Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-20 / 296. szám

10. oldal SporTTüköR 1999. december 20., hétfí Kitüntették Palócország fővárosának legjobbjait Balassagyarmat Város Önkormányzata tavaly első alkalom­mal tüntette ki a „Balassagyarmat Sportjáért” plakettel a vá­ros sportéletében dolgozókat. A város sportkutatásával foglal­kozók körét már régen foglalkoztatta az az ötlet, hogy a jelen században Balassagyarmatért egy-egy sportág meghonosításá­ban elévülhetetlen érdemeket szerző személy, vagy személyek munkáját valamilyen módon elismerjék. Az apropót az ezred­forduló adta, az ötletet pedig Balassagyarmat Város Önkor­mányzata - élén Juhász Péter polgármesterrel - karolta fel. Célként jelölték meg, hogy a mai fiatalsággal megismertessék azokat a sportolókat, sportvezetőket, akik a lassan mögöttünk lévő században lerakták Balassagyarmat sportjának alapjait. A város első embere, Juhász Péter polgármester december 15- én, szerdán, a városháza dísztermében állófogadás keretében fogadta a régi sportvezetőket és 31 főnek nyújtotta át a „Balas­sagyarmat Sportjáért” kitüntetést, azoknak az 50 év feletti sportembereknek, akiknek személyére egy Balassagyarmat múltjával foglalkozó bizottság tett javaslatot. Thurzó Lajos: Talán min­den idők legjobb balassagyar­mati asztaliteniszezője. Több­szörös megyei egyéni és páros bajnok. A falusi szpartakiád or­szágos döntőjén I. helyezést ért el. Az asztalitenisz mellett sporthorgászatban a magyar vá­logatott tagjaként világbajnok­ságon is részt vett. Huszár István: Labdarúgó kapusként ismerte a balassa­gyarmati közönség a ’60-as években, de asztaliteniszben, kosárlabdában és röplabdában is átlagon felüli játékos volt. A balassagyarmati sportegyesület elnökeként is segítette a város sportját. Rith Lajos: Nevét hallva a kosárlabda jut mindenki eszébe. Nem is csoda, hiszen még ma, túl a hatvanon is aktív kosaras, az edzősködést ez év­ben hagyta abba. Trénerként korábban az NB II-be juttatta a gyarmati csapatot. Atlétikában is kiváló eredményeket ért el, többszörös megyei bajnok. Rith Lajosné Oláh Erika: Az atlétika volt a kedvenc sportja, a diszkoszvetés és súly­lökés. Diszkoszvetésben me­gyei csúcstartó volt, de a ’60-as években a megyei bajnokság­ban játszó női kosárlabda-csa­patban is szerepelt. Komoróczy Csaba: Aktív nyugdíjas. Balassagyarmat sporttörténetének feldolgozá­sán, megírásán fáradozik és a városi televízió sportrovatának szerkesztője. A ’60-as években futballozott a MÁV-ban, atleti- zált és asztaliteniszezett a ME- DOSZ-ban, röplabdázott a Dó­zsában és kosárlabdázott is. At­létikában többszörös megyei bajnok és 1959-ben tagja volt a magyar szakszervezeti váloga­tottnak. Kalcsó Gyula: Még ma is aktív kosaras. Diákkorában be­került a magyar diákváloga­tottba. Atlétikában, súlylökés­ben és diszkoszvetésben több­szörös megyei bajnok. Disz­koszvetésben 1972-ben elért 47,02 méteres eredménye még ma is megyei csúcs. Szabadhegyi József: A ba­lassagyarmati kézilabdasport egyik meghonosítója a Dózsá­nál. Később a MEDOSZ, majd a város csapatában is játszott, majd az aktív sportolás befejez­tével a szakosztály vezetésében is tevékenykedett. Tresó József: Labdarúgó és kézilabda-kapusként egyaránt sikeres pályafutást mondhat magáénak. Fiai méltó folytatói sportpályafutásának, egyikőjük éppen kapus, felesége, Jutka pedig jó atléta volt. Gyármathy Antal: Röplab­dában megyei válogatottságig vitte, de lövészetben is jó eredményeket ért el. Manapság a labdarúgó öregfiúk csapatá­nak gazdasági ügyeit intézi. Ocskó István: Ökölvívóként 1950-ben országos ifjúsági baj­nokságot nyert és eredménye alapján a magyar ifiválogatott tagja lett. Ő volt az első gyar­mati válogatott sportoló. 1974 és 1978 között edzőként segí­tette a gyarmati ökölvívást. Lotharidesz Imre: Az atlé­tika volt az egyik szerelme, ahol hosszabb távokon (800, 1500, 3000 méteren és mezei futásban) több megyei bajnok­ságot nyert. Emellett az ökölví­vás volt számára kedves, ahol szintén jó eredményeket ért el. Sass Dezső: Elsősorban atlé­tikában, a dobószámokban je­leskedett. Számos országos di­ákversenyen hozott dicsőséget a gimnázium számára, de még a ’60-as években is befért a ME­DOSZ atléta-csapatába. A te­niszt is magas fokon űzte, ko­moly versenyeket rendezett, fiatal diákokat oktatott. Dr. Halász Zsolt: Tenisz és futball. Teniszben már ifjúsági, sőt, serdülő korában komoly já­tékerőt képviselt a megyében, focizni csak később kezdett. Megbízható játékos volt, szinte nem is tudott rosszul játszani. Amikor Gyarmatot „megfer­tőzte” a lábtenisz, ott is bemu­tatkozott. A Balassagyarmati Tengő Clubbal két ízben nyer­ték meg az OB I-es csapatbaj­nokságot. Jagyutt Péter: Gondolna-e valaki Gyarmaton a fiatalok közül arra, hogy az embereknek nemcsak édesíti az életét? Ma már kevesen tudják, hogy kard­jával sok keserűséget is okozott ellenfeleinek, ugyanis kardví­vóként jó eredményeket ért el. Perlaki Győző: Ökölvívó­ként kemény fiú volt. 1949-ben nagyváltósúlyban megnyerte a magyar ifjúsági bajnokságot. Számos egyéni és csapatbaj­nokságon szerepelt sikeresen. 1962-ben az AKÖV-nél pró­bálta az akkor kissé mélypontra süllyedt gyarmati ökölvívást fellendíteni. Később az AKÖV elnökeként más sportágakat is segített. Gaál Endre: Kézilabda, lab­darúgás, tenisz, lábtenisz. Mindegyikben ott láttuk, illetve ott látjuk még ma is. Lábtenisz­ben világbajnokságon és Eu- rópa-bajnokságon a magyar vá­logatott színeiben szerepelt és dobogós helyezéseket ért el. Tagja volt az OB I-es csapat- bajnokságot nyert Balassa­gyarmati Tengő Club csapatá­nak. Egy ideig a magyar válo­gatott szövetségi kapitánya volt. Ez évtől saját elhatározá­sából nem vállalta a válogatott­ságot. Kovács Ferenc: A Balassi Bálint Gimnázium tanára, a tá­jékozódási futás balassagyar­mati meghonosítója. Keze alatt számos tehetség nevelkedett, nevéhez fűződik a magyaror­szági tájékozódási triatlon. A MEDOSZ SE tájékozódási fu­tóinak edzője, senior verseny­zője. Fülöp József: Atlétizált, hármas- és távolugrásban, va­lamint gátfutásban ért el kiváló eredményeket. Kitérőként a ba­lassagyarmati ökölvívó szak­osztályt irányította. Gál László: Az autók és mo­torok megszállottja. Motorke­rékpáron versenyzőként a ’80- as évek közepén háromévig vá­logatott kerettag volt. 1985-ben és 1986-ban az 50 köbcentis ka­tegóriában első, míg 1986-ban a 250 köbcentis kategóriában harmadik lett a magyar bajnok­ságon. Vidomusz János: A ’60-as évek elnyűhetetlen védőjáté­kosa. Az aktív labdarúgást ab­bahagyva lelkes, hozzáértő edzője volt a gyarmati csapat­nak. Markói István: A gyarmati sportegylet korelnöke. 0 maga ugyan aktívan nem sportolt, de kiváló labdarúgó játékvezető volt. Az ökölvívók szakosz­tályvezetője volt a hőskorban, de labdarúgó edzőként is dol­gozott. Morvay Béla: A gyarmati labdarúgás „szürke eminenci­ása”. A mai ifjúsági labdarúgó­kon kívül talán nincs is olyan, aki nem a keze alatt kezdte volna a focit. Ő maga sohasem futballozott, de minden csínját- bínját ismerte századunk leg­kedveltebb sportjának. Mituk Ferenc: Labdarúgó­ként is emlékezhetnek rá az idősebbek, de elsősorban városi és járási sportfelügyelőként tette le névjegyét. Új szellemet, szemléletet hozott a sport­életbe. Jól irányította a sport társadalmi embereit, minden új ötletet felkarolt. Horváth Béla: Ma a városi sportintézmények vezetőjeként ismerik elsősorba. A ’60-as évek labdarúgásának ismerői tudják, milyen szívós, kemény, jó helyezkedő balhátvédje volt a MÁV-nak. Teniszben megyei bajnokságot nyert párosban. Tományi Pál: Társait irányí­tani tudó labdarúgókapus - ilyen játékos volt Tományi Pál, a gyarmati hálók védelmezője. Aktív pályafutását abbahagyva edzőként is sikeres volt. Bartha Tibor: A megbízha­tóság mintaképe volt a labdarú­gópályán. Ő az, aki még a ’60- as évek előtti focit képviselte Gyarmaton. A MÁV törzsspor­tolója, más csapatban nem is játszott, mindössze az 1959-es városi válogatottba „szerződött el” egy mérkőzés erejéig, ami­kor a magyar válogatott ellen játszottak az Ipoly-partiak. Ferencsik Pál: Tagja volt a Dózsának, annak a gyarmati labdarúgó-csapatnak, amelyik először került fel az NB III-ba. Nagyon sokat segített a város labdarúgásának hivatali pozíci­ójából és mint a Határőr Városi Sportegyesült (BHVSE) társa­dalmi elnöke. Lisztes István: Testnevelő­tanárként, iskolaigazgatóként, a sportiskola igazgatójaként mindig a sport közelében volt, rengeteget segített mind szak­mailag, mind szervezésben. Egy időben az asztaliteniszezők edzője és szakosztályvezetője is volt. Rozmán Vilmos: Nyugal­mazott, de aktív testnevelő ta­nár. Elsősorban neki volt kö­szönhető a ’60-as évek orszá­gosan is elismert balassagyar­mati vívóélete. Kardhordó Mik­lóssal országos versenyeket rendeztek a városban, ahol ta­nítványaik is szépen szerepel tek. Három vívója is tagja lett; magyar ifjúsági válogatott ke retnek. Reiter László: Az, hogy mt Gyarmaton képeket láthatunk z régi idők sportjáról, az kél megszállott fotósnak köszön­hető. Az egyik közülük ő, aki nem is tudni, mikortól örökíti meg városunk valamennyi eseményét, köztük a sportot. Lombos István: Ez a név egyenlő a kézilabdával. Rom- hányban, majd Salgótarjánban a GT-ben kezdett játszani, majd 1966-ban Balassagyarmatra ke­rülve bekapcsolódott a város­ban induló kézilabdaéletbe, kezdetben mint játékos, majd hamarosan mint vezető is. Az aktív játék befejezése után is edzőként eredményesen tevé­kenykedett, az NB I/B-ig jut­tatta a csapatot, de ezen kívül is maradandót alkotott kézilabdá­ban és a labdarúgásban is. Ma a Bgy. Kábel SE elnöke. Kanyó Ferenc Posta Bank i, és Takarékpénztáriét. * „ám jm 1 Köszönjük ügyfeleinknek, hogy ebben az élőén is / ' ' ^ , - *** / megajándékoztak bizalmukkal. A jövő évezredben is azon BDIgözunk, hogy elvárásaiknak megfelelő J f saffivonajon szolgáljuk ki Önöket. * j/f ' áte > A Postabank minden munkatársa nevében békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk! Az évszázad második felének legjobb balassagyarmati sportolóit, sportvezetőit köszöntötte Juhász Péter polgármester

Next

/
Oldalképek
Tartalom