Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-18-19 / 218. szám

1999. szeptember 18., szombat Hazai Körkép 7. oldal Megkezdődött az MTV Rt. konszolidálása Elbocsátó „szép” üzenet Nem hivatalos források szerint 530 televíziósnak már kézbesí­tették azt a levelet, amelyben az egy hónap múlva várható felmon­dásról értesíti őket a Magyar Te­levízió Rt. vezetése. Hamarosan további 430 műsorkészítő me­nesztéséről döntenek. Megkezdődött a Magyar Televí­zió Rt. konszolidálása, a most elkezdett létszámleépítések a 2000. évtől 2,8 milliárd forint megtakarítást jelentenek - fo­galmazott pénteki közleményé­ben az egyébként szabadságon lévő Szabó László Zsolt elnök. Leszögezte: az összesen ezer embert érintő létszámleépítés teljes megtakarító hatása várha­tóan már a jövő esztendőben je­lentkezik annak ellenére, hogy most, átmenetileg ez a lépés többletráfordítással jár. A köz­lemény szerint a két ütemben végrehajtandó létszámleépítés a „tényleges munkavégzést igénylő funkciók megtartására és ezáltal a minőségi munka­végzésre irányult”. Szabó Lász­ló Zsolt az MTV-ben elindított reformintézkedések alapvető célját abban fogalmazta meg, hogy a feladatok, energiák, költségek átcsoportosításával kisebb létszámú, de annál haté­konyabb csapat álljon a nézők szolgálatába. A karcsúsítással egyidejűleg a szervezet egysze­rűbbé és átláthatóbbá is válik. Az elnök már korában el­mondta, hogy a szervezet kar­csúsításának költségeit, magya­rán a végkielégítéseket a Pénz­ügyminisztérium fedezi. A má­sodik körben „búcsúzók” listá­ja várhatóan szeptember 30-ig készül el. Az elnök hangsúlyoz­ta, hogy az elbocsátandók név­sorát azon személyi javaslatok alapján állítja össze, amelyeket az alelnökök és az igazgatók terjesztenek be. Ennek ellent­mondani látszik egy meg nem erősített információ, mi szerint a listát Schmidt Mária, a kor­mányfő tanácsadója állította össze. Ezt valószinűsíti, hogy a tévé humánpolitikai vezetője titkárnőjén keresztül a kor­mányszóvivőhöz tanácsolt minden további felvilágosítá­sért. Lapzártáig Borókait nem lehetett elérni. Az 530 ember egyike Gombár János, a jövő héttől megszűnő Ablak című műsor főszerkesztő­je. Ő csütörtökön, a késő dél­utáni órákban kapta meg a fel­mondólevelet. A Ferenczy Europressnek elmondta, hogy semmiféle indokot nem tudat­tak vele sem az Ablak megszün­tetése, sem az ő menesztése kapcsán. Huszonhat éve dolgo­zik az intézménynél, tanári dip­lomával rendelkező újságíró­ként. Egyelőre még nem tudja: hogyan tovább? n. zs. Kísérlet a külterületeken élők támogatására Családsegítő tanyagondnokok Az állami költségvetés az idén is hozzájárul a külterületen élők sajátos gondjait enyhítő tanya­gondnoki hálózat erősítéséhez. A pályázati úton elnyerhető tá­mogatási keret felosztásáról e napokban döntenek a Szociális és Családügyi Minisztériumban. A kérelmeket a Falufejlesztési Társaság, továbbá az egyik legki­terjedtebb tanyavilág civil érdek- képviseleti szervezete, a Du- na-Tisza Közi Egyesület s a mi­nisztérium munkatársaiból álló szakmai csapat értékeli. Szanyi Éva, a tárca főosztályvezető-he­lyettese lapunknak emlékeztető­ül elmondta: a külterületi lakott településeket ellátó tanyagond­noki szolgáltatás a falugondnoki hálózatfejlesztés programján be­lül két esztendővel ezelőtt kisér- leti jelleggel kezdődött el. Célja, hogy az aprófalvakhoz sokban hasonló településekre is megha­tározzák a szolgáltatás feltételeit és kidolgozzák annak működési rendszerét. Az 1990-ben indított falu- gondnoki program révén az or­szág 3131 településének egy- harmadát kitevő falvak közül 400-ban könnyebbedik a hátrá­nyos helyzetűek élete. Ez a szórványtelepülésekre vonatko­zó modellkísérlet a mintegy 8 ezer tanya közül 44-re terjed ki. A tanyagondnokok - miként az aprófalvak lakóit kiszolgáló kollégáik - elsősorban a szociá­lis ellátásban fejtik ki jótékony tevékenységüket. Egyebek mel­lett közreműködnek a rászoru­lók étkeztetésében, a gyereke­ket óvodába, iskolába, a betege­ket orvoshoz viszik. Házhoz juttatják a vetőmagot, a gyógy­szert. Ha kell, esküvőre, keresz­telőre, temetésre szállítják az embereket. Pályázati támogatást a szol­gáltatás ellátásához szükséges gépkocsivásárlásra az a tanya- gondnokság kaphat, amelyik kellő helybéli önkormányzati anyagi önerőt is képes felmutat­ni. Ilyenek azonban még csak néhányan vannak. A falugond­noki pályázatra az igények az idén tizenkétszeresen haladták meg a lehetőségeket, a tanya­gondnoki keretre beadott kérel­mekre pedig a meglévő összeg­nél ötször többet lehetett volna szétosztani. (cs. b. j.) Összevonják a közalapítványokat Befejeződött az a múlt év végén megkezdett vizsgálatsorozat, amely a közalapítványok gazdálkodását, illetve működését elemezte. En­nek eredményeként úgy tűnik, a jelenlegi 36 közalapítványnak mint­egy a harmada megszűnik - jelentette ki pénteken Várszegi Dóra, a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatok főosztályának vezetője. A jelenleg működő 36 közala­pítványból csupán kilencnél nem találtak semmi kifogásol­hatót - tudtuk meg Várszegi Dórától. Kérdésünkre hozzá­tette: bizonyos területeken, mint például a környezetvéde­lemben nem működik egyálta­lán közalapítvány, más terüle­teken viszont a kelleténél több is. Az ilyen átfedéseket szeret­nék a jövőben megszüntetni. A főosztályvezető leszögezte: nem kívánnak központi forrá­sokat elvonni a civil szférától, vagyis a kevesebb szervezet ugyanúgy megkapja 2000-ben a közel 12 milliárd forintot, mint az elmúlt években. Átcsoporto­sítás azonban nyilván lesz. Jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjénél van az az előterjesztés, amely a jövőbeni struktúrára két javaslatot is tesz. Az egyik szerint a Minisz­terelnöki Hivatal gyakorolná az alapítói jogokat és az ezzel kapcsolatos feladatokat a köz- alapítványoknál. A másik vál­tozat szerint ezt a szaktárcák­kal közösen végezné. Amin mindenképpen változ­tatni kívánnak, az az, hogy jelen­leg a kurátorok semmilyen fele­lősséggel nem tartoznak az ala­pítványt érintő döntéseikért. Ezen túlmenően az sem tartható állapot - véli Várszegi -, hogy ezek a szervezetek az államtól kapott pénzen kívül más forráso­kat nem tudtak, vagy nem akar­tak az elmúlt kilenc évben be­vonni gazdálkodásukba. Alapvető probléma, hogy az alapítványok pályázati kiírásai éppen azokhoz nem jutnak el, akiknek a jelentkezését vár­nák. E lehetőségek ismertetése a főosztályvezető szerint nem a kormány feladata, hanem a közalapítványoknak kellene el­juttatniuk a programokat a po­tenciális pályázókhoz. (szalóky) Napló A Napló Magyarország legnézettebb hírmagazinja. Mert ebben a műsorban az érintettek mondják el, hogy mi nekik a fontos. A vélemény ugyanis hatalom A néző hatalma. És nálunk a néző számít. Mérlegen a valóság Magyarország vezető televíziója VASARNAP 19.00 Hadüzenet? Orbán Viktor kor­mányfő bejelentése, miszerint ebben a kormányzati periódus­ban már nem lesz lényeges adó­változás, azt bizonyítja, hogy látványosan foszlottak semmivé a kisebb és igazságosabb adók­ról szóló fideszes ígéretek - ol­vasható Magyar Bálintnak, az SZDSZ elnökének pénteki nyi­latkozatában. A politikus úgy fogalmaz, hogy a személyi jöve­delemadóból helyben maradó rész 5 százalékra csökkentésé­vel a kormány nemcsak a polgá­roknak üzen hadat, de megta­gadja az önkormányzatiságot is. Titkos Járai-csomag? Jövőre a társadalomnak el kell szenved­nie egy titkos Járai-csomagot, amit a kormány ugyan nem vall be, de végrehajt - nyilatkozta Burány Sándor, az MSZP frak­cióvezető-helyettese. A kor­mány előrejelzéseivel szemben ma már nyilvánvaló, hogy jövő­re nem 6, hanem legalább 8 szá­zalék lesz az infláció, a gazdasá­gi növekedés mértékét is túlbe­csüli a kabinet. A kormány ter­vei szerint a bérkiáramlás a 6 százalékos inflációnak felelne meg, márpedig, ha az szja-ban nem a valóságos inflációt veszik figyelembe, akkor mindenkinek nőnek az adóterhei. Megállapodás. Számos ko­moly eredményt nem lett volna képes elérni a kormány, ha a koalícióban nem vesz részt kel­lő súllyal, intellektussal és poli­tikai erővel a Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetség - mondta Orbán Viktor kor­mányfő, mielőtt ünnepélyes ke­retek között aláírta a Fidesz és az MKDSZ együttműködési megállapodását. Surján László, az MKDSZ elnöke azt hangsú­lyozta, hogy a szövetség és a Fi­desz között a választások ide­jén kialakult kapcsolat nem ér­dekházasság volt. Illés a Szigetközről. A Fidesz elnökségének alapvető elvárása, hogy a Szigetköz természetes vízigényét az eredeti Duna-sza- kaszra vezetett nagyobb víz- mennyiséggel biztosítsák - kö­zölte Illés Zoltán, a párt alelnö- ke, az Országgyűlés Környezet­védelmi Bizottságának elnöke. Ezért nem hagyják jóvá a Dunai Kormánybiztosi Iroda megbízá­sából készült tanulmányban szereplő elképzelést, amely a vízhozam alig 20 százalékát ve­zetné végig a Szigetközben. Új zöldkártya. Egy új jogsza­bály értelmében a jövő év janu­árjától szigorítják a gépkocsik műszaki állapotát igazoló zöld­kártyák kiadását. A kötelező vizsgálat eddig átlagosan 2500 forintba került az autótulajdono­soknak, jövőre a költségek típus­tól függően 3000 forinttól akár 15 ezerig is terjedhetnek. Az új zöldkártya az autók rendszámá­ra matricaként kerül majd fel. Jubilál a zarándokhely Az idén ünnepli felszentelésének 100. évfordulóját a máriaremetei kegytemp- Jom, amely Magyarország első számú búcsújáró helye. Ez alkalomból ünnep­ségsorozatot rendeznek. Szeptember 30-ától október 2-áig háromnapos tridum lesz, Szabó Géza, a Szent István- bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre ve­zetésével. Október 3-án záró főpapi szentmisét rendeznek, amelyet Karl- Josef Räuber pápai nuncius celebrál, és jelen lesz Georg Holzer einsidelni apát is. A kegyhely a múlt században kapta meg a híres Mária-einsidelni képet, amelyet a pesthidegkúti templomból szállítottak át. Az évforduló egyik különlegessége az a CD-n, illetve kazet­tán megjelent, har­minc ősi búcsús ének, amelyeket Gordos Dénes, a kegy­templom főkántora gyűjtött össze a törté­nelmi Magyarország területének egészé­ről. E dalok egyike sem szerepel a hiva­talos egyházi énekek könyvében. FOTÓK: FEB/DIÓSÍ IMRE Az esélyegyenlőség jegyében Jeltolmácsok előnyben A fogyatékos személyek jogai­ról és esélyegyenlőségük bizto­sításáról szóló tavaly született törvény egyebek mellett ki­mondja: a közérdekű informá­ciókhoz való hozzájutás lehető­ségét a hátrányos helyzetben élők számára ugyancsak meg kell teremteni. Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium fő­osztályvezetője lapunk érdek­lődésére elmondta: az informá­cióhoz jutás esélyegyenlőségé­nek megteremtése jegyében jelnyelvi tolmácsképzést indí­tanak. Köztisztviselőket, köz- alkalmazottakat és azoknak a szervezeteknek a munkatársa­it, elsősorban ügyintézőit vár­ják, amelyek ügyfélszolgálati irodát tartanak fenn. A tanfo­lyamot szervező tárca társa­dalmi kapcsolatokkal foglal­kozó csapatának reményei szerint az elsajátított új isme­retek révén a siketek és nagyot­hallók számára mindenütt szá­mottevően megkönnyíthető majd ügyes-bajos dolgaiknak intézése. Várhatóan még ebben a hó­napban megkezdődik az okta­tás. Forgóné tájékoztatása sze­rint a képzésben részt vevők alapfokú jeltolmácsi oklevelet szerezhetnek. A továbbiakban lehetőségük nyílik középfokú képesítés megszerzésére is. Az alapfokú jelnyelvi tolmácsképzés decemberig tart és költségét a szociális és családügyi tárca teljes egészé­ben állja. (cs)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom