Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-13 / 10. szám

2000. január 13., csütörtök SZECSENY Megyei Körkép Nógrád Megyei Hírlap Benkő Mihály jegyzete Magyar szürke Jfözeledvén a XXI. század­adhoz egyre több évszázad­értékelő „leg" jelent meg a sajtóban, s magunk mögött hagyva az 1900-as éveket még 2000 után sem állunk rosszul a statisztikákban, a legkülönbözőbb rangsorok­ban. A listák egyfajta játékra is csábítják az embert. Pél­dául ha először valamelyik ér­tékelés címét nézi meg, akkor maga is tippel, rangsorol. így tettem én is, amikor az évszá­zad labdarúgóját, ökölvívóját- de maradjunk házunk táján- magyarjait, Nógrád megye­belijeit sorolták fel a lapok. A Fekete Gyöngyszem, Pelé ná­lam is nyerő volt, és talán, ahogy azt tapasztaltam, ő volt a legbiztosabb első mindent összevetve, de a többi lista­vezetőt bizony nem minden esetben találtam el. Sőt gyakran az is előfordult, hogy az általam „ odaillőket” nem leltem. így jártam dr. Csiky Miklóssal is, a nagy­szerű salgótarjáni orvossal, de szerintem az ökölvívó Gedó György és a labdarúgó Mátrai Sándor szintén mél­tók arra, hogy sportáguk leg­jobbjai között szerepeljenek. Innentől kezdve következ­hetne a lavina, hiszen előve­hetnénk az összes minősítést, és mivel „a hír szent, a véle­mény szabad”, akár több ol­dalra kiterjedő össznépi vitát nyithatnánk. Amikor idáig jutottam a hétköznapi filozofálgatás- ban, hirtelen rádöbbentem, hogy a legfontosabb név a legnagyobbat nyújtó magya­rok listájáról lemaradt, ugyanis őszürkeségünket még zárójelben sem említették sehol. Azt a több millió ma­gyart, akivel először a szocia­lizmust kóstoltatták meg az össznépi piacon, most pedig a kalács morzsáit szedegeti fel a földről. Hallgatom a vasutas- sztrájkról készült riportban az egyik mozdonyvezetőt, és sza­vaiban mindaz benne van, ami ma a magyar szürkét jel­lemzi. Óvatosan fogalmaz, hideget és meleget is mond, amiből a mikrofonon, illetve a kamerán keresztül a langyos jut el mindenhová. No persze az vesse rá az első követ, aki nem ugyanúgy nyilatkozna maga is a széles nyilvánosság előtt. Hol marad tehát még sztrájk idején is az érdekvéde­lem ereje? S, hogy valami vidámab­bal zárjuk a jegyzetet, azt is megjegyzem, hogy a magyar szürke mellett más valamit is hiányoltam a legek listájá­ról. Szintén kicsi, szintén csak szűk családi kör törődik vele, ám még mindig nélkü­lözhetetlen. Úgy hívják, hogy Trabant. Megmondom őszintén, én, aki egyrészt Verne-könyveken nőttem fel, elképzelhetetlennek tartot­tam, hogy a XX. századdal együtt ne pöfögnének el ezek a „technikai mutánsok”. Gyerekkoromban, a hatva­nas években már mindenki számára hozzáférhetnek ítélték meg 2000-re az űr­utazást, és még egy sor olyan dologgal kecsegtettek, aminek napjainkban nyomát sem látom. A magyar szürke és a Trabant viszont maradt. Hírek Nyit a „DÁTÉ” - fogyókúrás program Bátonyterenye-Szorospatak - A DÁTÉ gyógyászati panzió és étterem nyitóünnepségét január 14-én 14 órakor tartják. A szol­gáltatóegység 15-től, szombattól fogadja a vendégeket, a hónap végén fogyókúrás programot indítanak. Telefon: 32/355-481. Jeff Porcaro - koncert a Hang-árban Salgótarján - A TOTO-szerzeményeket játszó Jeff Porcaro emlékze­nekar ad koncertet a Hang-ár szórakoztatóközpontban 14-én 21 órától. Közgyűlés később Horpács - A Mikszáth Kálmán Társaság későbbre halasztotta január 16-ra tervezett közgyűlését. Májusban a településen fogják megtartani. Véradás a rendelőben Tar - Véradást tartanak január 13-án, csütörtökön az orvosi rendelő helyiségében a salgótarjáni véradó állomás dolgozói. A helybeliek 12 és 18 óra között vehetnek részt ezen. BATONYTERENYE RETSAG 3. oldal Emlékgyökerek felélesztése Kazáron Mindenkinek tetszik a kiállítás, ami a saját múlt jobb megismerését szolgába FOTÓ: RIGÓ A kazári iskola még tavaly szeptemberben vállalta, hogy az oktatáskutató inté­zet felkérésére kidolgoz és végrehajt egy projektprog­ramot, amelyet a millen­nium inspirált. Az iskolások összegyűjtik környékük - Kazár, Vizslás - népművé­szeti és folklórértékeit, ha­gyományait, helytörténeté­nek, iparának, sportjának, létesítményeinek emlékeit. A projekt első részeként nagy érdeklődést kiváltó és jó visszhangot keltő kiállí­tás nyílt a tárgyi emlékek­ből a helyi kiállítóházban. A következőkben az iskolások felkutatják majd a nyelvi és zenei örökséget - népmesé­ket, verseket stb. interjú­kat készítenek, mindezeket rögzítik, majd pedig azok alapján előadásokat, bemu­tatókat szerveznek. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke látogatott a községbe Mátraverebély: kell egy jó csapat Nem mindegy, milyen polgármestert választ egy település, kü­lönösen, hogy mindinkább szorítóvá válik az önkormányzatok helyzete - mondta Mátraverebélyben kedd esti fóruma előtt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke. Az alelnök asszony a verebé- lyi intézményekben tett láto­gatás és az esti lakossági fó­rum között találkozott az új­ságírókkal Nagy Attila polgár­mesterjelölt és Juhász Gábor országgyűlési képviselő társa­ságában. Január 16-án időközi önkormányzati választás lesz Mátraverebélyben. Egyrészt ehhez kapcsolódott a szocia­lista politikus programja, amely másrészt az MSZP kép­viselőinek rendszeres telepü­léslátogatásai sorába illeszke­dett. Az óvoda már konkrét eredményt is elkönyvelhet, ígéretet kaptak egy televízióra, ami hiányzik az intézményből. Szili Katalin úgy fogalma­zott, Mátraverebélyben a leg­fontosabb kérdés ma a pol­gármester és a képviselők megválasztása, a helyi önkor­mányzatok szerepe pedig azért nagyon lényeges, mert napi gondokkal kell megküzdeniük, hogy a település valamennyi lakójának megfelelő ellátást biztosíthassanak. Ezért nem mindegy, milyen polgármes­tert választ egy település - mondta az Országgyűlés alel­nöke, aki szerint a jogalkotás is nehezíti a települések hely­zetét. így a területfejlesztési'* törvény módosítása, ami azt eredményezi, hogy a közsé­gek, városok már nem dönt­hetnek önmaguk saját fejlesz­tési irányaikról. Azzal kapcso­latban, hogy a regionális fej­lesztési tanácsokban 10 mi­nisztériumi képviselő kapott helyet, a politikus úgy fogal­mazott: ezáltal fizikailag nem Budapesten, de mégis közpon­tilag hozzák meg a döntéseket. A változás tehát komoly visz- szalépés az 1996-ban hozott törvényhez képest. Szili Kata­lin reméli, hogy az „államosí­ts” nem folytatódik, azonban ebbe a sorba illeszthető a ka- ••marai törvény is. A parlamenti munkával kapcsolatban szóvá tette, hogy . bár a kormánynak december 15-ig kellett volna benyújta­nia, a képviselők a mai napig nem ismerik a tavaszi ülésszak jogalkotási tervét. Az alelnök asszony kifejtette: elkötelezett híve a higgadt, kiegyensúlyo­zott parlamenti munkának, és érdekelt is abban, hogy kultu­rált politikai stílus jellemezze az Országgyűlést, mert a poli­tikai elit ezzel érheti el, hogy a társadalom elfogadja. Ezért Szili Katalin azt is reméli, nem igaz az a brazil közmondás, amely úgy szól: „A társadalom éjszaka fejlődik, amikor a poli­tikusok alszanak”. Az Országgyűlés alelnöke végül azt kívánta Nagy Attilá­nak, az MSZP polgármester­jelöltjének, hogy jó csapattal kerüljön Mátraverebély élére, és birkózzon meg a kihívások­kal. Dudellai I. Idén elsőként a városgazdálkodásiak adtak számot ismereteikről Ismeri ön a KRESZ-t? - Önkéntes vizsga A Nógrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság évről évre új öt­letekkel igyekszik segíteni abban, hogy a gépjárművezetői jo­gosítvánnyal rendelkező állampolgárok figyelmét a közleke­désbiztonsághoz nélkülözhetetlen KRESZ-szabályok változá­saira folyamatosan felhívja a figyelmet. Tavaly indították el a megyében az Ismeri ön a KRESZ-t? című akciót, amelyet az idén is folytatnak. Az akció lényege, hogy előadásokat tartanak azzal a céllal, hogy a lakosság minél szélesebb körben ismerje meg az utóbbi évek KRESZ-változásait, s tájékoztatást kapjon az aktuális forgalombiztonsági kérdésekről. Ennek jegyében az idén el­sőként a Salgótarjáni Vá­rosgazdálkodási és Üzemel­tetési Kft.-nél tartottak sza­bályváltozásokat ismertető előadást összekötve KRESZ-tesztlap kitöltésé­vel a napokban. A megje­lent mintegy hetven, gép- járművezetői jogosítvány­nyal rendelkező munkatár­sat Bodnár Benedek, a cég igazgatója köszöntötte, majd Koronczy Imre, a megyei bal­eset-megelőzési bizottság munkatársa tájékoztatta az időszerű közlekedésrendé­szeti és forgalombiztonsági kérdésekről, valamint a be­vezetett KRESZ-módosítá- sokról. Az előadást követően a jelenlévők az előadásban elhangzott változásokat tar­talmazó tesztlapot töltöttek ki, bizonyítandó, mennyire sajátították el a hallottakat. Az első három legjobb tesztláp kitöltője - Jusztin Ferenc, Nagy Gábor, és Kere­kes Ambrus gépkocsivezetők - az MBB ajándékcsomag­ját kapták jutalmul. Egyébként pedig minden egyes résztvevő bizonyít­ványt kapott az önkéntes és hasznos vizsga sikeres leté­teléről. Megjelent Vertich József Kétezredikre várva című könyve - A belbecs a fontos „A Sóhajok hídján Kisamerika felé” - Személyes helytörténet Pár héttel ezelőtt jelent meg lapunkban az a portré, amelynek Vertich József salgótarjáni helytörténész volt a főszereplője. A vele folytatott beszélgetés során szó esett arról is, hogy ha­marosan megjelenik gyűjtőmunkájának újabb gyümölcse, a legfrissebb Vertich-könyv. Nos, tegnap a Kétezredikre várva című alkotásból szerkesztőségünkbe is eljutott egy példány. „Amit a kétezredik esz­tendő nálunk már nem ta­lál, esetleg átalakítva lát­hat, de sok újat és szépet is megismerhet”. A könyv al­címeként ez olvasható, s a címkiegészítés már sok mindent elárul a Vertich Jó­zsef által szerényen csak fü- zetecskének nevezett mű­ről. A képmellékletekkel is ellátott könyv minden olyan salgótarjáni (vagy a városból elszármazott) számára kedves emlékeket ébreszt, akiknek még „mondanak valamit” a szerző által idézett emlé­kek. De hát szerencsére még nagyon sokan élnek azok közül, akik a „Sóha­jok hídja”, a „Kisamerika”, az ékszerdobozhoz hason­latos helyi zsinagóga, és a Somlyói viadukt hallatán felkapják a fejüket. Vertich aprólékos, precíz, pontos munkájának köszönhetően megbízható kalauznak bi­zonyul minden esetben, és az általa kínált hasznos és érdekes információkat kel­lemes, egyéni stílusban tárja az olvasók felé. Ennek bizonyítékául íme néhány mondat a „Sóhajok hídja” fejezetből: „Honnan, mi okból született, egyálta­lán mi volt e néven emlege­tett épületrész? Azt a kis hidacskát neveztük így, mely az 1890-ben elkészült tiszti kaszinót kötötte össze a mellette 12—14 méter­nyire állott olvasóegylettel. Igaz, csak 1914 után. Ve­lencében, főleg a XVI. és a XVII. században volt sokat emlegetett ez a név, egy széles csatorna felett szép reneszánsz stílusban ívelő Santa di Sospiri híd révén. A csatorna egyik partján ál­lott börtönt és a másik par­ton épült kivégzések színte­rét kötötte össze. Nagyon sok rab ballagott át ott a hí­don, utolsó útján, a halál felé”. Salgótarján elismert helytörténésze úgy ír szere­tett városának történéseiről, úgy foglalja olvasmányos keretbe a feledésre ítélt sztorikat, hogy közben ki­tekintést is nyújt, nem csak a város, hanem az ország határain túlra is. Nincs ez másképp a „Kisamerika” esetében sem: „...A mi Amerikánk neve is az egyik ott lakó 4|£ziasszony öröm­teli felkiáltásából fakadt, amikor egy igen jól jöve­delmező hónap után mun­kabér-fizetési borítékját felbontotta. Akkor, az őket újvilágba erős invitálásra felelte, miszerint nem mennek sehová, nekik itt már Amerika van. Az eset éppen a nagy dekonjunktu- rális években, a századfor­duló előtt történt, a töme­ges kivándorlások idején”. A Kétezredikre várva című könyv küllemében egyébként, akárcsak a többi Vertich-alkotás, a század­elő pengős könyveit idézi, s csak egyetérteni lehet a bo­rítólap belsején olvasható mottóval: nem a külcsín, a belbecs fontos. „Szerkesz­tőségi mottóként” ehhez ta­lán még annyit fűzhetünk hozzá: minden fontos, amit Józsi bácsi írásműben meg­fogalmaz. A könyv megjelenését a Salgótarjáni Acélárugyár Rt., a salgótarjáni önkor­mányzat, a Salgótarjáni Vasszer Kft., a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár, Brunczel Tibor és természe­tesen azok a lokálpatrióták támogatták, akik hasznos, érdekes információikkal segítették a szerzőt munká­jában. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom