Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-11 / 35. szám

Egy falu, egy nap - Kishartyán Roma tanulók ösztönzése A kishartyániakra régebben is jellemző volt a gyermek­A munkanélküliek arányának csökkentését, a tanulás központúság, az itteniek majdnem teljes egészében maguk rangjának emelését tűzte ki legfőbb céljául a Nagylóci építették fel az óvodát gyermekeiknek. 2. oldal Cigány Kisebbségi Önkormányzat. 4. oldal NOGRAD MEGYEI Az élen a helyzet változatlan Jó néhány meglepetést hozott a bátonyterenyei téli terem­labdarúgó-bajnokság újabb fordulója, ám a dobogós csa­patok közt nincs változás... 12. oldal BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA Apróhirdetésekkel kapcsolatos információkkal készséggel állunk rendelkezésére. 2000. FEBRUÁR 11., PENTEK XI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ÁRA: 43 FORINT, ELŐFIZETVE 31 FT 32/416-455 215-ös mellék Ki hol tanul tovább? A Nógrádban működő középfokú tanintézmények bemutatkozásával a szülők és a középiskolát választó gyere­kek gondjain szeretnénk enyhíteni. Felvételünk a a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskolában készült, ahol minden tanuló megismerkedik az információátvitel alapjaival. (Cikkek az 5-8. oldalon) fotó: gyurián tibor Egyből száz lesz, ha sokan akarják A Salgótarján Jövőjéért Közalapítvány tevékenysége A Salgótarján Jövőjéért Közalapítvány létrehozását 1995 decemberében fogadta el a város közgyűlése. A célkitűzések között szerepelt a megyeszékhely jövőjének biztosítása a fiatal értelmiség képzésével, illetve megtartásával, s ennek megfelelően a kiemelkedő tanulmányi éredmények-elisme- rése, a nehéz anyagi körülmények között élő szülők gyer­mekének anyagi támogatása. A közalapítvány azóta is, év­ről évre eleget tesz nemes feladatának. A Salgótarján Jövőjéért Közalapítvány kuratóriumá­nak elnöke, Bihary Lajos azok közé tartozik, akik rendíthe­tetlenül hisznek küldetésük értelmében. A nagy tapasz­talaid, széles látókörű szak­ember közösségfejlesztő nyughatatlanságának is kö­szönhető, hogy az egyre ne­hezebbé váló körülmények között is sikerült fenntartani á közalapítványt. A közalapítvány 1996 de­cemberi bírósági bejegyzé­sét követően 1997-ben 176 pályázó közül 26 fő kapott 10 hónapon keresztül 5 ezer forint összegű ösztöndíjat. A következő évben már 43-an részesültek hasonló támoga­tásban.- Ha csupán az igen drága főiskolai és egyetemi tan­könyvekre, jegyzetekre gondolunk, amelyekre szük­ségszerűen áldozni kell a di­ákoknak, már akkor sokat je­lent a segítség - mondja Bi­hary Lajos. — Tudom, hogy ezenkívül még számos anyagi természetű akadályt kell leküzdeniük a tanulók­nak és szüleiknek, de az ösz­töndíjasokkal beszélgetve egyértelműen a „kötelező irodalom” beszerzését he­lyezik előtérbe anyagi ráfor­dításaik során.- Hogyan jellemezhető a tá­mogatottak köre, hiszen a tá­mogatásban részesülteknél jó­val több tanulóról van szó: 1997-ben 176-an, 1998-ban 181-en pályáztak?-Tehetséges, szorgalmas fiatal valamennyi, köszönhe­tően annak, hogy Salgótarján­ban magas szintű középisko­lai oktatás folyik. Nekem fáj a legjobban a szívem, amikor kényszerűen csak a pályázók egy bizonyos hányadát tudjuk segíteni tanulmányaik során. Éppen ezért jó lenne, ha a vá­ros még többet tudna adni még több diáknak. (Folytatás a 3. oldalon) Indulhat a vidékfejlesztés Mezőgazdaságunk a harmadik évezred küszöbén Negyedik, vagyis utolsó programnapjához érkezett a Nógrád megye mezőgaz­dasága a harmadik évezred küszöbén című előadás-so­rozat, amelynek tegnap a szécsényi művelődési köz­pont adott otthont. Dr. Szendrőné dr. Font Er­zsébet, az agrártárca vidékfej­lesztési programok főosztálya vezetőjének vitaindító elő­adásában az Európai Unió vi­dékfejlesztési politikájáról, a vidéki Magyarország felzár­kóztatásának lehetőségeiről esett szó. Mint mondta, briisz- szeli megítélésünk jó, vagyis megfelelünk a csatlakozás legtöbb feltételének. Hamaro­san delegáció utazik Brüsz- szelbe, ahol immár az uniós pénzek lehívásának menet­rendjét egyeztetik, s június­ban, vagy júliusban megkez­dődhet a pályázatok benyúj­tása. A Sapard elnevezésű vi­dékfejlesztési forrás 60 száza­lékát agrárfejlesztésre és fel­zárkóztatásra fordíthatjuk, 40 százalékát pedig vidékfejlesz­tésre. Ezen belül az agrárága­zat 3 és fél milliárd forint ke­retet kap beruházásokra, ugyanennyit műszaki, techno­lógiai korszerűsítésre, egy- milliárdot termelési csoportok és termékpályás szervezetek létrehozására, félmilliárdot pedig az ökológiai (bio) gaz­dálkodás fejlesztésére. A vidékfejlesztési keretből másfél milliárd forintot szánhatunk struktúraátalakí­tásra, 2 milliárdot a szolgál­tatások fejlesztésére, egymil- liárdot termelési infrastruk­túrára, kétszázmilliót a hu­mán infrastruktúrára, kép­zésre. Ez a keret az éves ag­rártámogatások fölött ér­tendő, ám a felét így is a kormányzatnak kell biztosí­tania. A fórumon dr. Halaj Ig­nác, a megyei agrárkamara ügyvezető alelnöke vázolta szűkebb pátriánk mezőgazda­ságának helyzetét, a leépülés okait, illetve a felzárkóztatás lehetséges módjait. Szívók Já­nos, az APEH megyei igazga­tóhelyettese az agráradózásról beszélt, Mészáros Sándor, az NMRVA pásztói irodájának vezetője pedig a kistérségi vi­dékfejlesztési program gya­korlati végrehajtásáról. E té­mában az első előadásra feb­ruár 15-én kerül sor Pásztón. Kínából Örhalomig Február 1-jén 9 órakor a ba­lassagyarmati határőrizeti kirendeltség járőrei a határ­vadász század közreműködé­sével 15 külföldi állampolgárt (14 kínait, 1 malájt) fogott el lakossági bejelentés alapján, Őrhalom .térségében. A határsértők meghallgatása során kiderült, hogy január 20- án indultak el Kínából repülő­géppel Belgrádig, ahol 10 napig várakoztak, majd január 31-én zárt mikrobuszban embercsem­pész segítségével illegálisan át­lépték a magyar-jugoszláv ál­lamhatárt. A gépkocsival egészen Őrha­lomba hozták őket majd a falu szélén kiszállították és magukra hagyták. A társaságból 4 fő be­tért a helyi kocsmába, ahonnan jelezték az idegenek felbukka­nását a határőrségnek. A hely­színre induló járőrök és határ­vadászok a terepkutatást köve­tően további 11 külföldi állam­polgárt állítottak elő, mivel a jogsértők útiokmánnyal nem rendelkeztek. Az idegenrendészeti eljárás lefolytatása után kiutasításukig átszállították őket a nyírbátori közösségi szállásra, ahol haza­utazásuk megszervezéséig tar­tózkodnak. Több bűncselekmény válik ismertté Társadalmi ügy legyen a közbiztonság! - Növekedett a könnyű, csökkent a súlyos testi sértések száma Nem volt könnyű az 1999-es év a Nógrád megyei rendőrök számára, hiszen olyan feladatok előtt álltunk, amelyek nagyon komolyan „borzolják” a polgárok idegrendszerét - mondta dr. Havasi Zoltán rendőr ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr­főkapitányság főkapitánya tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen a tavalyi évben végzett munkát értékelték. Mint mondta, a bűncselekmények számának növekedése, valamint azok elkövetésének drasztikussága minden ember közbizton­ságérzetét erősen rombolta.- Egy statisztika szerint a vi­déki polgárok biztonságérzeté­nek felmérése során azt mond­ták, hogy ott, helyileg, ahol laknak, minden rendben van, de egyébként rosszul érzik magukat - emelte ki dr. Havasi Zoltán. - A média ugyanis közvetíti feléjük azokat a köz- biztonságot zavaró bűncse­lekményeket, melynek kap­csán a szubjektív biztonságér­zet romlik. A főkapitány elmondta, hogy Nógrád megyében tavaly az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma mintegy 1,8 száza­lékkal emelkedett az előző év­hez képest. A rendőrségnek ezekben az ügyekben el kell járni, nyomozást kell indítani. Ehhez tartozik egyfajta értéke­lési rendszer, amely azt tag­lalja, hogy ennek kapcsán mi­lyen eredményességgel dolgo­zott a rendőrség: 1999-ben a nyomozási eredményesség 62 százalék. Ez azt jelenti, hogy a 19 megye közül országosan a negyedik helyen állnak. Havasi Zoltán hangsúlyozta, hogy az ismertté vált bűncselekmé­nyeknél megjelent az ember- csempészés, amelynek száma közel ezer volt. A felderítés eredményességében még jobb a helyzet: 53,3 százalékkal az országos lista- második helyét foglalják el. A bűncselekmé­nyek alakulásánál a legna­gyobb részt a vagyon elleni bűncselekmények, illetőleg a közrend elleni bűncselekmé­nyek száma teszi ki. Nőtt a könnyű, de csökkent a súlyos testi sértések száma, ugyanak­kor 35-ről 69-re emelkedett a rablások száma. Nem növeke­dett a fiatalkorú bűnözés, de 33 százalékkal emelkedett a gyermekkorú elkövetők száma. A szervezett bűnözés­ről szólva utalt rá, hogy tavaly feltérképezték a különféle cso­portokat, a szervezett bűnözés­sel kapcsolatban álló szemé­lyeket, így folyamatosan figye­lemmel tudják kísérni őket. Kismértékű emelkedés figyel­hető meg a kábítószer-bűnözés vonatkozásában. Mint mondta, az éjszakai szórakozóhelyeken jelen van, aki igényli, hozzá­juthat, bár a törvény értelmé­ben a fogyasztó is bűncselek­ményt követ el. A közbiztonsági tevékeny­séget a közterületi állomány jó színvonalon végezte. A foko­zott közúti ellenőrzések követ­keztében 80-ról 280-ra növe­kedett a „kiszűrt” ittas vezetők száma. A közlekedési balese­teknél 11 százalékos csökke­nés mutatkozott. Több mint kétezerrel növekedett a sza­bálysértési feljelentések száma, amely jelzi: a közleke­dési morál még mindig sok kí­vánnivalót hagy maga után. A főkapitányság működéséről összességében elmondható, hogy 1999-ben adósságmentes évet zárt, amely komoly intéz­kedéseket, erőfeszítéseket ta­kar. A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Hatala József rendőr dandártábornok, az ORFK közbiztonsági főigazgatója, aki a miniszter és az ORFK vezetőinek elismerését tolmá­csolta az eredményes munká­ért.- A közbiztonságnak társa­dalmi üggyé kell válnia - tette hozzá. - A rendőrségnek szüksége van a támogatásra, mert közbiztonság nélkül egyetlen ország sem működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom