Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-23 / 94. szám

1999. április 23., pentek SZÉCSÉNY Megyei Körkép BÁTONYTERENYE Palóc madonna: hol legyen? (Folytatás az L oldalról) hogy a négy lehetséges hely­szín közül valamelyikre átte­gyék a Palóc madonnát. A szo­bor tehát nem maradhat, de el sem vihetik. A patthelyzetet az oldotta fel, mikor megjegyez­ték: tulajdonképpen tárgyalni sem lehetett volna minderről, ugyanis a kérdést nem vélemé­nyezte a szociális bizottság, noha anyáról és gyermekéről van szó ... A maratoni ülésen döntöttek tizenkilenc bírósági ülnök személyéről, megbízatásuk négy évre szól. Ezt a napiren­det Kovács Gábor egy ügy­rendi javaslattal mentette meg, ugyanis ha nem választják meg mai határidővel az ülnököket, az béníthatta volna a bíróság munkáját. A testület elfogadta az evangélikus egyházmegyé­vel kötendő megállapodást is, amely szerint a kisegítő iskola épületét nem kéri vissza az egy­ház, hanem annak ellenértékét a kormánytól pénzbeli kárpótlás­ként kapja meg. Ezen a pénzen a későbbiekben a Luther utcai ingatlanukat újítják fel, s egy valamikori templomépítési tervüket az önkormányzat in­gyentelekkel segíti majd. Ugyancsak a tegnapi ülésen fo­gadták el az idősek otthonának bővítésével kapcsolatos pályá­zatot, a bölcsődevezetői pályá­zat kiírását. Az Önkormányzat megerősítette érdekeltségét a 22-es számú főútvonal, várost elkerülő szakaszának megépíté­sében, s intézkedtek a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht.-vel a beruházással kapcso­latos teendők elindítására. A vá­ros tavalyi költségvetésére és gazdálkodásával kapcsolatos fontosabb kérdésekre a későb­biekben visszatérünk. T. L. Többnapos testvérvárosi találkozó kezdődött Salgótarjánban Barátok érkeztek, otthonról haza (Folytatás az 1. oldalról) Dicsérő szavakat hallottunk Rossano Bellimtől, Vigarano Mainarda polgármesterétől is.- Sokkal jobban működik a kapcsolatrendszer a két város között, mint azt a kezdetekben vártuk, s a közös programok tovább erősítik azt. Jól ismerem az önök dolgos városát, s lá­tom, hogy a vezetése milyen sokat tesz azért, hogy tovább fejlődjön. Szívből kívánom, hogy sikerüljön megvalósítania Salgótarjánnak azokat a célo­kat, amelyeket meg is érdemel. Geneviéve Adam asszony, Valenciennes delegációveze­tője öt évvel ezelőtt már elláto­gatott Salgótarjánba. Számára nem ismeretlen a város, de a környező hegyek látványa most is megragadja.- Kedvelem a természetet, s ezen keresztül odafigyelek a környezetvédelem sorsára, ala­kulására. Örülök neki, hogy ez a téma is részét képezi az idei találkozónak. A testvérvárosi kapcsolatok rendszere egyébként vélemé­nyem szerint az egyik legfonto­sabb nemzetközi tényező. Mi hat évvel ezelőtt Gliwicével kö­töttük az első megállapodást, s évről évre fejlődött a kapcsola­tunk. Remélem, hogy salgótarjáni szálaink nem csak Valencien­nes, hanem a többi testvérváro­sunk számára is hasznos ötlete­ket nyújtanak.- Elég ha csak széttekintünk, megfigyeljük, hogy mi minden történik ma Európában, máris láthatjuk, hogy mennyire fontos a saját országot túllépő kom­munikáció - értékelte a testvér- városi kapcsolatokat Stefan Skog Vantaa önkormányzatá­nak környezetvédelmi vezetője, aki először jár Salgótarjánban, de mint mondta, a modem vá­roskép alaposabb felderítőútra csábítja őt.- Úgy látom, hogy a testvér- városoknak, tartozzanak bár­hová, vannak hasonló gondjaik, s ez különösen a környezetvé­delmi feladatok kapcsán fi­gyelhető meg - nyilatkozta Ryszard Trezbuniak, Gliwice alpolgármestere. - így aztán a tennivalóink is közösek, s bi­zony nagyon jó, hogy lehetőség nyílik az ilyen találkozókra, ahol tudunk egymástól tanulni. Ingegard Angstrom kisász- szony, Nacka önkormányzatá­nak nemzetközi koordinátora irigylésre méltó svéd gyakorlat­ról tett említést.- A környezetvédelmi kon­ferencián arról fogok beszá­molni, s ezt népszerűsíteni is szeretném, hogy a svéd embe­reknek joguk van bárhová el­menni a természetben, például hajózni a partok mentén, vagy bebarangolni hegyeket-völgye­ket. Ez azt is jelenti, hogy bár­kinek a földjére betehetik a lá­bukat, ami törvénybe foglalt joguk. No de ehhez nagy fele­lősségérzet is kell, hogy páro­suljon, mert ugyanakkor máso­kat nem lehet zavarni. Salgótarján önkormányzata nemzetközi kapcsolatainak ta­nácsnoka, Ercsényi Ferenc sze­rint a lehető legjobb időpontot választották a találkozóra.- Sikerült elérni, hogy a Pa­lócország vásárral egy időben jöjjön létre a testvérvárosi kap­csolatok ez évi nagy sereg­szemléje, hiszen valljuk be, a környezetvédelem mellett az is nagyon fontos, hogy a külföld­ről érkezett vendégeink gazda­sági szemmel is megismerjék városunkat. A „védeni” mellett tehát az „építeni” is fontos. A csütörtök délelőtti környe­zetvédelmi szakmai nap Kenye­res István Salgótarján főépíté­szének előadásával vette kezde­tét, majd a vendégek járultak a mikrofonhoz. Délután Ipoly- tamócra látogattak a nemzet­közi delegációk, ahol megtekin­tették az ősleletet. A többnapos találkozó vasárnapig tart. Puszta Béla és Jón Králik tegnap délután írták alá a szá­mos munkaterületet érintő, immár hagyományosnak te­kinthető megállapodásról szóló folytatást Salgótarján és Besz­tercebánya között. B. M. Salgótarjánban járt Joel Álon, Izrael magyarországi nagykövete Virágról és virágzó kapcsolatokról (Folytatás az /. oldalról) hátrányos helyzetű gyermekek felkarolása jó irányban hat a társadalom egységbe kovácso­lása tekintetében, hiszen előse­gíti a megértést a különböző társadalmi rétegek között. Az ismert problémák miatt Ma­gyarországon is virágozhat a Virág-mozgalom, s hatása szin­tén a magyar társadalmi kap­csolatok épülését szolgálhatja. Rátérve a két ország kapcso­latára, megtudtuk, hogy Joel Álon Újpesten született, s akkor még vidéknek számított fővá­rosunk mai egyik kerülete. Természetesen a nagykövet ezen kitérőjének is jelentősége volt, mert nem rejtette véka alá meglátását: „Magyarország két részből áll, Budapestből és vi­dékből”. Ezután a két ország diplomáciai kapcsolatai újra- felvételének elemzése során megemlítette egyre bővülő ál­lamközi egyezményeink jelen­tőségét. Ezt a tényt húzza alá a több mint százmillió dollárban mérhető, országaink közti sza­badpiaci áruforgalom is. A magyar hont olyan tranzit­országként értékelte, ahol több környező országgal szemben is jobb az infrastruktúra, továbbá jól képzett munkaerőkre lehet alapozni. Az izraeli befektetők ennek megfelelően kezelik it­teni kapcsolataikat, melyeknek az az egyik fő jellemzője, hogy nem hoznak ide munkaerőt, s az irányítói szerepkört is bel­földiekre bízzák. Az előadást követően elsősorban a Virág­mozgalommal kapcsolatban tet­tek fel kérdéseket a nagykövet­nek. Joel Álon a délután folya­mán megbeszélést folytatott Nógrád megye vezetőivel, és részt vett a Shaj Ginott felvéte­leiből készült, a Természet és táj Izraelben című kiállítás megnyitóján a Nógrádi Törté­neti Múzeumban. Salgótarjáni látogatásának végén a város zsidóságának ve­zetőivel találkozott. -b. m.­Dr. Kapolyi László: Tudáselvű jóléti társadalom kell Erősödő megyei szervezetek (Folytatás az I■ oldalról) valóságra: a klasszikus, skandi­náv import jóléti állam nem fi­nanszírozható, helyette a tudás­elvű jóléti társadalmat kell fel­építeni.- Az EU-csatlakozás komoly kihívás - hangsúlyozta a párt­elnök. - A mindenkori kor­mánynak egy új feltételrend­szerbe kell „bemenedzselni” a magyar társadalmat, különösen a fiatalokat: elemi feltétel a nyelvtudás, a rugalmasan kép­zett munkaerő, más minőségi feltételrendszer. Programunkban szeretnénk világossá tenni, hogy érvényt kellene szerezni annak, hogy az emberi erőforrásba való beru­házás a leghatékonyabb, ezért számunkra elfogadhatatlan, ami az oktatás, az egészségügy területén történik. Pince és veszélye Cered - Pincék által veszé­lyeztetett műemlékek és műemlék jellegű épületek megóvására hirdetett pályá­zaton 6,5 millió forintot nyert az önkormányzat, amely a harangláb alá be­nyúló régi vájat miatt fo­lyamodott a támogatásért. A veszélyelhárítás munkálatait - rekonstrukcióját vagy az üreg betöltését - szakembe­rek végzik el a nyáron. Szamócatelepítők hektárjai - Erényt kovácsolnak a szükségből - Víz is kell ám a napfény mellé! Kedvezőtlen adottságokat hasznosítanak a ludányi határban (Folytatás az I. oldalról) szikkasztotta a tetejét. Kavar­gón is a por a háromhektámyi szántón, a traktor lassúzása nyomán. A gép haladt a maga útján, a rászerelt szerkentyű négy árkot hú­zott mögötte, azokba, a rajta ülő négy asszony nagy módszerességgel bele-beleejtette a palántá­kat. Odébb tucatnyi ringó szoknyás varsányi asz- szonynép kapa fölé gör­nyedve takarta az addig melegházban pátyolgatott növényeket, amelyekből nem egészen három nap alatt hatvanezer darabot földeltek el a pöstényi-lu- dányhalászi határban. A most telepítettek tőszom­szédságában pedig üdén virít a bokrosodó.- Az ott - mutat a zöldülők irányába Tiszttartó Andrásáé, varsányi gazdálkodó, aki be­társult a vállalkozásba - őszi telepítésű szamóca, idén fordul termőre. Tiszttartóné - mint a faluja- beli napszámosok többsége is - korábban a helyi téeszben dolgozott. így aztán nem volt idegen számára a föld adta sors, amikor családi vállalko­zásban folytatta a mezőgazda- sági szakmát. S korántsem mellékes, hogy a földtulajdon­váltás idején vezetői tapaszta­latnak sem volt híján, lévén ko­rábban a helyi szövetkezet 45 hektáros málnaágazatának a brigádvezetője. Korábbi mun­katársai közül verbuválódott mostani segítő csapata, akik többsége csekélyke nyugdíját pótolja a földművességgel.- Ä téesznyugdíjasoké tán'a legrosszabb nyugdíj - mondja ízes táj szólásban a palántázó asszonyok egyike. Igazára rá­bólint a többi, s egyikük még azzal egészíti ki, miközben szélcibálta .kendőjét igazítja, hogy öregedésnek indulva sem lehet nyugtuk a nehéz munká­tól, a pénztelenseg kényszere visszaűzi mindüket a földre. A sok hektárnyi terület sza- mócásításának ötlete egyéb­ként Benedek László kertész­mérnöké, akit sok évi munka kötött megyénkhez, minek kö­vetkeztében nagy tapasztalata van a nógrádi mezőgazdaság adottságai terén. így adódott, hogy Ludányhalásziban bérelt földet Tiszttartónéval együtt, hiszen szakmai berkekben is­meretes, hogy a megye legjobb aranykorona-értékű termőterü­letei vannak errefelé. Szamó­cáról szólva azonban nem mel­lékes, hogy a ludányhalászi ha­tár tele patakkal, tóval, egy­szóval vízzel, ami e gyümölcs termesztéséhez legalább any- nyira szükségeltetik, mint az érlelő napfény. Ettől zamato­sabb, amattól gömbölydedebb a termés.- Amikor szamócatelepí­tésre adtam a fejem - tájékoz­tat a kertészmérnök végzett­ségű mezőgazdasági vállal­kozó - az sem volt közömbös, hogy tudtam, errefelé szor­galmas, dolgos emberek él­nek. Ismeretes előttem a me­gyei munkanélküliség hely­zete is, amire ha nem is gyógyír, de segítség az idő­szaki munka is. Tavasztól őszig hozzávetőleg 10-15 fő­nek jelenthet állandó munkát a növényápolás, csúcsidőben pedig, azaz szüret idején egy hónapig hozzávetőleg 200-300 embert tudunk fog­lalkoztatni összességében. Ebben a kalkulációban sze­repel a csomagolásból eredő munkaerő-szükséglet is, amit szintén helyben, környékbe­liek foglalkoztatásával fognak megoldani. Benedekék ugyanis frissen akarják piacra vinni a gyümölcsöt, egy részét pedig a drégelypalánki jog­hurtüzembe. A kertész által Hevesben már a gyakorlatban kipróbált szamócafajta zama- tán túli erénye, hogy jog­hurtba keverve színesíti a tej­terméket, s abba nem kell többé festékanyag vagy egyéb színező, mint pél­dául a bodza. Megtudtuk tőle azt is, hogy ősszel, az ez irányú agrárpályá­zat alakulása függvényé­ben újabb kilenc hektár telepítését vették terve. Kedvező elbírálást re­mélnek, miután az FVM megyei támogatása révén sikerült a mostani há­romba is gyümölcsöt te­lepíteniük. A gazdálko­dók sejtették azt is, hogy a jó minőségű termőföld, annak bérelhetősége, a ki­váló munkaerő mellett az is szempont volt a lu­dányhalászi szamócásításkor, hogy közel a szlovák határ, ami azért kecsegtető, mivel távlati célként az exportlehető­ség lebeg előttük. J. K. Joel Álon, Izrael állam nagykövete a csodálatos természetképekből álló kiállításon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom