Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-31–08-01 / 177. szám
6. oldal Mozaik 1999. július 31., szombat Nélkülözhetetlen a párbeszéd - „Barátsághidak” a közeledés érdekében Sikerre vihető népi diplomácia Kiss Éva Mária Ma fejeződik be a Salgótarjánban az ifjúsági nyári egyetem programsorozata. A hallgatók többsége határainkon túli magyar, de idegen nyelvű vendégek is voltak né- hányan. Kiss Éva Mária újságíró, televíziós szerkesztő Brassóból érkezett, a szlovén Natalija Zsalec Ljubljanában egy felnőttoktatási központ munkatársa. Kiss Éva Mária egyúttal a megyei tanács kulturális előadója is.- Sajnos az újságírásból nem tudok megélni a családommal, ezért kellett „másodállást” is vállalnom. Szerencse, hogy az újságírásban is a kultúra, művelődés a szakterületem, mint a közigazgatásban. Bár Brassó kulturális élete gazdag, idegen- forgalma élénk, az állam kevés pénzzel támogatja e területet. Alapítványok segítségével többé kevésbé sikerül úrrá lenni szegénységünkön, s mindenki reménykedik, hogy egyfajta politikai konszolidáció után a gazdasági is bekövetkezik. Hiába vannak ragyogó színházi előadásaink, csak kevesen képesek jegyet is váltani.- Milyen a Brassó megyei sajtó helyzete?-Több napi- és hetilap is megjelenik. Nagy közöttük a gazdasági és hírverseny. Eközben számos probléma keletkezik, etikai vétség születik nemcsak a román, hanem a magyar nyelvű sajtóban, rádióban és tévében is. Például a két ország kapcsolatát, csupán a politikusok jó, vagy rossz viszonya alapján, nem egyszer „falsul” mutatják be, holott számos jó példa és még több lehetőség rejlik a népek közötti párbeszéd pezsdítésében.- Bizonyára ezzel fiigg össze, hogy a salgótarjáni nyári egyetemen mintegy „népi diplomáciát” hirdetett.-Valóban azzal a legfőbb céllal jöttem, hogy a salgótarjáni és a brassói kurzusok között kapcsolatfelvételt kezdeményezzek. Örülök, hogy a résztvevők mindezt örömmel fogadták. Az együttműködésnek sok formája lehet, meghívtam Brassóba a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei vezetését, hogy nálunk beszéljük meg az együttműködés lehetséges módjait. Ezáltal román fiatalok is érkezhetnének Magyarországra, igaz, valós képet kapva az országról, kultúrájáról, az itt élők vendégszeretetéről. Természetesen ez odafelé is igaz. A két nép között éledő „barátsághidak” vihetnék előre a közeledést. Végül egy szomorú élményemről: Somoskő vára alatt megdöbbenve láttam a határt jelző tiltó táblát, s utat lezáró vaskerítést. Bizony kicsordult a könnyem, mert eszembe jutottak bizonyos otthoni emlékeim. * Natalija Zsalec szociológus, a Szlovéniában élő roma fiatalok helyzetének jó ismerője, e témában több tanulmány szerzője. - A szlovén romaság aránya népességünkben kisebb, gazdasági, vagyoni helyzete jobb, mint az önök országában élő romáké. Ezért kevesebb társadalmi gondot okoz e kérdés kezelése. Mégis: nyelvi kultúrájuk megőrzése, az oktatásuk, emberi jogaik védelme területén bőven van mit tenünk - mondta. Natalija Zsalec Natalija Zsalec korábban már járt Balassagyarmaton is. Szerinte a salgótarjáni nyári egyetem kiváló alkalom arra, hogy a hallgatók megismerjék az Európai Unióba készülő ország problémáit. Hangsúlyozta, fontos az unió, de legalább annyira, hogy az országok függetlenségüket megtartva, ápolják nemzeti hagyományaikat. Szabó Gy. Sándor Kontúros jövőkép - Emlékezetes előadás a salgótarjáni nyári egyetemen Perspektíva a tudásalapú társadalom Az ember nem győzte kapkodni a fejét, azt sem tudta figyeljen, jegyzeteljen, vagy a kivetített „fóliát” tanulmányozza. Varga Csaba, a stratégiakutató intézet jeles szociológusa „A globalizáció és az információs társadalom kérdései az európai csatlakozás kapcsán” címmel tartott előadást a salgótarjáni nemzetközi ifjúsági nyári egyetemen. Az előadó abból indult ki, hogy a globális világban és az információs társadalomban mik lehetnek azok az értékek, amelyeket az Európai Unióban minden ország előnyben részesít és megbecsül. Először arról szólt, hogy az eddigi rendszer túlbecsült értékei - hatalom, pozíció, pénz, befolyás, irányító szerep stb. - helyébe a jövő társadalmában szükségszerűen a kimunkált tudat, a belső elmé- lyültség, a transzcendens kapcsolódás, a szeretet, a személyes stratégia, a családias szellem, az ökológiai életforma, képesség a kreativitásra, határtalan informáltság, a lokális szabadság, a tudásközvetítés, a nemzeti tradíció, az innovatív kommunikáció stb. lép értékként. Az előadó újszerű módon értelmezte a civil társadalom fogalmát és adta meg sajátos - horizontális és vertikális - közelítésű definícióját. A szociológus felvázolta azt a dilemmát is, hogy miként le- het(ne) hidat építeni a társadalom középső osztályát képező civil szféra és a felső döntési szféra között, és hogy mit kell(ene) tenni a civil társadalom hatékony működése érdekében. Elmondta: tanulmányt készítettek, amelyben javaslatot is tettek a kormánynak. Ebből az információs házak szerepét és rendszerét, a távoktatás jelentőségét emelte ki és apellált egy közép-európai államok által létrehozandó civil fórum létrehozásának szükségességére. Az információs korról és az információs társadalomról szólva azt emelte ki az előadó, hogy a jelenlegi pénzpiaci világ válságot okoz, vagy sikerül - belátható időn belül - átlépni az információs társadalomba, és hogy lesz-e „1/3 és 2/3 társadalom” (ez végletesen bizonyára a gazdagok és szegények, vagy az elit és a „leszakadtak” társadalmát jelenti). A kor dilemmája az is, hogy a következő kor leértékeli az országot, vagy képesek vagyunk, vagy leszünk új struktúrát (politikai, gazdasági stb. szerkezetet, felépítést) létrehozni és az is, hogy mivel a nemzeti identitás (a nemzeti azonosságtudat) leépült, hogyan lehet eljutni oda, hogy az vissza- és újraépíthető legyen. A jelenkor nagy dilemmája, hogy kifullad a demokrácia vagy a globalitás legyőzi a lokalitást, vagyis a helyi önkormányzat a központi hatalom befolyása alá kerül (lásd a korábbi direkt irányítási rendszereket, vagy a diktatúrákat). Az előadó a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy az információs társadalom nem informatikai - mint sokan gondolják vagy számítástechnikai, hanem tudásalapú, a tudásra, a magasszínvonalú képzettségre épülő társadalom. Ezzel összefüggésben Varga Csaba négy kérdéskört világított meg. Az első: mennyire teremt új helyzetet a technika és a technológia gyors fejlődése? A második: kialakul-e az információs és kommunikációs ipar a következő 20-30 évben? A harmadik kérdéskörben azt említette, hogy miként alakul át a társadalom: a globális világ globális faluvá válik. (Ezzel nyilvánvalóan a helyi társadalmak növekvő szerepére és jelentőségére utalt). Az ország pedig átalakul tudásországgá, intelligens országgá. (Jutott is eszembe, milyen nagyszerű, hogy Nógrád megye már intelligens régió.) A negyedik kérdéskörben az információs társadalom jellemzőit taglalva elmondta az előadó, hogy a mai munkavilággal szemben - ahol van munka, munkabér, főnök és beosztott, irányítás és ellenőrzés stb. - új munkavilág születik, amelyben primátust élvez majd a több szakma, a magas kvalifikáció, a nyelvtudás, az önkontroll, a belső igényesség, a távmunka stb. azaz a munka világában is új értékrend válik uralkodóvá. Előadásának befejező részében a szociológus szólt az információs társadalom magyar stratégiájának 12 pontjáról - ebben kiemelten az új munkavilág és az új munkaszervezetek, munkaformák szerepéről, a „hozzáférés” lehetőségéről és jelentőségéről, majd az interaktív vagy részvételi demokrácia szükségességéről. Végezetül kiemelte: Magyar- országon csak akkor lesz fejlett versenyképes civil társadalom, ország, ha megszületik, létrejön a tudásalapú társadalom. Ám - hangsúlyozta Varga Csaba - a tétel fordítva is igaz: a tudásalapú társadalom létrejöttéhez jól működő civil társadalomra van szükség. Baráthi Ottó Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- tunk az egerektől Ezerforintos Petőfi u. 34. sz. A mai rejtvény fejtése: Lehet, hogy sok a vásárlási utalványt nyert: Kor- megfejtését augusztus 5-éig macska, de így megszabadul- mos Zoltánná. Mátraverebély, kell beküldeni. Templomaink története Copf stílusú főoltár - DIÓSJENŐ A nógrádi falu a Börzsöny keleti lábánál fekszik, elnevezése - Diós-Jenő, Jeneu - alapja az ómagyar Jenő törzsnév, előtagja a „diófás” területre utal. Már 1282-ben felmerül korabeli írásokban, a ,jenei vendégek” Borsosberinke haszonbérlői. 1437-ben a Lévai Cseh család fia, Péter kapja zálogba Zsigmondtól. Negyedszázaddal később még mindig az övéké, de a Szepesiek részbirtoka is itt van. A husziták is megjelentek a faluban egykor, valószínűleg ők építették azt az erődítményt, melynek nyomai a múlt század végén még megvoltak. Időközben városi és vámoshelyi kiváltságokkal is rendelkezett. A huszita Axamit kezéből Újlaki Miklós váltotta ki és juttatta vissza a Lévai családnak. A török időkben előbb Ahmed bég nógrádi nizliva hűbérbirtoka, majd 1579-ben 34 portájával a nógrádi szandzsákhoz tartozik, öt évvel később még mindig Ali szandzsákbégé. 1598- ban Dobó Ferenc a birtokosa, 1715-ben 21, 1720-ban 30 magyar háztartása van. 1740-ben a Jánokyaké, húsz esztendővel később Eszterházy Miklósé; később még többen birtokolták. A falu két temploma közül a római katolikus az ősibb, ennek nyomai már a XV. századra is visszanyúlnak, teljes átépítése későbarokk stílusúra 1788-89- ben történt. A Mindenszentek tiszteletére felszentelt templom a Canonica Visitatio szerint - Dwomikovich püspök jóvoltából - 1746-ban kapott egy alapos felújítást, ekkor Nógrád filiája volt. Korábbi egyházlátogatási jegyzőkönyvek beszámolnak - pl. 1721-ben - középkori falképekről is. Magyarázatot erre és sok más egyébre az 1871-es feltárások adtak, az ekkor felszínre került gótikus ajtókeret és a falképmaradványok megerősítik a XV. századi eredetét és a Gent- hon István által említett 1715-ös évben már álló diósjenői templom valós voltát. Az egyhajós, keletek épület tornya félköríves ablakokkal, órapárkánnyal emelkedik a homlokzati részen. A szentély keskenyebb, a déli falnál nyílik a sekrestye, ugyanitt három négyszögletű ablaka van. Főoltára copf stílusú, szószéke, mellékoltára klasszicista. Főoltárképe a szentekkel 1790 körül készülhetett, ,Josef Franciscus Falconer pinxit” jelzéssel. A szentélybelsőn latin feliratú vörösmárvány tábla hirdeti a felszentelés - 1797. július 30-a - dátumát. Az építési költségeket az Eszterházy család alapítványából fedezték. Harangjai közül 1767-ben három a toronyban volt, 1772-88 között már haranglábon lógtak. Legrégebbi harangját 1744-ben öntötték. A negyvenes években Horváth József, 1980-ban Pusztai Kálmán volt a diósjenői plébános, majd Nóg- rádból Országh Tibor, Varga András. (Maisőjárajenőifiliába misézni.) A falu lakosságának igénye megkívánta egy református templom felépítését is. Gyülekezetük 1799-ben kaphatta meg a kész templomot, a karzatpilléren látható évszám szerint. Bár Genthon Istvánnál felmerül egy, a templomtoronyba vésett 1791-es szám, de ez ma már nem látható. A homlokzatból előugró tornyot a téglalap formájú hajó követi, szentélyrésze nincs, sekrestyét sem terveztek bele. A torony alatt szegmentíves bejárati ajtó, délről előcsamokos bejárata van. Az előcsarnok keleti részén a falban kisméretű, eredetileg a lelkész részére szánt ajtó ma használaton kívül áll. Szószéke és úrasztala az északi fal középső részén vannak, így padsorai két oldalról és középen a szószék felé fordulnak. A római katolikus templom az ősibb
