Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-22 / 44. szám

2000. Február 22., kedd MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nócrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Bűncselekmények áldozatainak napja Patvard perpatvar - milyen a helyi rasszizmus”: B ecslések szerint Európában minden évben négy ember közül egy bűncselekmény áldo­zatává válik. Nem véletlen tehát, hogy számos nemzetközi nyilat­kozat, állásfoglalás született az alapvető emberi jogokról, a bűn- cselekmények áldozatainak jo­gairól. Az Európai Áldozatvédő Fórum elvi állásfoglalásában ka­tegorikusan megfogalmazódik, hogy a bűncselekmények áldoza­tainak jogai ugyanolyan priori­tást kell, hogy kapjanak mint amilyen az elkövetőknek van. Európa-szerte az állam magára vállalta a bűnüldözést és levette az áldozat válláról a felelősséget. A terhet, hogy ő bármilyen akci­ót alkalmazzon az elkövetővel szemben. Az állami beavatkozást meg­előzően az áldozatok védelme ér­dekében 1970-es évek elején Né­metországban és Angliában jött létre áldozatvédő szervezet. E minták alapján Európa 15 nyuga­ti országában, majd az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadá­ban és Ausztráliában szervező­dött hasonló egyesület. Az európai áldozatvédő szervezetek tevékeny­ségét erősúette az a körülmény, hogy az Európa Tanács 1985 júni­usában ajánlást tett a tagállam­oknak az áldozatvédelem fokozá­sa érdekében. Kontinensünk kele­ti részén elsőként hazánkban ala­kult 1989 végén áldozatvédő szer­vezet, a Fehér Gyűrű, amely konk- rét és közvetlen támogatást ad a rászorulóknak. Voltaképpen ennek az egyesü­letnek a működésével vette kez­detét a hazai áldozatvédelem, amely egy tavalyi kormányren­delettel az áldozatvédelem álla­mi szintre emelésének útjára tért, s megnyitotta az utat az ál­dozatvédelmi törvény megalko­tásához. A mai modem felfogás szerint az ítélet csak akkor lehet igazsá­gos, ha a tett és a tettes személye mellett felfigyel az áldozat problé­máira is, vagyis a büntető igaz­ságszolgáltatás nemcsak a meg­sértett jogrend helyreáUításám, az elkövető igazságos megbüntetésé­re irányul, hanem igazságot szol­gáltat az áldozatnak is, aki elsőd­legesen szenvedte el az okozott kárt vagy sérelmet. A nemzetközi ajánlások szerint az áldozatok sé- relmének orvoslása az állam ré­széről nem könyöradomány, ha­nem az emberi jogok biztosításá­hoz tartozó kötelezettség. M egyénkben a Fehér Gyűrű rétsági irodájának 1998. február 22-én történt megnyitá­sával vette kezdetét a konkrét ál­dozatvédő tevékenység. Azóta ál­dozatvédelmi és bűnmegelőzési iroda nyílt és kezdte meg műkö­dését Szécsényben és Balassa­gyarmaton. Csendes évet zártak a városi bélyeggyűjtők Kedvezőtlen idők járnak a bé­lyeggyűjtőkre. A filatelisták ér­deklődése már nem a régi a bé­lyegek iránt, az idősek kihal­nak, a fiatalokat pedig egészen más dolgok kötik le. Ezt a meg­állapítást lehet leszűrni a salgó­tarjáni városi bélyeggyűjtő kör minap megtartott beszámoló taggyűlése kapcsán. Amint azt Baráthy István köri elnöktől megtudtuk, a megye- székhely legnagyobb létszámú fi- latelistaközössége - alig több mint hatvanan vannak - tavaly csendes évet zárt. Vagyis nem rendeztek sem bemutatót, sem kiállítást. Sőt, mi több, az érdek­telenség miatt befejezte működé­sét az ifjúsági szakkörük is. Jelen­leg négy ifjúsági bélyeggyűjtő te­Változik az ágyszám A fenntartó megyei önkormányzat közgyűlése (a megyei tüdő­gyógyintézet ágyszámmódosításával összefüggésben) egyetértett a Szent Lázár Megyei Kórház ágyszámának és struktúrájának módosí­tásával. így a megyei kórház 14 krónikus, valamint 6 aktív pul- monológiai ágyat vesz át a tüdőgyógyintézettől. vékenységét támogatják. A köri foglalkozásokat - néhány hetes nyári szünet kivételével - azon­ban minden hétfőn megtartották szokásos helyükön, a József Atti­la Művelődési Központ egyik he­lyiségében. A beszámoló taggyűlésen megjelentek a kohász, az öblös- üveggyári bélyeggyűjtők is. Kelle­mes színfoltja volt a taggyűlésnek a Philatelia Hungarica Kft. bélyeg- és kellékbemutatója, amelynek révén több gyűjtőtárs is gazda­gabb lett a megvásárolt újdonsá­gokkal. A résztvevők családias hangulatban köszöntek el a bú­csúlátogatáson megjelent Lend- vai Imrétől, aki hosszú éveken át a MABÉOSZ-ban a hazai és a kül­földi kiállítások szakszerű és gon- dos gazdája volt._____________■ Mit ér az ember, ha patvarci? - tehetik fel a kérdést azok, akik látták az egyik tv- csatorna hét végi híradását, amely arról szólt, hogy pert nyertek a romák, akiknek egy csoportja pert indított a helybeli söröző bérlője ellen, azután, hogy a hölgy né- hányukat kitiltotta az ivóból, mondván, cigányokat nem szolgál ki. Vagyis, a koc- smárosnő hátrányos megkülönböztetésben részesítette őket. Meg is kapta a magá­ét, százezer forint pénzbírságra ítélték, s a végzés arra is kötelezte, hogy a romák előtt ugyanúgy nyitva álljon a nyilvános helyiség, mint más patvarciak előtt. Ennek pedig az lett a következménye, hogy most meg már a „magyarok” nem lépik át az italozó küszöbét. Csakhogy Patvarcon már nem ezektől hangos a falu. A Gyarmati úti söröző hétfőn is nyitva, mint eddig. Déli tizenkettő előtti látogatottsága is megfelel az eddigi szokásoknak, ráadásul - mint kiderült - a látogatók összetételében sincs külö­nösebb változás az eddigiekhez képest. Az ivó­ba merészkedve először úgy tűnik, csak magya­rok ülik körül az asztalt, amelynél hangos dis­kurzus folyik, ám csakhamar látható, a kisebb­ség is képviselteti magát az asztaltársaságban.- Politikai ügyet kevertek - pat­tog a harmincas férfi hangja -, so­ha nem volt kitiltva a „cigányság”. Fajgyűlölőkként állítottak pellen­gérre bennünket, ami sosem volt jellemző ránk. A környékbeli településeken is elhíresült az eset - mondják - már még az őrhalmi focisták is meg­kérdezték vasárnap, nekik sza­bad-e az út a sörözőbe? Igaz, ők csak cukkolták a helybelieket, hi­szen szomszédnépként jól tudják, az itteniekre nem jellemző a rasz- szizmus.- Ezek után szítható is lenne - szól közbe a sildes sapkás úr -, ha mi nem azt néznénk, hogy ki mondja. Olyan emberből csinál­tak mártírt, aki családi pótlék fize­tésekor összeveri a feleségét, a gyerekeit meg hagyja éhezni.- Meg olyanból - így a másik -, aki kisebbségi szószólóként még a testületi ülé­sekre sem jár el, s eddigi egyetlen ténykedésével csak ahhoz járult hozzá, hogy a patvarci embe­rek emberségességét megkérdőjelezhetik az idegenek. Mondják, békében élt eddig a többség a ki­sebbséggel, abból sem csinált ügyet a parasztem­ber ha a termény egy része eltűnt a földjéről.- Hát istenem, az ilyesmi mindenütt meg­esik - veszi át a szót a legfiatalabb, aki visszate­reli a beszélgetést a négy évvel ezelőtti történé­sekhez. Mondja, akkoriban annyiszor szálltak ki Patvarcra a gyarmati rendőrségtől, hogy számba venni sem tudják. - Hát lehet valakit el­ítélni azért, hogy nem szolgált ki olyanokat, akik naponta összetörték az üzlet berendezé­sét, akik piásan k.-nak nevezték? Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ezt bárki, bárkivel szemben eltűrné.- Az való igaz, a randalírozó, kötözködő, ve­rekedő, romboló emberek kiszolgálását megta­gadta. De az is az igazsághoz tartozik, ilyenek nem csak a cigányok között fordulnak elő, ha­nem a magyaroknál is. Itt van például az az em­ber, aki három üveg sörtől bolond lesz. Őt, meg A tapasztalat azt igazolta: együtt iszik roma és magyar más falusit sem szolgálnak ki, ugyanakkor az etnikum - hallja csak milyen körülményesen fogalmazok, tartok tőle, még a bolhából is ele­fántot csinálhatnak - is bejárhatott idáig is, mint mindenki, aki tud kulturáltan viselkedni. Politikai húzás volt rasszizmust kerekíteni ab­ból, hogy kire, milyen hatással van az ital, kit hogy hülyít meg, hiszen lényegében csakis er­ről szól az igaz történet. A söröző előtt az autók is sűrűbben megáll­nak, mint idáig. Kíváncsiak a másutt élők is, va­lóban olyanok a patvarciak, mint hihetnék? Azok meg mit tehetnek mást, háborognak a ha­misra festett imázs miatt. Az italboltot elhagyva egy autó áll meg mellettem. Ajtaja nyílik, száll­jak be. Koncsek Péter gazdálkodó invitál egy fa­lusi körútra, mondván, nézzem meg, hogyan is működik a patvarci rasszizmus.- Látja a cselédházakat? - mutat egy gazos földterületen álló épületsor felé, amelyről látszik, nemcsak régi építse miatt ütöttek-kopottak a la­kások legtöbbjének falai. - Azokat fillérekért kapták meg az önkormányzattól a romák. Elmondta azt is az egyetlen ember, aki nevét adta mondandójához, hogy a földterület, amely a romalakásokat körbeöleli, az ő tulajdo­nában van. Az ott élők minden felszólítás elle­nére is szeméttelep gyanánt működtetik a 2000 négyzetméteres területet, amelyet - helyettük - az önkormányzat tetet rendbe. Visszafelé úton egy kerékpáros int megálljt az autóvezetőnek, s holmi diófarönkről váltanak szót a cigányem­berrel.- Ez is a patvarci fajgyűlölethez tartozik, megírhatja - mondja rezignáltan a gazdálkodó-, a legjobb munkásom ez az ember. Gajdos Pál polgármes­tert is a faluról, az ott élők­ről festett kép zaklatja, akárcsak másokat a hét­száz lakosú településen, ahol mindössze 8 százalék a roma lakosok aránya.- Itt nőttem fel, de higy- gye el, sosem volt cigány­magyar ellentét nálunk - mondja, s sorolja a próbál­kozásokat, amelyek a ci­gány lakosaik sorsát eny­híthetnék. - A lakásokat, amelyekben élnek, jelké­pes összegért vehették meg, közmunkát biztosí­tunk a munkanélküli réteg- _______________ nek, de jó esetben is legfel­jebb egy hónapig ha dol­gozgat valamelyikük. Az önkormányzat szociális keretének nagyobb ré­sze hozzájuk kerül, helyzetükre való tekintet­tel. Legutóbb 92 gyerek közül 38 roma kapott gyermekvédelmi támogatást, s tíz kérelmező­ből hét roma család átmeneti segélyt. A polgármesterhez sorra érkeznek a lakossá­gi jelzések, amennyiben nem tesz valamit an­nak érdekében, hogy az itteniekről valós képet tárjanak a nagy nyilvánosság elé, aláírásgyűj­téssel fognak tiltakozni a hamis képet tükrö­zőkkel szemben. Gajdos Pál hétfőn lépéseket tett a jóérzésű, becsületes patvarci polgárok ne­vében - ahogyan ő fogalmazott -, akik ez eset­ben a roma kisebbséget és a magyar többséget is jelentik. Becsó Zsolt: Erősödött a megyei lobby (Folytatás az 1. oldalról) Gőzerővel halad Nógrád egyik legjelentősebb beruházásának előkészítése, a Balassagyarmat­ra települt Delphi 2003-ra 450 embernek ad munkát, és több tucat nógrádi vállalkozónak ad munkát a beszállítói programon keresztül. A környezetvédelmi alapból közel egymilliárdnyi tá­mogatás került a megyébe a fo­lyamatban lévő beruházások­hoz. A kormány támogatja a gyarmati kórház 3,964 milliár­dos rekonstrukcióját, az ügy parlamenti döntés előtt áll. A SOP '97 programon belül mint­egy 250 milliós fejlesztési forrás érkezett a megyébe, ennek meg­határozó része Salgótarján és tér­ségébe. A kormány döntésének megfelelően a Phare 2000 prog­ramban célrégióként nevesítet­ték az észak-magyarországit, mint fokozottan fejlesztendő tér­séget, ez 2001-től 2,5 milliárdos forrást jelent a régióban. Jelentős forrásokat juttatott a kormány az árvízkárok elhárítására. Az „önhiki”-s pályázatokra közel 650 milliós kiegészítő forrás ér­kezett tavaly a megyébe. A köz­ponti vidékfejlesztési célelői­rányzatból két projekthez kap­csolódóan 100 milliós támogatás érkezett. Jelentős anyagi segítsé­get nyújtott a kormány, illetve egyes tárcák a salgótarjáni ipari park kettes ütemének előkészíté­séhez, több százmilliós forrásról van szó. Kimagasló pályázati for­rásokat vontak be megyei prog­ramok megvalósítására, mint a Somoskőújfalui ugróbázis vagy a nógrádi folklórfesztivál. Két je­lentős beruházás zajlik a megyé­ben, a pásztói és a megyei kór­ház rekonstrukciója. Nógrádban az inflációt meghaladó mérték­ben növekedtek az átlagkerese­tek 1999-ben. A munkanélkülisé­gi ráta tekintetében a megye leke­rült a dobogóról, Nógrád most a negyedik helyet foglalja el. Becsó Zsolt mindehhez hoz­zátette: 1999-ben nagyon sok olyan fejlesztés történt a megyei önkormányzathoz kapcsolódó­an, amelyet sikerként kell kezel­ni. DUDELLAI ILDIKÓ Tűzoltóereklyék a parancsnokságon. Régi idők tárgyi emlékeit ma is nagy becsben tartják a tűzoltók. Szinte mindenütt a megyében az ön­kénteáik is összegyűjtik a településükön fennmaradt eszközöket. A megyei, városi parancsnokságon a legszebb példányok láthatók. ____________ _______ FOTÓ: CYURIÁN J ubileumi Muzsla-gálaműsor Zsúfolásig megtelt az elmúlt hét végén Pásztón a Teleki Lász­ló Művelődési Központ, amikor a Muzsla néptáncegyüttes gá­laműsort adott Horváth István együttesvezető harmincéves néptáncos-jubileuma alkalmából. A jeles alkalomból egy-egy műsorszámmal tisztelegtek az utánpótláscsoportok: a régi és a jelenlegi kis Muzsla, a Hebrencs néptáncegyüttes. Tisztele­tük és megbecsülésük jeléül még azok a régi táncosok is eljöt­tek, akik ma már nem tagjai az együttesnek. De nem csak a saját nevelé­sű táncosok köszöntötték Hor­váth Istvánt: virágcsokorral, valamint személyre szóló aján­déktárgyakkal kedveskedett az Ipoly, a Nógrád néptánce­gyüttes, a Nógrád Megyei Köz- művelődési és Turisztikai Inté­zet, a Mikszáth gimnázium, és a helyi művelődési központ is. Ezt követte a Muzsla egz-ttes több mint kétórás, fergeteges műsora. Horváth István 1969-ben kezdte néptáncos-pályafutását, amikor a helyi kultúrházban megalakult a néptáncegyüttes. Három évig működött ez a cso­port, majd feloszlott: a tán­costársak egy része munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudott el­járni a próbákra. Pár év kiha­gyás után megalakult az áfész- csoport, majd 1983-ban a Muzsla, melynek alapító tagja és egyben vezetője is lett.- Mondhatnám azt is, hogy ez a fellépés is egy volt a sok kö zül, de ez a műsor mégis ma- volt - mondta Horváth István amikor arról kérdeztük, mit u lentett neki ez a gálaműsor. Ezt a napot az én nevem fémje­lezte, ez pedig nagyon jó érzést váltott ki bennem. Közrejátszott ebben az is, hogy talán a kö­zönség egy része is azért jött el, mert rám volt kíváncsi. Azt hi­szem, ezért volt az is: 32 éves táncmúlt után nem éreztem ma­gam olyan fáradtnak, mint más­kor. Csak azt tudom mondani: mindenkinek köszönöm, tán­cosnak és nézőnek egyaránt, akik megtiszteltek azzal, hogy velem ünnepeltek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom