Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. szeptember 1., szerda Építőiparis diákok segítették az Árpád-kori templom feltárását Múltjára Költött ©ebercsény Alig több mint kétszázan lakják Debercsényt, így külö­nösen nagyra értékelhető az a törekvésük, hogy a falu határában lévő, száz esztendeje is már csak romjaiban látszó, s mára teljesen eltűnt templomukat felkutattas- sák. A közelmúltban régészeti tábort szerveztek, az itt dolgozó diákokat a magyarnándoriak is segítették. Nemzeti helyett kerettanterv Nyugalom? Stabilitás? - Gondolatok a tanév kezdetén- Illés Mária polgármester a tavaszon keresett meg azzal, hogy egy kis pénzt a falu költségvetéséből kiszorítaná­nak a Pusztatemplom-dűlő kutatására- eleveníti fel az események kezdetét Majcher Tamás, a szécsényi múzeum régésze. Beszédes nyom- Mi látszódott akkor a falu határában lévő templomból?- Az égvilágon semmi. Még csak történelminek mi­nősíthető dokumentumok sem voltak erre vonatko­zóan. Találtunk viszont múlt századi keltezésű dokumen­tumokat, amelyekben a templom romját említik, s maga a dűlőnév is beszédes nyomnak bizonyult. Emellett megtudtuk azt is, hogy Debercsényben egy is­tálló falába beépítve őrizték a régi templom szentségtar­tóját, amely a hetvenes években funkciójába vissza­helyezve került a szentéi templomba.- Az induláshoz összeadott ötvenezer forint elég csekély összeg egy templom feltárá­sára.- A debercsényi önkor­mányzat pénze a Nemzeti kulturális örökség ’99 pá­lyázatán tízszázalékos ön­részt jelentett, vagyis ehhez még további 500 ezer forin­tot nyertünk. Ebből már le­het ásatást kezdeni, leg­alábbis itt, Nógrád megyé­ben.-Mi került elő a feltárás során?-Az esős időjárás miatt szűkítenünk kellett az ásatási tervünket. Szerettem volna, ha a templom szerkezetén túl feltárhatjuk az azzal szom­szédos temetőt is. A temp­lomról az már bizonyosan elmondható, hogy Árpád- kori, feltehetően a XII. szá­zadban épült, ám erre vonat­kozóan csak a síroknál vég­zett ásatást követően lehet pontosabb információkkal szolgálni. Fémleletek-Milyen állapotban vannak a templom falai?- Á falak gyakorlatilag teljesen eltűntek. Szerkeze­tük azonban jól körülraj­zolható, akárcsak a félkör­íves záródású szentélyé. A leletek szerint az idők során leéghetett, sajnos azonban már a padlószintjét is fel­szántották.-Milyen leletek kerültek elő?- A kövek helyére vissza- töltött falakban fémlelete­ket találtunk, szögeket, csengettyűtöredéket, ame­lyeket restaurálásukat köve­tően fogunk majd bemu­tatni. A bontási törmelék­ben sok freskótöredék is előkerült, ezek azonban nem biztos, hogy teljes képpé rakhatóak össze.- Mint régésztábort, mennyire tartja sikeresnek a nyári munkát?- A Stromfeld Aurél Gép­ipari és Építőipari Szakkö­zépiskola Kós Károly Diák­köre Pintér Kovács Katalin tanárnő vezetésével ez alka­lommal is kiváló munkát végzett. Közülük kilenc diák dolgozott a régészeti tábo­runkban, amelynek bázisa a magyamándori iskolában volt. Szakmai programjaink közé bevettünk egy cserhát- surányi túrát is. Itt a gótikus műemlék templomot néztük meg, illetve új tulajdonosá­nak köszönhetően a Jánossy- kastélyban tehettünk egy sé­tát. Csak gyepmuvelés-Mi lesz a sorsa a Puszta- templom-dűlőnek?- A domb állami tulajdon, a Kincstári Vagyoni Igazga­tóság mint vagyonkezelő fe­lelős érte. A terület jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A már megtalált anyagok alapján a kulturális örökség igazgatósága felte­hetően kimondja majd a ré­gészeti védettségét, a műem­lékké nyilvánításban is ők döntenek. Az, hogy miként lehet ebből idegenforgalmi vagy egyéb látványosságot teremteni az még kérdés, mindenesetre valószínűleg csak a gyepművelést fogják itt engedélyezni, a mélyszán­tás ugyanis már eddig is sok leletet tehetett tönkre. Tarnóczi László „Amikor szeptember elsején megszólal a csengő, sok száz­ezer magyar kisdiák visszama­sírozik a századelő herbartiá- nus iskolájába” - írta több mint egy évtizede egy jeles pszi­chológus. A megállapítást ak­kor nem nagyon vitatták. Félő, hogy ma sem lehetünk sokkal optimistábbak, hiszen az isko­lák jelentős hányada ma sem tekinthető a nyugalom szigeté­nek. Az elmúlt években a pedagó­giai program, s a helyi tanterv el­készítése és bevezetése jelentett komoly terhet az oktatási intéz­mények számára. Ma azonban a nemzeti alaptantervről az úgyne­vezett kerettantervre tevődik át a hangsúly. Ha igaz, decemberre el is készül a mű, s akkor a pedagó­gusok nekiláthatnak az iskolák legjobb erői által kínkeservesen kiizzadt helyi tantervek lebontá­sához. Az aktuális oktatáspoliti­kai direktívák „stabilitásról” és „minőségbiztosításról” beszél­nek. Bizony jó lenne egy kis nyugalom, stabilitás a közoktatás szereplői: a gyerekek, a szülők és nem utolsósorban a tanárok, taní­tók számára. A stabilitás elérése persze nem könnyű feladat. Hát­ráltatja -többek között- a ko­rábbi szerkezet megbomlása. Ma az iskolaszerkezet egész kavalkádjával találkozhatunk. A mostani kormányzat - sokak örömére - a 8+4-es felépítést pre­ferálja, miközben széles körben buijánzik már a 4+8-as, a 6+6-os modell is. S ezek visszaszorítása nem valószínű, hogy belátható időn belül lehetséges. Több he­lyen nem is indokolt. Újra napirendre került a tar­talmi szabályozás kényes prob­lémaköre is. A nat az egyes in­tézményekre bízta, hogy az egységesen kötelező tananyag mellett milyen új elemeket, mely tantárgyakba szerkesztve építenek be a helyi tanterve­ikbe. Az iskolák többsége - igazodva a helyi hagyomá­nyokhoz - remekül oldotta meg nem könnyű és szokatlan fel­adatát. Most azonban sok min­dent kezdhetnek elölről... Lehet, hogy nálunk ezentúl a mégoly kicsi önállóság sem to­lerálható, ugyanis a központi szabályozástól eltérő alternatív iskolák működését újból köz­ponti és egyedi enge3élyezés- hez kívánják kötni. De kérdés, hogy az itt-ott a kiszabadult szellemet hogyan lehet vissza­gyömöszölni a palackba? Az oktatási kormányzat megfogalmazza: „Alapvető cél­nak tekintjük, hogy mindenki számára biztosítsuk a felemelke­dés esélyét megteremtő minőségi közoktatást, lakóhelyének telepü­lésviszonyaitól, szülei foglalkozá­sútól, anyagi helyzetétől függet­lenül'’. Elismerően szép tervek. Ennek megfelelően nézzük: melyek ma a szülők által preferált -s társadalmilag is elismert és támogatott - iskolai „esélyterem­tőnek” vélt értékek? A vezető he­lyen az idegen nyelvek állnak. A legtöbben angolt szeretnének ta­nulni, kevesebben a németet, még kevesebben a franciát, az oroszt, a spanyolt. Az informatikának is kitüntetett szerep jut az értékek rangsorában, ami érthető is. Ér­dekes, hogy egyre jobb pozíció­ban szeretnék látni a szülők a sportot. Szinte valamennyi na­gyobb településen működtetnek speciális sportos osztályokat. Ügyanakkor nem egy helyen a sport iskolai visszaszorításával is lehet találkozni, s ez esetenként már kiváltja a szülők tiltakozását is. A zene, a tánc, a képzőművé­szet, a drámapedagógia, a háztar­tástan iskolai kiemelt kezelését is nagyra értékelik a szülők me­gyénkben is. A szakemberek úgy látják, hogy az oktatás akkor tudna a magyarországi jövőkép­pel szinkronba kerülni, ha olyan képességeket fejlesztene jobban, amelyek a szolgáltatásban szük­ségesek: a kommunikációs ké­pességek, a kapcsolatteremtés, az emberismeret, az általános üzleti, kereskedelmi ismeretek fonto­sabbak lesznek, mint korábban. Ez jelentős változást jelent az ez­redforduló iskolájának értékrend­jében. Közismert vélemények szerint kisebbfajta csoda, hogy iskoláink (nemcsak EU-mércével mérve) sanyarú anyagi feltételek köze­pette igyekeznek és képesek ma­ximálisan gondját viselni a rájuk bízott fiataloknak. Igaz, ezt egyre nehezebben végzik, s hovatovább halaszthatatlan a GDP mostani­nál nagyobb szeletét - az EU ja­vaslatainak megfelelőn - az okta­tásra, a pedagógiai bérekre fordí­tani. így elvárható lenne a peda­gógusoktól, hogy a korábbinál jobban koncentráljanak feladata­ikra. Bizonyára igaza van annak a tanárnak, aki egy tantestületi vita során megjegyezte: „Talán ne­künk is jobban kellene igazod­nunk módszereinkben a gyere­kekhez, a körülményekhez...” Az is vitathatatlan, hogy az okta­tás fejlettsége és fejlesztése nem választható el teljesen a gazdaság alakulásától. Nem mellékes azonban, hogy az illetékesek mennyire bátorkodnak befektetni az oktatásba, a jövőnkbe. Indul a tanév, de - úgy tűnik - a nyugalomra, a stabilitásra még várni kell. Czene Gyula országos közoktatási szakértő Háromnegyed óráig rimánkodtak a kisgyereknek - Nógrádi mentős Törökországban / Életmentő alagút a romokban A hároméves kislány nagyon félt. Megijedhetett a kutya ugatá­sától, s a zajoktól, amelyek egyre közeledtek hozzá, érte. Akkor már a hetvennyolcadig órát töltötte a romok alatt, egy autó csomagtartójának a tetejére szorulva, kis, szűk ketrecében, ahová a törökországi földindulás romjai zárták be. Mellette egy nő (talán az anyja) földi maradványai, s mindenütt a sötét­ség, de a piros overallos férfi kitartóan küzdötte magát előre, hozzá, aztán kezdődött a rimánkodás ... A kutya jellegzetes jelzésétől számítva mintegy három és fél órás keresés, romok közötti „át­törés” után Manga Mihály sal­gótarjáni különleges mentős, a Központi Különleges Mentő- szolgálat szakembere szabaddá tehetett egy kis rést, amin át megpillantotta az ijedt, sírdo- gáló kisembert, akinek...- ...Nagyon nem akaródzott kimerészkedni a rögtönzött alagútba. Aztán nagy nehezen kikönyörögtük az apróságot: hátrakiabáltunk a tolmácsnak, az pedig vissza a gyereknek. Közben a közelben összeverő­dött, a mentést figyelő százakat arra kérték, maradjanak csend­ben, hogy érteni, hallani lehes­sen a szavakat - idézi fel a tör­téntek részleteit Manga Mihály. Odakint mindenki elnémult, lélegzet-visszafojtva várták, mi fog történni, mikor bukkan elő a törmelék alól a kis életfa na­gyobbik karjában...- Háromnegyed óráig tartott, míg rábeszéltük a gyereket, hogy ki kell másznia a résen, el kell kúsznia hozzánk. Végül előmerészkedett. Nyolcvanegy órát töltött a romok alatt. Manga Mihály és a többiek (a miskolci, speciális felké­szültséggel rendelkező mentő­sök) a nemzetközi katasztrófa­elhárító csapat tagjaként a ren­gést követő tizenöt órán belül érkeztek meg Isztambulba. Rögtön nekiláttak a mentésnek, hajnalig kutattak túlélők után. Együtt dolgoztak a tűzoltókkal, eszközeik, felszerelésük szállí­tásához a rendőrség adott autót, mikrobuszt. A katasztrófaelhárításban részt vevők és az életben mara­dottak bizalommal fogadták a magyarokat, bíztak a szakér­telmükben, jártasságukban és a lehetőség szerinti gyorsaságuk­ban. Tízezernél is többen lelték halálukat az iszonyat másod­perceiben, nagy valószínűség­gel menekülés közben. Az éjjel háromkor kezdődött, s negy­venöt másodpercig tartott ren­gések sátrán csak nagyon keve­sen maradtak otthonukban, ne­tán az ágyukban. A hároméves kislánnyal menekülő nő már az utcára ért, amikor „utolérték” őket a ledőlő épület részei.- Két felnőtt férfit - talán a lakásukban - találtunk, ők is életben maradtak, de egyiküket sem láttuk, mert újabb helyre kellett mennünk - avat be a ret­tenetes „kaland” további részle­teibe a salgótarjáni különleges mentős, aki személyes tapaszta­latai alapján megjegyezte, hogy a török kormánynak a túlélők utáni kutatás befejezésére szóló intézkedése véleményük szerint egyáltalán nem volt elhamar­kodott.-Az adott, rendkívüli kö­rülmények között, ide értve a hőséget - a romok között hat- van-hetven fok is lehetett a hőmérséklet - az eltelt egy hét után nagyon csekély volt már az esély további túlélők kimen­tésére. Ugyanakkor óriási volt, s egyre nőtt a fertőzésveszély. Az egyik városrész és kisebb települések már akkor karantén alá kerültek, amikor kint vol­tunk - érzékelteti a katasztrófa utáni állapotokat Manga Mi­hály. Ok sem merték elfogyasztani az enni-, innivalót a hálás és ki­tartóan bizakodó török polgá­roktól. Isztambulban egy isko­lában, a padlón volt a fekhe­lyük, Izmitben a városi tűzoltó­ság ajánlott fel pihenésre al­kalmas helyiséget számukra, de kint, az udvaron aludtak. Mint sokezer hajléktalanná vált, vagy az újabb rengéstől csend­ben rettegő ember Törökor­szágban. (mj) Rétságon 9,7 százalékos a munkanélküliség - Túljutottak a hullámvölgyön Jótékony hatásúak az új üzemek A nyugat-nógrádi kisváros képviselő-testülete augusztusi ülésén áttekintette a település munkanélküliségi helyzetét és a munkába állás lehetőségét. A munkaügyi központ helyi kirendeltségének adataiból egyér­telműen kitűnik, hogy a város a foglalkoztatást tekintve túljutott azon a hullámvölgyön, amelyet a rendszer változását követően sorra megszűnő ipari üzemek okoztak. Bár az utóbbi évek ipar- telepítésének hatására csaknem ezer új munkahely teremtődött Rétságon, a munkanélküliség nem szűnt meg a településen. Az új üzemek jótékony hátása a vonzáskörzetben is érvényesült, ami 12%-os, a megyei 15,9%-os átlaggal szemben. A regisztrált munkanélküliek száma 244 fő, ám ebből a számból 49 fő eseté­ben keresőtevékenység miatt szünetel a regisztráció, így a tényleges munkanélküliek száma 195 fő. Ha az iskolai végzettség szerinti megoszlást vizsgáljuk, kiderül, hogy mintegy 8% nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, de a szakmunká­sok aránya is meghaladja a 36%- ot. Az életkor szerint kategóriák között a legnagyobb arányt a 26-35 éves korcsoport képviseli. A munkanélküliséggel együtt járó jövedelemcsökkenés egye­nes következménye az önkor­mányzat szociálpolitikai kiadá­sának növekedése. Átlagosan 224 gyermek részére adnak rendsze­res gyermekvédelmi, illetve 59 fő részére nyújtanak jövedelem- pótló támogatást. Végh A Hírlap postájából A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Önkényesen behatoltak a pincémbe Kinek van erre joga? Úgy érzem, hogy mind állam­polgári, mind tulajdonosi jo­gom nagy mértékben sérült! Talán semmiségnek tűnő a dolog, de számomra nem az! Ezért szeretném, ha az új­ságon keresztül választ kaphatnék kérdésemre. Bármely lakóház-felújítás kapcsán, a szerelési munkák so­rán, van-e joga a lakásszövet­kezet vezetőinek (elnök, fel­ügyelő bizottsági elnök) arra, hogy a magántulajdonú, a laká­somhoz tartozó pincém lakatát lefűrészeljék a tudtom nélkül, s oda bemenjenek? Természetesen készen álltam arra, hogy a felújítással kapcso­latosan beengedjem a szerelő­ket, s kértem, hogy más fontos elfoglaltságom miatt a pince­kulcsot, -némi késéssel- át­adom, illetve a pincét kinyitom! Ezt nem várták meg, s úgy ér­zem, személyes tulajdonom sé­rült azáltal, hogy önkényesen levágták a lakatot az ajtómról a munkások és oda bementek. Nem volt rá joguk, s felháborí­tónak, jogellenesnek tartom ezt a tevékenységet. Nem volt élet­veszély, sem más fontos dolog, amely indokolta volna, hogy engedélyem nélkül, a magántu­lajdonomat megsértsék! így a lakásomról is levághatják a zá­rat. Felháborítónak tartom ezt az eljárást, ezért kérem az újság nyilvánosságán keresztül vála­szoljanak erre a számomra jog­talan eljárásra. Remélve, hogy másokkal nem történik ilyen eljárás! Úgy érzem, a magántulajdon ma­napság védelmet élvez, hát én is szeretnék élni ezzel az állam­polgárijogommal! Várom vála­szukat. Özv. Kovács Lászlóné Salgótaiján Fáy A. krt. 88. sz. Önzetlen, gyors segítség Az elmúlt hetek rendkívüli időjá­rása községünkben is igen nagy károkat okozott, amelyek elhárí­tása során nagy örömmel vettük a Vöröskereszt balassagyarmati szervezetének, személy szerint Böhm Sándor területi vezetőnek a segítségét. Készpénzzel támo­gatták a nagy kárt szenvedett csa­ládokat. Az önzetlen segítség azonnal jött, nem kellett rá várni. Ezért is köszönjük. Balga József polgármester Dejtár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom