Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-09 / 132. szám

1 2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Balassagyarmaton ülésezett a Nógrád Megyei Orvoskamara Cselekedni a közös érdekek mentén A gyógyítás megoldásra váró gondjai és a 2001-ben induló több biztosítós modell témaköre volt napirenden a Nógrád Megyei Or- voskamara minapi ülésén Balassagyarmaton. A megye minden ré­széből érkezett orvosokat dr. Palkonyay Gábor megyei elnök kö­szöntötte. Az egészségügy kérdéseiről és a kormány elképzeléseiről dr. Mánya Kristóf országgyűlési képviselő, a parlament egészség- ügyi bizottságának tagja tartott ismertetést. A megye orvostársa­dalmának képviselői közül számosán fejezték ki aggodalmukat az egészségügyben uralkodó állapotok miatt.-Elődeink fillérjeiből felépítet­tek egy biztosítórendszert, az OTI-t, ennek vagyonát az állam átvette azzal az Alkotmányba is bekerült kötelezettséggel, hogy gondoskodik a lakosságról. Ak­kor a biztosítottaktól elvettek va­lamit, most újra ezt tervezik. Az állami egészségügy lett volna a legjobb, némi átalakítással. Már a temetkezés is tönkre tehet egy családot, olyan drága. Ennek ál­lampolgári jogon kellene járni és a pluszt fizessék meg. A fogászat sokak számára megfizethetetlen, de az évtizedek óta jól működő mentők is pénzhiánnyal küsz­ködnek- vélekedett dr. Bükk- erdőPál főorvos. Gyógyszerárak Többen felvetették, hogy e terü­letre nincs pénz, de úgynevezett bankkonszolidációra van 400 milliárd. A tízezer forintos mini­mális helyszíni bírság elviszi egy ápolónő bérének harmadát. Hogy van ez? Nem is beszélve a gyógyszerárakról, amelyek eme­lése 19,5 milliárdot vesz ki a la­kosság zsebéből. Amíg egy kezdő jogász több fizetést kap, mint egy osztályvezető főorvos, baj van! - Szóba került-e mindez az egészségügyi bizottságban? - tették fel a kérdéseket Mánya Kristófnak. A parlament tagja szólt arról, hogy a 2001-ben induló több biz­tosítós modell esetében figye­lembe veszik minden érdekelt vé­leményét. A miniszter ágazati biztosítást szeretne. A magyar el­látó rendszernek az egyik legér­zékenyebb pontja a gyógyszer­kérdés. Közös érdek, hogy a taka­rékosság ezen a területen is meg­nyilvánuljon. Az orvosnak job­ban meg lesz kötve a keze a gyógyszerek felírásakor. Ma­gyarországon egy sor gyógyszer ára alacsonyabb, mint a környező államokban, de sajnos ugyanez áll a fizetésekre is. Vényezési rendelet Az elmúlt évben 148 milliárd fo­rint volt a gyógyszerkiadás az egészségbiztosító részéről. Nóg­rád megye a 7500 forintos egy főre eső gyógyszerfogyasztásával az utolsó helyen van. Rövidesen megalkotják a gyógyszer vénye­zési rendeletet. Ártárgyalás alatt van 1200 készítmény, ebből már eldőlt kb. 500 ára. Ezek a tervek szerint átlag 5 százalékot fognak emelkedni. Ez nem drámai - vé­lekedett Mánya Kristóf. Dr. Horváth József szövi tette az alacsony orvosszakértői díja­kat.- Hol tart a háziorvosi privati­záció? Ennek bár láthatóak az előnyei, a jelenlegi finanszírozás mellett óriási költségei lehetnek, olyanok, amelyeket egy orvos nem tud elviselni.- Az orvosi tevékenység min­den mástól eltér és ezért is mie­lőbb meg kellene alkotni az orvo­sok jogállásáról szóló törvényt ­válaszolta Mánya Kristóf. Ha ezt az ügyet rendezik, megoldódhat a privatizáció is. Addig míg a jog­szabály nem veszi figyelembe az amortizációt a háziorvosoknál, gond van a működéssel. A pályá­zati rendszer jó, ne születhessen bele valaki a privatizációs rend­szerbe - mondta Mánya Kristóf. Egy életmű értéke Ezt a véleményét nem osztotta dr. Nagypál Györgyi, Csécse háziorvosa, aki azt fejtegette, hogy egy körzeti orvos egész életműve értéket képvisel, amely adott esetben a jól felszerelt or­vosi rendelőjében testesül meg. Ezt az ellátottakra épülő kapcso­latrendszert egy nyugdíjas korú orvos miért kell, hogy feladja, ha értékesíteni is tudja. Értelmetlen és kíméletlen egy ilyen állás pá­lyáztatása. A privatizáció legna­gyobb problémája, hogy a házi­orvosi praxisok piaci értéke nem ugyanaz a különböző helyeken.- A jelenlegi kamarai terv sze­rint mindenki ugyanazért az ösz- szegért kapja meg. Föl kellene becsülni az ingatlanokat és a pi­aci ár bizonyos százalékát kellene alapul venni - hangzott a megyei kamara alelnöknőjének javaslata.-A kormányzat azt hirdeti, hogy 2000 az egészségügy éve lesz. Hogy kell ezt érteni? A jelek nem ezt mutatják - fejtegette dr. Takács Mária. Dr. Szakács Zoltán számos aktuális kérdést felvetett. Szólt arról, hogy Heves megyében si­került elérni, hogy a kollektív szerződés aláírója lett az orvosi kamara. Az orvosok érdekképvi­selete nincs megoldva. Itt lenne az ideje Magyarországon ezt a kérdést helyére tenni. Az orvos csak addig és olyan szinten poli­tizáljon, amely az orvostársada­lom érdekeit viszi előre. Ha az európai közösségbe érünk, vala­mit kezdeni kell a fizetésekkel, mert értelmiségiként éljük meg az új feltételeket- vélekedett a gyarmati kórház szülésze. Szóvá tette azt is, hogy ki fogja eldön­teni a kezelő orvos helyettesének a személyét, mert a beteggel el kell fogadtatni azt. Palkonyay Gábor elnök szólt a 505 tagot számláló szervezet mű­ködéséről, terveiről, gondjairól. Új szakszervezet ? A megyei kórház egyik problé­májaként említette, hogy műkö­dési pénzeket kényszerül javí­tásra fordítani, mert a költségve­tésének nincs olyan rovata, hogy a fenntartótól mennyi pénzt ka­pott. A salgótarjáni háziorvosok működésében az önkormányzat sok esetben visszaél erőfölényé­vel. Balassagyarmaton és Pásztón a helyi önkormányzat lehetőségei szerint támogatja a kórház műkö­dését. Sok ügyben dolgoznak a kórházakban működő etikai bi­zottságok és élnek a szankcioná­lási jogukkal. Ebben a rendszer­ben az orvosok továbbképzése piaci szempontok alapján kell, hogy működjön. Vissza kell for­gatni a pénzt egyes beteg kollé­gák támogatására és az állásnél­küliek megsegítésére is. A kór­házban tiltani kell a dohányzást, Igazság szerint munkabér sem járna a dohányzás idejére. Ugyan ezt érvényesíteni kellene más közintézményekben is. Mánya Kristóf zárszavában az orvosi kamara funkciójának hiá­nyosságaként említette, hogy nem képes kemény eszközöket érvényesíteni tagjai érdekében. A kamara jobb híján átvette az or­vosok érdekképviseletét is, de a harmadik évezredben helyesebb lenne, ha erre speciális orvos­szakszervezet alakulna. - dre ­Előnyösebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok - Központi támogatás az intézményfenntartóknak Lehet pályázni a szakértői hálózatra Az Oktatási Minisztérium pe­dagógiai szakmai szolgáltató és szakértői hálózat kialakítására vonatkozó terve megvalósulni látszik, miután április végétől e jogcímen a közoktatási intéz­ményt fenntartó önkormányza­tok illetve a szakmai-szolgál­tató intézményt fenntartó me­gyei önkormányzatok pályáz­hatnak a feladathoz szükséges pénzre. Annak elkészítése vi­szont a jelek szerint csak segít­séggel megy. A nógrádi érin­tetteknek a megyei TÁKISZ nyújtott fogódzót, a pályáza­tok megírását segítő tájékoz­tató minapi szervezésével. Borbola István előadásából az is kiderült, hogy a pályázat célja az, hogy az intézményfenntartó önkormányzatok számba vegyék, milyen feladatok megoldására van sürgető szükség oktatási-ne­velési intézményeikben, s hogy az ezek megoldásához kellő szakmai szolgáltatók vagy szak­értők bevonására a pénzbeni fe­dezet biztosítva legyen. Mindeh­hez lényegbevágó, hogy a peda­gógiai-szakmai szolgáltatók fenntartói valamint igénybe ve­vői oldalról benyújtott pályáza­tokban ne legyen átfedés. Ez vi­szont csak úgy küszöbölhető ki, ha a helyi és megyei önkormány­zatok egyeztetik igényeiket. Nógrád megyében a pedagó­giai intézet az egyetlen szakmai szolgáltató intézmény. Buttyán Sándor igazgatót arról kérdeztük, miképp tudják segíteni a telepü­lési önkormányzatok és azok in­tézményei pályázatkészítő tevé­kenységét segíteni?- Intézetünk valamennyi in­tézményfenntartó önkormány­zatnál, közoktatási intézménynél bemutatkozott azzal a kiadvány­nyal, amely tájékoztatást ad szol­gáltatási körünkről, munkatársa­ink, szaktanácsadóink tevékeny­ségéről. A közelmúltban az ösz- szes megyei közoktatási intéz­mény megkapta, pár napon belül pedig az intézményfenntartók is kézhez kapják azt a körlevet, amely az Oktatási Minisztérium vonatkozó közleményét, leg­frissebb szaktanácsadói névjegy­zékeinket és a különböző szolgál­tatási területek igényfelmérő táb­lázatait, a kitöltéshez szüksé­ges magyarázatokkal ellátva.-Miután központi pénzfor­rás áll az igénylők rendelkezé­sére, az önök szolgáltatási tari­fái megváltoznak?- Szaktanácsadóink változat­lanul térítésmentesen végzik az alapszolgáltatásokat, ám ezen felül nem, hiszen azokra a köz­oktatási intézmények fenntartói épp a nevezett pályázat útján, anyagi fedezethez juthatnak.- Érdekük, hogy szakértőkkel méressék, értékeltessék az óvo­dákban, iskolákban folyó mun­kát?- Természetesen, hiszen a fenntartó reális képet kaphat ez­által, s előnyös lehet az intézmé­nyekben folyó szakmai munka minősége tekintetében is. 1999. június 9., szerda Ezer munkahely az ipari parkban Már szűknek bizonyult Magyarországon 75 ipari park létezik, különböző ké­szültségi fokokban, ponto­sabban néhány már üzemel is ezek közül. Utóbbiak első­sorban a Dunántúlon talál­hatók, elsősorban annak köszönhetően, hogy ott már évekkel ezelőtt elkezdődött az ipari parkok létrehozása. Salgótarján önkormányzata eddig 200 millió forintot ál­dozott ipari parkjára, s a város vezetése ösztönzi a beruházók letelepülését. A megyeszékhely ipari park­jának helyzetét Tóth Edittel tekintettük át, aki a Salgó Vagyon Kft. vezetése mellett az ipari park felett bábás­kodó Városkapu Salgótar­ján Kft. ügyvezető igazgatói posztját is betölti.- Megkérem, adjon egy rö­vid visszatekintést a salgótar­jáni ipari parkról az első' ka­pavágástól napjainkig. További ütemek- Az előkészületi munkálatok a tavalyi év elején kezdődtek. Ezek része volt a tervek elkészí­tése és a pályázatok benyújtása. Én 1998 augusztusától látom el az ügyvezetői teendőket a Vá­roskapu Salgótarján Kft. élén, hozzáteszem, hogy több alkal­mazottja nincs is a kft.-nek. Tu­lajdonképpen ősszel jutottunk hozzá az első pályázati pénzek­hez. Az ipari park infrastruktu­rális munkáit az Alterra Kft. végzi s a beruházás első ütemé­nek befejezése 1999. július vé­gére várható. Mivel már most látható, hogy a 12 hektáros ipari park szűknek bizonyul, további beruházási ütemeket indítunk, a második ütem máris folyamat­ban van, ami további 10 hektár­ral bővíti a területet.-Ennyire „ütemes" az ér­deklődés is?- A területértékesítés folya­matosan történik, májusban egy belga cég kéthektáros területet vásárolt s 340 fő számára te­remtenek munkahelyet. A je­lenleg 80 %-os készültségi fokú ipari park munkáinak befeje­zése után ők el is kezdik tevé­kenységüket. Nem tartunk attól, hogy az érdeklődés nem fedi le az infrastrukturális beruházást, hiszen nagy az érdeklődés hatá­ron belülről, illetve kívülről egyaránt. A külföldi befektetők rendkívül jól ismerik országun­kat. Térképpel, jegyzetekkel járják hazánkat, mindenre oda­figyelnek, például a fővárostól való távolságra, a munkanélkü­liek számára, és a tapasztalatok összegzése után döntenek. A salgótarjáni ipari park az érdek­lődés alapján az első tízben ta­lálható. Tapasztalataink szerint az első igazán nagy befektető letelepítése a legnehezebb, ami 500-600 munkahelyteremtő be­ruházást jelent. Jelenleg is tár­gyalunk két német érdekeltségű ipari beruházóval, akik még ez év nyarán szintén betelepülnek az ipari parkba. Kedvezmények-Milyen feltételeket támasz­tanak a beruházók felé?-A legfőbb cél a munka­helyteremtés ösztönzése és az iparszerkezet átalakítása, a vi­lágpiac szempontjából is mo­dem technológiák meghonosí­tása. Tehát a tevékenységi kört nem határoljuk be, viszont ki­kötés, hogy környezetszennye­zést nem valósíthat meg a beru­házó. A kommunális, az ipar­űzési és az építményadó tekin­tetében is kedvezményt biztosí­tunk: két évig teljes adómentes­séget, a harmadik évtől sávosan emelkedőt, s csupán a hatodik évtől kell megfizetni az adófaj­ták száz százalékát. A beruhá­zóknak legalább fél hektárnyi területet kell megvásárolniuk, viszont ennek és bármilyen nagyságú, megvásárolt földte­rületnek csak a felét szabad be­építeni.- A szándéktól egy-egy iparcsarnok felépítéséig mi­lyen út vezet?- A beruházó elmondja a terveit, amelyekhez tőlünk in­formációkat kap, majd miután sor került az adásvételi szerző­dés megkötésére, az építkezés teljes egészében ő rá tartozik, persze igény esetén mindenben segítjük a törekvését. Egybeolvadás ?- Van-e salgótarjáni érdek­lődő?- A már említett egyik német érdekeltség részeként salgótar­jáni beruházónk is van. Minden érdeklődőnek megmutatjuk a már funkcionáló városi üze­mekben rejlő lehetőségeket is, de szívesebben gondolkodnak az ipari park nyújtotta lehetősé­gekben.- Mikor kerül a beruházók általi feltöltésre az ipari park, és hány új munkahelyet sze­retnének ezzel elérni?-A város vezetésének el­képzelése szerint ezer új mun­kahely teremtésére nyílik lehe­tőség. Ez mintegy két-három év múlva érhető el. * Előreláthatólag az augusz­tusi cégbírósági bejegyzés tesz pontot azon tervre, hogy a Városkapu Salgótarján Kft. beleolvad a Salgó Vagyon Kft.-be. A részletekről a jú­nius 21 -i ülésén határoz Sal­gótarján közgyűlése. B. M. AKI KERES, AZ TALÁL AKIT MEGTALÁLNAK, AZ KERES

Next

/
Oldalképek
Tartalom