Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-09 / 210. szám

2. oldal 1999. szeptember 9., csütörtök Rétság És Térsége Tankönyv, ingyen Keszeg - A képviselő-testü­let döntése értelmében min­den helybeli., alsó tagozatos általános iskolás, (24 gyer­mek) ingyen kapja a tan­könyvet az önkormányzattól. A felső tagozatosok, akik Nézsára és Vácra járnak, ré­szükre az egész évi buszkölt­séget vállalta magára a testü­let. Az előbbi két döntés 320 ezer forint kiadást jelent az önkormányzatnak. % Kettős szerep: polgármester és szövetkezeti elnök Aki akar, dolgozhat! Amikor először választottak meg polgármesternek a rend­szerváltáskor tizenhat mun­kanélküli volt a községben - idézi fel az akkori idők nega­tív jelenségét Schmidt Jó- zsefné Berkenye polgármes­tere, egyben a faluszövetkezet elnöke. Azzal, hogy felépült a hűtőház, ami tizenhat új munkahelyet teremtett és 1994 óta fokozatosan meg­szüntette a községben a mun­kanélküliséget.-Ide mindenkit fel tudunk venni. A dolgozni akarók nem­csak helyben találtak biztos munkalehetőséget, hanem a környező üzemekben is. Az előbbiek egyértelműen bizonyítják, hogy a község fej­lődése elválaszthatatlan a falu­szövetkezet gyarapodásától. Ma már odáig jutottak, hogy a hűtőház működtetéséhez szük­séges munkáskezeket a kör­nyező községből verbuválták, verbuválják.- 1995-től Diósjenőről, Nóg- rádból, Felsőpetényből, Nóg­bővítjük a hűtőházat. Az előbbi eredményeként újabb foglal­koztatásra lesz lehetőségünk. Csak a környező községekből kívánjuk megszerezni a dolgos munkáskezeket. Jó a kapcsola­tunk a Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ rétsági kirendelt­ségével. Részünkre azokat köz­vetítették ki, akiket kértünk. Reméljük, a jövőben is így lesz. A hűtőházfejlesztés az újabb ül­tetvénytelepítések hozamára épül, mely pluszjövedelmet je­lent a község lakóinak. Hat hektár fekete szedret, tíz hektár fertődi zamatos málnát telepítettünk. A nyolc hektár meggy és a két hektár kajszi to­vább bővíti termékkínálatun­kat. A nagyszülőktől örökölt, a kárpótoltak tulajdonában lévő földeken megalakult a Berke­nye Meggy Kft. is A község polgárai az új iránti érzékenységüket tanúsítják az­zal is, hogy átálltak a bionö- vény-termesztésre. Két okból: mert keresik és mert jó árat le­het érte kapni. A község szépítésén dolgoznak a közmunkások RT rádsápról járnak hozzánk dol­gozni - mondja a szövetkezeti elnök. - Van egy 9 főt szállító buszunk, többen szolgálati au­tóval vagy saját kocsival jön­nek munkába. Ez utóbbiak ré­szére hozzájárulást fizet a hű­tőház. A bejárók száma 40, a helybelieket 10 fő képviseli. A községből többen járnak Vácra, a rétsági TDK-ba, mert nem mindenki bírja a hűtőházban levő hideget.-Az előbbiek azt is jelentik, hogy nincs közmunkásuk?- Mióta polgármester va­gyok, azóta 6 közmunkás szé­píti a községet, végzi el mind­azokat a munkákat az intézmé­nyekben, a község tisztasága érdekében, az épületek állagá­nak megóvásában, a település vonzásának növelése érdeké­ben, a lakosság és ide érkezők közérzetének javításában, ami szükséges. Nekik ez az egyet­len jövedelmi forrásuk. Képzet­lenek, problémás a hátterük, 30-tól 55 évesig terjed az élet­koruk.- Ön eddig cáfolhatatlan té­nyekkel illusztrálta, hogy a fa­luszövetkezet léte és a polgár- mesteri hivatal tevékenysége szorosan egymásba kapcsoló­dik. így marad ez a jövőben is?- Zöldmezős beruházásként - pályázati pénzből - tovább-Ez a jövő útja - állítja a polgármester. - Eddig 24 hek­táron biomálnát, négy hektáron bio feketeszedret, egy hektáron feketeribizlit termelnek. Úgy érzem, a falu jövője ígéretes, amit többi között jelez, hogy megszűnt az elvándorlás.-Nincs szándékomban sem­miféle hátsó gondolattal kelle­metlen helyzetbe hozni, de megkérdem: az iparűzési adó vitájában a faluszövetkezetet vagy a község érdekeit védő polgármester az erősebb?- A faluszövetkezet évente kétmillió forint iparűzési adót fizet. Ha nem volnánk, ennyi­vel szegényebb lenne a falu kasszája. A mindenkori adó nagyságának megállapításakor csak annyit mondok: - azokat kell erősíteni, támogatni, akik később még több pénzt hoznak a községnek. A döntés persze a képviselő-testületé. Az újabb hűtőházfejlesztés 150 millió forintba kerül majd. Jelenleg évente 8 ezer tonna gyümölcsöt dolgoznak fel és szállítanak ki. Hetenként egy gyümölccsel megrakott hűtő­kamion gördül ki az üzemből. A polgármester asszony, a szö­vetkezet vezetője, örömmel új­ságolja, hogy az idei termést a külföldiek már megvették.- V. K. ­Irigylésre méltó pihenő- és szabadidőpark lesz Nőtincsen, a víztározó partján „Soha nem vagyok elégedett” A tározó túlsó oldalán létesítmények épülnek fotó: rigó- Az esős időjárás nehezítette, lassította a munkát, ettől füg­getlenül elhatározott céljaink felé haladunk, mert korrektek a partnereink, akiknek érde­kük az önkormányzat rende­zési tervében foglaltak létre­hozása és hajlandók érte ál­dozni. Egyébként soha nem vagyok elégedett - mondja Szegner László, Nőtincs pol­gármestere, amikor a Lókos- patak melletti tározó beruhá­zása kapcsán az eddig végzett munkáról váltogatjuk a szót.-Mi húzódik meg elégedet­lenkedő szavai mögött?- Folyamatban van 46 lakó­telek kialakítása, ami 5 500 négyzetméternyi önkormány­zati tulajdont jelent. Ebből több száz négyzetmétert foglal majd el a szabadidőpark. Készül a támfal, lesz csónakkikötő és - tároló, önkormányzati vendég­ház. Az előbbiekhez a héten kezdünk hozzá. A támfal 150 méter hosszú és 2,5 méter ma­gas lesz. A szükséges kőmeny- nyiség már a helyszínen van. A csónaktárolóba a községben lévő csónak- és kenutulajdono­sok helyezhetik majd el vízijár­gányaikat. Vásároltunk teljes felszereléssel mentőcsónakot, egy parkgondozó gépet. A gátőrházat szeptember 30- ig hozzák tető alá. Az igen im­pozánsnak ígérkező szabadidő­park építésében a helybeliek nincsenek egyedül, bár tudják, hogy elsősorban ők élvezik a több száz milliós beruházás előnyeit.- Azért tartunk itt - folytatja a polgármester - mert a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ta­nács anyagilag is segíti a ren­dezési tervben foglaltak megva­lósítását. Például belterületen a feltáró út első ütemének meg­valósításához 6 milliót adott, melyhez a község 4,2 millió fo­rintot tett hozzá. Az elkészült aszfaltút 540 méter, a követ­kező 700 méter kiépítését ugyancsak pályázati pénzből kívánjuk létrehozni. A terület villamos hálózatának kiépítését szeptember 15-ig megoldjuk. A Nógrád Megyei Munkaügyi Tanácstól kapott 4,5 millióért 5 fő foglalkoztatását vállaljuk 3 évre. Közülük kerül majd ki a gátőr, a halőr, a parkgondozó. Mindannyian munkanélküliek.- Tarsolyában milyen elkép­zelések vannak még?-A terület ivóvízhálózatát 1300 folyóméter hosszban már kiépítettük. A második ütemben 750 folyóméteren fektetjük le a jó ivóvizet ga­rantáló hálózatot. A kivitele­zéshez szükséges pénz meg­van. A feladatot a nyugat­nógrádi vízmű közreműködé­sével végezzük. A tározó és a szabadidőpark kialakításához a lakosság közreműködésével ezer fát ültetünk el. A cseme­ték megszerzésében a gazdál­kodók segítenek majd.-Mire gondolt akkor, ami­kor a lakosság közreműködését említette?- Szeptemberben minden hét végén 50-60 helybeli állam­polgárt mozgósítunk az aktuális feladatok elvégzésére, többi között a támfal építésére. Szegner László polgármester a rendezési terv ismeretében megszállottként sorolja, hogy a tározó partjain hová, mi kerül, kire számít és számíthat ebben a nagy alkotásban. Egy már biz­tos: valóban irigylésre méltó, pihenő- és szabadidő parkot te­remtenek elsősorban maguknak a nőtincsiek. Venesz K. Nevet és terméket vált a romhányi cég- Három Simon és Társa nevű céget ismerek az országban. Úgy gondoltuk, hogy a német piacon, a marketing érdekében az újonnan felvett Gamma Kerámia Burkolólapgyártó Kft. megkímél a felesleges magyarázkodástól - indokolja névválto­zásuk okait a romhányi régi Simon és Társa, ma az új Gamma Kerámia ügyvezető igazgatója, Simon László. A másik fontos esemény a létszámnövelést is kiváltó technikai, technológiai fo­lyamat megújulásához kötődik.- Olyan technikai, technológiai beruházást hajtottunk végre, melynek eredményeként növel­jük termékeinkben az élő munka tartalmát, aminek révén erősítjük versenyképességün­ket. Ügyeltünk arra, hogy olyan gyártási folyamatot alakítsunk ki, amit nem lehet automati­zálni. Az élő munka növelésé­hez szükséges szakemberek Romhányban rendelkezésre állnak. A csempegyártásnak itt régi hagyománya van, 1914-től folyamatos a termelés.- Miben jut kifejezésre az élő munka növelése?- A piac egyre dekoratívabb, egyre igényesebb felületű ter­méket kíván. Mi ezt kívánjuk megvalósítani, ehhez tettük meg az első lépést, ami szerin­tem a legnehezebb volt. Meg kellett tanulnunk a sok új tech­nológiai előírást, ami szá­munkra két alapvető tennivalót jelentett. Az egyik a látványos esztétikai kivitel, ami rögtön megragadja a vásárlót, a másik a korábbi termékekhez képest bekövetkezett egyszerűség. Az új család 12 mintából áll. Kevés ilyen termékünk van, mely egy­szerre alkalmas falra és pad­lóra, ugyanakkor a korábbinál vékonyabb. Fontos új tulajdon­ságuk az előbb említett termé­keknek, hogy műszakilag kor­rektebbek, ami legalább any- nyira fontos, mint az előbbi.- Mi rejlik a „korrektség ” ki­fejezés mögött?-A lapok széleinél növeke­dett a pontosság, szakmailag úgy hívjuk, hogy jobb lett a mé­retszórás. Eredményeként az ezzel kapcsolatos reklamáció megszűnt, német partnereink pedig nagyon örülnek ennek az új változásnak.- Mikor teszik meg a máso­dik lépést?- A lábunkat már felemel­tük! A 10xl0-es méretű gyárt­mányból a technikai fejlesztés révén fokozhatjuk az esztétikus megjelenést. Előbbiekkel a műszaki-tech­nikai megújulás nem zárul le. A gép, amely az értékesebb minő­séget teremti meg, október-no­vember végén kerül a helyére. A jövő évi áprilisi szezonnyi­tásra már bizonyíthat is.- Újabb munkáskezekre is szükség lesz?- Termékeink iránt a keres­let növekszik, egyelőre az igényeket nem tudjuk kielégí­teni. Az idén 25 százalékkal növeltük a termelést és az ér­tékesítést. A hazai piacnak csak igen kis szeletét, 2-3 százalékát vallhatjuk magun­kénak. Technikai, technoló­giai megújulásunk nemcsak a megmaradást, hanem a to­vábbi fejlődést is szolgálja. „Nyitottak vagyunk, szőlészeket, borászokat várunk” őseiket keresték, így jutottak Szendehelyre A szendehelyi német kisebbségi önkormányzat 1999. szep­tember 11-én nemzetiségi délutánra hívja a lakókat. Ebből az alkalomból Altsach Ignác polgármesterrel a Németország kü­lönböző területein kialakított kapcsolatokról beszélgettünk.- Az első 1989-ben jött létre. A Baden-Württemberg tarto­mány Türkheim nevű települé­séről egy 45 tagú kórust fogad­tunk három napra. Mindany- nyian tanúi voltak az akkori soproni határnyitásnak. Azóta évente találkozunk. Egyszer nálunk, máskor náluk. Mi a községben két napot szánunk kulturális programokra. Igyek­szünk országunk egy-egy új területével megismertetni a hozzánk érkezőket. Jártak már a Parlamentben, Nagymaroson pedig kórustalálkozón vettek részt - utal az első lépésre a polgármester. Az újabb kapcsolat diákcse­réhez kötődik.-Mi tánccal, énekkel lép­tünk fel, ők pedig a viszontlá- togatás során megismerték Budapest nevezetességeit. Azok a családok adtak szállást, vállalták az étkeztetést, akik­nek a gyerekei korábban Gleis- lingenben voltak vendégként. A találkozó túlnőtt a hivatalos kapcsolatokon, sokat ígérő ba­rátságok is születtek. A bajorországi Kimachal 1992-ben jött létre a baráti kapcsolat, őseiket keresték, így jutottak el Szendehelyre. A kapcsolat a szendehelyi köz­ségi tánccsoport sikeres bemu­tatkozásával jött létre. és ma is használják a nagyszü­lők. Csupán érdekességként, hogy a Romániába tartó se­gélyszállítmányokat továbbí­tók községünkben pihentek meg és úgy folytatták útjukat - egészíti ki az előbbieket a pol­gármester. A Magyarországi Ifjú Né­metek Közössége közreműkö­désével a tánccsoporttal indult az ingolstadti kapcsolat 1993­A nemzetiségi délután programjában szerepel a képen lát­ható német kisebbségi ház és falumúzeum átadása RT- A találkozók alkalmával egymás szavaiban felfedeztük azokat, amik az ősökre utalnak ban, amit a futballcsapatok cseréje váltott fel.- A legfiatalabb, hároméves barátság a bajor Óberaltheim és a Nógrád megyei ifjúság egymásra találását foglalja magába. Az ottani tekeklub tagjai látogattak el hozzánk - kér szót Germanné Várnai Anna, az általános iskola igaz­gatója, aki a helyiségnevek he­lyesírásában is segédkezett. Tőle kérdem, hogy a talál­kozások során az iskola diákjai mennyire tudják hasznosítani a suliban tanult németet?- Arra ösztönzi a gyereke­ket, hogy megpróbáljanak be­szélgetni. Egyébként a velünk kapcsolatban álló német bará­tainktól száz kötet könyvet kaptunk, melynek egy része a tananyaghoz kötődik. A ne­künk juttatott számítógépeik­ből létrehoztunk egy osztályt, de jutott Nőtincsre is.- Nyitottak vagyunk, bármi más társadalmi réteg fogadá­sára. Szeretnénk, ha a szőlé­szettel és a borászattal foglal­kozókat is köszönthetnénk községünkben. Ugyanis 1713-ban négy német család települt Berke­nyére a Duna mentéről és a Dunántúlról. Ők a kiirtott er­dőterületre szőlőt telepítettek, aminek Frankoniában nagy múltja van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom