Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-22 / 68. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2000. MÁRCIUS 22., SZERDA GAZDASAG Indul az agrárösszeírás Kiemelt feladat az információs rendszer kiépítése Április elsején startol a - sorrendben a hatodik általános mezőgazdasági összeírás, amelyben érintett lesz valamennyi gazdasági szervezet és a magyar háztartások mintegy fele. A nyilván­tartásba vétel célja a többi között az ENSZ Élel­mezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO), valamint az Európai Uniónak történő informá­ciós szolgáltatás - jelentette be tegnap Soós Lő­rinc, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhe­lyettese. Budapest A KSH képviselője elmondta: az ágazat nemzetgazda­sági jelentősége miatt az agrárinformációs rendszer fejlesztése kiemelt feladat. A mezőgazdaság átalakulá­si folyamatának lezárulása után elengedhetetlenül fontos, hogy az ágazatról hiteles és pontos informáci­óval rendelkezzen a kormány, hiszen csak ennek a birtokában lehet az agráriumot irányítani, továbbfej­leszteni. Az április 1-től 21-ig tartó összeírás kiterjed a fő­vagy mellékfoglalkozásként mezőgazdasági tevékeny­séget folytató magánszemélyekre, gazdálkodó társa­ságokra, valamint az őstermelőkre. A törvény hatálya alá esnek az 1500 négyzetméter feletti termőterülettel, az 500 négyzetméternél nagyobb szőlő- és gyümöl­csössel rendelkező gazdálkodók. Lajstromba vétetnek azok az állattartók is, akik csupán egy jószágot - szar­vasmarhát, sertést, lovat vagy kecskét - tartanak, leg­alább 50 baromfit, 25 prémes állatot, nyulat, vagy leg­alább 5 méhcsaládot nevelnek. A nyilvántartásba vétel során a kérdezőbiztosok számba veszik a mezőgazdasági vagyont. Felmérik a többi között a gazdálkodók számát, tevékenységi for­máját, a tulajdonában vagy használatában lévő föld mennyiségét, az állat­állomány nagyságát és összetételét, a gépek és épüle­tek műszaki paramétereit, továbbá, hogy a mezőgazdaságon kívül milyen más tevékenységet folytat az illető. Az általános mezőgazdasági összeírás összköltsége mintegy kétmilliárd forintba kerül, egy-egy háztartás összeírására ezer forintot számolnak, egy-egy gazda­ság vagyonának felmérésére általában 45-50 percet szánnak a kérdezőbiztosok. A szakembereket igazol­vánnyal látják el annak biztosítékaként, hogy az ösz- szeírás alkalmával ne történhessen visszaélés. Emel­lett a KSH úgynevezett zöldszámot is működtet majd, amelyen az érdeklődők minden kérdésükre választ kapnak, még az adatfelvevők személyére vonatkozó­an is tájékozódhatnak. A statisztikai hivatal az adatokat bizalmasan kezeli - hangsúlyozta az elnökhelyettes -, azt sem a bűnüldö­ző szerveknek, sem az APEH-nek, sem a bíróságoknak nem szolgáltatja ki. Laczka Sándomé, a mezőgazdasá­gi statisztikai főosztály vezetője beszámolt arról, hogy a kérdezőbiztosok 13712 körzetben végeznek felmé­rést. Munkájukat a 3500 összeírási megbízott segíti, az ő tevékenységüket pedig 310 területi felelős fogja koor­dinálni. így összesen közel 18 ezren vesznek részt a mezőgazdasági összeírásban. A legtöbb körzet Pest megyében található, ahol 1636 kérdezőbiztos veszi fel az adatokat, a legkevesebben - 315-en - Komárom me­A MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ GAZDASÁGOK SZÁMA p! ffik-yájWjfojí társaságok fg wevstkareSek JiKasJsK* • mnesaö* gyében végzik ezt a munkát. A mezőgazdasági össze­írás 5 százaléka a városokra, 30 százaléka a tanyavilág­ra terjed ki. A főosztályvezető elmondta, hogy az ápri­lisban rögzített alapadatok összesítését már az első fél évben nyilvánosságra hozza a KSH. Az általános me­zőgazdasági összeírásra alapozva ez év augusztusától felmérik a mezőgazdasági gépekkel, berendezésekkel kapcsolatos adatokat, az év vége felé pedig lajstromba veszik a növénytermesztéssel kapcsolatosakat. Az összeírás önkéntes bevalláson alapul, az összeíróíve­ket pedig a gázdák, gazdálkodó szervezetek maguk töltik ki. ÚJVÁRI GIZELLA A számlák tartalmi és formai követelményei A falvak vonzereje Budapest RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. március 21.) Borsodchem 10 050Ft ű Fotex 328 Ft Ú Matáv 2408 Ft 6 Mól 5170 Ft Ű OTP 14 295 Ft ű Rába 2 655 Ft ö Richter 18150 Ft ű Zalakerámia 2910 Ft ű BUX: 9944,20-0,69% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX III. 14-21-IG TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.11. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 95-97 Tartott Tartott FOB francia kikötő Kukorica 95-100 Emelkedő Tartott FOB Mexikókjtxjl Tak.árpa 102-104 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 430 Emelkedő Emelkedő Ex tank európai kikötő Szójadara 200 Gyengülő Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 414,16 Cseh korona 7,22 Euró 257,06 Német márka 131,43 Osztrák schilling 18,68 Lengyel zloty 65,30 Svájci frank 159,48 Szlovák korona 6,17 USA-dollár 264,08 A 2000. január 1-jét követő idő­szak ellenőrzési tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a számla elő­írásszerű tartalmi, formai követel­ményeinek betartása az adózók igen széles körénél problémát je­lent. Erre tekintettel a számla, egyszerűsített számla bizonylatok használatával kapcsolatosan az APEH az alábbiakat teszi közzé: Az általános forgalmi adóról szó­ló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfa tv.) 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany köteles az általa tel­jesített termékértékesítésről és szol­gáltatásnyújtásról számlát, készpénz­zel vagy készpénz-helyettesítő esz­közzel történő fizetés esetén pedig kérésre, egyszerűsített „készpénzfi­zetési” számlát kibocsátani. A 43. § (4) bekezdése szerint a számlára, egyszerűsített számlára a számvitel­ről szóló 1991. évi XVIII. törvény (to­vábbiakban: sztv.) számviteli bizony­latra vonatkozó rendelkezéseit kell al­kalmazni. További előírásokat tartalmaznak a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításá­ról, valamint a nyugta adását biztosí­tó pénztárgép és taxaméter alkalma­zásáról szóló többször módosított 24/1995. (XI. 22.) PM-rendelet (to­vábbiakban R.) 1. § (l)-(7) bekez­déssel, amelyekben a nyomdai úton előállított bizonylatok, tömbök keze­lésével, illetve a számítógép által előállított bizonylatok használatával kapcsolatos jogszabályi előírások ta­lálható. Az áfa tv. 13. § (1) bek. 16. pontja szerint a számla olyan adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely bi­zonylat lehet, amely legalább a követ­kező adatokat tartalmazza: számla sorszáma; számla kibo­csátójának neve, címe, adóigazgatási azonosító száma; vevő neve, címe; teljesítés időpontja; számla kibocsá­tásának kelte; fizetés módja és határ­ideje; termék (szolgáltatás) megneve­zése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e tör­vény szerinti hivatkozás beazonosítá­sához; termék (szolgáltatás) mennyi­ségi egysége és mennyisége; termék (szolgáltatás) adó nélkül számított egységára; termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke tételen­ként és összesen; felszámított adó százalékos mértéke; áthárított adó összege tételenként és összesen; ter­mék (szolgáltatás) adóval együtt szá­mított ellenértéke tételenként és ösz- szesen; számla végösszege. A 13. § (1) bek. 17. pontjában az egyszerűsí­tett számla tartalmi követelményei kerültek rögzítésre. E szerint adóigaz­gatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat egyszerűsített szám­lának minősül, amely legalább a kö­vetkező adatokat tartalmazza: számla sorszáma, számla kibocsátójának ne­ve, címe és adóigazgatási azonosító száma; vevő neve és címe; számla ki­bocsátásának kelte; termék (szolgál­tatás) megnevezése, valamint besoro­lási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás be­azonosításához; termék (szolgálta­tás) mennyiségi egysége és mennyi­sége; termék (szolgáltatás) adóval együtt számított egységára; termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen; a 44. § (2) bekezdésében meghatáro­zott százalékérték. Az 1998. december 31-ig hatályos áfa tv. 13. § (1) bek. 16., 17. pontjai a számlabizonylatok megjelölésére az MSZ 3492-89., 16114-89., 16114-90., számú szabvány szerinti bizonylato­kat, vagy az e pontokban felsorolt adattartalmú, más módon előállított bizonylatokat fogadta el adóigazgatá­si azonosításra alkalmas bizonylatok­nak.. A szabvány megszűnését köve­tően 1999. január 1-jétől az áfa tv. említett pontjai a következő meghatá­rozást tartalmazzák: „adóigazgatásra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza..." Ezen változásra tekin­tettel került sor a R. 1. § (1) bek. mó­dosítására, amely most már nem az áfa tv.-bén megjelölt szabvány szerin­ti bizonylatokat említi, hanem konk­rétan utal az áfa tv. 13. § (1) bek. 18. és 17. pontjaira. Az R. módosítása azonban lehetőséget adott az adó­alanyok számára, hogy az 1998. de­cember 31-én hatályos előírásnak megfelelő bizonylatokat - 1999. de­cember 31-ig - még jogosultak fel­használni. 2000. január 1-jét követően az áfa tv. 13. § (1) bek. 16., 17. pontjaiban részletesen szabályozott, adattartal­mú bizonylatok tekinthetőek adó- igazgatási azonosításra alkalmas bi­zonylatoknak. így adóigazgatási azo­nosításra alkalmas lehet az MSZ sze­rint gyártott bizonylat is, ha kiállítása utáni adattartalma megfelel az áfa tv. szerinti követelményeknek. Az áfa tv. szerinti adattartalommal készült és nyilvántartásba vett vala­mennyi bizonylat (kézi, ill. gépi úton kiállított egyaránt, függetlenül a nyomtatvány előállításának módjától és idejétől), megfelel a jogszabályi előírásoknak, s ezen bizonylatok szolgálnak alapjául az egyéb jogsza­bályokban előírt kötelezettségek tel­jesítésének, ill. jogosultságok igény- bevételének (pl. áfa III. egyéb támo­gatások visszaigénylése.) Az R. 1. §. (1) bekezdése értelmé­ben a számla, egyszerűsített számla akkor minősül adóigazgatási azonosí­tásra alkalmasnak, ha a beszerzéséről a kibocsátó a (2) bekezdés szerinti részletességű számlával rendelkezik és az (5) bekezdés szerinti szigorú számadású nyomtatványként kezeli. Adóigazgatási azonosításra - a (6) be­kezdés szerinti bizonylatok kivételé­vel - csak a nyomtatott, folyamatos sorszámozással ellátott bizonylatok alkalmasak. A (2) bekezdés értelmé­ben a nyomtatványt értékesítő forgal­mazó által kiállított számlán szere­pelnie kell a nyomtatványok megne­vezésének (számla, egyszerűsített számla), a sorszámának tól-ig, illetve hitelt érdemlő igazolás mellett a vevő nevének, címének és adóazonosító számának. A bizonylatot kibocsátó­nak az (5) bekezdés szerint a szám­lát, egyszerűsített számlát szigorú számadás alá kell vonnia. Ennek keretében a nyomtatvá­nyokról fajtánként külön-külön nyil­vántartást kell vezetni. A (6) bekez­désben a speciális felhasználású vagy előállítású számlák használatáról rendelkezik a jogszabály (jegy, blokk, pénztárgép, vagy számítógép által előállított bizonylatok.) A sztv. számviteli bizonylatokról szóló 84. §-a kimondja, hogy a bi­zonylat adatainak alakilag és tartal­milag hiteleseknek, megbízhatóknak és helytállóknak kell, lennie és leg­alább az adó megállapításához való jog elévüléséig kell olvasható formá­ban a könyvelési feljegyzések hivat­kozása alapján visszakereshető mó­don megőrizni. Ugyancsak az R. előírásainak vál­tozásából fakad a számítógéppel ellá­tott számlákkal kapcsolatos előírá­sok módosulása. Az R. 1. § (6) be­kezdés b pontja kiegészült a számító­géppel kiállított számlák előállítása során követendő eljárás pontosításai­val. Nevezetesen a számla összes példányának egymás utáni nyomta­tással történő előállítása esetében a gépi programnak biztosítania kell a példányok sorszámozását, többpél­dányos összeszerelt, előnyomás nél­küli számla esetében pedig fel kell tüntetni azt, hogy a számla hány pél­dányban készült. Ez utóbbi feltételnek az olyan, számítógéppel előállított számla ki­állításakor kell teljesülnie, amelynél egyrészt a nyomtatás technikája ré­vén a számla eredeti példánya nem különböztethető meg a másolati pél­dányoktól (pl. lézernyomtatóval tör­ténő előállítás során), másrészt pe­dig többpéldányos, de nem nyom­dailag előnyomott leporellónyom­tatványra történik a számla nyomta­tása. Nem teljesülhet ugyanis a hiány­talan elszámolási kötelezettség ak­kor, ha az eredeti példány nem kü­lönböztethető meg, és azt sem lehet megállapítani, hogy a szóban forgó számla hány példányban készült. Amennyiben a nyomtatás során a számla alakilag hibás, beszorul a pa­pír a nyomtatóba, vagy a szöveg nem olvasható stb., akkor sem en­gedhető meg, hogy az eredeti pél­dányt még egyszer kinyomtassák. Ezen probléma megoldására más technikai megoldást kell a program- készítőnek alkalmaznia. E szabályo­zás hatályba lépésének (alkalmazá­sának) időpontját a 8/2000. (II. 16.) PM-rendelet 2000. május 1-jéig elha­lasztotta. A halasztást indokolja egy­részt, hogy a kihirdetett jogszabály későn jutott el az adózókhoz, más­részt a számlák kötelező példány­sorszámozása, ill. egyéb, a gépi program módosítását eredményező változás lekövetése a hálózatban működő számítógépes számlázó A falusi turizmus nem csupán szállásadás, hanem a vidék felemelkedésének is egyik le­hetséges eszköze - jelentette ki lapunknak Kovács György Zoltán, a Falusi Turizmus Or­szágos Szövetségének elnöke. Elmondta: az agroturizmus, a falusi vendéglátás a mezőgaz­dasággal foglalkozó vidéki la­kosság helyben tartásának egyik lehetséges módja, amely jelentős mértékben hozzájárul a hagyományok felélesztéséhez, sajátos népi kultúránk megtartásához. A vendéglátásból származó rendszerek esetében bonyolultabb és időigényesebb feladat. A jogszabályi előírások betartá­sával készült bizonylatok alapján az APEH illetékes igazgatóságaihoz be­nyújtott bevallások, igénylőlapok el­lenőrzése során a benyújtó adózó joggal számíthat az adóhatóság gyors és szakszerű munkájára, melynek eredménye minden bi­zonnyal a visszajáró adó vagy támo­gatás kiutalása. Gyakran a jogsza­bályok kijátszásával, megkerülésé­vel igyekeznek az adófizetők forint­jaihoz jutni egyesek. Néhány jel­lemző hiba: a számlák előre nyom­tatott sorszámozást nem tartalmaz­nak; a bizonylatok nem szerepelnek a szigorú számadású nyomtatvá­nyok nyilvántartásában; a bizonyla­tok beszerzéséről nem rendelkez­nek előírás szerinti számlával; nem az áfa tv. előírásainak megfelelő rés- zletezettségű a bizonylat, ill. a számla olyan hibái, hiányosságai, amely az adó alapját és összegét nem érintik. Az utóbbi például a tévedésből adódó név-, szám-, dátum- vagy besoroláselírás, mint hiányosság. A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes beírásával lehet kiigazítani. Azokban az esetekben, amikor a bi­zonylat funkcionális szerepe miatt nem javítható (pénztári v. banki), vagy a javítás már olyan nagymérté­kű, hogy a bizonylatokkal szemben támasztott hitelesség, megbízható­ság, helytállóság és világosság már nem biztosítható, akkor rontott pél­dányként kell kezelni, s új bizonyla­tot kell kiállítani. Az áfa tv. 43. § (5) bekezdése ér­telmében a számlában, egyszerűsí­tett számlában feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó a felelős. Ha a számla, egyszerűsített számla kibocsátását követően az adóalany az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy az adót utólag kívánja felszámítani és' áthá­rítani, erről helyesbítő számlát, egy­szerűsített számlát köteles kibocsá­tani. A helyesbítéshez a vevő hozzá­járulása nem kell, a számlát befoga­dó vevő a helyesbítést abban a be­vallásában kell elszámolnia, ame­lyik időszakban a helyesbítés meg­történt. A helyesbítést végző adó­alany csak akkor élhet ezzel a lehe­tőséggel, ha a számlahelyesbítés az adó összegének csökkenését ered­ményezi. többletjövedelem a települé­sek infrastrukturális fejlődé­sét is elősegítheti. A szervezet kidolgozta a vendéglátóhe­lyek minősítésének rendjét, amit a gazdasági tárca elfoga­dott. A szövetség a jövőben szeretné szorosabbra fűzni együttműködését a földműve­lésügyi tárca vidékfejlesztési főosztályával és az Agrármar­keting Centrummal, azaz a minisztérium szaktanácsadói­val együttműködve segítséget nyújtani az agroturizmus fej­lesztéséhez igénybe vehető állami támogatásra pályázók­nak. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & C1B BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. Telefon:(32) 520-150 Érvényes: 2000. március 6-tol BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat. 1M Ft felett (%) (EBKM) 1 hét 6,000 (6,08) 2-3 hét 8,000 (8,11) 1-2 hó 9,500 (9,63) 3 hó 9,000 (9,13) 6 hó 8,500 (8,62) 12 hó 8,000 (8,11) Folyószámla 2,000 . (2.05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E FI—5 MFt 5-10 MFt 10 MFt tatet! Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 9,750 (9,89) 9,875 (10,01) 10,000 (10,14) 3 hó 9,600 (9,73) 9,725 (9,86) 9,850 (9,99) 6 hó 9,300 (9,43) 9,425 (9,56) 9,550 (9,68) 12 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,000 3,08/3,08 100 E Ft—1 M Ft 5,000 5,19/5,17 1 M Ft felett 7,500 7,87/7,82 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft—1 M Ft 7,500 7,87 1 M Ft felett 10,000 10,62 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 9,700 9,83 6 hónap 9,400 9,53 12 hónap 8,600 8,72 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 £ Ft) éves kamat (%) EHM* 1 hó 9,750 9,75 3 hó 9,700 9,70 6 hó 9,400 9,40 12 hó 8,600 8,60 Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 2000. március 1-iélöl Éves kamat (%) Folyószámlahitel 20,00 Betétőrző hitel 16,50 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezétes hitel 19,50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,8% 5 éves kamatperiódus 11,2% HUF prime rate Éves kamat (%) 14,500 CIB©0640242242 Az OTP-GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. ö Nógrád Megyei Igazgatósága FEBRUÁR HÓNAPBAN 21081 749 Ft kártérítést fizetett ki. Továbbá ma, március 22-én a megyei igazgató látja el az ügyfélszolgálatot az igazgatóságon. Továbbra is tisztelettel várjuk ügyfeleinket!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom