Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN h BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Állami gondozotti múltjával küszködik az amerikai elnök hasonmása „Clinton” a hajléktalanszállón Azt kívánom mindenkinek, hogy ezen írás most következő bevezető sorait személyes érintettség okán soha ne olvassa: „... egyben kije­lentem, hogy az intézmény házirendjét betartom, különös tekintettel az együttélés szabályaira, a szállón alkoholt nem fogyasztok, azt nem hozok be. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a házirend előírá­sait nem tartom be, úgy az a szállóból való kitiltást vonhatja maga után. Elfogadom, hogy a szálló szolgáltatásaiért térítési díjat kell fi­zetni, mely az én esetemben 100 Ft/nap...” A fenti mondatok a salgótarjáni hajléktalanszálló felvételi kérelmi lapján olvashatók. A kérelmező Pintér Sándor, akit nagyon so­kan csak úgy emlegetnek, hogy a magyar Clinton-hasonmás.- Ön hogyan jutott ilyen helyzetbe?- Tavaly két olyan csapás is ért, amit meglehet, sohasem fogok ki­heverni. Meghalt az a néni, aki be­fogadott magához, s akit anyám­ként tiszteltem, s ugyancsak 1998- ban megszűnt a munkahelyem. Ezek voltak a fő kiváltó okok, im­már egy éve tartó kálváriám elői­dézői, de sorsom alakulását alapve­tően talán mégis az határozza meg, hogy egyéves koromtól állami gondozottként nevelkedtem.- De ez most valódi?- Ez nem „hasonmás”-helyzet, ez valóban a szomorú valóság.- Hol született, s látta-e va­laha az édesanyját?- Budapesten születtem a XIX. kerületben, s mivel édesanyámnak nem kellettem, 18 éves koromig állami gondozottként nevelked­tem. Először Sopronban, aztán a pesti Diószegi Sámuel Nevelőott­honban biztosítottak fedelet a fe­jem fölé, majd a fővárosi Maka­renko úti fiú nevelőotthonból bo­csátottak ki az életbe. A hivatalos papírok intézése kapcsán akkortájt találkoztam először, és azt hiszem, hogy utoljára az édesanyámmal.- Tanúsított valamiféle ér­deklődést ön iránt?- Nem történt semmi különös, passzívan viselkedett.- Élnek-e testvérei?- Arról tudok, hogy van egy ná­lam két évvel idősebb, 46 éves bá­tyám, s egy ő nála is idősebb nővé­rem. Soha nem láttam őket.- Se rokon, senki... ?- Csak egy szál magam élek.- Hogyan került Salgótar­jánba?- 16 éves koromban kezdtem a munkát a Csepel Vas- és Fémmű­vekben. Később egy ottani munka­társam beszélt Tarjánról, hogy ő már járt ott, s több olyan gyár mű­ködik a nógrádi megyeszékhelyen, ahol hosszabb távon is lehet bizto­sítani a megélhetést. Az érdeklő­désem az öblösüveggyárba vezé­relt, ahol először raktári segéd­munkás voltam, majd bekerültem a laborba dolgozni, azzal a feltétel­lel, hogy meg kell szereznem az érettségit. A gépipari technikum­ban a dolgozók gimnáziumában sikerült is eleget tennem ennek, s mindösszesen tizenöt éven át dol­goztam az öblösben.- Hol lakott?-Először az üveggyári mun­kásszállón, de még abban az év­ben sikerült özvegy Kovács Jó­zsefiénél albérlőként meghúz­nom magam. Aranka néni szemé­lyében visszakaptam az édes­anyámat, s nyugodtan kijelenthe­tem, egy jó fiú módjára segítettem neki. A takarítás, a főzés és min­den háztartási munka közös ügy volt, akkor éreztem át, hogy mi az a család, illetve milyen boldogság lehet az, ha valaki születésétől fogva együtt élhet az édesanyjá­val, s ráadásul figyelmet, szerete- tet is kap tőle. A legmesszebbme­nőkig gondoskodtam az én máso­dik anyámról, egészen a tavaly májusban bekövetkezett haláláig. Akkor a rokona, a lakás örököse kitett, s nekem valami albérlet után kellett néznem. Azóta több helyen is laktam, de mindenhon­nan távoznom kellett.- A munkahelyéről miért kel­lett eljönnie?-A hivatalos indoklásban az állt, hogy munkahelyi átszervezés miatt kell elhagynom a labort. A vezérigazgató behívatott magához, s felajánlott egy helyet a festéktö­rőknél. Ez tulajdonképpen a se­gédmunkával azonos és a fizeté­sem is jóval kevesebb lett volna. Persze akkor fogalmam sem volt, hogy 1998. augusztus 31-től a 19 500 forintos munkanélküli-tá­mogatás lesz a havi jövedelmem. No, de az igazságérzetemet se hagyta nyugton, hogy csak úgy, belső átcsoportosítással félre pasz- szoljanak.- Mások is távoztak a labor­ból?- Csak én. Sejtem, hogy miért. Magamnak, a nagy számnak kö­szönhetek mindent, mert a gyári szakszervezeti liga egyik vezető­jeként gyakran észrevételeztem számomra visszatetsző megoldá­sokat, köztük a '97-es szekus-bot- rányt, amiről az egyik országos lap is út. Ha csupán csendben teszem a dolgomat, valószínű, hogy még mindig a laborban dolgozom.- Próbálkozott azóta más he­lyeken? i- Nap mint nap járom a mun­kahelyeket, de eddig még nem si­került semmit sem elcsípni, pedig közeleg az augusztus, s utána már csak jövedelempótlót kapok.- Végkielégítést kapott?-Kaptam, de 19 500 forintos havi jövedelem mellett az sem tart örökké.- ígértek-e már valahol munkalehetőséget?-A földmérőkhöz be kellett adnom egy önéletrajzot, talán nem hiába. Abban is reménykedem, hogy annak a filmnek a bemuta­tása után, amely magyarországi hasonmásokról szól, a szerencse rám mosolyog egy csöppet. Nem kívánok sokat, csak annyit, hogy a megélhetésemet megnyugtatóan rendezni tudjam.- Buta kérdés: közérzete?- Eddig sem volt rózsás a hely­zetem, de a színesnek igazán nem nevezhető életem mélypontját élem most át. Senkinek sem kívá­nom, hogy családtagok, rokonok, szeretteik nélkül megtapasztalják mindezt.- Volt már a hajléktalanok szállóján?-Április 13-tól már ott is la­kom. Egy aránylag kis létszámú szoba egyik lakója vagyok. Min­den este, amikor lefekszem, arra gondolok, hogy milyen csodának kellene ahhoz történni, hogy a sa­ját lakásomban alhassak egyszer.- Talán ha a lottó ötöst én nyertem volna, de tudom, ez nem vigasztalja.-Én meg lottóra sem költők. Maradnak a semmihez sem köt­hető álmok, meg ha akad valami­lyen lehetőség, semmiképp' sem fogom elszalasztani.- Az öblösről már nem álmo­dik?- Szívesen visszamennék, s egész biztos, hogy tartanám a számat. B. M. 1999. május 3., hétfő SAC Rt.: törlesztik hiteleiket, idén sem adóznak Gyártelep eladásából eredmény Hopka László vezérigazgató beszámol a részvényeseknek Ugyan mind árbevételben, mind pedig az értékesített termékeik mennyiségében a tervezettnél rosszabb évet zárt a Salgótarjáni Acél­árugyár (SAC) Rt., pénz­ügyileg eredményes tevé­kenységet folytatott a társa­ság. Törlesztettek tartozása­ikon, a mérlegükön a BÉG Rt.-nek eladott iroda, rak­tár és csarnoképületek ára javított sokat. Az előző év utolsó hónap­jában 121 millió forintos rendkívüli eredményre tett szert a SAC az által, hogy a gyár területén működő raktár- technikai cégnek eladta a ko­rábban már általuk bérelt épü­leteket. Az acélgyáriak pénteki közgyűlésén Hopka László vezérigazgató, valamint Pá­linkás László értékelte az előző évet, s ismertették az idei terveket. A beszámoló­ikból kiderült, hogy tavaly kevesebb árut értékesítettek, mint az előző évben, s ötezer tonnával maradtak el a terve­zettől, ami a LAFIL-termé- kek lassúbb piaci felfutásá­nak, és az acélipari realitá­soknak tudható be. Az érté­kesítésből származó bevétel viszont 409 millió forinttal meghaladta az, előző évit, emelkedés az exportpiaco­kon meghatározóbb. Az 1993-ban fölvett hite­lekből ’98-ban újabb részle­teket dolgoztak le, a teljes összeget az idén rendezik. Gyártelep-eladásból szár­mazó bevételeik révén oszta­lékot is fizethet a társaság, ám a meglévő hitelek és egyéb adómódosító tényezők miatt társasági adót nem kell fizetnie a SAC Rt.-nek. Az alapbéren 10 százalé­kot emeltek január elsejétől a 890 főt foglalkoztató acél­gyárban, ahol idén több kör­nyezetvédelmi beruházást is terveznek. A SAC stabilizá­ciós programjában további ingatlan-értékesítéseket ha­gyottjóvá a közgyűlés. T. L. Jubileumhoz érkezett a Salgótarjáni Tavaszi Tárlat Kultúrtörténetet teremtettek (Folytatás az 1. oldalról) szervező erőnek és akaratnak, s leg­főbb a kiállító művészeknek, akik főszereplői az eseménynek. A főosz­tályvezető-helyettes, aki Bessenyei György-díjas népművelő, s aki te­vékeny résztvevője volt a tarjáni tár­lat kezdeteinek, s lankadatlan figye­lemmel kísérte végig országos ran­gúvá teljesedését, végezetül abbéli reményét fejezte ki, hogy a megye- székhelyi tavaszi tárlat töretlenül folytatódik tovább. A megnyitó után díjátadásokra került sor. A nagydíjat Krajcsovics Éva festőművésznek Sarló Béla adta át. Kerekes László Jószay Zsolt szobrászművésznek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Kovács Péter Balázs grafikusművésznek pedig a Magyar Alkotóművészek Orszá­gos Egyesülete diját nyújtotta át. Nógrád Megye Közgyűlése Sej- ben Lajos képzőművészt dí­jazta Tőzjsér Zsolt alelnök által, Sóváradi Valéria képzőművész a Magyar Grafikusművészek Szövetsége díját, Lous Stuijf- zand festőművész a Magyar Grafikáért Alapítvány, Borgó György Csaba a Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Közgyűlése, Várnagy Ildikó szobrászművész Balassagyarmat Város Önkor­mányzata, Gelencsér János fes­tőművész pedig a Nógrádi Tör­téneti Múzeum díját kapta meg. J. K. Munkaadók és álláskeresők találkoztak Salgótarjánban Munkahelyben reménykedők Álláskeresők százai gyűltek össze pénteken Salgótarján főte­rén, jóval a 9 órára meghirdetett állásbörzét megelőzően, ame­lyet a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Salgótarjáni Ki- rendeltsége szervezett az ifjúsági információs irodában. A munkahelyet keresők azzal múlatták az időt a munkaadók megérkezéséig, hogy az intézmény előtt közszemlére tett állás- kínálatokat böngészték. Eszerint Nógrád megyében több­nyire szak- és betanított munkae­rőt keresnek, jobbára az üveggyár­tás, illetve a ruhaipar területére. A bérezés sem igen kínál nagyobb választékot az álláshelyeknél, ke­vés kivételtől eltekintve, átlagban 25^40 ezer forintos bruttó jövede­lemre számíthatnak az említett te­rületeken elhelyezkedők. Az álláskeresők között jóval több volt a pályakezdő, mint a tar­tósnak számító munkanélküli, vélhetően azért, mert az utóbbiak köre - mint többek, főként a koro­sabb hölgyek megjegyezték - be­lefáradt már a kilátástalannak tűnő álláskeresésbe. Akadt azért, aki végsőkig elszántan bármi munka- lehetőséget akármilyen kevés pénzért is elvállalna, mert úgy tartja, a minimálbér is több a semminél. Azok a fiatalemberek is megragadnának bármiféle jövede­lemszerzést, akik családalapításra készülnek, vagy épp' munkanél­küli szüleik eltartása hárul rájuk. Nem volt válogatós az a húsz­éves férfi sem, aki kereskedelmi végzettséggel egy még alakulófél­ben lévő vállalkozás képviselőjé­nek asztalánál foglalt helyet, mi­után 9-kor ténylegesen is kezdetét vette az állásbörze. A munkát kí­náló, a személyes adatok firtatását követően, szót ejtett a betöltésre váró álláshelyekről, amelyek - sü­tödéről lévén szó - mindegyike éj­szakai műszakra szóló. A bérezést már az álláskereső firtatta, ami úgy tűnt, ha nem is a legjobb, de elfogadható lehet a fiatalember­nek. A cégvezető arról is szót ej­tett, fontosnak tartja ezt a találko­zót, mert a személyes meghallga­tás célszerűbb, mint az esetleges jelentkezési lap személytelen adathalmaza. A pénteki állásbörzén megje­lent munkaadók mindegyike ezt tarthatta szem előtt, hisz1 nem kevés időt szántak egy-egy ér­deklődőre. Többségük megyei cég volt, bár két gyöngyösi munkaadó is jelen volt, akik az átlagos bérezés mellett utazási hozzájárulást és szálláshelyet is kínáltak e mellé a jelentkezők­nek. Az állásbörze eredménye még nem tudható - bár helyben is született pár egyezség a mun­kaadók és munkavállalók között -, de az biztos, hasznos volt. Már csak azért is, mert a Nóg- rádban élő 15 ezer regisztrált munkanélküli közül, akik között 3 ezernél is több a tartósan jöve­delem nélküli, a pénteki állás­börzén megjelent háromszáznál több ember legalább remény­kedhet a mielőbbi munkaszer­zésben, amelyről a munkaadók hamarosan értesítik, a számukra megfelelő munkaerőt. J. K. KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 2000/05■ Jegyzési időszak: 1999. május 3-14. Futamidő: 1 év Lejáratkori kamat: évi 14,25% Jegyzési árfolyam: 1999. május 3-11. között 99,90% 1999. május 12-14. között 100% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=14,04%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető ho­zam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken kifüggesztett táblá­zat tartalmazza. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír letéti szám­lán tartható; másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamat- veszteség nélkül a futamidő alatt is bármely jegyzési helyen eladható. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tud­hatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYEZHETŐ: Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMR0 (Magyar) Bank Rt Salgótarján. Pásztó • OTP Bank Rt Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény (100 000 Ft nésrérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el). Továbbá részt vesznek a jegyzésben a K&H Bank kijelölt fiókjai. RÉSZLETES információ: 06-40-24-24-24 (helyi HfVAs)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom