Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-07 / 80. szám
||píijSi|íííS!j;gl$¥:|í;gi!SÍ®::S^ NŐK VILÁGA^«wd»,'*,eK' 7. oldal 1999. április 7. szerda 1999. április 7. szerda Keresetekben nem csökken a különbség a férfiak és a nők között „A népesség kiemelt rétege” (2.) Egy nagy család Németországban, a Stuttgart melletti Gomaringen- ben él egy tizenhét tagú család: apa, anya, kilenc fiú és hat lány. A 45 éves Esther Grauer 15 éves volt, amikor megismerte a templomi kórusban férjét, Eberhardot, aki most 64 esztendős. A 19 év korkülönbség soha nem okozott gondot, igazolja ezt a mindmáig tartó szerelem 15 gyümölcse is. A legkisebb és a legidősebb gyermek között van vagy húsz év különbség, és népesíti a családot már három unoka is. Az anya elmondta, hogy ő is nagycsaládból származik, neki tíz nővére volt(!). Úgy érzi, nincs szebb dolog az életben, mint ez a nagy-nagy fészekmeleg, ennyi gyerekkel. Ha a család libasorba áll, az alakzat hossza meghaladja az öt métert. Nincs az a felvonó és nincs az a személyautó, amibe ez a népes família egyszerre beleférne. De nem csak a család nagysága szokatlan: az örökölt tizenegy szobás családi házban nincs televízió, nincs magnó, nincs számítógép. Van viszont házimuzsika (a családnak saját fúvószenekara van), van beszélgetés, nevetgélés, családi élet. Van nyolc hálószoba és három mellékhelyiség. És van sok türelem, megértés, szeretet. Meg konyhakert, amiben éppoly gondos szervezés, munkamegosztás uralkodik, mint az egész háztartásban. Tizenkét gyerek lakik még a házban, a többi fióka már kirepült a fészekből. Van mit tenni egész nap. De tíz óra felé, amikor minden gyerek lefeküdt, a házaspár még beszélget egy kicsit. Nem sokáig, mert fél hatkor csörög a vekker és a nagycsalád új napja megkezdődik. Hasonló címmel színvonalas tanulmány látott napvilágot a Területi Statisztika című szaklap 1998. évi 3. számában, Szűcs Lász- lóné tollából. A szerző - a teljesség igénye nélkül - az 1990-es évek mélyreható társadalmi-gazdasági változásai közepette vizsgálja „a népesség kiemelt rétegének”, a nőknek a helyzetét. A téma ösz- szetettsége miatt csak egyes kiragadott területeken: demográfia, képzettség, gazdasági aktivitás és keresetek tekintetében vázolja fel a kiugró pozitív, illetve negatív irányú változásokat. Üzletasszonyok és háztartásuk A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány eddig már számos induló és már termelő cégnek nyújtott értékes vezetési, vállalatműködtetési segítséget. Különösen sokat tettek a vállalkozó nőkért, a fiatalokért és a kisebb, családi gazdasági egységekért - mondotta lapunknak dr. Laczkó Zsuzsa, az alapítvány vezető munkatársa.- Alapítványunk egyik kitüntetett „célcsoportját” a vállalkozó nők alkotják, mert az üzletasszonyok különleges, más rétegekéhez nem hasonlítható gondokkal küszködnek- hangsúlyozta dr. Laczkó Zsuzsa. - Szeretném aláhúzni: a vállalkozó hölgyek nagy része, különösen a kisebb jövedelmű önfoglalkoztatók, továbbra is egymaguk vezetik a háztartást s családjukról is gondoskodnak. Ezt égy országos felmérés adatai is alátámasztják: cégük beindítása után a vállalkozó nők 60 százaléka ugyanannyi részt vállal, vagy kényszerül vállalni a családi feladatokból, mint mielőtt belefogott volna a vállalkozásba. Dr. Laczkó Zsuzsa szerint azért is szükséges odafigyelni a kisvállalkozásokra, mert a hazai munkaerőpiacon semmivel sem pótolható funkciót töltenek be, kivált ami a munkanélküliség csökkentésében betöltött szerepüket illeti. Az országban működő cégek 97 százaléka 11 főt, vagy annál kevesebbet foglalkoztat. A kisvállalkozások életben tartásához, féllendítéséhez mielőbb szükség volna egy olyan hatékony támogatási program kidolgozására és bevezetésére, amely kamatengedményekkel vagy más módon megkönnyítené a tőkéhez jutás feltételeit. Ez természetesen egyaránt vonatkozna a nők és a férfiak által vezetett kisvállalkozásokra - szögezte le dr. Laczkó Zsuzsa. A nők hagyományos szerepköre - alárendeltség a házastársi kapcsolatokban, gyermeknevelés, munkavégzés a háztartásban - csak lassan alakul át és változik még napjainkban is. A fejlődés megalapozásához szükség volt a nemek közötti képzettségbeli különbségek mérséldődésére is. Az 1996-os mikrocenzus adatai szerint a nemek közötti képzettségbeli különbség a középiskolai végzettségűek tekintetében kiegyenlítődött, sőt- az 1990. évi adatokkal szemben - már a nők javára billenti a mérleget. A nők 26,9 százaléka, a férfiaknak pedig 25,6 százaléka volt legalább középiskolai végzettségű 1996. évben. A felsőfokú végzettségűek arányában is látványos a fejlődés, bár itt a nőkre jellemző mutatószám még nem éri el a férfiakét az azonos nemű népességen belül. Nógrád megyében a 25 éves és idősebb népességből az 1980- as népszámláláskor a férfiaknak 5,4, a nőknek pedig 2,9 százaléka volt felsőfokú végzettségű, ezek az arányszámok 1996-ra 8,2, illetve 6,8 százalékra változtak. Az elért fejlődés ellenére az északmagyarországi régióban megyénk adatai a legkedvezőtlenebbek, és ebben az a legszomorúbb, hogy sem Heves, sem BorEgyszerű vérvizsgálat segítségével izraeli kutatóknak sikerült igen korai stádiumban kimutatniuk a rosszindulatú sejtburjánzást, így jóval korábban felfe- dezhetővé válik a daganat Egy izraeli kutatónak a jeru- zsálemi Héber egyetemről két, a sod-Abaúj-Zemplén megye nincs a „top”-on, mindössze a középmezőnyben helyezkedik el. .A piacgazdasági viszonyokra való áttérés viszonyai közepette 1990 után a munkahelyek tömegesen gzűntek meg, a munkanélküliség rohamosan kiteijedt, a munkanélküliségi ráta a ’90-es évek első harmadában már a „csúcsra járt”. Jelentősen csökkentek a reálbérek, csökkent az életszínvonal, romlottak az élet- körülmények. Ebben az általános magyarországi helyzetben Nógrád megyében a nők gazdasági aktivitása a férfiakénál kisebb mértékben csökkent. Az aktív keresők aránya a női képességen belül az 1980. évi 38,6 százalékról 1996-ra 25,6 százalékra, tehát 13 százalékponttal esett vissza. Ezzel szemben a férfiak gazdasági aktivitását jellemző arányszám 53,3 százalékról 33,4 százalékra, közel 20 százalékponttal csökkent. Nemek szerint változó az országos átlaghoz való lemaradás is: a nők gazdasági aktivitást jelző mutatószáma 1996-ban 3,5 százalékkal maradt el attól, a férfiak esetében pedig 6,3 százalékpontos a negatív eltérés. A régiók közötti fejlettségi különbséget, ebből következően a munka- nélküliség negatív hatását tükrözik a régiónkénti aktivitási mutatumorsejtek jelenlétével összefüggő fehérje kimutatásával sikerült a daganatsejtek megjelenésére következtetni. E fehéijék koncentrációja a vérben a ráksejtek jelenlétét mutatja. A két fehérjét Aigor Zusman professzor a felesége által kifejlesztett új, gálatok. Az észak-magyarországi régión belül Nógrád megye a középső helyen áll a nők gazdasági aktivitását tekintve, s Borsod- Abaúj Zemplén megyével együtt a munkanélküliségi rátát illetően a megyék közötti rangsorban évek óta az első helyen osztozik. Az eddigiekből kitűnt, hogy a képzettségben, gazdasági aktivitásban fokozatosan közelednek egymáshoz a férfiak és nők, ugyanez nem mondható el a keresetekről. Ez utóbbi okai is összetettek, de alapvetően két fő ok jelölhető meg: az egyik az, hogy a gyermekszülés, gyermeknevelés miatt a nők előmeneteli lehetőségei korlátozottabbak, mint a férfiaké, a másik a képzettségbeli különbség, amely nagyrészt a fizikai foglalkozásúak esetében érhető tetten. (Aztán „létezik” még az úgynevezett előítéletből fakadó „következmény” - hogy ilyen árnyaltan fogalmazzunk.) A nők havi bruttó átlagkeresete a megyében megfigyelt gazdasági vállalkozásoknál 1996-ban 22 658 Ft volt, 20 százalékkal - több mint 8600 forinttal - maradt el a férfiakétól. A szellemi foglalkozásúak körében az eltérés nagyobb: a férfiak átlagkeresete közel 26 ezer Ft-tal haladta meg a nőkét. Nem tapasztalhatunk nagymértékű változást, ha az 1992-es keresetek nemek szerinti alakulását az 1996-os helyzettel hasonlítjuk ösz- sze, mivel 1992-ben a nők havi bruttó átlagkeresete a férfiakénak 76.5 százaléka, 1996-ban pedig 79.6 százaléka volt. A nők kereseti elmaradása tartós. (baráthi) lapú üvegszálas membránnal különítette el. (Az első klinikát egymásfél év múlva Jeruzsálemben nyitják meg.) A vizsgálatot eddig mintegy ötszáz betegnél alkalmazták. A teszt ára egyelőre 150 dollár körül van, de a felfedezők szerint ez az ár csökkenni fog. Új rákteszt, igen korai stádiumban Furcsa divat - A bulgáriai Várnában mutatták be ezt a ruhát, amit - bármilyen különös - a balkáni háború ihletett. A furcsa „vadhajtás” egy Nikolaj Todorov nevű tervező szüleménye. „Japán kakasok” Hölgyek öröme (is) a Távol-Keletről Japánban nemrégiben megkezdték a kórházakban és a gyógyszertárakban a Viagra, szigorúan orvosi rendelvényre történő eladását. A pirulánként, átszámítva mintegy 1800-2000 forintba kerülő potencianövelő gyógyszer forgalmazásáról a japán egészségügyi hatóságok rendkívül gyorsan, alig fél évig tartó elemzés után döntöttek, részben azért, hogy visszaszorítsák a Viagra feketepiaci árusítását, a különféle gyógyszer- vegyészeti csalásokat és az ebből fakadó, esetleges mérgezéseket. A gyártó amerikai cég és a forgalmazók egyaránt arra intik a japán férfiakat: legyenek körültekintőek a pirula szedésénél, az ugyanis szívgyógyszerek egyidejű alkalmazása esetén halált is okozó, hirtelen vérnyomás- esést idézhet elő. Minden héten vidáman indulhat a reggel! Mert öt napon át négy órán keresztül, három műsorvezetővel kétségtelenül csak egy rádióműsor kíséri útjára - Danubius Cappuccino, a Tripla Reggeli. És ráébredni sohasem késő, hiszen minden hétköznap reggel belekóstolhat. A 80-as és a 90-es évek legjobb zenéi (6:00-10:00), Ébresztés (6:00-7:30), Kulturális besúgó (8:00-8:30), Horrorszkóp (7:30-8:00), Híres Ember (9:15-9:45), Álljunk meg egy magyarán szólva (7:15-7:45). Szimplán ennyi. Duplán megéri! Triplán szervírozzák: Jakupcsek Gabriella, Búza Sándor és Gundel Takács Gábor. Engedje, hogy felcsavarják a bioritmusát! DANUBIUS CAPPUCCINO R 1 P L A Ébredni sok mindenre lehet. Zavarba ejtő találkozás 'Találkoztam egy ápolónővel. Tizenkét órás műszak után, jL sápadtan, fáradtan ballagott hazafelé, őszebb, mint amikor utoljára láttam, s ebben nem a kora a ludas, ő kitartott az egészségügy, a kórháza mellett, ezért tanult, gyakorolt, bizonyított, aztán beállt a teljesítményfaló munkakörben, akkor még három műszakban foglalkoztatottak nem népes sorába. ő az a munkaerő, amely maga a megtestesült megbízhatóság. Éjszakázott, ágytálazott, reggelit osztott, cipekedett, mosolygott. Család, gyerekek mellett sokszor csak annyi felfrissülésre volt módja, amennyit reggel, a ropogósra vasalt tiszta köpeny tukmált rá. Fiatalon bírt, tűrt, hajtott. Az évek észrevétlen futottak el mellette, de az évtizedeknek ez már nem sikerült. Kivették az erejét, ellopták a fiatalságát, s talán elkoptatták a szépségét is annak, amit hivatásának tekintett. Mégsem fontolgatta, hogy hűtlen legyen, megmaradt a betegágy mellett. „ Csak ” a könyökízülete mondta fel a szolgálatot, lábai visszeressége is adott már munkát a sebészeknek, s kipihen- hetetlen fáradtság kínozza a megszokhatatlan műszakváltások miatt. Éjszaka felriad, mert a hold fényét napsütésnek véli, s szédelegve kipattan az ágyból. Az újbóli elalvás ritkán sikerül, ezért aztán nem erőlteti, felkel mosni vagy vasalni. A fizetése a mostani csekélyke (öthat százaléknál nem több) emeléssel eléri(!) a harmincezret, s ez az összeg „már" ötezerrel több mint a húszéves kezdőké, (akikre alapozzon, ha mer a munkaadó vagy napjaink egészségügye). Háborgó igazságérzetével mit sem kezdhet, mert nem engedheti meg magának, hogy utcára tegyék. Elnézem a (bele)fáradtság arcára vésődő nyomait, s beleképzelem magam az őrá szoruló, nyűgös beteg szerepébe. Akit ő mosdat, fésül, öltöztet, akinek teát hoz, amelyhez talán két kedves szót sem felejt el „szervírozni. ” S akit elsősorban ő biztat. Zavarba ejtő egy találkozás ez! (mj)
