Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-09 / 132. szám

Cselekedni a közös érdekek mentén A gyógyítás gondjai és a 2001-ben induló több biztosítós modell témaköre volt napirenden a megyei orvoskamara minapi ülésén Balassagyarmaton. 2. oldal Ismeretszerzésben nincs megállás Egész lényéből sugárzik az eredményességre törekvő üz­letasszony sok jó tulajdonsága. Csillik Lászlóné vallja, senki se mondhatja magáról, hogy mindent tud. 9. oldal Újabb labdarúgó kupaforduló Az utolsó megyei selejtezőket rendezik ma a labdarúgó Magyar Kupában. A győztesek már az országos főtáb­lára, a legjobb 64-be jutnak. 11. oldal NOGRAD RWASí TERfrt MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1999. JUNIUS 9., SZERDA X. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT Ön jól jár, ha előfizet! Megtakarít és még nyerhet is! mmn Térségfejlesztés és természetvédelem: hogyan egyeztethető össze? Dunának, Ipolynak egy a hangja A tanácskozás résztvevői fotó: rigó tibor Kazinczy-díj Bacskó Józsefnének Tegnap adták át az idei Kazinczy- és Péchy Blanka-díjakat az Okta­tási Minisztériumban. A magyar nyelv kitüntetett őrei között találtuk Bacskó Józsefnét, a balas­sagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanárát, aki Kazinczy-díjas lett. A magas elismerést dr. Szemkeő Judit közigazgatási államtitkár asszony adta át tegnap délután. Bacskó Jó- zsefné második évtizede ve­zeti az intézmény Beszélni nehéz! körét. A rádió mű­sorhoz beküldött megoldá­saik mindig pontosak, értő magyarázatokat tartalmaz­nak - állt az indoklásban. Néhány éve egy másik, hasonló szakkört is elindí­tott, ugyancsak magas színvonalon. Ismétlődően tájékoztatásokat és bemu­tató foglalkozásokat tart szélesebb pedagóguskö­rökben is, a Beszélni ne­héz! mozgalom céljainak, módszereinek, eredménye­inek a megismertetésére. Hatására, példáján felbuz­dulva, nemcsak iskolájá­ban, hanem a város más tanintézményében is szület­tek újabb körök. (Kép az ünnepségről az 5. ol­dalon.) Bükkszéki nyár Kézművesházat avattak a na­pokban a nógrádiak által is szí­vesen látogatott Heves megyei Bükkszéken. A paraszti élet em­léktárgyait őrző múzeum az egyik vendégcsalogató, ám a legfőbb vonzerő természetesen a termálstrand. Itt szinte minden hét végén lesz vendégcsalogató: június 19-én a parádi Pom-Pom majorett-csoport ad műsort, másnap pedig a spanyol-cigány dallamokat játszó Fekete csilla­gok együttes lép fel. Mi a fontosabb: „a bak­szöcske élőhelye, vagy egy kistelepülés lakóinak boldo­gulása?” A költői kérdés a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a térség fejlesztési program­ját kidolgozó kft. által szerve­zett nagyoroszi tanácskozá­son hangzott el. A megbeszé­lésen a Börzsöny vidékének önkormányzatai, vállalkozói, civil szervezetei, a szolgáltató cégek, a fegyveres és a rend­védelmi szervek, az illetékes országgyűlési bizottságok képviselői, vettek részt, - Nógrád és Pest megyéből úgy fele-fele arányban. A tanácskozást egy kidolgo­zás előtt álló fejlesztési prog­ram megvitatására hívták össze. Ez azért is fontos, mert a térség számos sajátossággal bír: két országot, három megyét és több kistérséget érint, a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP) három nagy tájegység: a hegyvidék, a folyóvölgyek és a síkság talál­kozásánál terül el. A tanácskozáson dr. Szabó Sándor, a nemzeti park munka­társa a fenntartható fejlődés el­véről beszélt, arról, hogy a ter­mészet erőforrásait úgy kell felhasználni, hogy legyen ideje Osztatlan iskola a kisbágyoni, ma­roknyi nebuló hancúrozik szünet­ben az árnyas ligetnek beillő isko­laudvaron, s már ezért is lehetne irigyelni őket. Meg azért is, mert a községi önkormányzat sokszor erőn felül is támogatja az intéz­ményt, s vallja: az iskola a falu lelke, s nem árt, ha nemcsak hét végén, hanem hétközben is gye­a megújulásra is. A fejlődés, az életminőség javítása összefügg. A térségben a látogatók számá­nak növekedése jelenthet bevé­teli forrást. Hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi szakembe­rek a lakossággal, a gazdálkodó szervezetekkel, az önkormány­zatokkal nem csak hatósági kapcsolatot akarnak fenntar­tani, hanem azt is szeretnék el­érni, hogy mérhető haszna is legyen tevékenységüknek. rekzsivajt hallani. Persze ez a zsi­vaj szerényen hangzó: idén tíz gyerek tanul, jövőre tizenketten ülnek be az itteni iskola padjába, s végzik el az első két osztályt, majd harmadiktól Palotáson folytatják tanulmányaikat. Hogy mit nyújthatnak két év alatt a gyerekeknek? A fiatal taní­tónő szavaiból kiderül, s abból is, Tóth Sándor, a fejlesztési program kidolgozását végző cég vezetője arról számolt be, hogy az ország számára nagyon fontos lenne az elérhető Phare- és egyéb EU-források megszer­zése, de ehhez megfelelő prog­ramok, térségfejlesztési kon­cepciók is kellenének. El­mondta, hogy a természetvéde­lemre építve a mező- és az er­dőgazdálkodás, valamint a (Folytatás a 3. oldalon) ahogy „alakítanak” a nebulók, a hirtelen betoppant idegennek: pil­lanatok alatt születnek rajzok, s büszkén mutatják fel az alkalmi zsűrinek, leginkább Andi néninek, aki mosolyogva borzolja össze a kócos fejeket, mint egykor Móra Ferenc tanítóhősei tehették...- Kiscsikókként kerülnek be az iskolába, s miközben új környe­zetben kell helyt állniuk nap mint nap, ahogy kilépnek az ajtón, máris gyerekkoruk ismert vilá­gába toppannak, s lelnek örömre, de vigaszra is, ha kell: ezért is jó, ha egy falunak van iskolája, még (Folytatás a 3. oldalon) Gyémánt Andrea jól érzi magát a kisbágyoni általános iskolában Szép nevű tanítónő ígéretes tanítványai Gyémánt Andrea Apcon él a szüleivel. A fiatal hölgy onnan jár min­dennap tanítani a kisbágyoni általános iskolába. Óvónő-, majd taní­tóképzős Jászberényben, s most Eger felé kacsingat ének-zene sza­kon fog tanulni. Mindezt munka mellett teszi, a katedra mellől ül be ismét a padba, mert nem szívesen hagyná ott tanítványait a kisbá­gyoni iskola első és második osztályos tanulóit. Szorgalmas méhek és a szorgalmas méhész Világrekord Salgótarjánból Legutóbb a Salgótarjáni Pincéregylet elnöke, Ga- bora Attila örvendeztette meg Tarján lokálpatriótáit egy világrekorddal. A leg­hosszabb placcon való fel­szolgálás világcsúcstartója mellé most a méhész Bu- chinger György iratkozott fel egy más jellegű, de leg­alább az Attiláéhoz hason­lóan nagy teljesítménynek számító világrekorddal. Kaptáranként 131 kilogram­mos átlaggal fejezte be az idei akácvirágzási szezont a salgótar­jáni méhész, Buchinger György. A világrekordnak tekinthető tel­jesítményről szólva Sajermann Géza, a Magyar Méhészek Egyesületének elnöke úgy véle­kedett, hogy e mögött a kedvező időjárás és a méhek szorgalma mellett a méhész szorgalmára is szükség volt. Buchinger György több évti­zede foglalkozik méhészettel, a Magyar Méhészek Egyesületé­nek alapító elnöke volt, most azonban már a nyugdíjas évei­ben járó méhész csak a (Folytatás a 3. oldalon) Diákmunkaerő-piac: túlkínálat, munkaadói ígéretek Mit hoz a szüret? Idénymunka tekintetében még meglehetősen talányosnak tű­nik a nyár, de azért ebből még kisülhet jó is azoknak a nóg­rádi diákoknak, akik egy kis keresethez szeretnének jutni az elkövetkezendő háromszor négy hét alatt ígéretes munkaerő-piaci kí­nálatról sajnos, egyáltalán nincs szó. Sőt, a salgótarjáni Meló- Diák iroda az előző évek ha­sonló időszakához képest jóval kevesebb lehetőséget tud aján­lani a hozzá fordulóknak, akik havonta mintegy húszán vagy ennél többen lehetnek. Horváth Szabolcs az iroda vezetője je­lenleg csak terjesztési munkát tud javasolni, ajánlatával a leg­többen élnek is. A szezon kö­zepén javulhat a helyzet, ugyanis négy-öt gyár kilátásba helyezte, hogy nyár derekától foglalkoztat fiatalokat. Hogy a korábbiakhoz viszonyítva miért kevesebb a lehetőség most, erre egyebek mellett az lehet a ma­gyarázat, hogy a munkaadók még mindig sokallják a dolgo­zói létszámot, ennél fogva mi­ért is kőkénének beugrókra. Emberi számítás szerint nagyot lendíthet a (diák)munkaerő-pi- aci helyzeten, ha elkezdődik a gyümölcs-, majd a zöldségszü­ret, a málnára például már csak két hetet kell várni. Azt a bizo­nyos számítást azonban nem csekély mértékben rossz irány­ban befolyásolhatja, ha túl ala­csony lesz a fizetség. Tavaly éppen ezért nem kaptak két kézzel a lehetőségeken a mun­kát keresők. A ’98-as idevágó példa havi 10-12 ezerről szól, ami már azért is igen csekélyke, mert a szüret a nehezebb fizikai foglalkoztatás kategóriájába so­rolható. A szedés után rögtön ott a feldolgozás, a gyorskörkép azonban ezen a téren sem sok jóval kecsegtet. Mátraterenyén például rendszeresen mindösz- sze néhány diák dolgozik nya­ranta a hűtőüzemben, s ennek részben az az oka, hogy az idénymunka-szükségletet gyor­san és könnyen kielégítik az ehhez jobban igazodó felnőttek. Berkenyén szinte ugyanez a helyzet, itt teljes mértékben felnőttek a foglalkoztatottak. Dejtár viszont kilóg a sorból: a helyi konzervüzem augusztus­ban akár napi negyven - lehető­leg környékbeli - fiatalt is al­kalmazna, de szeptemberben is lesz erre módja. Angolok is segítenek abban, hogy a fiatalok ne pártoljanak el Vonzó akar lenni a megyeszékhely Salgótarján úgy fejlődjön, hogy a fiatalokat ne csábítsa el innen a munkahely, a könnyebb megélhetés. Dyennek szeretné látni a várost az a három fiatal is, aki pályakezdő munkanélküliként cseppent bele az Uyen irányú lépéseket előmozdító körforgásba. A történet java része a helyi közös­ségek fejlesztését modellekkel, tervkészítéssel segítő brit szervezet (British Council) nevéhez fűződik. Előzménye egy pályázat, amelyen 12 hazai város közül Salgótarján és Pápa nyert nem mindennapi lehető­séget arra, hogy hasonló problé­mákkal küzdő, de már a megoldás mikéntjét ismerő angliai településsel partneri kapcsolatba lépjen. A két befutó, Pápa és Salgótarján nemré­giben találkozón vett részt, ahol az önkormányzatok, civilek és az üzleti élet képviselői összegezték, hogy mit kívánnak tenni a városok a gaz­daságfejlesztést célzó folyamatok el­indításáért, Salgótaijánban a fiatalo­kat megtartó erő növeléséért. Munkahely, munkahely és har­madszor is munkahely. Ez a válasza az utóbbi felvetésre a salgótaijáni Uhrin Róbertnek, aki harmadmagá­val vett részt az említett találkozón. Mindhárman magukkal vitték azo­kat a tapasztalatokat, amiket pálya­kezdő munkanélküliként szereztek. A katonai polgári szolgálatát töltő fiatalember egyéni példáján jól mérhető, mennyire szükséges annak a bizonyos megtartó erőnek a gya­rapítása. Róbert egy budapesti egészségügyi intézményben szolgá­latos, helyzete átmeneti, 15-hónapig tart. Hogy hol és hogyan folytatja, miből fog majd megélni? Ami Nóg- rádhoz köti: a háromhetenkénti ze­nei kiadványkészítés és terjesztés, amelyet nem akar feladni, s talán a modelloktatást is megtartja. Az igazság azonban az, olyan jól vá­lasztotta meg a polgári szolgálatát, hogy meg is tartaná ezt a munkát. Elvégezne egy-két tanfolyamot, s maradna, ahol van... S ez a hely nem Salgótarján, bár a kocka nincs még elvetve. Ám Róbert érzéseiről sokat elárul, hogy kíváncsian váija a kö­zösségfejlesztés következő lépcső­jét. Ez októberben lesz, ekkor Pápa és Salgótarján öt-öt fős küldöttség­gel Walesben tölt öt napot, ahol to­vább formálódhat az a helyi viszo­nyokra épülő tervcsomag, amelynek megvalósulását sok hozzá hasonló fiatal várja. Kelyheket, poharakat formáztak - A salgótarjáni Üvegipari Szakmunkásképző iskola tíz üvegfúvó szakmunkástanulója tegnap tartotta gyakorlati vizsgáját a kemencénél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom