Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-20 / 296. szám

1999. december 20., hétfő Világtükör 9. oldal Rendben zajlottak a választások Csaknem 107 millió választásra jogosult polgárt hívtak az urnák elé a hét végén Oroszországban, hogy megválassza az alsóház 450 kép­viselőjét. A szavazás érvényességéhez legalább 25 százalékos rész­vétel szükséges. A szakértők arra számítanak, hogy csaknem 60 százalékos lesz a részvételi arány. Oroszországban 11 időzóna van. A duma-választások magyar idő szerint már szombaton 21 óra­kor megkezdődtek a Távol-Kele­ten. A voksolás helyi idő szerint este nyolc órakor zárul. A Kreml vasárnap többször is megerősítette, hogy - félmil­lió rendőr felügyeletével - az orosz alsóházi választások rendben zajlanak. A nemzetkö­zi megfigyelők azonban kifogá­solták, hogy a polgároknak nincs igazán lehetőségük alapo­sabban megismerkedni a szava­zólapokkal, ehhez nem biztosí­tottak külön fülkéket. Gennagyij Zjuganov, a kom­munista párt vezetője ugyan­csak azt hangsúlyozta, hogy rendben zajlanak a választá­sok. A leköszönő alsóház leg­erősebb frakciójának vezére - akinek Győzelemén elnevezésű tömörülése várhatóan most is az élen végez - azt hangoztatta, hogy a mai voksolás nagy ha­tással lesz a nyári elnökválasz­tásra. A kommunista politikus egyelőre nem erősitette meg, hogy indul a júniusi elnökvá­lasztáson. Borisz Jelcin, aki a lakhelye szerinti szavazókörletben adta le voksát, kijelentette: - Az orosz alsóháznak törvényalko­tással, nem pedig politizálással kell foglalkoznia. Ügy vélem, az új állami duma ilyen lesz. Oroszországban huszonhat párt és választási tömörülés versengett a választók kegyei­ért, de az előrejelzések szerint közülük csak hat tudja elérni pártlistájával az ötszázalékos parlamenti küszöböt: a kom­munisták, a Kreml-párti Egy­ség (Medvegy), a Primakov - Luzskov vezette Haza - Egész Oroszország, a liberális Jab- loko, a Jobboldali Erők Szövet­sége és a Liberális Demokrata Párt, amely „Zsirinovszkij Blokkja” névvel indult. Az al­sóházi választások mellett több területen kormányzót is választanak. Nehéz a választónak tájékozódnia a jelöltek között FOTÓ: FEB/REUTERS Európa tartós fellendülés előtt Európa olyan hosszú, tartós gaz­dasági fellendülés előtt áll, mint amilyen a kilencvenes évek eleje óta az Egyesült Államokat jellem­zi. A tekintélyes német Dresdner Bank előrejelzése szerint a tenge­rentúlon várható lassabb fejlődés miatt az európai valutaunió pénze jövőre jól tartja majd magát, és 2000 végén 1,15-1,20 dollár kö­zötti euróárfolyam várható. Ugyancsak bizakodóak a mun­kaerő-piaci előrejelzések is. Az állástalanok száma jövőre több százezerrel csökken, s ezt a javu­lást a keresőképes korúak számá­nak csökkenése és a gazdasági konjunktúra eredményezi. Sokat várnak az átképzési programok­tól is, Németországban például 1997 óta évente 30 ezren szerez­tek számítástechnikai képesítést. Spórolós királynő A Buckingham-palotában ha­gyomány, hogy a személyzet összes tagja a karácsonyi süte­ményt, a Christmas-pudingot magától a királynőtől kapja ajándékba. Idén azonban a lon­doni Harrod’s áruház árajánlata nem nyerte el II. Erzsébet tet­szését. Egy-egy „adag” - átszá­mítva - 7100 forintba került vol­na, s az uralkodónőnek 411 cso­magra lett volna szüksége. A pa­lota újabb ajánlatokat kért. Meg­állapították, hogy a Tesco szu­permarketlánc által akciós áron, 2562 forintért kínált karácsonyi puding semmivel sem rosszabb, mint a csaknem háromszor any- nyiba kerülő. Végül maga II. Er­zsébet is megkóstolta a „győz­test”. így megtört a Harrod’s monopóliuma, az alattvalók pe­dig láthatták, hogy a királynő­nek is spórolnia kell. (réti) Peking szeretné mielőbb visszaszerezni Tajvant is Kínai zászló Makaón Mától ismét kínai fennhatóság alatt áll Portugália utolsó gyarmata. Több mint 2500 díszvendég vett részt azon a ceremónián, amelynek keretében távozott az utolsó európai kormányzó, s a kínai néphad­sereg ötszáz katonája birtokba vette a félszigetet. Peking nem siette el a 23,6 négyzetkilométeres, 430 ezer la­kosú különleges terület átvéte­lét. Bár Lisszabon 1976 után szívesen lemondott volfia róla, a kínai vezetés csak a nyolcvanas években hajlott a tárgyalásokra. Az 1987-ben aláírt megállapo­dás értelmében Makaó idén de­cember 20-tól kínai fennhatóság alá kerül. Ettől kezdve korláto­zott autonómiát élvez, s Peking az „egy ország - két rendszer el­ve” alapján érintetlenül hagyja a kapitalista berendezkedést. Jorge Alvares hajóskapitány 1513-ban tette lábát a száraz­földre a kínai partoknál. A por­tugálok 1557-től 1887-ig bérel­ték a területet Kínától, majd örökös birtokká nyilvánították. 1951-ben a gyarmatból tenge­rentúli tartomány lett. Az 1982. évi portugál alkotmány értelmé­ben „kinai terület - portugál közigazgatással”. A kilencvenes évek eleje óta a makaói kor­mányfő Edmund Ho bankár, aki most átveszi Rocha Vieira kor­mányzó hivatalát. A Hongkongnál 63-szor na­gyobb enkláve helyzete nem ha­sonlítható össze a volt brit ko­ronagyarmat virágzó gazdasá­gával. Makaón viszonylag ma­gas a munkanélküliség, számos üzem Dél-Kínába települ át az olcsóbb munkaerő kedvéért, s drámai mértékben visszaesett a bevételek nyolcvan százalékát kitevő játékkaszinók látogatott­sága. Ä közbiztonság hihetet­len mértékben romlott a szerve­zett bandák - az úgynevezett triádok - erőszakos bűncselek­ményei következtében. A ma- kaóiak most gazdasági föllen­dülést remélnek, s azt, hogy a terület híd lehet a rohamosan fejlődő dél-kinai térséghez. Kínában viszont nagy az öröm. A központi tévéállomás 48 órás műsor keretében szá­mol be az „országegyesítés” fo­lyamatáról. Megfigyelők köz­ben arra emlékeztetnek, hogy a pekingi vezetés máris időszerű­nek tartja a „Tajvan-kérdés meg­oldását”, azaz a szigetország visszatérését a szárazföldi Kíná­hoz. Ilyen szellemben nyilatko­zott a napokban a sajtónak Csiang Cö-min államfő-pártve­zér és Li Peng, a parlament elnö­ke is. (toronyi) Levonták a portugál zászlót. Csiang Cö-min gratulál Edmund Hónak, az új kormányzónak fotó: feb/reuters Venezuelai áradások A Caracas környéki partvidéken több mint ötszáz holttestet emeltek ki a vízárból és a sárren­getegből, és további ötvenet ha­lásztak ki a tengerből. A telepü­lést övező hegyoldalakon bekö­vetkezett omlások bádogviskók sokaságát sodorták le a mélybe. A venezuelai Vargas állam­ban nyolcezer embert mentet­tek ki, ötezret katonai helikopte­rekkel, a többit pedig a haditen­gerészet hajóival. Az akcióban negyven helikopter vesz részt, de még hatvan érkezésére szá­mítanak nemzetközi segítség keretében. La Guaira kikötőjében árvíz- károsultak ezrei kutattak élelem után. A katonák csak a műszaki cikkeket és berendezéseket őriz­ték, de hagyták, hogy az éhes és kétségbeesett emberek kifosz- szák az élelmiszer-konténereket. Blairék boldogsága: a negyedik bébi Az asszony 45 éves, az ország talán legsikeresebb jogásznője, Nagy-Britannia és Eszak-írország Egyesült Királyságának First Ladyje, három gyermek anyja. Most várja a negyediket. A férj - Tony Blair kormányfő - az ország és a világ egyik legnép­szerűbb politikusa. Most, hogy elterjedt a negyedik bébi jövete­lének híre, ismét bebizonyoso­dott, mekkora szavazatszerző erő, ha a választók rádöbben­nek: a politikus is ember. Tony Blair úgy beszél a család­ról, hogy a hallgatónak kétsége sincs arról, igazat mond: „Fele­ségem szikla, amelyre egész éle­tem épül.” Cherie 1975-ben fejezte be jo­gi tanulmányait. Utána egy ne­ves londoni ügyvédi irodában gyakomokoskodott, ott ismerte meg Tonyt. Az ifjú pár 1980- ban járult az oltár elé. Mindket­tőjüket érdekelte a politika, azo­nos értékeket vallottak. 1982- ben kiléptek a politikai porond­ra, és mindketten vesztettek. Ekkor döntött úgy Cherie, ma­rad a jognál, koncentráljon a közéletre Tony. A feleség ma kétszer annyi fi­zetést hoz haza, mint a férj. S eközben jut energiája, ideje a há­rom gyermekre. Igyekszik úgy berendezni az életét, hogy heten­ként csak három napot tölt ügy­védi irodájában, a fennmaradó négyet a családnak szenteli. A Blair szülők nemcsak vall­ják, de meg is valósítják, hogy gyermekeik normális életet élje­nek, minél távolabb a papa hiva­talával járó külsőségektől. A szü­lőkben ráadásul nincs semmiféle álság, álszemérem. Kevés kor­mányfő tenné meg azt, amit Tony a születendő bébivel kap­csolatban. A köré sereglett újság­íróknak párás szemmel jelentet­te ki: - Cherie-vel csaknem ne­gyedszázada romantikus szere­lem fűz össze. Ugyanazt érzem iránta, mint házasságunk első napjaiban. Cherie is más a többi First La- dynél. Nem fotóztatja magát, nem ad interjút, és ha mond va­lamit, az csak annyi, hogy az ő feladata a miniszterelnök számá­ra a nyugodt családi háttér bizto­sítása. Arról sem ő beszélt, hogy munkája elismeréseként nemrég elnyerte a koronaügyészi rangot, ami egy nőnek nem csekélység Angliában. (harmat) Készülődés a szentévre Sok ezer vendéget várnak a Vatikánba Zarándokok özönével számol­nak az év végétől Vatikánváros- ban. Az egyházi állam tisztségvi­selői attól tartanak, hogy Róma nem tud majd megbirkózni a biz­tonsági és közlekedésirányítási feladatokkal. A szentév valójában már meg is kezdődött azzal, hogy az elmúlt hét szerdáján megkezdődtek az előkészületek a Szent Péter-szé- kesegyház kapujának feltárulko- zására. Ismeretes, hogy ezt a ka­put csak 25 évenként nyitja meg a pápa karácsonyeste. Idén azonban II. János Pál egészségi állapotára tekintettel már né­hány nappal korábban megbon­tották a kapu elé emelt falat. A hivatalos ceremónián, a kará­csonyi misén a szentatya így csak jelképesen „töri át” a bejá­ratot. Fél órával éjfél előtt oda­lép a kapuhoz, kissé benyomja, s ekkor - adott jelre - a túloldal­ról két vatikáni alkalmazott sar­kig tárja, hogy az „igazak” átlép­hessenek rajta. A katolikus egy­házfő ezt megelőzően letérdel, és imát mond. Ezzel kezdetét veszi a szentév. A karácsonyi nagymisére hétezer vendéget vár Róma. FEB Hírek röviden Figyelmeztetés Zágrábnak Clinton elnök, Martti Ahtisaari, az EU soros elnöki tisztét betöltő Finnország elnöke és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke fel­hívásukban arra kérték Horvátországot: tegyen lépéseket annak érde­kében, hogy az országban az EBESZ által elfogadott normáknak meg­felelően szabad és tisztességes parlamenti és elnökválasztást tartsanak. A pápa Szentföldre látogat Az izraeli kormány közlése szerint II. János Pál pápa március 21-e és 26-a között a Szentföldre látogat. Az egyházfő elutazik Galileába, Jeruzsálembe és Betlehembe, Jézus szülővárosába, amely jelenleg a palesztinok ellenőrizte területen fekszik. Arafat kikiáltja Palesztinát Még 2000 szeptembere előtt kihirdeti a palesztin államot Jasszer Arafat. A palesztin vezető szerint már 123 ország elismeri a palesz­tin államot, vagyis több, mint Izraelt. Leghőbb vágya az, hogy lássa: palesztin zászló leng Jeruzsálemben. Kifejtette, hogy számít az Európai Unió további segítségére, valamint Clinton amerikai elnök hathatós támogatására. Csecsenföld: folytatódnak a harcok Az orosz légierő a kedvezőtlen időjárás ellenére folytatta támadásait a muzulmán felkelők állásai ellen Groznij közelében. Harci repülőgépek és helikopterek hatvan bevetésben vettek részt, megsemmisítették a fel­kelők négy légvédelmi állását, több páncélozott járművét, egy hírközlési központját, illetve a hegyek között elrejtett egyik katonai bázisát. Robbantás a török fővárosban Két robbanás történt tegnap Isztambul egyik bevásárlóközpontjá­ban, egy asszony könnyebb sérüléseket szenvedett. Szakértők megál­lapították, hogy csőbombák léptek működésbe. A merénylet után az óriásvárosban megszigorították a biztonsági óvintézkedéseket az áru­házakban. A török hatóságok kurd, valamint szélsőbaloldali gerillák­ra, szélsőjobboldali megszállott muzulmánokra gyanakszanak. Csúcsforgalom a Templomhegyen Minthogy az év utolsó napja ramadáni péntekre esik, így százezrekre le­het számítani a Templomhegyen, ahol egyebek között a Szikladóm ta­lálható, az iszlám harmadik legfontosabb szentélye. A jeruzsálemi Templomhegyet mintegy négyszázezer muzulmán hívő özönlötte el a múlt héten, a ramadán második péntekjén az esti ima alkalmából. Nyilvánvaló vesztegetés A franciák jelentős csúszópénzeket fizettek az egykori NDK-s Leuna kőolaj-finomitó korszerűsítése és a Minői benzinkúthálózat magánkéz­be adása kapcsán - írja a Welt am Sonntag. A lap szerint a nyilvánva­ló vesztegetés célja az volt, hogy a német hivatalnokok szemet hunyja­nak a francia Elf-Acquitaine cég manipulált beruházási tervei fölött. Ezek révén ugyanis a francia konszern hatalmas szubvenciót kaphatott a bonni kormánytól.- „

Next

/
Oldalképek
Tartalom