Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-19-20 / 193. szám

1999. augusztus 19., csütörtök Ünnepi Magazin 5. oldal Szent István-nap városon és falun A Szent István-napi budapesti ünnepségek augusztus 20-án az állami zászló felvonásával kez­dődnek kilenc órakor a Parla­mentnél, majd a Kossuth téren a történelmi zászlók és a szent ko­rona előtt az idén diplomázott katonatisztek eskütételével foly­tatódnak. A budai várban, Szent István szobránál 11 órakor Göncz Árpád köztársasági el­nök mond köszöntőt, a Parla­ment kupolaterében magas rangú állami kitüntetéseket ad-' nak át A kormányfő, Orbán Viktor a Nemzeti Galériában 20.30 órakor köszönti a kitünte­tetteket előtte azonban a Bazili­kában 17 órakor lesz ünnepi szentmise, s innen indul egy órával később a Szent Jobb- körmenet. Nógrád megye minden váro­sában és legtöbb településén is tartanak ünnepségeket. Balassagyarmaton 9 órakor a római katolikus templomban lesz mise. Az ünnepi megemlé­kezést és műsort a megyeháza udvarán tartják. Az egyházi kép­viselők és Juhász Péter polgár- mester beszédét követően meg­szegik az új kenyeret. 10.30 órakor Vikidál Gyula musical és rockopera-részleteket ad elő. 11 órától folklórműsort láthat a kö­zönség mások mellett a rimóci hagyományőrző csoport közre­működésével. Szécsényben tíz órakor ünnepi szentmisével kezdődnek a prog­ramok, ezt követően tartanak megemlékezést a Szent István-em- lékműnél, ahol Tó'zsér Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének al- elnöke mond köszöntőt, s meg­szegi az új kenyeret, majd a Har­mat Színpad lép fel. Bátonyterenyén idén is két helyszínen ünnepelnek: Nagybá- tonyban térzenét hallhatnak 9.45- től, majd a művelődési központ udvarán Juhász Gábor ország- gyűlési képviselő mond köszöntőt. A kenyérszegés előtt dr. Balázs Ottó polgármester átadja a város díszpolgári címét is. A bányászvá­rosban ünneplők színpadon láthat­ják majd fúvószenekarukat, nép­táncegyütteseket és a még ma sem elfeledett Harangozó Terézt, va­lamint a humoristát, Petrik Ba­lázst is. délután ingyenes filmvetí­tésen, utcabálon és diszkóban szó­rakozhatnak a bátonyiak. Kiste- renyén ifj. Szabó István köztéri szobrának avatásával kezdődik az ünnep a mozgalmi ház előtti téren 15 órakor, majd az Árpád út 20. szám alatt folytatódik, ahol meg­nyitják a palóc tájházat. Kistere- nyén lazítani augusztus 21-én le­het majd, mikor is a Csente ABC előtti parkolóban reggel kilenctől az utcai kosárlabdázók játéka ígér kikapcsolódást. Pásztó városa szabadtéri szentmisével, majd az új kenyér megszentelésével és megszegé­sével emlékezik országalapító királyunkra 10 órakor, Sisák Imre polgármester Vikidál Gyula és Détár Enikő rockoperai bemu­tatója előtt mond köszöntőt há­romnegyed ötkor. A késő esti tű­zijátékig színpadon lesz a Roz­maring népdalkor, Délhúsa Gjon, a Muzsla néptáncegyüttes, s mindezek után még rock and roll partyra is váiják az ünneplőket. Salgótarjában, a Tóstrandra érdemes kilátogatni augusztus 20-án, ahol is a reggeli óráktól már a lábtenisz,- tenisz- és ke­rékpárversenyek, sárkányre­pülő-bemutató mellett gyer­mek- és családi programok so­kasága váija az érdeklődőket. A gyermekeknek szóló játszóházi foglalatosságok, kerékpáros ügyességi vetélkedők, tűzoltó- és rendőri bemutatókon túl még Papp Rita és Bodnár Attila is boldogítja majd a nagyközönsé­get. Ünnepi beszédet itt Puszta Béla polgármester mond 18 óra­kor, előtte fellép a Nógrád tánc­együttes, valamint a Pódium stú­dió. Az esti programban Varga Miklós, Kováts Kriszta, Komár László, valamint Kovács Kati műsorára lehet számítani, tűzijá­ték fél tízkor lesz, amit bál követ. A taijáni programok ugyanitt szombaton és vasárnap is tartanak. A Nógrád Volán sűrített menet­renddel és kiegészítő járatokkal segíti a közlekedést. Rétságon a nagyparkoló lesz a rendezvények helyszíne, ahol is délután öttől a helyi egyházzenei kórus fellépését követően kezdő­dik az ökumenikus istentisztelet. A szórakoztató programok so­rában íjászbemutató és számos koncert szerepel, este nyolctól Ba­jor Imre szórakoztatja majd a nagyérdeműt. Az éjfélig tartó ut­cabált tűzijátékkal szakítják meg este tízkor. Kazár idén is búcsúval ünne­pel, háromnapos rendezvénysoro­zatuk nyitónapján, pénteken dél­előtt tízkor nyílik Balogh Erzsé­bet festőművész kiállítása, a szent­misét itt fél 11-kor kezdik, a nép­tánccsoportok felvonulása délután két órakor várható, a színpadi fel­lépéseik fél négykor kezdődnek, este táncházba, majd szombaton délután futballmérkőzésre, vasár­nap pedig díjugrató lovasver­senyre, Délhúsa Gjon-koncertre és divatbemutatóra várják a helyieket és természetesen az ide látogató­kat is. Csesztvén falunapot rendez­nek augusztus 20-án, mikor is a zenés ébresztő, már reggel hétkor fölveri a falu csendjét. A nap során megnyitják Lakatos László kiállí­tását, kézimunka-kiállítást avat­nak, s a kenyérszentelés előtt átad­ják a Csesztve községért emlék­érmet, valamint a település jelké­peit ökumenikus istentisztelet ke­retében szentelik fel. E mellett vi­gasság is lesz bőven, nótával, sor­versennyel. Mátraverebély különlegessé­gekkel készül: Arany- és gyémánt­lakodalmasokat köszöntenek a kastélykerti színpadon, ahol fellép Antal Imre és Nyertes Zsuzsa is, továbbá unikális értékű, hogy a Szent István-napi szónokként a fa­luba Thürmer Gyulát, a Mun­káspárt elnökét várják. Karancslapujtőre több ma­gyar, ám az országhatárokon kí­vüli együttes is készül, a progra­mok itt délután három és éjfél kö­zött lesznek, folyamatosan. Ün­nepi köszöntőt a körzet ország- gyűlési képviselője, dr. Surján László mond 17 órakor. Karancsaljána polgármesteri hivatal melletti parkba váljak az ünneplőket, ahol is a gyermekek­nek szóló koncert és játékos vetél­kedőket követően szentmisét tar­tanak, és megszegik az új kenye­ret. A település ötvenéves óvodá­ját is ez alkalommal köszöntik, a „Berényi csárda” címmel pedig a karancsberényi népdalkor délután kettőtől mutatja be műsorát. A szabadtéri bál este öttől éjfélig tart majd. Magyarnándorban idén is a hagyományos földművesün­nepre, a „bearatásra” invitálnak, az általános iskola udvarán Fe- nes Attila, az FVM Nógrád Me­gyei Hivatalának helyettes veze­tője mond majd köszöntőt, a folk­lórműsorban pedig fellépnek a he­lyi hagyományőrzők, a hollókői asszonykórus, a szügyi népdalkor, a Muzsla néptáncegyüttes is. Dél­után hattól pesti előadók adnak műsort, amelyet szabadtéri bál és tűzijáték zár. Hollókőn augusztus 20-án a várról, és a váijátékokról szól majd szinte minden. Táncos bábjá­tékkal fogadják a világörökségbe érkezőket 10.15-kor, majd közép­kori ruhákban rendeznek jelmezes felvonulást. A vámál Anjou-kori gyalogos és lovas haditornát ren­deznek, a focipályán íjász- és sólymászbemutatóra érdemes menni a déli órákban. A várkapi­tányi lakoma este hétkor lesz, a tű­zijátékot tíz órára időzítették. A Hollókőért Közalapítvány belépő­díjasra szervezte a szombaton is folytatódó programot, 14 év alatt viszont mindez ingyen is látható volt. Dejtáron augusztus 20-án is­mét megrendezik az immár ha­gyományos kispályás labdarúgó­bajnokságot. A díszes serlegért várhatóan nyolc csapat küzd majd, többek között Érsekvadkertről, de még Szlovákiából is várnak ven­déggárdákat. A zöld pályán folyta­tott küzdelmeket fehér asztal mel­lett értékelik majd ki finom ebéd kíséretében. A kenyérszegéssel egybekötött ünnepi megemlékezésre Dorog- házán este hat órakor kerül sor a kultúrházban. Ünnepi beszédet Bakos Józsefné önkormányzati képviselő mond. A községben az augusztus 20-i ünnepet követően már a szeptember 4-ire készülőd­nek, amikor bányásznapi megem­lékezést tartanak a székvölgyi bá­nya megnyitásának 50., illetve be­zárásának 10. évfordulója alkal­mából. Nógrádon 11 órakor szabad­téri szentmisével veszi kezdetét az augusztus 20-i ünnepség. A szentmisét Varga András, kato­likus esperes plébános celebrálja a Szent Flórián-parkban. A szabad­téri ünnepségen a vendég Kösd község énekkara vesz részt, majd az ökumenikus kenyérszentelésen Varga Sándor mellett Szókéné Bakai Beatrix evangélikus tiszte- letes asszony működik közre. Az ünneplők ezután a nógrádi vár parkolójában gyűlnek egybe kö­zös ebédre. 16 órakor a nógrádi öregfiúk viaskodnak egymás ellen két csapatot alkotva. Patak községben negyed ki­lenckor ünnepi szentmisével kez­dődik a program, majd a további eseményekre a futballpályán kerül sor. A 11 órakor kezdődő játékos vetélkedőkre elsősorban iskolás­korú gyermekeket várnak. 14 óra­kor a dejtári határőrség fegyveres bemutatóval szórakoztatja a kö­zönséget, a rendőrség pedig tech­nikai és kutyásbemutatót tart há­rom órától. Ezt követően a határ­őrség, a község válogatottja és a pataki öregfiúk vívnak körmérkő­zést az elsőségért. Terényben augusztus 20-án, 17 órakor különleges méretű haranglábat avatnak. Elmarad a horgászverseny és a lapfórum Új dátum: szeptember 18-a Palotáson - ahol a minapi felhőszakadás - nehéz helyzetet idé­zett elő-, augusztus 20-án, pénteken 15 órakor tartják az ün­nepséget a művelődési házban. Köszöntőt mond Szabó Mihály polgármester. Ezt folklórműsor követi helyi csoportok fellépé­sével, s képzőművészeti kiállítás is nyílik. Az aznap reggelre tervezett horgászverseny elmarad, mert a tér­ségre zúduló csapadék elérte a kritikus szintet, a tó átmenetileg al­kalmatlan horgászatra. Aki a részvételi díját befizette, a Tópart bü­fében visszaigényelheti, vagy beválthatja szeptember 18-ára. Ugyancsak ekkorra halasztódik a Nógrád Megyei Hírlap olvasói fóruma. A részletekre későbbi lapszámainkban visszatérünk. „Mi egyik kezünkkel kivetjük az adót, a másikkal viszont segélyt osztunk, mert olyanok az életfeltételek” A rendszerváltást követő első négy évben még jó pozícióban voltak az önkormányzatok. 1994—95-től már csökken a helyhatóságok önálló­sága, folyamatosan érezhetőek az arra irányuló törekvések, hogy a központi hatalom radikálisan avatkozzon be a települések életébe. Most már elértük azt a határt, amikor csak úgy lehet spórolni, ha minden intézkedésünk a minőség rovására megy - mondja Becze La­jos, a Magyar Faluszövetség elnöke, aki 1984-től áll Tar község élén, tavaly harmadszorra választották meg a község (független) polgár- mesterévé, és aki úgy véli, nem sok jót szül, ha a politika túlzottan be­leszól az önkormányzati testületek tevékenységébe, de azt sem helyesli, ha a politikai váltásoknál cserélődnek a szakapparátusok.- Az önkormányzatok számára elvileg adott lehetőség az ön- kormányzás, a rendszerváltás után ez volt az alapvető fordulat a települések szintjén. Mennyire je­lentkezik ez a gyakorlatban? Centralizációs törekvések-Az önkormányzatiság való­ban azt jelenti, hogy a települések önmagukat kormányozzák, csak a jogszabályoknak vannak aláren­delve. Nagyon bátor kijelentés lenne, hogy ténylegesen önkor­mányzás van, ez nem lenne telje­sen igaz. Vannak centralizációs tö­rekvések, amelyek azt a tendenciát próbálják erősíteni, hogy a köz­ponti hatalom radikálisabb módon avatkozzon be az önkormányzatok életébe. Ez többféle eszközzel megvalósítható. Nem a parlament, hanem a kormány részéről látok ilyen veszélyt. Van, amikor ezt úgy lehet megközelíteni, hogy még jó is a beavatkozás. A jövő évi költségvetési tervezet kapcsán például megfogalmazódik, hogy kötelezővé tennék az iparűzési adót. Például Taron sincs iparűzési adó, mert nincs kire kivetni. Van kommunális és építményadó, ezeknek van értelmük, a lakosság többsége még azonosul is a megje­lölt célokkal. A jelenlegi rendsze­rében még igazságtalan is az ipar­űzési adó. Óriási a szóródás a kö­zel 3200 település között. Ha megnézzük a 2000 lakos feletti te­lepülések adóerő-képességét (eb­ből 560 van az országban), Tar a 461. helyen áll, adóerő-képessége 3973 forint, míg a második helyen álló Bábolnáé közel 50 ezer forint. Tudni kell, hogy 12 500 forintig az állam kiegészíti az összeget, de ezt a szóródást már nem tudja kor­rigálni.- A tervezet szerint nem csak az lesz a változás, hogy kötelező megállapítani az iparűzési adót, de az is, hogy azt már az APEH szedi be.-Ekkor már megteheti az ál­lam - mint a személyi jövedelem- adónál -, hogy egyfajta kiegyenlí­tési mechanizmust vezet be a sze­gényebb települések érdekében.- Úgy gondolom, hogy ezzel a variációval még mindig nem le­szünk közel a kiegyenlítéshez, mert például mifelénk aligha költhetik az önkormányzatok fejlesztésekre a többletpénzt, lévén hogy műkö­dési gondjaik vannak. Ettől nem fognak fejlődni a települések. Technikai trükkök- Ez az intézkedés valahol sérti a települések autonómiáját, de ke­vesebben lesznek, akik rosszul járnak, mint amennyien azonosul­nak ezzel. De ha önkormányzati­ságról beszélünk, ez támadható, főként ha úgy valósul meg, hogy ezzel párhuzamosan csökkentik a központi normatívákat. Az ön- kormányzatok GDP-ből való ré­szesedése tendenciózusan csök­ken. 1998-ban 12,3 százalék volt, míg 1999-ben már csak 11,8 szá­zalék. Az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében évről évre csökkenteni akaiják az önkor­mányzatok központi normatív tá­mogatását, mert nyugaton sokkal nagyobb a helyi adók szerepe. Csak hát itt technikai trükköket is lehet alkalmazni. A személyi jö­vedelemadónak most a 40 száza­lékát kapjuk meg. Az szja helyben maradó része is fokozatosan-csök­ken (most már csak 15 százalé­kos), hogy nagyobb összeg jusson a kiegyenlítésre, a települések kö­zötti különbségek mérséklésére. Lehetne ezt úgy szabályozni, hogy a személyi jövedelemadó 100 szá­zalékban illesse meg az önkor­mányzatokat. A nyugati orszá­gokban szinte mindent megadóz­tatnak, amit lehet, de ott van kit adóztatni. Óriási a szakadék Mi egyik kezünkkel kivetjük az adót, a másikkal viszont segélyt osztunk, mert olyanok az életfelté­telek. Amíg nem kezdődik egy­fajta fellendülés, amíg relatív el­maradásunk van a fejlett nyugati országokhoz és az ország nyugati régiójához képest, addig nem lá­tok erre nagy esélyt. Átmeneti szabályozásra lenne szükség, egy évtizednyi haladékot kellene adni az országnak, hogy a felzárkózás, a kiegyenlítődés fokozatosan tör­ténjen meg. Megmondom őszin­tén, én nem látom a kormány ré- " széről az elszántságot, hogy diffe­renciáltan - a települések átlagos helyzetének figyelembevételével - törekedne kiegyenlítő mecha­nizmusra. Óriási már a szakadék a köz­ponti és az önkormányzati appará­tus bérviszonyait illetően is. Ä ter­vezet alapján 26 ezer forint ma­radna a köztisztviselői alapillet­mény, már harmadik éve. Ez olyan helyzetet teremt, hogy akinek van hová, az elmegy az önkormányza­toktól, még olyan területekre is, ahol most a leghangosabban köve­telik a béremelést. Mindenütt job­ban jár, mint nálunk. Geijesztik emellett a feszültséget a közal­kalmazottak és a köztisztviselők között. Nem magas a pedagógu­sok bére, de most már olyan hely­zet teremtődik, hogy egy intéz­ményvezető fizetése magasabb lesz, mint a jegyzőé.- Abból, hogy egyre inkább je­lentkeznek központosító törekvé­sek, egyre kevesebb az adó hely­ben maradó része, az következik, hogy az önkormányzatok tíz éve voltak a legjobb helyzetben?-Ha a személyi jövedelem- adóból való részesedést nézem, akkor igen. Összességében úgy ítélem meg, hogy a rendszerváltást követő első ciklusban voltak jó pozícióban az önkormányzatok, azóta elszegényedési folyamat in­dult meg. Arra hivatkoznak, hogy nem mentek csődbe az önkor­mányzatok annak ellenére, hogy ilyen jövendölések voltak. Nem mentek csődbe, mert még volt mit eladni - különösen a városoknak.- Meg bezárni. Elértük a határt...- Különböző technikákat al­kalmazhatnak az önkormányza­tok. Mi nem tudunk intézményt megszüntetni, de folyamatosan csökkentjük az óvodai csoportok számát, tanulócsoportokat vonunk össze, ami megint a tartalmi munka rovására megy. Most már elértük azt a határt, amikor csak úgy lehet spórolni, ha minden in­tézkedésünk a minőség rovására megy. Már a működés van veszé­lyeztetve.- Persze nem ugyanazok a gondok Taron mint Salgótar­jánban vagy Székesfehérváron, 'de vannak közös pontok. Eköz­ben hét önkormányzati szövet­ség működik, mint a Magyar Faluszövetség, a Megyei Jogú Városok vagy a Települési Ön- kormányzatok Szövetsége. Nem látszik olyan összefogás, hogy ezek közösen próbálnák meg képviselni a kormánnyal szem­ben az önkormányzatok érde­keit. Nem politikamentesek- A nyugati látogatásainkon is mindig megkérdezték tőlünk, hogy miért ilyen tagolt az érdek­szövetségi szféra. Persze relatív ez a tagoltság, és ezt az utat ők is vé­gigjárták. A svédeknél, finneknél már egy szövetség van, de ehhez ők is 30-40 év alatt jutottak el. Nyugat-Európában az az általános gyakorlat, hogy önkormányzati tí­pusonként szerveződnek az érdek- szövetségek. Svájcban és Ausztri­ában községi és városi szövetség működik. Azt is meg kell je­gyezni, hogy nálunk nem mind­egyik szövetség politikamentes. A Magyarországon működő hétből öt szervezet augusztus 23- án alapítja meg a Magyar Önkor­mányzatok Szövetségének Taná­csát (MÖSZT) a megyék, a me­gyei jogú városok, a kisvárosok és a falvak valamint a községek kép­viseleteinek részvételével (az ösz- szefogásból a Települési Önkor­mányzatok Szövetsége és a gödöl­lői székhelyű Magyar Önkor­mányzatok Szövetsége marad ki). A legfelsőbb fórum, a közgyűlés összetételében kifejezésre juttat­juk, hogy a szövetségek egyenlő­ségének kell érvényesülnie, mert nyilván vannak erősebbek és gyengébbek.-Azt mondta, hogy nem politi­kamentesek a szövetségek. De hát az önkormányzatok sem azok.-Nekem az a véleményem, hogy ha a politika túlzottan bele­szól az önkormányzati testületek tevékenységébe, az nem sok jót szül, tudniillik nincs konzervatív vagy liberális szennyvízcsatorna. Amikor megválasztanak egy testü­letet, ott már nem pártérdekeknek kellene érvényesülniük, márpedig minél nagyobb egy település, an­nál jellemzőbb, hogy politikai al­kuk köttetnek, ezek sokszor egé­szen a törvénysértés határáig is elmennek. Sok jegyzőnek ilyenkor megköszönik az eddigi munkáját, akiknek pedig ciklusokat kellene átdolgozniuk. De honnan vesszük a példát? A kormányváltásnak is be kellene fejeződnie ott, hogy le­cserélik a minisztert és a politikai államtitkárt. Nincs még egy ár­nyék szakapparátus sem itt, sem fent. A kormány ellenzéke Felvetődött már, hogy a jegyzőt lecserélni, kinevezni csak a köz- igazgatási hivatal egyetértésével lehet majd. A községekből nem azért mennek el a jegyzők, mert túlpolitizált a testület, hanem azért, mert alacsony a fizetés, ösz- szetett és nem hálás a feladat. A nyugati országokban azt tapasztal­juk, hogy teljesen pártsemleges az apparátus, és ugyanezt az érdek- szövetségekre is el lehet mondani. Egy önkormányzati szövetség­nek kicsit a mindenkori kormány ellenzékének kell lenni, függetle­nül az adott kormány összetételé­től, mert a mi érdekünk az, hogy a GDP-ből való részesedésünk mi­nél nagyobb legyen. Az önkor­mányzati érdekszövetségek akkor működnek hatékonyan, ha ezt meg tudják jeleníteni, ki tudják har­colni. Ez nem sikerült eddig. Meg­látjuk, hogy most mi lesz. Dudellai Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom