 13-ig szeretnénk az ún. öregtorony tel­jes eredeti állapot szerint történő fel­újítását elvégezni és ünnepi külsősé­gek között az idelátogató nagyközön­ségnek, várbarátoknak átadni. A mun­kálatokat megelőzően régészeti feltá­rás történt, az idő függvénye, mikor kezdhetjük el a kiviteli munkálatokat. Tervszerűen halad a vár zöldövezeti részeinek a gondozása is: A látogatók fogadására alkalmas parkolóban 120 ember számára asztalokat, ülőhelye­ket, szemétgyűjtőket, útmutató- és hir­detőtáblákat helyeztünk el. A gyerme­kek részére mászókát és hintát építet­tünk. Minden érdeklődőt nagyon sok szeretettel várunk. tőzsér anett * A 32 éves - írását „Bika” jeligével ellá­tó - levélíró elsősorban munkahely kere­séséhez hívta segítségül a grafológiát. Bí­zom benne, hogy önmaga alaposabb megismerése valamelyest hozzásegíti majd a helyes út megtalálásához. A levél elrendezése sajátos, arányai szokatlanok. A rendelkezésre álló papír­árulkodnak betűi, mely nagyban gátolja a céltu­datos, kitartó, koncent­rált tevékenységet. Ér­zékeny, könnyen meg­bántható egyén, aki hangulatain nehezen tud uralkodni. Nagyon igényli a támaszt; szük­sége van bizonyos fokú irányításra, vezetésre. Múlthoz kötődő gondolat- és érzelemvilág, erőteljes anyai dominancia jellemzi. Hajlamos a maga kis világába bezár­kózni, elképzeléseit, gondolatait nem megosztani másokkal. Ingatag, bizonyta­lan abban, hogy miként és hogyan kötőd­jön az emberekhez. Szorongó, nyugtalan d-Ci-oUr4 '1 C^fÁO J</a * l . , I 1,1, Lss*. CV'JUAÍ Q-- Au.. a, K.4 cl-na. v-ix-­iroii - Ti'Ctx. tóí/uA ( **-0«^ nUu UujCoiu C-ijjttfic. t j -vi ü fi *-*-f o—. tu "jí e C 4 UJ.V2- OŐcC KXPj.jOfc CcXuvM.tüta.t.K. ( 0^ A)_t 6. riv.dc t 7 1 Ci íc - I TA, fi t, tj\ , felület alsó részét is levágta a levélíró. Bi­zalmatlanságról, s az átlagtól némileg el­térő sajátos világlátásról árulkodik mind­ez. Többnyire másként cselekszik, gon­dolkodik, mint az emberek többsége, mint ahogy elvárnák tőle. S ez sokak sze­mében nem egyedinek, sokkal inkább furcsaságnak, különcségnek hat. A nyílt szívű, érzelemgazdag fiatal- asszony élénk fantáziával, jó zenei ér­zékkel bír, azonban nehézséget jelenthet számára a tanultak gyakorlatba való át­ültetése, alkalmazása. Hasonlóan tervei, elgondolásai is megrekednek a fantáziá- lás szintjén. Formalitásmentesség, a konvenciók figyelmen kívül hagyása jellemzi a levél­írót. Az esztétikával kevésbé törődik, pe­dig vannak esetek, mikor ez nélkülözhe­tetlen lenne. Az ösztönök és gátlások váltakozásá­ról, olyan mértékű hangulatingadozásról természete csak tovább nehezíti dolgát. Óvatos, minden cselekedetét múltbeli ta­pasztalata egocentrikussága befolyásolja. Idejét, energiáját rosszul osztja be. Igyek­szik takarékoskodni, mégis a beosztási érzék hiányát mutatják a sorok. Önbizalomhiánya elsősorban szelle­mi képességeire koncentrálódik. Fél a ki­hívásoktól, a megmérettetéstől, holott hittel, akarással és szorgalommal elérhe­tő a kitűzött célja. A bátorság és kitartás nélkülözhetetlen. Úgy érzi, tanult szakmájához nem ért. A kudarc érzésén minden bizonnyal nem könnyű túljutni, de csak a csalódá­sokat félretéve, önsajnálat nélkül jut előbbre. Az élet más lehetőségeket is kí­nál, melyek közül biztos akad olyan, ami sikereket és örömet nyújt. Kívánom, hogy mielőbb találjon rá erre. _____________________________________QOOÓ KRISZTINA o kleveles grafológus Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Jenő, azonnal vásárlási utalványt nyert: Tóth Bertalanná Sal- vedd le azt az ocsmányságot a falról! Ezerforintos gótarján, Báthory u. 6. sz. Mai rejtvényünk he­lyes megfejtését március 30-ig kell beküldeni lapunk címére._________________________■ ~ K KÜLÉS T RAGA­DOZÓ MADÁR ~1 T CSEKÉLY MÉRTÉK­BEN LÉST NOVEL TANULÓ VEZETŐ ALKOTÁS BBTÚ KIEJTVE U HÁZ­BÉRLÖ TANULSÁ­GOT LEVON A PAP CELEB­RÁLJA ÓVODA VÉDELMEZ PORCIÓ B1JRÓPA1 ÁLLAM HALÁSZ ESZKÖZE A HÉLIUM VEGYJBLB HAL- LÁNNÉV CSONT TERÍTÉSI KELLÉK m LOPAKO­DIK r orr lent, NÉP, A LÉLEK TÜKREI SZÁZ KILO­=T KÖTŐ­SZÖVET TERMELŐ­SZÖVET­KEZET FÁBAN PÉRCEG ÉSZAK. RÓV. FÁNK­RAJTA VIDÁM MUZSIKA ÖKÖL­VÍVÁS CSALÁN SZÉLEI ! C BOLDOG­SÁGTÓL ITTAS LÁBBELI RÉSZE VIRÁG ÉS NŐI NÉV GABONÁT BETAKA­RÍT ÉPÍTÉSI LÓOSE­MBGB CSALÁD- TAG 1 ELŐTAG. OLAJ­NÉV IS VAN ILYEN VARRÓ­ESZKÖZ KÖZLEKE­DÉSI ESZKÖZ ZT Templomaink története: Szátok Középkori hely, barokk falak A falu első írásos említése 1255-ből származik, akkor még „Zátuk” alakban használták ne­vét. A falu XIX. századi pecsét­jén „Szátock”-nak írták. Feltéte­lezhető, hogy a község neve az Árpád-házi királyok korában használatos Szádok személy­névből ered. A község valószí­nűleg még Szent István (ural­kodott: 997-1038) adománya­ként került az esztergomi ér­sekség birtokába. Az 1383-ban fennmaradt fel­jegyzések még két Szátok nevű helységről tettek említést. Az egyik falu az egész középkor­ban az esztergomi érsekség bir­toka volt. Egy feljegyzés 1423- ban említette Kisszátok földbir­tokosait: a Rhédey és a Felsőromhányi család tagjai voltak a földesurai. A XVI. szá­zad közepétől itt is a török hó­doltság évtizedei következtek. 1562-63-ban Kisszátokon, ami a nógrádi szandzsák része volt, tíz adóköteles háztartást írtak össze, 1579-ben pedig nyolcat. Az idő tájt Kisszátokhoz tarto­zott Alsószátokpuszta, ami bi­zonyos Jaszufbin Abdullah hű­bérbirtoka volt. A Rákóczi-sza- badságharc utolsó nagy had­mozdulata, a romhányi csata a Lókos-patak völgyében, egé­szen Érsekvadkertig elnyúló te­rületen, Szátok határában is zajlott. A faluban 1715-ben kilenc magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig tizenkét magyar, két né­met és fiz szlovák háztartást ír­tak össze. A török kiűzése utá­ni időszaktól 1848-ig Szátok az esztergomi érsekség birtoka volt. A községben a vallásosság több szép régi emléke fellelhe­tő. A közeli szőlőben kőből épí­tett kápolna áll, amelyben Szent Orbán szobrát őrizték. Ezt 1990 táján ellopták. A köz­ség főterét Szent Flórián térnek hívják: az itt álló, az 1950-es években összetört Szent Flór- ián-szobrot az 1990-es évek kö­zepén, teljes szépségében újítot­ták fel. (Az eredeti szobor meg­maradt fejét a polgármesteri hi­vatalban őrzik.) A Lókos-patak 1732-ben emelték, a tornyot pedig az 1700-as évek vége felé toldották hozzá. A mai szen­télyt csak 1913-ban alakították ki. Az épületet pár évvel ezelőtt szépen felújították, tipikusan barokk, sárga-fehér színű va­kolattal látták el. A főoltár fest­ménye a Mindenszentek stili­partján egykor Nepomuki Szent János-szobor is állt, amelyet ugyancsak az 1950-es években semmisítettek meg. A szátoki római katolikus templom a XV. században már állt. A mai barokk épületet zált ábrázolása, s maga az isten háza is a Mindenszentek titu­lust viseli. A szátoki templom Romhány filiája, de a minden­kori érsekvadkerti plébános misézik itt. FARAGÓ ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom