Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-02-03 / 230. szám

A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1999. OKTÓBER 2. | Földi Péter ötvenéves - Kiállítás Salgótarjánban - Az örökkévalósággá emelt pillanat Álmokban és mesékben történnek így a dolgok Földi Péter festőművész kiállítása várja az érdeklődőket jelen­leg Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban. A So­moskőújfaluban született és jelenleg is ott élő festő, aki a Ma­gyar Művészeti Akadémia tagja, a többi között a Munkácsy- és a Magyar Művészetért-díj tulajdonosa, az egri tanárképző fő­iskola docense, most ötvenéves. Az ötvenéves művész gondo­lati, érzelmi, sőt vizuális hát­tere, az a táji és kulturális falu­kép, esetleg falu-emlék, amely­ben él, nem jelenik meg képein, hiszen azok háttér nélküliek. Ami megjelenik, az túlvan minden közvetlen élményen, a látvány örömén, inkább elgon­dolása a világnak, amelyben él, amelyben folyamatosan törté­nik valami meghatározva és mintegy örökkévalósággá emelve a pillanatot. Az álmok­ban és a mesékben történnek így a dolgok, kicsit balladiszti- kusan, néha kicsit érthetetlenül, de emlékezetesen és vissza nem fordíthatóan. Valami mindig történik ezeken a képeken, vagy hamarosan történni fog. Persze ezek nem azok a történe­tek, amelyekkel a nap minden percében bombáznak bennün­ket a tömegtájékoztatás csator­náin át elzsongítva agyunkat, hogy még csak véletlenül se gondolkodjunk a valódi törté­neteket rejtő folyamatokon, amelyeket - úgy tetszik - aján­latos titokban tartani, mert egy­általán nem bizonyos, hogy azok számunkra kedvezőek lennének. Földi Péter képeinek tiszta rendje a mindenkori felszín mögött ragyog. Ezért olyan végleges. Ezért olyan időtlen. És ezért olyan időszerű. Ezek­ben a művekben a rend és a tör­vény nem válik el egymástól. A festő az erkölcsiséget, az etikát emeli renddé. A képek belső ritmusa ezért olyan állandó, ha nem is föltétlenül megnyugtató. Hiszen - igen - kerek a világ, ugyanakkor mindig jelen van benne a teljesség megtörésének lehetősége és esélye. Ezért mindennap meg kell küzdeni a harmóniáért, a rendért. Ezeknek a jelképekkel teli képeknek egyik alapélménye a kiszolgáltatottság és ezzel a legszorosabb összefüggésben a szabadságvágy. Tér és idő, természet és társadalom folyton változó, ugyanakkor - leg­alábbis a lényeget tekintve - ál­landó összefüggésrendszerében adatik meg az egyén számára a létezés, amely önmagában az egyetlen csoda. Minden élő egyszeri és megismételhetetlen lehetősége. Nyűg és határtalan szabadság egyszersmind. Természetesen - és nagyon is érthetően - sok a rémület, az élet féltése is ebben a festészet­ben, miként legalább ilyen erő­teljesen jelenik meg benne a veszélyelhárítás ősi, naiv szán­déka, akár a népi varázséne­kekben, bajelhárító rigmusok­ban, ráolvasásokban. Ki ne is­merné a Szent György-napi mondókát: Süss fel nap. Mi tör­ténne, ha egyszer nem sütne fel? Bizony, megfagyna a világ, megfagyna az élet. Egyelőre nem így történik. A nap mindig felsüt. De így történne-e, ha nem ismételgetnénk ezt a mon­dókát? Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Mindenesetre a va­rázsolásnak, a költészetnek, a művészeteknek hatalma van. Ajánlatos ezt számon tartani és elmondani a mondókát, ha ép­pen ideje van. Mert így újul meg saját törvényeinek enge­delmeskedve a világ, amely az ember létének is alapja. Ez a világ pedig kerek, senki által ki nem sajátítható. Határta­lansága, ha nem is fogható fel, sejthető. Létezik az aranyhíd, ha nem is járunk rajta. Ez me­sebelien szép, és ami a legna­gyobb csoda, mindannyiunk­ban ott van. Ezért hát ott kell megtalálni, ha még képesek va­gyunk a nagy és felszabadító csendek fölfedezésére önma­gunkban annak ellenére, hogy a külső világ mindent megtesz ennek megakadályozására. Jó oka van rá. Kevesebb lenne a hatalma fölöttünk. (th) Földi Péter: Táltos koronával (olaj, vászon, farost) Esetem Emivel A napfogyatkozást követő órákban lassanként úrrá lett rajtam az a keser- édes hangulat, amely azt a lappangó felismerést szokta követni nálam, hogy bár még naptár szerint nem, de a fényviszonyok jelzése alapján már közeleg az ősz. Égi éltetőnk ereje megtört, az előző hetek hevét meg sem közelítette a sugárzás, különös baljóslatú szürkék vegyültek az ég kékjébe és a határ zöldjébe. Elfojtott tanácstalanság sajog ilyenkor bennem. Éberen figyelem — mintha külső szemlélő lennénk — mire fordulnak legbelül a dolgok. Az egyik irány ez idő tájt az a gyakorlatias művelet, amellyel kezem ügyébe helyezem a Tragé­dia egyik vagy másik kiadá­sát. __ Magánrituálém, egyéni, rám szabott miszté­rium része ez a már-már ösztönössé vált, évről évre ismétlődő olvasási előké­szület. Aztán a csesztvei Madách irodalmi napig ad- dig-addig szemelgetem a művet, amíg azt veszem észre, hogy már megint új­raolvastam. Ha pedig az irodalmi nap még október negyedikére is esik, Csesztvén úgy vegyü­lök el a tömegben, a Ma- dách-rajongók szektájának bensőséges közegében, hogy csendesen ünneplem magam, lévén születésna­pom, egyben az első szput- nyik fellövésének (vagyis az űrkorszak kezdetének) évfor­dulója, miközben a Vég-ről is van fogalmam, hiszen negye­dikéről ötödikére virradóra távozott az élők világából .Emi, a körülöttünk elterülő birtoktagnak a tulajdonosa, akinek ilyenkor mindig át­élem az exodusát, ahogy a bőrébe is képes voltam bele­bújni, s akiről többet vélek tudni, mint a legtöbb ismerő­sömről Ezen a napon múlik el be­lőlem a nyár végi, kora őszi, születésnapomat megelőző futó depresszió, hogy aztán túlcsorduló lélekkel húsvétig már kibírjam. Miként is vagyok tehát én a Madách-kultusszal? Hát így. Kultusz nincs, közösség nélkül és nincs rituálék nél­kül. A rituálék azonban kiü­resednének, a közösség szét­esne, ha külön-külön az egyénekben nem visszhan­gozna a Tragédia. A Figyel­mes Olvasó a roppant aktua­litása miatt tér vissza újra és újra ehhez a műhöz. A hely­bélieket pedig még az is elva­rázsolja, hogy ugyanazon égalj lakói, szülöttei mint Madách Imre, aki ezt az időt álló írást korunk asztalára tette. Nehéz megmondani az esz­tétikai általánosítás szintjén, hogy mi tesz időszerűvé bár­mely műalkotást. A Tragé­diáról azonban többé-ke­vésbé tudjuk. Olyan elemen­táris erővel vágja képünkbe korunk valóságának legfon­tosabb lételméleti kérdéseit, hogy időnk sincs elhajolni. Önkéntelenül is büszke lo­kálpatriótává válik az ember, arra neszei föl izgatott olva­sóként, hogy ő is annak a táj­hazának a gyermeke, amely Madách Imrét adta. Emiatt - a lelkekben élő és az elmékben megfogant alko­tás miatt ép és eleven a Ma- dách-kultusz. Amikor már a kifulladás jeleit véljük felfe­dezni, mindig, minden időben jön valaki vagy valakik, akik újabb és újabb szempontok köztudatba állításával ele­venséget visznek a megkö­vülni látszó rituálékba. M adách öröksége nincs kimerítve. Ez a garanci­ája a kultusz elevenségének. Es mi magunk, a Figyelmes Olvasó. Laczkó Pál * A Nógrádi Történeti Mú­zeum, Csesztve Község Ön- kormányzata és a Mikszáth Ki­adó október 2-án, szombaton 9.30 órától 16.30 óráig rendezi Csesztvén a hagyományos Madách irodalmi nap ese­ménysorozatát. A részletes programot szeptember 28-ai, keddi számunkban közöltük. A Madách Irodalmi Társa­ság tegnap Szügyben és Balas­sagyarmaton tartotta VII. szimpóziumát. (TUDÓSÍTÁ­SUNK A 3. OLDALON.) „Super 1 Show”-1989-ben a József Attila Művelődési Központ és a Nógrád Megyei Hírlap kez­deményezésére indult el az a mára már hagyományossá vált rendezvénysorozat, amely évről évre a megye legnagyobb, legszínvonala­sabb szórakoztató showja- mondja Mezei István, a ver­seny műsorigazgatója. A rendezők joggal büszkék arra, hogy ez a verseny az or­szág egyik legrégebbi évente megrendezett szépségverse­nye, s bár megmarad regionális szinten, nem kísérik negatív felhangok, botrányok a ren­dezvényt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a produkci­óval foglalkozó szakemberek arra törekszenek, hogy a lehető legjobban felkészítsék a ver­senyzőket, s a felkészülés ba­ráti, családias hangulatban folyjék. Nyilvánvaló, hogy mindez a verseny, a produkció és a közönség érdekében törté­nik. Új „módi”-Amikor a tizedik, jubileumi verseny megrendezéséről el­kezdtünk gondolkodni, a kiin­dulási alap az volt, hogy valami újat, mást kínáljunk a jelentke­zőknek és a versenyre érkező nézőknek, vendégeknek. Első lépésben a verseny megrende­zését változtattuk meg, ugyanis az ■ idén alkalmazkodunk a nemzetközi trendhez, ami azt jelenti, hogy teljes egészében átvettük a nemzetközi szabá­lyokat és módszereket.- Ennek alapján több és érté- kelhetőbb bemutatkozási lehe­Márai-emlékműsor az Irodalmi Kávéházban „Szindbád hazamegy...” Bartók Béla „Mikrokoz- mosz”-ának négy tételére osztotta föl Pálfy Margit színművész „Szindbád ha­zamegy” című összeállítá­sát, amelyet a minap Sal­gótarjánban, a Balassi Bá­lint Könyvtárban adott elő. A Márai Sándor költemé­nyeiből álló műsort a néhány hónap szünet után ismét életre hívott Irodalmi Kávéház kere­tében láthatták, hallhatták az érdeklődők. A házigazda ez­úttal is Gréczi-Zsoldos Enikő doktorandusz volt, aki míves gondolatokkal méltatta Márai írói munkásságát. A hosszú „kávéházi szü­net” oka - mint megtudtuk -, az anyagi fedezet hiánya volt, nemrégiben azonban az in­tézmény sikerrel pályázott a Nemzeti Kulturális Alapprog­ram Irodalmi és Könyv­szakmái Kollégiumánál, így január végéig havonta egy rendezvényt tudnak finanszí­rozni. A következő alkalom­mal dr. Eisinger János iroda­lomtörténész tart előadást „Bibliai ihletésű versek a ína­gyar irodalomban” címmel, novemberben pedig dr. Csongrády Bélának, lapunk felelős szerkesztőjének új könyvét, a „Remény a csil­lag ... ” címűt mutatják be. Az Irodalmi Kávéház ese­tében - ahogyan azt a szerve­zők hangsúlyozzák - mégsem elsősorban a szakmai és mű­vészi előadások a legfonto­sabbak. Éppen ennyire hang­súlyos a helyi alkotók bemu­tatkozása és persze az, hogy a könyvtárt ritkábban látogató emberek is megismeijék az intézményt, a többi olvasót, egymást.- dná­Ismét megnyílt Anne Frank háza Amszterdamban Sok millió látogató A holland városban újra meg­nyílt a második világháborús mártír Anne Frank kibővített és felújított háza, a világ leglátogatottabb múzeumainak egyike. A német zsidócsaládban szüle­tett Anne Frank 1933-ban szülei­vel együtt Hollandiába menekült a nácizmus elől. Egy amszter­dami házban rejtőzve élt és írta holland nyelven naplószerű fel­jegyzéseit 1942 és 1944 között, mígnem a fasizmus áldozata lett. Megfigyelésekben gazdag napló­ját 55 nyelven, több mint 20 mil­lió példányban adták el, az amsz- - terdami ház pedig ma múzeum. Csaknem negyven év alatt a háznak több mint 13 millió láto­gatója volt, köztük csak a közel­múltban Hillary Clinton ameri­kai first lady, Jasszer Arafat pa­lesztin elnök és Steven Spiel­berg, a „Schindler listája” című világhírű film rendezője. A ház nehezen bírta a látogatók töme­gét. Felújítására azért volt szükség, mert gazdái ki akarták bővíteni, illetve renoválni az Amstel-parti bejáratot is. A ka­put eredeti állapotában állítot­ták vissza, a látogatókat pedig új bejáraton várják. Az érdek­lődők ezentúl a kislány búvóhe­lyén és a ház szobáin kívül kü­lön kiállítást és könyvtárat te­kinthetnek meg a házban. tőség lesz, amely mind a kö­zönség mind a versenyzők számára újdonságokat rejt ma­gában.- Az egyre konkrétabb for­mákat öltő szlovák-magyar po­litikai, gazdasági regionális együttműködés az idén jó lehe­tőséget teremtett egy régi ötle­tünk megvalósítására. Ezért a második lépésben, a „határtalan szépségverseny”-gondolat alap­ján, valójában is határok nélküli lesz a verseny, hiszen kibővítet­tük azt a területet, ahonnan je­lentkezőket várunk.- Ezért november 6-án, Lo­soncon rendezzük meg a „Nóg- rijH Szépe ’99”-verseny szlová- kiai, területi elődöntőjét. fgy a szlovákiai versenyről érkező hölgyek is - a „Nógrád Szépe”- verseny hagyományainak meg­felelően - azonos eséllyel in­dulhatnak a salgótarjáni dön­tőn, november 20-án. a Nógrád Szépség^írálynője címért - folytatta Mezei István. Férfiak Is a deszkákon- A fentieken kívül még egy je­lentős újdonságról csiripelnek a verebek. Hallhatnánk arról is?- Az eddigi versenyek ta­pasztalatai - s elsősorban a kö­zönség hölgy tagjainak, kíván­ságai alapján - idén első alka­lommal rendezzük meg a „Su­per 1 show-t”, a „Nógrád Szépe”-verseny keretében, de önálló versenyként. Szeretnénk megtalálni Nógrád megye leg- vonzóbb férfiját, aki nem retten meg a feladatoktól és szeretne megmutatkozni a világot je­lentő deszkákon, a tomboló kö­zönség előtt - válaszolta Mezei István és az alábbi információ­kat tette még hozzá. Sztárparádé- A újítások nemcsak a tizedik jubileumi versenynek szólnak, hiszen úgy gondoljuk, hogy az új évezred közeledtével, a kö­zönség egyre magasabb elvárá­sainak kielégítésére, az eddigi­ektől eltérő színvonalában és tartalmában is megújult idei műsor az első lenne azon ver­senyek sorában, amelyek meg­felelnek az új igényeknek, a kor követelményeinek. A sok újítás mellett azért maradnak hagyo­mányos elemek is, hiszen a színvonalas szórakoztatás ér­dekében, az idei versenyen is sztárokat vonultatunk fel. Az idei versenyt a József At­tila Művelődési Központ, a DAKX Produkciós és Reklám­iroda, valamint a Nógrád Me­gyei Hírlap rendezi. Jelentkezni október 29-én 16 óráig lehet az erre a célra kiadott jelentkezési lapon a József Attila Művelő­dési Központ címén (Salgótar­ján, Fő tér. 5. sz.) A válogatót - nagy számú jelentkezés esetén- novenber 4-ig tartják meg. A felkészítés november 15-dike után lesz. I. Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom