Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-22-23-24 / 118. szám

6. oldal Mozaik 1999. május 22., szombat „Kruzlics engem úgy segéljen” Végh Antal beszél új regényéről mmtm. Könyvbemutató Budán, ré­gimódi csinnadrattával. A Kékgolyó étterem a Déli pá­lyaudvar szomszédságában van. Azért invitálták ide az érdeklődőket, mert sokan kö­zülük vidékről, elsősorban az író szűkebb pátriájából, Szatmáriról jöttek, s így könnyebben találtak a szín­helyre. Vezető irodalomtör­ténész és volt miniszter mél­tatja Végh Antal negyven­nyolcadik kötetét A romániai Szatmáriról érkezett barát pedig szilvapálinkát nyújt át az ünnepeknek. A menü hús­leves, sok tésztával és marha- pörkölt, petrezselymes krumplival. Majd „természe­tesen” szatmári almából ké­szített kompótot kap a mint­egy százötven főnyi vendégse­reglet A szatmári témájú könyv ürügyén egy falatnyi Szatmár szorult a fővárosba.-A „Kruzlics engem úgy se­géljen’’ egy trilógia második kö­tete. Miért csak most, a hatvanha­todik évében szánta rá magát, hogy megírja a negyvenes éve­ket?-Ezernyi más témával foglal­koztam, ez igaz, de mindig csak ez izgatott. Korábban viszont nem ír­hattam meg, miként is éltem át az orosz csapatok bevonulását a szü­lőfalumba, Jánkmajtisra. Ezt örö­kítettem meg tavaly, az „Azt mondta, hogy igyi szudá” című regényben. Most, a második kö­tetben meg azt, hogy 1944 végén, 1945 elején, szatmárnémeti diák­ként hogyan éltem meg a román állam berendezkedését a túlnyo­mórészt magyarok lakta városban. Egy irodalomtörténész úgy fo­galmazott, hogy Végh Antalt a megszállás érdekli. Az, hogy 1944. március 19-én a németek, ’44 őszén az oroszok foglalták el Magyarországot, most meg az, hogy nagyjából ezzel egy időben a román köztisztviselők miként fog­lalták el a magyar Szatmár keleti részét. A szívemből beszélt, tény­leg az emberi lélek megszállása érdekel. A trilógia utolsó köteté­ben, a fehérgyarmati diákoskodá- som ürügyén azt szeretném meg­írni, hogy a Rákosi-féle vezetés miként foglalta el a vidéki Ma­gyarországot.-Mit vár a „Kruzlics engem úgy segéljen"-tői?- Elismerést. A szatmáriak vagy a csillagos égbe visznek, vagy a pokolba. De el fogják ol­vasni, az biztos. Az a nemzedék, amelyik benne volt ebben a világ­ban, magára ismerhet.-A könyvpremieren nemze­déktársai felhívták a figyelmét néhány pontatlanságra.- Amikor írtam a regényt, min­den mondatát újraéltem. Közben olyan összefüggésekre jöttem rá, amelyek ötven éve eszembe se ju­tottak. Amikor például románul beszélgettünk a gimnáziumban. Voltak dolgok, amiket kitaláltam, aztán azon vettem észre magam, mintha átéltem volna őket. Muzs- nay Árpád barátom, a szatmár­németi helytörténész bizonyára szét tudja majd választani a két ré­teget. De hogy mi történt bennem, a tizenegy-tizenkét éves gimnazis­tában, azt csak én tudom. Ha van­nak ténybeli vagy nyelvi pontat­lanságok a könyvben, azokat majd a második kiadásban kijavítom.- Most megjelent regényé­ben tetszik, hogy egy kiskamasz nézőpontjából láttatja a kor történéseit. És nem tetszik, hogy a hatvanhat éves író is be­viszi a szövegbe a maga utókori szempontjait.-Csak nem gondolja komo­lyan, hogy az Anti gyerek szemlé­letmódjából hiányzik Végh Antal írói rafinériája?-A regénybeli Anti gyerek nem olyan naiv, mint amilyen­nek látszik?- Ha annak látszik, akkor én ezt dicséretnek veszem. Ez ugyanis azt jelenti, hogy sikerült belőle ki­hoznom azt, amit belegondoltam.- Vajon mi történt volna, ha ez az Anti gyerek Szatmárnéme­tiben maradhat és elvégezheti a gimnáziumot?-Leérettségizett, majd haza­szökött volna Magyarországra.-Mi marad az egyéves ka­landból?- Korábban a nyitottság az er­délyi irodalom iránt, most meg ez a regény.-A trilógia harmadik kötete lesz a negyvenkilencedik könyve?- Nem, az ötvenedik lesz.- Hogyhogy?- Úgy, hogy készen van a negyvenkilencedik. A címe az, hogy „Megmondom őszintén”. Politikusokról készítettem portré­sorozatot, Deutsch Tamástól Thürmer Gyuláig.- Gondolkodott-e már azon, hogy mi marad meg a huszon­egyedik századra Végh Antal ötvenkötetes életművéből?- Vagy tíz könyv. Az Erdőhá­ton, Nyíren című szociográfia, amely a Magyarország felfedezése sorozatban jelent meg. A nincs béke az almafák alatt című esszé­gyűjtemény a szatmári emberekről és a magyar mezőgazdaságról. A Miért beteg a magyar futball? és a Gyógyíthatatlan című fociköny­vek, amelyeknek a példányszáma elérte az egymilliót. A Könyörte­len című dokumentumregény a ba­lassagyarmati túszdrámáról, amelyből film is készült. A Fekete szivárvány című regény, amely­ben egy magamfajta falusi tanító átéli 1956-ot, és persze, a mostani trilógia, amelyből még nincs ké­szen az utolsó kötet- Ez csak kilenc.- Aki kíváncsi lesz rám a kö­vetkező évszázadban, bizonyára fellapozza majd az Akkor is, ha egyedül maradok című inteijúkö- tetet, amelyben magamról vallók. Nem regényben, nem novellában, hanem kendőzetlenül.-És a jövő századbeli diákok melyik könyvét forgatják majd?- Semelyiket. A középiskolá­sok nem fognak szépirodalmat ol­vasni. Csak nyugdíjas mérnökök és megszállott huszonévesek ve­szik majd kézbe a könyveimet. A politika elveszi a teret az iroda­lomtól.-Elégedett az életművével, az írói sorsával?- Sokáig csak arra gondoltam, hogy egykötetes író leszek. Ami­kor aztán megjelent az első köny­vem, azt gondoltam, hogy kétköte­tes író leszek. A huszonötödiknél meg arra, hogy na még kettő-há­rom könyv kikerül a toliam alól. Önmagamhoz képest ezt az ötve- net iszonyatosan nagy teljesít­ménynek érzem. Az már külön öröm, hogy ezért az életműért egy kitüntetést se kaptam. Ez ugyanis azt jelenti, hogy független marad­tam a politikától. . Zöldi László Jelentés a hegyről Bezárult az évszakok köze Elszaladt velünk ismét egy esztendő. Ötvenkét hét telt el azóta, hogy elkezdtem je­lentéseimet küldeni Salgó- ról, a hegyről. Feleségemmel évek óta itt, a Medves pereme alatt, az idős szálerdő tövében meghúzódó kis faház nyara­lónkban éljük át az év nagy részét, amolyan félkomfor­tos, természetközeli körül­mények között. Itt nincs te­levízió, telefon, s hiányoz­nak egyéb kényelmi beren­dezések is, de mindezért bő­ségesen kárpótol bennünket a csend, a salgói várra néző kis kert, annak ápolása, az itt ébredés, a ránk esteledés hangulata, a Várberek, a fennsík, a szomszédos er­dők, mezők hívogató közel­sége. Ismerősünk már erre­felé minden ösvény, minden bokor, s mégis minduntalan új és új felfedezésekkel, él­ményekkel gazdagodunk. Éppen a napokban fedeztünk fel egy nemrég kialakított erdei szekérutat a Gyökeres alatti nyírfás erdőben, teg­nap pedig megkapó látvány volt, amint vadkacsák húztak el az esteledő égbolton éneklő pacsirták között. Itt szerzett élményeinknek legalább egy részét szeret­tem volna megosztani az ol­vasóval, szerettem volna je­lenteni az érdeklődők szá­mára, hogyan változik hétről hétre a természet arculata, milyen érzéseket, hangula­tokat, gondolatokat vetnek fel bennünk a minket körül­vevő természet jelenségei. Mindvégig segítségül hív­tam talán legjobban szeretett költőmet, Aprily Lajost. Versrészleteit bizonyára szí­vesen olvasták. Számomra ő példázza legjobban, hogy miközben a költő szinte minden versében a természet részeként, azzal azonosulva csakis a természetről, a fák­ról, a madarakról, vadludak- ról, ködről, felhőkről, zúz­maráról, csillagokról beszél, mindig mélységesen az em­berről szól. Jómagam csak felnőtt koromban ismerked­tem meg igazán költészeté­vel a családunk kedves ba­rátjától, Nagy Zoltán tanár úr­tól kapott, ma is szeretettel őrzött ajándékkötet útján. Mindig szerettem volna má­sok figyelmébe ajánlani, amit nekem is ajánlottak. Most örömmel tölt el, hogy a szerkesztőség jóindulatú se­gítségével valamit törleszt- hettem adósságomból. So­kan jelezték, hogy az idéze­tek nyomán felfigyeltek mél­tatlanul mellőzött költőnkre, s jólesett, hogy volt tanítvá­nyaival, személyes ismerő­seivel is megismerkedhet­tem. Eredetileg csupán néhány .jelentést” szerettem volna írni, de az Önök bátorító biz­tatása adott mindig indítékot a folytatáshoz. Együttmű­ködő figyelmüket megkö­szönve egy év után most Ap­rily Lajos talán legszebb so­raival köszönök el minden kedves olvasómtól: Ámulni még, ameddig még lehet, amíg a szíved jó ütemre dobban, megőrizni a táguló szemet, mellyel csodálkoztál gye­rekkorodban. Fancsik János Ügyelni Ítéli a részletekre Sophie címere Egy királyi esküvőn a lega­próbb részletekre is ügyelni kell. A menyasszony ruháját ugyan az utolsó pillanatig titok fedi, Sophie Rhys-Jones, Edu- árd herceg jegyesének új csa­ládi címere azonban teljes pompájában elkészült egy hó­nappal a nagy esemény előtt A brit alattvalók szerdán is­merhették meg a Rhys-Jones csa­lád hivatalos címerpajzsát, amelynek elkészítésében a legin­kább alkalmatos személy, a Cí­merek Királyi Kollégiumának vezetője állt a rendelkezésükre. A királyi ara nemesi származású családjának ugyan évszázadok óta megvan a saját címere, ám Sophie és Eduárd herceg januári eljegyzésekor derült ki, hogy azt annak idején bizony „elfelejtet­ték” hivatalosítani. Az új, átformált címerpajzs a család történetének tükre: a piros­kék alapszín a királyi tüzérség színe, ahol a Rhys-Jones família férfiúi katonai szolgálatban áll­tak. A központi figura, az arany oroszlán Sohie legnevesebb ősére, egy walesi harcosra, Elys- tan Goldniddra, Fertig hercegére utal. A család ősi jelmondata természetesen velsziül hirdeti, hogy „Gyűlölni való az a férfi, aki nem szereti az országot, amelynek neveltje.” Rhys-Johnsék mostantól büsz­kén használhatják címerüket, Sophie azonban csak június 19- ig, az esküvő napjáig büszkél­kedhet vele, akkor ugyanis Edu­árd herceggel közös címer kerül majd a készülő stafírungra. A windsori esküvő további részleteit még a legnagyobb titok fedi. Bár a menyasszony a kezde­tektől ragaszkodott ahhoz, hogy ne az udvar rideg hagyományai, hanem a saját tervei szerint ren­dezzék a nagy napot, sok kérdés­ben meg kellett hajolnia. Épül, szépül, gyarapodik Rimóc. A fejlődés üteme ebben az évben sem csökkent. Az elmúlt hónapokban több mint húsz újabb lakásépítési kérelmet adtak be a tanácshoz. A tanács meg azt ter­vezi, hogy a község útjait 40 ezer forint költséggel megjavítja. Nógrádi Népújság, 1959. május 20., 1. oldal j Az ünnepi könyvhétre több neves író is ellátogat megyénkbe. Salgótarjánban a könyvhét ünnepi megnyitóján, május 30-án a TIT helyiségében Ladányi Mihály író, az Élet és Irodalom című irodalmi lap munkatársa lesz jelen. Nógrádi Népújság, 1959. május 23., 6. oldal HARMINC ÉVE v ' ^ .......... ............... 1 A Sátoros-hegy tövében, a kristálytiszta levegőjű völgyben él­nek Somoskőújfalu legifjabb polgárai, a bölcsődések. Gondos vi- gyázójuk Kiss Éva, aki öt esztendeje a szülők megelégedésére ve­zeti az intézetet. Nógrád, 1969. május 17., 5. oldal A Képcsarnok Salgótarjánban működő fiókja mind több alka­lommal kapcsolódik be a városban, illetve a megyében folyó íz­lésnevelő tevékenységi formákba. Ez évben a Képcsarnok So­moskői Ödön munkáiból rendez tárlatot, s bekapcsolódik az au­gusztusban megrendezendő Nógrád megyei művészeti hónap eseményeibe. Nógrád, 1969. május 18., 7. oldal A Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemében, - mint Vi­rág József újítási előadótól megtudtuk - kerek negyven javaslattal álltak elő idén a dolgozók. Ezek közül négyet elutasítottak, hat el­bírálása most zajlik, harmincat pedig hasznosíthatónak ítéltek. Nógrád, 1979. május 18., 1. oldal > T - F | TÍZ ÉVE ............ ......... B efejezéséhez közeledik a technológiai beruházás a Salgótar­jáni Üveggyapot Rt. üzemcsarnokában. A gépek, berendezések nagy része felszerelésre került, jelenleg a kezelőpódiumok végső illesztése folyik. A tervek szerint megkezdődhet a próbaüzem a japán-magyar vegyes vállalatnál. Nógrád, 1989. május 18., 3. oldal Ha közvélemény-kutatást tartanánk, egészen biztos, hogy Bécs, Mariahilfer Strasse, Mexico Platz sokaknak ismerős lenne, hiszen az elmúlt másfél esztendőben ezek a helyszínek jelentették utazásaink fő célját. Honfitársaink több százezres tömege kelt útra, rendszerint egy napra, hogy bevásároljon a „sógoroknál”. Nógrád, 1989. május 23., 5. oldal Összeállította: Bódi Györgyné dr. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- Ezerforintos vásárlási utalványt A mai rejtvény megfejtését má- fejtése: Micsoda pech, hogy nyert: Szabó Franciska Érsek- jus 27-ig lehet beküldeni szer­epben halászati tilalom van. vadkert, Gépállomás u. 10. sz. kesztőségünk címére. * A VICC POÉNJA, EUÓ *f.SZ A FÖNÍ­CIAI ELSŐ BETÖJt HÁZ­HELY OLASZ LABDA­Rugó­csapat EGY— MÁ| UTÁN. SORJÁ­BAN FRANCIA FÉRFI­NÉV jwui&ntC * | TERMÉ­SZET V > V V V * éj TÁPLÁ­LÉK >--------------­/ M i\-a lí \ ... MER­COURI. GÖftÓG SZÍNÉSZ nő > RÉGI TÖRÖK MEGS2C LÍTÁS >­Zt r SZÍNÉSZ ANDRÁS RÉMÜLT > fciGé- ÁIA FŐ­VÁROSA TPL-r ALLO ALMA FAJTA V~ KALI­BER AMERÉ CSŐM KARIMA­....V A PÓÉN O..U&L KOMIKUS VOLT T> KÖK VAD TÖR<)K AUTO i > V SZELÉN > HÁZI— SZÁR— _ C YUL­> V —V EZ A KÖ~ ZÉLFRKI > “TT“ A2 ARC RÉSZEI AS2TÁ­CIUM > SOMOGY 1 KÖZSÉG V > IDEGEN MÁRIA! > T“ KÖZUE— KEDO QftGSZ PÉNZ FQLYC MÁSIK P­> KIRÁLYI JELKÉP KERET > y V HELYEZ LÖE.TO > p> FÖLÉ TERÜL KÚT ff REMt V > V"" VÍZBEN TISZTIT KÖLTŐ V ISTVÁN > vitt ÁT Kf ! ': mely ... HljVCS! KÖZSÉG > V löEN GYORS HANG­SOR > —-v­GERMA­NIUM PART - SZA­KASZ' > P­J ________ N»TŐ V. UMRß» > V ELLEN­SEN > lendü­let > AZ £LSÖ NŐ HISZEK­EGY RANGJEL ZÖ SZÓ SZÍNT­PÉTER­y > .........v...... KILO— CIKLUS MOJ.1B­ÓÉN > —V HÚROS HANG­SZER LENGYEL > V RÁPI- KAI BÉN ­> r AZ EGYIK FVANGÉ LISTA _ CIMBO­RA V > v­ALKAT-Ü RÉSZ' LAZÁN LE­> «NOCK PUT KÖRÖM MEL ILLET r^n MESSZI­í RIKAI autó jel > HAVEL MÓVE ;-v­MISKOLC HEGYE >-e­MY LADY OXIGÉN P LOMBOS NÖVÉNY V > FRANCIA ÉNEKES > V POE ­TICA > TRGMÖÍ­TAHANG TÁRSA, RÖVIDEN MONDAT RÉSZt IGEN. OLASZUL RAJT > V OKLEVE­LES, 8ÖY. PA HŐS SZÁM? > TjUűKK KÁR!YA LAPJA Saint, RÖVIDEN TT" > HÁROM­tagCi C-oO^OK­11 . V TÉ$T MCSHÁ-­léRSÜL.. DÉL > T~ A SUGÁR Jf LE v1 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom