Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-09 / 210. szám

Álmodozó gondolkodásmód Novákon Milyen a település összetétele, hányán, miből élnek, mennyire iskolázottak, kulturáltak a mátranováki embe­rek? Erről szól sorozatunk mai része. 6. oldal Gyűjtőknek igazi csemege Először jelent meg „Magyar popsztori” címmel teljes­ségre törekvő kiadványsorozat a magyar pop halhatatlan és hallhatatlan sztárjaitól. 9. oldal NOGRAD MEGYEI Rákóczi emlékére futnak Az öt országon áthaladó Rákóczi-emlékfutás résztvevői tegnap nyolcadik napjukat teljesítették. Már négy nemzet fiai találhatók a csapatban. 11. oldal BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 1999. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK X. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT 0n jól jár, ha előfizet! Megtakarít és még nyerhet is! Egy különleges nap - Játék a számokkal Ma: 1999.9. hó 9-e van A maga módján minden nap egyedi és megismételhetetlen, de a mai dátum önmagában — külső' formáját tekintve is - különleges. A Krisztus születésétől számított időszámításban soha nem fordult még elő, hogy leszámítva az ezredet még egy kis ideig jelző egyest, a többi szám csupa kilences legyen. Utoljára 1888. 8. hó 8-án, tehát bő száztizenegy évvel ezelőtt volt hasonló a dátum, csak akkor a nyolcas számból volt öt, mint most a kilencesből. Ugyanez vonat­kozik 1777. 7. hó 7-re s így visszafelé egészen 1111. 1. hó 1-jéig. De az csúcs volt a maga nemében, hiszen akkor nem kevesebb, mint hat egyes szerepelt a dátumban! Legközelebb öt egyessel 2111. 1. hó 1-jén lehet majd találkozni, a kettes számok pedig 2222. 2. hó 2-án ural­ják a dátumot, mint ahogy a hármasok 3333. 3. hó 3-án és így tovább . . . Vajon azokról milyen mó­don ír majd az újság? S egyál­talán lesz-e, aki észrevegye e naptári különlegességeket? Több mint tíz év két rablásért Idős, elesett, kiszolgáltatott emberek sérelmére elköve­tett rablások ügyében hir­detett tegnap - nem jogerős- ítéletet a Salgótarjáni Vá­rosi Bíróságon dr. Krajnák Tibor tanácsa: N. Béla és társa tavaly novemberben, egyetlen éjszaka, ugyanan­nak a háznak két lakrészé­ben megtámadott egy 60 éves férfit, majd anyját is, utóbbinak az I. rendű vád­lott az orrát is eltörte. A kezdeményező mindkét eset­ben N. Béla volt, ő törte be ko­rábbi szomszédja házánál a bejá­rati ajtó üvegét, majd egy pisz­tolynak látszó öngyújtóval meg­fenyegette az öreget és - sikerte­lenül - pénzt követelt tőle. (Ez utóbbit ugyan á tárgyaláson tagadta, azzal, hogy nem kérhe­tett pénzt, mivel eleve tudta, hogy nincs is pénze a sértettnek- arra azonban nem tudott ma­gyarázatot adni, hogy ha nem pénzért, akkor miért ment be egyáltalán a házba.) Társa erőszakot, fenyegetést nem alkalmazott, ám mivel a sértett észlelte, hogy ketten van­nak, T. István - az ítélet szerint - már puszta jelenlétével is szán­dékerősítő hatást gyakorolt N. Bélára. Mivel a vádlottak semmilyen értéket nem találtak, átmentek a megtámadott férfi anyjához, akit N. Béla orrba vá­gott, T. István pedig felszólította pénze átadására, s át is vett öt­száz forintot. Végindítványában az ügyész a vádat - a vádiratban leírtakhoz képest - annyiban módosította, hogy az első cselekménynél T. nem társtettes volt, hanem bűnsegéd, a másodiknál pedig megállapítható, hogy a súlyos, töréses sérülést nem ő okozta, ezért felmentést indítványozott. A bíróság a váddal egyezően állapította meg a tényállást, N. Bélát rablás bűntettének kí­sérletében, társtettesként elköve­tett rablás bűntettében, súlyos testi sértés bűntettében, továbbá - más üggyel összefüggésben - lopás vétségében és okirattal visszaélés vétségében mondta ki bűnösnek. Halmazati büntetése 7 évi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztés, és közügyek­től való nyolcévi eltiltás. T. Istvánt rablás bűntettének kísérletéért mint bűnsegédet, rablás bűntettéért pedig mint társtettest marasztalta el a bíró­ság és bűnösnek mondta ki ok­irattal visszaélés vétségében is. Főbüntetésül 3 év 6 hónap (Folytatás a 3. oldalon) Feldolgozzák a környék kincsét, a bogyós gyümölcsöt - Berkenyén, a faluszövetkezet hűtőházában soha nincs holtszezon, mindig akad feldolgoznivaló. Egyébként a község abban is kivétel, hogy nincsenek munkanélküliek: valamilyen elfoglaltságot mindenkinek talál az önkormányzat, (a rétsági városkörnyéket bemutató összeállításunk a 2. oldalon) fotó: rigó t. Egymillió forinttal támogatja a viharkárok elhárítását a kamara Európai uniós képzési program indult Egy sikeres pályázat nyomán Európai Unió Info-center alakul­hat Salgótarjánban is, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara égisze alatt - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet, a kamara titkára azt is közölte az újságírókkal, hogy bein­dult egy háromlépcsős EU- képzési program, amely az in­tegrációra készíti fel a kama­rai tagokat. Október végéig mintegy 200 fő oktatása válik lehetségessé. EU Info-center eddig csak egy volt az or­szágban, most további hat ka­pott zöld utat, s a működéshez pénzt, köztük a megyei ipar­kamara. A nyári szünet utáni első elnökségi ülésen áttekintették a kamarai alapok működési rendjét. Elhatározták, hogy a vállalkozók támogatása érde­kében létrehozzák a kereske­delemfejlesztési és a szak­képzési alapot, összesen 3 millió forinttal. Az előbbit már a pásztói vásáron igénybe vehetik a kamarai tag kiállítók, a másik a képzés színvonalának javítását szol­gálná. Szóba került a kamara köz­hasznú társaságának eddigi működése, ám a további sor­sáról csak jövő év januárjá­ban döntenek, ekkor határoz­zák meg a kht. stratégiáját. A tagdíjfizetés a kamarai tör­vény beharangozott módosí­tása kapcsán nem esett vissza, sőt, az augusztusi egyenleg 40 milliós bevételt regisztrált, ami 15 százalékkal jobb az előző évi időarányos bevétel­nél. Kevésbé örvendetes, hogy a 6657 regisztrált tag­nak csupán a 25 százaléka fi­zetett. Az elnökségi ülésen döntés született arról, hogy a megye újjáépítési bizottságának egymillió forintot utal át a kamara, a belvíz- és viharká­rok enyhítésére. Felhasználá­sáról utólag tájékoztatást kér­nek majd. Az NKIK javaslat­tal élt a „Nógrád megye dísz­polgára” cím idei odaítélésé­hez. Két vállalkozó nevét to­vábbították a megyei önkor­mányzathoz: egyikük egy megyei telephellyel működő vállalkozás, a másikuk ugyancsak működtet sikeres nógrádi érdekeltségeket. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy a kamara megkülönböztetett figyelmet fordított az Életpálya Alapít­vány nógrádi pályázóira, hi­szen az országos megmérette­tésig hárman is eljutottak szűkebb pátriánkból. Egyi­kük, a karancsaljai Paulik Krisztina keramikus vállal­kozó különdíjat kapott. A Magyar Termék Nagy díj há­rom nógrádi jutalmazottjá- nak - az SVT-Wamsler Rt.- nek, a Salgó-Sík Kft.-nek és az St. Glass Rt.-nek - kü­löndíjat ajánlott fel a ka­mara. Válogatott pingpongviadal - A salgótarjáni sportcsarnokban rendezték meg szer­dán 17 órától a Magyarország - Szlovákia férfi Európa Liga első osztályú asztalitenisz-váloga­tott viadalt. Az első mérkőzésen: Varga Zoltán (szemben) - Erik Illas 2-1 (19, -18, 18). A részletekre lapunk holnapi számában visszatérünk. fotó: gyurián tibor Céljuk, hogy megismerjék az új kiállításokat - Ingyenes tárlatvezetés Nívódíjat kapott a pásztói múzeumigazgató Munkájának elismeréseként nívódíjban részesítette a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának múzeumi osztálya dr. Hír Jánost, a Pásztói Múzeum igazgatóját. A díjat az „Évmil­liók üzenete Nógrádban” című megyei természettudományi ál­landó kiállítás megrendezéséért kapta, amelyet 1998. december 18-án nyitottak meg a nagyközönség előtt. Ennek a tárlatnak a létrehozása hiányt pótolt, hiszen hiába gazdag a megye termé­szettudományos értékekben - gondoljunk csak a Cserhát, a Mátra andezitjeire, az üledékekben rejlő ősmaradványokra -, a megyei múzeumi szervezetben ez nem talált megjelenítésre. Dr. Hír János tiszaföldvári szü­letésű, itt végezte iskoláit az érettségiig bezárólag. Ezután a debreceni egyetemen szerzett diplomát biológia-földrajz sza­kon. Még az egyetemi évek alatt házasságot kötött, kislá­nyuk is megszületett, ezért az­tán a diploma megszerzése után olyan helyet kerestek, ahol la­kást is biztosítottak számukra, így kerültek Kazincbarcikára az Irinyi János Vegyipari Szak- középiskolába, ahol felesége matematika-fizika szakon taní­tott, ő pedig nevelőtanár volt. Munkája mellett tovább foly­tatta az egyetemen elkezdett ős­lénytankutatásokat: ősmarad­ványok alapján határozta meg a folyóteraszok és barlangok ko­rát. Ezekhez a kutatásokhoz semmiféle pénzügyi támogatást nem kapott: a problémát úgy hidalta át, hogy ásatásokat (ku­tatótáborokat) szervezett kö­zépiskolás diákok számára. A/ idén már aló. tábort tudhatják maguk mögött, amelyekre a jó tábori hangulat, a kellemes ku kapcsolódás, pihenés volt a jel­lemző mind amellett, hogy in­gyenes munkaerőhöz jutott. A táborok szervezésében a TIT pásztói egyesülete segít azzal, hogy befogadja a pályázatokat, pénzügyileg menedzseli azo­kat. Hogyan került hát kapcso­latba a múzeumokkal?- Megkerestem dr. Kecske­méti Tibort, aki a Természettu­dományi Múzeumban a vidéki muzeológusok szakfelügyelője volt, hogy szívesen dolgoznék múzeumban - emlékszik vissza dr. Hír János. - Ő jelezte, hogy (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom