Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-12 / 160. szám

Csak a remény élteti a gazdákat? Hagyományos juliális Nógrád községben 23 település falugazdásza találkozott A rossz időjárás ellenére kellemesen múlatták az időt a a minap a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesületének tag­rium megyei hivatala szervezésében. 2. oldal jai a tarjáni Dolinkában. 3. oldal Csapnivaló ősz, jobb tavasz A Balassagyarmati SE-Nógrád Volán NB III-as labdarú­gócsapat elmúlt szezonbeli szerepléséről Csemi István edző mondott' Szakvéleményt. 8. oldal NOGRAD kf I MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 1999. JÚLIUS 12., HÉTFŐ X. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT Miért nem mindjárt a jobbat? Fizessen elő a Nógrád Megyei Hírlapra! Időutazás a gyermekkor felé - Ünnepélyes falunap neves vendégekkel Herencsényiek, ha találkoznak Géczy Imre díszpolgár megköszöni az elismerést fotó: gócs Éva Túl a repce aratásán Rimóc - Befejezték a repce aratását - erősítette meg a hírt Kiss István, a térség fa­lugazdásza, aki a szécsényi városházi irodájában ara­tási ügyeletet is tart. Érdeklődésünkre elmondta az agrárszakember azt is, hogy két napig tartott a 85 hektáros őszi káposztarepce aratása. A termény becője jó közepes terméssel hálálta meg a gondos munkát. A Rimóci Mezőgazdasági Termék­előállító, Feldolgozó Szolgál­tató Szövetkezetnél kihasznál­ták a kedvező időjárást és jól hangolódtak rá a nagy nyári munkákra, a kalászosok beta­karítására. A falugazdász arról is tett említést, hogy a varsányiak is megkezdik az olajos magvakát termő repce aratását. Számos nógrádi település a víz fogságában Katasztrófahelyzet több helyütt Rádiós-főzőverseny Diétás gulyás A Magyar Rádió szabadidő centrumában rendezett fő­zőversenyen - amelynek zsűrijében neves személyi­ség, Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter is helyet ka­pott - a Nógrád-Heves me­gyei rádiótudósító, Zengő Árpád is szerepelt. Az e ré­gióban jól ismert salgótar­jáni riporter az egészségre is vigyázott, amikor a magya­ros gulyás diétás változatá­val nevezett a vetélkedőre. Ütközések sorozatban Két, majdnem azonos módon bekövetkezett balesetnél jár­tak alig negyven órán belül a mentők és a rendőrök a 21-es főúton, Pásztó közelében. A szombati számunkban hí­rül adott karambolnál egy sze­mélyautó hátulról az előtte ka­nyarodó teherkocsiba hajtott, majd nekilökte egy másik sze­mélyautónak. A kórházban két súlyos és egy könnyű sérültet ápolnak. Szombaton éjjel negyed tíz körül a pásztói benzinkútnál ugyancsak az előtte lévő jár­műnek ütközött egy személy­autó - innen egy könnyű sérül­tet szállítottak el. Szalmatercsen vasárnap 13 óra körül egy, az út szélén par­koló gépjárműnek ütközött egy másik személygépkocsi. Ä mentők egy súlyos sérültet szál­lítottak kórházba. A baleset kö­rülményeinek megállapítására a vizsgálat folyamatban van. Lottószámok Ötös lottó: 36,79, 82,85,86 jókerszám: 5 8 6 2 3 7 * Hatoslottó: 5, 8, 28,38,42,44 pótszám: 29 Szentmisével kezdődött tegnap a herencsényi falunap. Amint azt Szandai József polgármes­ter megnyitójában elmondta, a szombat éjszakai kárelhárítás közben csak reménykedni tud­tak abban, hogy vasárnap szebb napra virradnak. A helyi polgárőrség és a lakosság közös összefogással mentette az álla­tokat, merték a lakásokból a vizet. Az emberi összefogás, a mise adta meg az alaphangula­tát a falunapnak. Egy salgótarjáni férfi, K. K. R. nem tudott elszámolni majd félmillió forinttal a munkahelyén, így azután nagyon is érthető, hogy fel­jelentették és sikkasztás vét­ség elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás indult ellene. Az ünnepi köszöntő után T. Pataki László író, újságíró nyi­totta meg Csikász István és La­katos László festőművészek ki­állítását, majd az ünnepi falu­gyűlés vette kezdetét a telepü­lésről elszármazottak részvéte­lével. Sokan eljöttek a hívó szóra: amint azt Bartus Józsefné, a falu mesélőasszonya mondta, furcsa, de jó érzés látni az el­származottakat, hiszen még külföldről is érkeztek. Az ün­Amint megtudtuk, az ÉMÁSZ Rt. díjbeszedője janu­árban elmulasztotta a nála lévő háromszázezer forint befizeté­sét, mert sokan voltak a bank­ban. így azután tovább folytatta a díjbeszedést. Ám de a pénzt eközben elhagyta valahol. Hasztalan kereste, annak már népi falugyűlésen részt vett Be­csó Zsolt országgyűlési képvi­selő, a Nógrád Megyei Közgyű­lés elnöke, Betz József, a köz­gyűlés alelnöke, Pékár István, aki Herencsényből származik, ma pedig a Duna Televízió al­elnöke.-Megítélésem szerint azok­nak a rendezvényeknek van lét- jogosultságuk, amelyek szólni kívánnak valamiről, amelyek valós problémákat tárnak fel - (Folytatás a 3. oldalon) nyoma veszett. Megpróbált kölcsönt felvenni, de hivatalo­san nem adtak neki, ezért a be­fizetési összegeket a következő havi elszámolás összegéből vette el hónapról hónapra. A cégtől fegyelmivel elbo­csátott férfi ügyét vizsgálja a rendőrség. Az elmúlt hét végén újabb özönvízszerű esőzés zúdult Nógrád megyére: több telepü­lés lakosait kellett kimenteni a víz fogságából vasárnapra virradóan. Pénteken este Bujákon vil­lám csapott egy családi házba, amelynek tetőszerkezete telje­sen kiégett, megsegítésükre a helyi plébános és két karitatív szervezet gyűjtést hirdetett. Hi­vatásos és önkéntes tűzoltók, rendőrök, a polgárvédelem szakemberei és a lakosság együttesen próbálta felvenni a küzdelmet az esőzést követő áradás ellen. A tűzoltók megállás nélkül szivattyúznak: Kazáron, Szu- hán, Mátramindszenten, Paras- sapusztán, Sóshartyánban, Mát­rakeresztesen, Ecsegen a legve­szélyeztetettebb helyeket pró­bálják vízmentesíteni. Szombaton éjszaka Béren több háznál emberéletet kellett menteni: helikopterre is szük­ség lett volna, az azonban a rossz időjárás miatt nem tudott felszállni. Helyette a fővárosból érkezett a „Harcsa” vízimen­tésre kiképzett alakulat és az Extrém Központi Különleges Mentőszolgálat. Vasárnap hajnalban vonultak át Bátonyterenyére, ahol a legk­ritikusabb helyzet alakult ki. A város kisterenyei részén 80 embert kellett a hajnali órákban a helyi iskolákba és rokonaikhoz menekíteni, mert házaikat körbevette a (Folytatás a 3. oldalon) Közlekedés a kisterenyei Kúria utcában fotó: g. É. Sokan voltak a bankban, a díjbeszedő nem fizetett be a pénzt Elvesztett háromszázezer forintot Mátranovák: kell a vasút - de nem a MAV-nak Kicsit kései sirató A vasútbarát életének értelmet — a képeslap- és vitrinmodell- gyűjtésen túl - általában az ad, hogy időnként összejöhet har­minc, ötven vagy száznyolcvan hasonló vasútbaráttal, kibe­szélhetik a vasút ezernyi gond­ját, s szidhatják azokat, akik vélt vagy valós, létező vagy mondvacsinált indokokkal egész vonalakat töröltek el a térképről - öt évvel ezelőtt pél­dául Mátramindszent és Mátra- novák között. Az, hogy éppen a vasutasnap környékére sikerült helyet sze­rezni - véletlen. Az, hogy ép­pen Mátranovákon - szándé­kos. A Tolnay Lajos Vasútbarát Klub nem a jó hegyi levegő, az erdők és Mátracserpuszta miatt települt bő két napra Nógrád szélére, hanem azért, hogy bi­zonyítson. Bizonyítsa, hogy a pálya járható, a vonatok nem hússzal, de akár negyvennel is végigmehetnek azon az öt(!) ki­lométeren, amely - minden el­lenkező híreszteléssel szemben - nem a semmiben, hanem egy acélszerkezeti gyár udvarában végződik. Magyarország bővelkedik hivatalosan soha meg nem szüntetett, de öt-nyolc-tíz éve az enyészetnek mégis átadott vonalakban - ezek többsége ma már legfeljebb lovas szánnal, mountain-bike kerékpárral vagy gyalogosan, gumicsizmá­ban járható. A Mátramind- szent-Mátranovák közti öt ki­lométer nem ilyen. Végigment rajta négytengelyes mozdony, négytengelyes gyorsvonati(l) kocsikkal éppúgy, mint kétten­gelyes motorvonat - összesen vagy hússzor -, s a pálya bírta. „Az 1993/94-es menetrendi időszakban végzett utasszámlá­lás adatai szerint Mátrano- vák-Homokterenye és Mátra­mindszent állomások között na­ponta átlagosan 6-7 fő utazott a személyvonatokon. A bezárást megelőző időszakban ez a szám is tovább csökkent. ” Ezt írták le a MÁV Rt. Miskolci Területi Igazgatóságán a találkozó előtt két nappal, arra a kérdésünkre, hogy 1994 óta milyenek a sze­mélyszállítási igények. Egyéb­ként 1993-ban naponta - nem átlagosan, hanem totálisan - egy és fél vonatpár közlekedett Mátranovákra és -ról, közülük az egyik délután három és négy óra között! amikor arrafelé senki nem utazik sehová. 1995. március 1-jétől a teher­forgalom is szünetel - az előző évben ugyanis csak(!) 2193 tonna áruval gurultak végig a vagonok a romló síneken. A MÁV szerint „az áruszállítást illetően a térségben hiányoznak az olyan termelőüzemek, válla­latok, amelyek komoly vasúti szállítási igényt jelentenének. ” Azon vállalatok közül, amelyek nem jelentenek komoly igényt, az egyik fizette két nap összes különvonatát Mátranovák-Kis- terenye között (végösszeg: 150 ezer forint), a másik pedig pénzt adott arra, hogy az állo­mási váltókat két pályamunkás pár órás munkával kiszögelje és beszabályozza (végösszeg: 86 ezer forint). Az előbbi cég az egybegyűlt mintegy ötvenkilenc vasútbarát tiszteletére gyárlátogatást is engedélyezett, ennek során a vezérigazgatónak egyenesen neki szegezték a kérdést: hogy is van ez a vasúti szállítással? A vezérigazgató nem kevésbé egyenesen - és szó szerint - azt válaszolta, hogy a MÁV né­mely ajánlatát hallva a munka­társai fogták le, mert majdnem „dalra fakadt a röhögéstől”, egyébként pedig, ha a vasútnak nem éri meg évi hatezer tonna árut oda-, s ugyanannyit elszál­lítani, akkor magára vessen. Az érkezettek több mint fele vasutasként vasútbarát: ők - el­lentétben a nagy átlaggal - nem csak érzik, hanem látják is, mi á különbség szavak, szlogenek és tettek között a MÁV-nál. Gon­doskodtak arról is, hogy mások is lássák - videón és dia­képen -, mi történt Tamásinál, Pincehelynél, Enyingnél és (Folytatás a 3. oldalon) Ezek voltak az utolsó vonatok? FOTÓ: G. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom