Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-18-19 / 218. szám

6. oldal Mozaik 1999. szeptember 18., szombat Miről beszél az írás?s£ Grafológiai elemzés a gyakorlatban Két héttel ezelőtt kezdtük el grafológiai sorozatunkat, eled­dig elvi, elméleti kérdésekkel foglalkoztunk. Az alábbiakban arról lesz szó. hogy miként le­hetne röviden összefoglalni egy grafológiai analízis lényegét? Nos röviden: minden lehetsé­ges előzmény és körülmény fi­gyelembevétele mellett az egész­ből kiindulva eljutunk az egészen apró részletekig, hogy aztán azt újra egységbe ötvözve, szinteti­zálva felállítsuk a jellemképet, s ha szükséges javasoljunk néhány tanácsot. Mi szükségeltetik egy pontos elemzéshez? Mit kell(ene) ismer­nie a grafológusnak? Szerencsés volna minél több olyan, a szemé­lyiséget érő külső és belső, tuda­tos, illetve tudattalan hatást is­mernünk, mint például az időjá­rási front, az aktuális lelki álla­pot, szemgyengeség, rázkódó fe­lület stb., mert ezek befolyásolják az adott írásképet. Az írásminta elkészülési kö­rülményei szerint beszélhetünk: spontán írásról, másolásról, dik- tálásról, felszólításra írt kötetlen szövegről. S most lássuk mik az írásmin­tavétel szabályai, mik az írásmű­vei szemben támasztott követel­mények! Legalább 8-10 sor lehetőleg (A/4-es sima papírlapon, spontán kézírással megírt folyamatos szöveg, mely tartalmaz aláírást. Tüntessük fel a kort, nemet és/ vagy foglalkozást, iskolai vég­zettséget. (Nem feltétlenül szük­séges, de ajánlatos).-Jó, ha tudjuk a kezességet (jobb vagy bal), visel-e szemüve­get, szenved-e írást gátló beteg­ségben, illetve áll-e gyógyszerbe­folyás alatt. A legtöbb esetben csak ezek töredékéről értesül a grafológus. Természetesen egy papírcetliből jóval nehezebb bármit is mon­dani, mint egy több oldalas levél­ből, de egy grafológusnak az előbbiből is fel kell készülnie. Természetesen tudnunk kell, hogy a fent említett szempontsor csak egy szabvány, amely az alapesetet feltételezi. Nem sza­bad elfeledkezni arról, hogy van aki a sima, mások mondjuk a kockás papírt részesítik előny­ben. Van aki tollal szeret írni, mások ceruzával. Akadnak bőven akik a spontán írás helyett szíve­sebben másolnak egy kötött szö­veget. Maga az íróeszköz, az író­felület megválasztása sokat elárul az írójáról. Sokan írnak mások által csú­nyának, olvashatatlannak minősí­tett írással. Nekik vigaszul any- nyit, hogy a legszebben formált gyöngybetűk mögött is meghú­zódhat egy kegyetlen számító jel­lem és a legkevésbé olvasható, sok szabálytalansággal terhelt írás is takarhat egy odaadó, sze­rető, finom lelkű egyént. Sorozatunkban a továbbiakban már konkrét elemzések követ­keznek. Godó Krisztina okleveles grafológus Röviden Kellemes is az új módszer - Szaporodnak a vörös vértestek Fogyás és nyaralás a hegyekben Három hét hegyi nyaralás fejenként két kiló fogyást eredmé­nyezett, mégpedig mindenfajta diéta nélkül, annál a csoport­nál, amelyet az innsbrucki egyetemi klinika orvosai küldtek a hegyekbe egy átfogó kutatási program keretében. Az eredmény érdekessége: kü­lönleges műszerekkel bebizo­nyították, hogy a fogyás nem a vízveszteségtől vagy az izom­szövet csökkenéséből eredt - amint az a gyors fogyókúráknál lenni szokott -, hanem a kísér­leti alanyok zsírszövete fogyat­kozott meg. A hegyi tartózko­dás további előnyös hatásai: ja­vult a vércukor-anyagcsere, emelkedett az úgynevezett „jó” koleszterin szintje és csökkent a vérnyomás. Továbbá: a vörös vérsejtek száma ugyan nem változik, de több lesz köztük az új, „fiatal” vérsejt, ami az oxigén jobb szállítását s ezzel nagyobb vita­litást idéz elő. Mindezek a vál­tozások a szakértők szerint a hegyi körülmények között gaz­daságosabban működő ideg­rendszernek köszönhetők. A jó hatást maga a tenger­szint feletti magasság idézi elő. De a kísérleti alanyok a szoká­sosnál jobban tudtak aludni, és pozitív lélektani hatásokat is mutattak. Az orvosok úgy vé­lik, hogy az utóbbiak inkább csak a nyaralás tényének kö­szönhetők, de ezt is ellenőrizni fogják kísérleti úton. A kutatási programot az innsbrucki egyetem, valamint az alpesi és magaslati orvostu­domány osztrák társaság foly­tatja, s a gazdasági miniszté­rium, az osztrák országpropa­ganda, több tartomány idegen- forgalmi szerve és néhány, a tanulmány színhelyéül szolgáló település finanszírozza. A kutatás célja annak doku­mentálása, hogy milyen egész­ségügyi előnyökkel jár egy há­romhetes tartózkodás a közép­magas (1500-2000 méteres) hegyekben. Halhalál ellen A halak ember általi halála el­len indított hadjáratot egy ame­rikai állatvédő csoport. Az „Emberek az állatokkal való etikus bánásmódért” nevű ame­rikai szervezet arra buzdítja az embereket, hogy hagyják a ha­lakat a tengerben, mert ott a he­lyük. Általában még csak fel sem merül, hogy a halak is éreznek fájdalmat, nem be­szélve lassú fulladásos haldok­lásukról, amely kifogásuk után azonnal elkezdődik. Golfozók és krokodilok Az ausztráliai Port Douglas golfklub játékosai komolyan veszik a fürdőzés veszélyeire felhívó figyelmeztetéseket, amióta krokodilok költöztek a golfpályák közti tavakba. Az egy méter nagyságú kis hüllő­ket persze elszállítják, mielőtt túlságosan nagyra nőnének. Jól­lehet a klub területén elegendő zsákmánynak való állat él a hüllők számára, némi veszély a golfozókat is fenyegeti. Eddig azonban szent a béke ... Bankrabláshoz bank kell Igencsak elképedt az a német bankrabló, aki miután álarcban és fegyverrel berontott az épü­letbe, nem találta a bankot. A kiszemelt pénzintézet ugyanis pár nappal korábban elköltö­zött. A végül nem bankrablás Drezdában történt. A bank he­lyére irodák települtek, ame­lyek alkalmazottai ugyancsak meglepődtek a bankrabló viha­ros megjelenésén, de viszony­lag nyugodtan tájékoztatták az elköltözésről. A rabló teljesen összeomlott a hír hallatán. Hogy a bank új címét megad­ták-e, arra nem tér ki a jelentés. Egy napra „feltámad” a csehszlovák televízió November 20-án, szombaton Csehország és Szlovákia polgárai, ha reggel nyolc óra után té­vékészülékükön a közszolgálati 2-es csatornát választják, a régi, szocialista világba ébrednek: a prágai és a pozsonyi szerkesztőségek közös tervei alapján a korábban egy, de ma már két, országban 24 órára ismét „életre kel” a meg­szűnt Csehszlovákia megszűnt televíziója. Az „időgépes” ötlet szellemi atyja Feró Fenic Prágában élő szlovák rendező és televíziós szak­ember. A most nyilvánosságra hozott elképzelés szerint ezen a reggelen 8 óra előtt .kialszik” a cseh és a szlovák közszolgálati televízió második csa­tornájának műsora, majd „feléled halottaiból” a közös szocialista csehszlovák televízió. Pontosan 8-kor Prágából Martin Fryba, míg Po­zsonyból Elena Galanová volt bemondók köszön­tik a hallgatókat, mégpedig pontosan úgy, ahogy tíz évvel ezelőtt tették. Majd beindul a lakosság nagy többsége által máig is oly jól ismert egykori műsor. A program szerkezete a régi lesz, s egyes műsorokat, mint például az 1989. november 20-i esti tévéhíradót, időjárásjelzést stb., változatlan formában megisniételik. A? adás zöme azonban válogatás lesz a nyolcvanas évek legérdekesebb, illetve legjellemzőbb műsoraiból. így a délelőtt fo­lyamán leginkább ifjúsági műsorok lesznek, fel­éled a Fecske című pionírhíradó, a katonáknak su­gárzott propagandaműsor, az orosz nyelvtanfo­lyam, míg délután lesz egy korabeli vitaműsor a gorbacsovi Moszkvából, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Prágában zajló kongresszusáról, s a te­levízió egykori vezetői is válaszolnak az akkori nézők leveleire. Az esti főműsorban adásba kerül egy korabeli dokumentum Vasil Bilak elvtársról, a csehszlovák szocialista rendszer nagy ideológusá­ról, és levetítik Milos Jakesnek, Csehszlovákia Kommunista Pártja főtitkárának akkori, egy zárt körű pártkonferencián mondott beszédét, amely­ben az országban uralkodó állapotokat jellemezte szokatlan nyíltsággal. Ez a korabeli felvétel 1989- ben nem került adásba, s a lakosság csak a nyugati rádiók közvetítésével szerezhetett róla tudomást. Ugyancsak az esti órákban lesz látható egy ko­rabeli „aktuális” kerekasztal a szocialistaellenes elemek tevékenységéről, valamint egy népszerű filmsorozat egyik darabja. Az esti műsort éjfélkor a hajdani csehszlovák himnusz fogja zárni. Éjféltől vasárnap reggel 8-ig pedig megismétlik a korabeli televízió első adásait a „bársonyos” forradalomról, illetve levetítenek néhány más, eddig be nem mu­tatott, korabeli dokumentumot. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- évet is kaphatsz érte. Ezerforin- Attila u. 2. sz. A mai rejtvény fejtése: Drágám, ez fantaszti- tos vásárlási utalványt nyert: megfejtését szeptember 23-ig kus! Rossz esetben akár hat Szőke Sándomé Pásztó, József lehet beküldeni. Templomaink története Mózes kőtáblával - KÉTBODONY A korábban Romhányhoz tartozó helység „Két-” elő­tagja az egykori falu alsó- és felsőosztatára utal. A török eredetű utónév (Bodun, Bo- don, Bodon uterque) jelen­tése lakosság, nép, alattvaló. A fent említett két részre osztás eredetileg Nagy- vagy Alsó-Bodony, illetve Puszta-, másképpen Felső-Bodony né­ven is szerepelt a térképeken, korabeli iratokon. A Kartal nemzetség ősi birtoka 1264- ben Kartal nembeli I. Pétert IV. Béla megfosztotta javaitól, így Bodonytól is, a falut 1271- ben a király a Margit-szigeti apácáknak adományozta. A török időkben már az 1562-es adólajstrom 22, más­fél évtizeddel később 18 adó­köteles háztartással szerepel­teti. Az 1500-as évek végén Bodonyi János, majd 1627- ben Balogh Mihály a földes­ura. Míg 1715-ben - mint ne­mesi község - két magyar, egy német és kilenc szlovák ház­tartása volt, öt évvel később ez 2 magyar és 11 szlovák por­tára módosult. A két község földesurai a Vay család, Muslay Gábor és Bene Ádám, Muslay Antal, majd 1826-tól Bibid Horváth Gábor voltak. A szlovák lakosság betele­pülése - és egyben az evangé­likus hit terjedése - szüksé­gessé tette saját templom megépítését. Erre 1792-ben került sor, majd a későbarokk stílusú épületet 1818-ban át­építették, homlokzata 1890 körül kapott különleges díszí­tést. Homlokzata rozettás, neocopf díszítéssel. Tornya bádog hagymasisakos, a fő­párkány közepén íves, felső részén három körablakkal. Az oldalhomlokzatok két-két ab­lakán áramlik be a fény. A templom alapja négyzetes, ha­jója lapos kupolával fedett, kronosztikonján az 1818-as évszám olvasható. Szentélye csehsüveg-bolto- zatú, rajta három elmosódott freskót látni. A bibliai jelene­teken Mózes a kőtáblával, il­letve az égő csipkebokor előtt, valamint Ábrahám áldozata. A freskók feltehetőleg a XVIII. sz. végén keletkezhettek. Oltárának dísze egy másolat Munkácsy Mihály Golgota Érdekes a copf stílusú orgoná­tokba épített hangszer, mely a nógrádi templomból került ide, feltehetőleg a múlt század végén. Gerecze említi Kétbo- dony egykori Rákóczi-kápol- náját, mely a közeli Vész-he­gyen állott, a fejedelem innen jól beláthatta a terepet, és fi­gyelhette a romhányi csatát. A tornyos, négyzetes alapú ká­polnát 1920-ban lebontották. Borovszky ír az egykori And- reánszky Gábor kúriájáról, mely a XIX. sz. elején klasszi­cista stílusban épült, valamint a Bibiti Horváth József birto­című alkotásából, Kubányi La­jos megyénkbeli festő sikeres alkotása. Úrasztalában is kis kerek kép látható, amely az utolsó vacsora szimbolikus megjelenítése. Ez is a XVIII. sz. végén ké­szülhetett, inkább népies alko­tásnak írják a szakirodalmak. kán állott „pusztatemplom” - a Canonica Visitatio egykor ferences barátokról számol be, lehetett az ő templomuk - falmaradványaira épült mag­tárról. A római katolikusok anyakönyvei 1702-től őrzik az adatokat Romhányban és Ér- sekvadkerten. D. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom