Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-30-31 / 253. szám

6. oldal Mozaik 1999. október 30., szombat MirSI beszél az írás?j ,S­,/y •=•'•* ■<. *• •/ i n^Ké/* f• P se'-?** .0 * :r, ,, ,<í. <•<-" *"'<y <í'~etu <.* <■/,C ^ (T w- fór*- ° r <nU«- ***'“' ■ , ____- ^czs. - •■• ^ / t?zs~r' £< **— a­**%? X^M ''■**. &-*J ***■' /f „ ... mit útjaidon a táj eléd vetít, elárulják egy nép bűneit, s erényeit. ” (Orden) Alig néhány éves kisgyerek lehettem, amikor a búcsúból haza­térő keresztanyámtól megkaptam várva várt ajándékomat, a színesre festett árvalányhaj bok­rétát, a díszes szentkúti botot, a tologatáskor szárnyait csapkodó fa­lepkét és a mézeskalács olvasót. Ma már tudom, hogy mindezek nem tündérektől és nem is angyaloktól származtak, de a napok múlva kő­keménnyé száradt, s hő­siesen elrágcsált mézes­kalács ízét, illatát ma is valami égi mannaként őrzik érzékszerveim. Nagyobb koromban aztán már én is elmehet­tem a felnőttekkel, ké­sőbb pedig diáktársa­immal önállóan is elke­rékpároztunk Szent- kútra. A poros makadám úton, amelyet a csenger- házai emelkedő alapo­san megnehezített, ez nem is volt akármilyen Útközben Szentkúti virágok teljesítmény, hiszen az akkori kerékpárokon még nem volt sebesség- váltó, s ráadásul majd­nem mindig elkapott bennünket a pünkösdi felhőszakadás. A kegyhely történetét alaposabban a Domyay- monográfiából ismertem meg, s ugyancsak ez a kis könyvecske keltette fel érdeklődésemet a mészköves vidék geoló­giai látványosságai iránt. így, hát az elmúlt évtizedekben sokszor megfordultam e kies völgykatlanban, amelyet valahogy mindig megült az elmúlás hangulata. Nem csak a szociális otthon csendben sétál­gató idős lakói miatt, hanem inkább az elha­nyagoltság, a lepusztu­lás jelei, az omladozó támfalak, málló vako­lattá épületek, bebozóto- sodó ösvények láttán. Az elmúlt években aztán egyre több ked­vező változás hírét lehe­tett hallani. Az elhatáro­zást a rádió egyik reg­geli, búcsú-beharangozó riportja adta meg. Egy szabolcsi asszony lel­kendezve olyasvalamit mondott, hogy ő még sehol ilyen gyönyörű búcsújáró helyet nem lá­tott, s ugyancsak kíván­csivá tettek a kántor úr szavai is, akiről kiderült, hogy jogi doktor és Ba­lassagyarmaton virág­kertész. Arról számolt be, milyen nagy öröm számára, hogy virágter­melői tevékenysége mellett élete egyik leg­szebb álma teljesülhetett a kegyhely virágos park­jának megvalósításával és folyamatos, a kompu­ter vezérelt locsolást is magában foglaló kar­bantartásával. Két nap múlva elmentünk Szentkútra és nem csa­latkoztunk! A bazilika és a kolos­tor megújulva, a ke- resztút szebb, mint va­laha. A szabadtéri oltárt éppen ragyogtatja a dél­utáni napfény, és min­denütt virágok pompáz­nak. Tarka ágyások, osz­lopok, lecsüngő virágö- zönök, befuttatott támfa­lak, petúniák, muskátlik és még sok, szebbnél szebb virág. Újra rende­zett mederben csobog a patak, s fenn a hegyen látványosan megújultak a remetebarlangok is. Csendes, de nem ki­halt a délután. Találko­zunk sétálgató turisták­kal, rövid imára betérő környékbeliekkel, s lel­kigyakorlaton éppen itt tartózkodó apácanö­vendékekkel. Egyikük a hatalmas szabadtéri „templomhajó” üres padsorai közepe táján egy idősebb szerzetes­sel beszélget elmélyül­tem Vajon milyen lét­elméleti, hittudományi kérdésekről beszélget­nek, vagy csak a körü­löttük rebbenő mada­rakban gyönyörköd­nek? Fancsik János Ki nevet a végén, 85 év után? Az alábbiakban egy 23 éves, je­lenleg adminisztrátorként dol­gozó főiskolai hallgató levelé­nek egy részletét, illetve annak elemzését tesszük közzé. A sorok egy a hagyományo­kat, formákat tisztelő, szívé­lyes, barátkozó hölgy tollából valók. Önbizalom, bátor kiál­lás, igényesség jellemzi. Kie­melkedni kívánó, becsvágyó tí­pus, akiben korát meghazudtoló módon él az érvényesülni aka­rás, az ambíció. Vitalitásából eredően teli van energiával, tettrekészséggel, amely időn­ként másokat is elragad. Önmagával, testi adottságai­val elégedett. Minden bizony­nyal egy kellemes küllemű fia­tal hölgy, aki ki is aknázza az ezzel járó előnyöket. Sokat ad a külsőségekre, energiájának je­lentős részét jó megjelenésének szolgálatába állítja, egyebek között azért, mert a visszajelzé­sek növelik önbizalmát, önérté­kelését. Saját nemiségének hangsúlyozása, kiemelése, ön­maga megmutatása nagyon fon­tos számára. Szeret reprezentálni. Ha megjelenik valahol biztos, hogy nem marad észrevétlen, mert belépőjének ereje, hatása van. Felhívja magára a figyelmet, elvárja, hogy észrevegyék, di­csérő szavakkal illessék, s hogy a társaság meghatározó, nép­szerű tagja legyen. Ellentmondást, ellenkezést nem tűrő vitapartner. Kemé­nyen ragaszkodik elveihez. Ne­hezen tolerálja az emberi hibá­kat, könnyen és gyakran kriti­zál, de a durva, agresszív fellé­pés idegen alkatától. Inkább meggondolatlan, bántó meg­jegyzéseivel okoz fájdalmat. Erőteljes az anyagi és testi orientációja, s ezeket igyekszik is kiélni. Ösztönirányultságá­nak a szellemi késztetéseket is aláveti. Döntéseit elsősorban érzelmei irányítják. Nem mindig tud összhangot teremteni elmélet és gyakorlat között. Jó felfogókészséggel rendelkező, gyors gondolko­dású egyén, akinek azonban gyakran nehézséget jelent a ta­nult ismeretek realizálása, ka­matoztatása a hétköznapokban. Energiája, életereje folyton hajtja. Könnyen lelkesedik, gyakran elragadják érzelmei. Nagy munkabírásának köszön­hetően nem fárad el egyköny- nyen, sok megmaradt energiá­val bír a munka végeztével. Feladatait kellő körültekintés­sel, gondosan végzi. Igen nagy szerzési, birtoklási vágy él személyiségében. Anyagi és biológiai ösztöntö­rekvésektől indíttatva hajszolja az élvezeteket, szeretne nagyot kanyarítani az élet örömeiből. Gondolatainak túlnyomó több­sége e körül forog, e köré össz­pontosul. A másik nemmel való kap­csolatában az érzelmeket és a testiséget élesen elhatárolja egymástól. Nem alkot egységet a két dolog, egyiket a másik nélkül kezeli. A testi közelség esetében ugyan megvalósulni látszik, de az igazi lelki közös­ség hiányzik. Valódi énjéhez nem akárkit enged közel. Igényli, hogy társa biztos anyagi körülményeket teremt­sen számára. Ilyen embert még talál(hat) is, de - igényességé­ből fakadóan - olyat akire fel­néz, akit igazán becsül minded­dig még nem talált. Nagy öntudattal, elszántság­gal vezeti életét, céltudatos, célratörő. Sajátosan egyéni alá­írása különleges jellemet takar, de egyszersmind némi önhitt­ségről is árulkodik. Godó Krisztina okleveles grafológus Komor arccal hajol a fekete öl­tönyös úr a tábla fölé. Hidegen hagyja őt a felhívás: „Ember, ne mérgelődj!” - „Mensch ärgere Dich nicht!” A bestseller társas­játék (magyarul „Ki nevet a vé­gén?” néven ismerik) az Essen- ben megnyílt „Spiel 99” kiállítá­son ünnepelte 85. születésnapját. Kiagyalójának, a müncheni Jo­sef Friedrich Schmidt játékgyá­rosnak kezdetben, 1914-ben való­ban csak mérgelődést okozott a társasjáték. Az első világháború kirobbanásakor nem igazán mu­tatkozott érdeklődés a játék iránt, és ezért Schmidt az első három­ezer darabot - a frontkatonák iránti szolidaritásból - elajándé­kozta kórházaknak. Onnan azután a több színre festett fafigurákkal előbb a lövészárkokba vándorolt az,.Ember ne mérgelődj!” Az azóta eltelt több mint nyolc­van esztendő alatt viszont hat­vanmilliónál jóval több példány kelt el belőle a világ minden ré­szén. Sikertörténet azonban nem lehet meg érdekességek nélkül, így a leghosszabb víz alatti játszma 36 órát, a normális körül­mények közt egyhuzamban leját­szott leghosszabb játszma pedig 121 órát tartott. Az eddig gyártott legnagyobb játéktábla nagysága 36 négyzetméter. Napjainkban pedig az Internet-rajongók oda­haza képernyőjükre hívhatják a társasjáték virtuális változatát. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- nan! Ezerforintos vásárlási mai rejtvény megfejtését no- fejtése: Köszönöm a segítséget, utalványt nyert: Szabó Istvánné, vember 4-éig lehet beküldeni de éppen ki akartam hozni on- Dejtár, Szabadság u. 25. sz. A lapunk címére. Templomaink története Barokk épület - NÉZSA A középkori templom anyagát is felhasználták az új építésekor A Rútságtól délkeletre fekvő helység elnevezésének alapja szláv személynév, Nesa, Nisa, Nysa, Njeza magyarí­tott formájában. Fényes Elek így ír Nézsáról 1851-ben: „...magyar falu Nóg- rád vármegyében, Pest megye szélén. 751 katholikus, 11 evangélikus, 2 református... lakja. Katholikus parochia, templom. Határa nagy és ter­mékeny, az alacsonyabb partok oldalán szőlőt ültettek, de nem nagy haszonnal.” Nógrád megyei monográfia szerint 1575-ben már volt plébá­nosa, a mai temető területén fel­lelhető Szentháromság-szobor, kolostor- és templomromokból ítélve talán pálosok is működhet­tek itt. Középkori temploma pe­dig a község Sztara Gyegyina nevű részén állt, néhány gótikus kőmaradvány ebből is látható a mai templom udvarán, melynek építésekor, 1711-ben a középkori kőtemplom romjainak anyagát csaknem teljes egészében fel­használták. A fenti kőfaragvá- nyok a Szent Jakab-plébánia- templom 1935-ben történt bőví­tésekor kerültek napvilágra, egyes feljegyzések szerint fres­kók is voltak a régiben. Canonica Visitatiok szerint a régi Pong- rácz-térképen is jelölnek egy ki­sebb templomot, feltehető, hogy 1700-ban ezt restaurálták, az 1710-es évekig Püspökhatvan fi- liájaként szerepel Nézsa, a jeles garamszentbenedeki gyűlésen egy licenciátusról írnak. A ma álló barokk épület há­romhajós, többször bővítették. A homlokzatból előreugró, hagy­masisakos torony alatti bejárat félköríves megoldású. Az oldal­hajók bejárata előtt pilléreken nyugvó, sátorszerű, nyitott elő­csarnok látható. Az oldalhajók hármas tagozódásában egy-egy hajlított vonalú ablakon át hatol be a fény. Az épületen körbefutó magasított lábazat anyaga és fa­lazásmódja különböző, jelezve a többszöri átépítés szakaszait. A háromszakaszos hajók teljes belső terét csehsüvegboltozat fedi, beleértve az egyenes záró- dású szentélyt és a két oldalon elhelyezett sekrestyéket. A te­mető kldsszicista kálváriája 1825-26-ban épült, a kör alakú építmény alsó szintjén található a Szent Anna-kápolna. Bejárata két oldalán oszlopok, felette pár­kánnyal lezárt oromzaton régies írásmóddal rótt szöveg olvas­ható: Jöjjetek hozzám minnyá- jan — akik munkálkottok és terhelve vagytok - és én meg- nyugotlak titeket - Anno 1826. A História Domus szerint az épít­tető Szirmay Apollónia, Szent- Ivány Bonaventura özvegye az újabb korból származó feszület melletti Szűz Mária és Szent Já­nos életnagyságú szobrát Duna- iszky Lőrinc szobrászművész készítette. A templomkertben áll az 1820 körüli értékes Nepomuki Szent János-szobor. A temetőben különleges, faragott sírkövek is vannak a múlt századból. Nézsa kiemelkedő épülete az 1891-ben épült eklektikus Reviczky-kas- tély, nem messzi ettől az egykori Prónay-birtokhoz tartozott, 1810 körül emelt magtár. (A környeze­tet kissé megtöri az új, lapos te­tejű önkormányzati épület, és a hangárszerű kultúrház modern­sége...) Néha még előkerül a szép szlovák népviselet, Szarka La- josné nyugdíjas tanítónő és kó­rusvezető csuhébabái pedig igazi népművészeti értékek. Nézsa és filiái - Alsópetény, Keszeg - lelkipásztora 1943-ban dr. Frajna András volt, a nyolcvanas években Gyurkó Gábor érdemes esperes, és Já­vorka Lajos káplán látták el a papi feladatokat, 1994-től pedig Görbe Józsefe plébánosuk. D. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom