Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-11 / 263. szám

1999. november 11., csütörtök Ország - Világ 5. oldal Elősegíteni a születések számának emelkedését Ki jogosult a gyedre? Mint arról tegnap lapunk is hírt adott: a T. Ház mostani ülésszakán döntött a gyermek- gondozási díj bevezetésével kapcsolatos törvénymódosítá­sokról. A gyed 2000. január elsejétől lép életbe. Az 1985-1996 között már al­kalmazott támogatás visszaállí­tásának elsődleges célja, hogy emelkedjen a születések száma, és ezzel megváltozzanak a jelen­legi kedvezőtlen népességi mu­tatók. A gyed nem alanyi jógon jár, hanem adóköteles jövedelem, amely biztosítási jogviszonyhoz kötött. Mértéke a szülést meg­előző év naptári napi átlagkere­setének 70 százaléka, amely azonban nem haladhatja meg az igénybevétel kezdetekor érvé­nyes minimálbér (jelenleg 22 500 forint) kétszeresét. A jogszabály szerint a gyed a terhességi-gyermekágyi segélyre jogositó (24 hetes) időszakot követő naptól a gyermek máso­dik életévének betöltéséig jár. Az ellátás mindazon jogosultak­ra kiterjed, akik a törvény ha­tályba lépésekor, azaz 2000. ja­nuár elsején két éven aluli gyer­meket nevelnek. Gyedre jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő vér­szerinti és örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a gyermek gyámja, illetőleg az a személy, aki örökbefogadási szándékkal neveli a gyermeket, ha már az örökbefogadási el­járás elindult. A kérelmezőnek az igény be­adása előtt rendelkeznie kell legalább 180 nap társadalom- biztosítással. Annak is jár a tá­mogatás, akinek a biztosítási jogviszonya a gyed igénybevé­telének időtartama alatt szű­nik meg. A 180 napba beszá­mít a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táp­pénz, terhességi gyermekágyi segély ideje, valamint a felsőfo­kú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb tanulmányidő. Nem részesül gyedben, aki bármilyen jogvi­szony keretében munkát vé­gez, illetve más rendszeres pénzellátásban részesül. Az igény bejelentését a csa­ládtámogatási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók, illető­leg a lakóhely szerinti illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárak fogadják, (cs. b. j.) Megújuló kitüntetések A tervek szerint megváltozott küllemű Kossuth- és Széchenyi- díjat vehetnek át jövőre az arra érdemesek, s várhatóan új díjak­kal is - a Corvin-lánccal, a Corvin-koszorúval és a Corvin- díszjelvénnyel - kiegészül a ma­gas állami kitüntetések palettája. Ha a parlament is megszavazza, 2000. március 15-étől az eddigi jelvény helyett oszlopon álló kis szobrocska „testesíti meg” a Kossuth- és Széchenyi-díjat. A díjak alsó, henger alakú része oklevéltartó is egyben, s ezüstö- zött kivitelben készül, míg a két névadó államférfit ábrázoló szobrocska aranyozott bevona­tot kap. A tudomány, a kultúra és a művészet területén kimagasló eredményt elért személyeknek a miniszterelnök - első ízben 2000. augusztus 20-án - a har­mincas évekből visszahozott Magyar Corvin-láncot, Magyar Corvin-koszorút, illetve Ma­gyar Corvin-díszjelvényt ado­mányozhatja. A Mátyás király portréjával díszített láncot és koszorút magyar, míg a díszjel­vényt külföldi állampolgárok kaphatják meg. További válto­zás, hogy a Magyar Köztársa­sági Érdemkereszt kiegészül a „Nagykereszt a lánccal” legma­gasabb fokozattal, amely kizá­rólag államfők részére adomá­nyozható. Miniszterek, illetve miniszte­ri, vagy annál magasabb besoro­lású vezetők - például az Alkot­mánybíróság, a Legfelsőbb Bíró­ság vagy az Állami Számvevő- szék elnöke - ugyancsak alapít­hatnak különféle díjakat. Takács Mariann A szövetség értékeli a magyar támogatást Budapesten a NATO-főtitkár „A NATO nem felejti el azt a sokrétű támogatást, amelyet Magyarország válsághelyzetek­ben a szövetség célkitűzéseinek megvalósításához nyújtott” - áll abban a levélben, amelyet George Robertson, a NATO új főtitkára küldött Martonyi János külügyminiszternek buda­pesti látogatása előtt. Horváth Gábor külügyi szóvi­vő szerdai tájékoztatóján el­mondta: George Robertson és Martonyi János megbeszélésén napirendre kerül a NATO sze­repvállalása a délkelet-európai térség biztonságának erősítésé­ben, valamint a magyar NATO- tagság nyolc hónapjának eddigi tapasztalatai. Az európai kérdés nyitott marad a schengeni határok kiterjesztéséig Új nagykövetség épül a német fővárosban „A leendő magyar nagykövetség épülete emlékeztesse a környékén megforduló embereket arra, hogy az európai kérdés mindaddig nyi­tott, amíg Magyarország és az Európai Unió között schengeni ha­tár húzódik” - jelentette ki szerdán Berlinben az új magyar diplo­máciai képviselet alapkövének elhelyezésekor mondott beszédében Orbán Viktor. Ilyen szerelvények közlekednének a két főváros között A magyar miniszterelnök a Wilhelmstrasse és az Unter den Linden sugárút találkozá­sánál elhelyezkedő saroktelken rendezett ünnepségen elmond­ta: Magyarország boldog, de nagyon nehéz tíz esztendőt tudhat maga mögött. Az átala­kulás eredményeként a nemze­ti jövedelem több mint 80 szá­zalékát már a magángazdaság állítja elő, a kereskedelmi for­galom 85 százaléka pedig az Európai Unió tagállamaival bonyolódik le. „Magyarország gazdasága már most felveszi a versenyt az uniós tagállamok gazdaságá­val; az ország politikailag ugyan még nem, de gazdasági­lag már teljes jogú ÉU-tagnak tekinthető” - hangoztatta Or­bán Viktor a meghívott vendé­gek, köztük Joschka Fischer német külügyminiszter, Eberhard Diepgen berlini kor­mányzó polgármester és a Bundestag számos képviselője előtt. A németektől tanult lecke­ként említette a kormányfő azt a fontos tanulságot, hogy bár­milyen súlyos történelmi meg­rázkódtatás ér is egy népet, mindaddig van esélye a talpra állásra, amíg polgárai nem fe­lejtenek el dolgozni. Az utóbbi tíz év eredményei azt bizonyít­ják, hogy a magyarok sem fe­lejtettek el dolgozni. Rövid beszédében Joschka Fischer rámutatott: Magyaror­szág új nagykövetségének épü­lete a német parlament és kor­mány székhelyének közvetlen szomszédságában, Berlin tör­ténelmi központjában jól jel­képezi Magyarország helyze­tét a közösen létrehozandó Európában. A külügyminiszter méltatta Magyarország mint új NATO- tagállam kiállását a koszovói konfliktus idején, valamint ak­tív szerepét a délkelet-európai stabilitási egyezmény kidolgo­zásában. Örömének adott han­got amiatt, hogy „Magyaror­szágot hamarosan az Európai Unió teljes jogú tagjaként kö­szönthetjük”. Az ünnepi beszédek után Orbán Viktor miniszterelnök elhelyezte az épület alapkövét. A vitatott német mágnesvasút tervezett belföldi (Ham­burg-Berlin közötti) szakaszát 15 éven belül a magyar főváro­sig kívánja meghosszabbítani az üzemeltető társaság - úja szer­dai számában a Die Welt. Az in­doklás szerint a Berlintől Drez­dán, Prágán, Brünnön, Bécsen és Pozsonyon át Budapestig ter­vezett gyorsvasúti összeköttetés is előmozdítaná Európa keleti felének „csatlakozását” a konti­nens nyugati részéhez. A Transrapid óránként akár 450 kilométeres sebességgel is képes közlekedni, így megépí­tése esetén a mágnesvasút 2 perc híján 3 óra alatt érne el a berlini Lehrter vasútállomásról (az épülő új kancellári hivatal szomszédságából) Buda- pest-Kelenföldre. A jelenlegi menetidő a német és a magyar főváros között 12 óra. A ma­gyar közlekedési tárca vélemé­nye szerint egyelőre nincs szükség gyorsvasútra. Berlin, Európa Több tízezer ember gyűlt össze szerdára virradó éjjel a német fővárosban, a Brandenburgi kapunál. Nemcsak a németek ün­nepeltek: egész Európa emlékezett a berlini fal leomlására. Hu­szonhat országból érkeztek fiatalok az eseményre. A német csa­ládügyi miniszter asszony külön is a hatalmas színpadra szólí­totta a cseh, a lengyel és a magyar küldöttséget, így köszönve meg a reformországok segítségét a német újraegyesítéshez. Gerhard Schröder kancellár elődje, Helmut Kohl érdemeit méltatta. Kiemelte az ugyancsak megjelent egykori amerikai elnök, George Bush szerepét. Amikor pedig a volt szovjet ál­lamfő, a szintén jelenlévő Mihail Gorbacsov bátorságáról ejtett szót, a több tízezres tömeg ütemes „Gorbi! Gorbi!" skandálás- ba kezdett. Az egységes Berlin ünnepelt. És példát mutatott európai­ságból. (gy.) Képviselői indítványok a jövő évi költségvetési tervezet módosítására Többet költeni, de miből? Az Országgyűlésben tegnap folytatódott a vita a jövő évi állami költségvetésről. A képviselők az úgynevezett részletes vitában azt indokolhatták meg, hogy a kormány előterjesztéséhez képest mi­lyen pontokon és milyen mértékben változtatnának az előzetes be­terjesztésben megismert számokon. Csúcs László (FKGP) a Föld­művelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium 93,3 milliár­dos többletigényéhez kért tá­mogatást, amit azzal indokolt, hogy ezt a pénzt nem más ágazatok terhére, hanem az adókból, vám- és importbefi­zetésekből befolyó többletből szeretnék elkölteni elsősor­ban piacra jutási, agrárterme­lési és beruházási támogatá­sokra. A szocialista képviselők az általuk elkészített alternatív költségvetést ismertették rész­letekre bontva: több pénzt jut­tatnának a családi pótlékra, a közalkalmazottak bérére, az önkormányzatoknak, az okta­tásra, tudományos kutatásra és a kultúrára. A szabad demok­raták az önkormányzatokra, az infrastruktúrára és a szociális támogatásokra kőkénének töb­bet. Amikor a forrást kellett megjelölni, kiderült, a legtöbb ellenzéki képviselő a Minisz­terelnökség tervezett kiad*c": rövidítené mev A több tízmilliárdos igények mellett szóltak a képviselők sokkal kisebb tételekről is. Pél­dául Szászfalvi László (MDF) a köztestületi önkéntes tűzoltó­ságoknak 100 millióval, Pap Já­nos (Fidesz) a szigetközi mel­lékágak rehabilitációjára 85 millióval, Kelter László (MSZP) a pusztazámori útépí­tésre 300 millióval, Pál Béla (MSZP) a szakszervezeti mű­velődési intézmények egyesüle­tének 40 millióval, Kovács Kál­mán (SZDSZ) a kombinált fu­varozás fejlesztésére 100 mil­lióval adna többet. Az Országgyűlés hozzálátott bejutott a parlamentbe az 5 százalékos küszöb feletti szava­zattal, de nem szereztek annyi képviselői helyet (15-öt), amennyi a frakció megalakítás­hoz elegendő lett volna. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy 14-en is létrehoz­hatnak frakciót, egyúttal meg­semmisítette az országgyűlési képviselőcsoportok megalakí­tásához szükséges létszámra vonatkozó rendelkezést. Ezt kell most pótolni. A kormány- párti javaslat tíz főre szállítaná le a minimális létszámot, amit az MSZP és az SZDSZ - ki­mondatlanul is - a MIÉP frak- Jekenyere­HÍRFK RÖvimriu

Next

/
Oldalképek
Tartalom