Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-23 / 94. szám

4. oldal Gazdaság 1999. április 23., péntek Amire már most alkalmasak - Szeretnének a megyében vezető építőipari szervezetként dolgozni Kényszerű száműzetés után előnyös visszatérés Budapesten a vásárközpontban nemrég lezárult Const- ruma 18. nemzetközi építőipari és épületgépészeti szak- kiállításra készült sajtótájékoztatóban a rendszerváltást követő nyolc évben bekövetkezett átrendezés után nem­csak országosan, hanem megyénkben is áldozatul esett az akkor divatos felfogásnak a NÁÉV, mondván: nagyválla­lat, monopolhelyzetben van, a feladatok elvégzéséhez ki­sebb, mozgékonyabb és gyorsabb szervezetekre van szükség. Zároltak, kivontak, büntettek A tradicionális húsvéti termékek forgalmazásá­nak és néhány termék mi­nőségének ellenőrzését vé­gezték el a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal Fo­gyasztóvédelmi Felügyelő­ség felügyelői, a Nógrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Ál­lomás dolgozói, különös tekintettel az előrecsoma­golt termékekre. A vizsgálat március 15-én kezdődött és április 2-ig tartott, 32 olyan kereskedelmi egysé­get kerestek fel, amelyből nem pontos adatok szerint 800-900 található a megyében. Kiemelten foglalkoztak a húskészítmények ellenőrzésé­vel. Többnyire a lángolt és pa­rasztkolbászoknál hiányzott a szalagcímke, vagy a litografá- lás. 43 kiló húskészítményt a szavatosság lejárta miatt kivon­tak a forgalomból. A legtöbb és leggyakoribb szabálytalansá­got az úgynevezett lédig - jelö­lése nem kötelezett - termék- csoportnál tapasztalták. Ez 197 kilogrammot, értékben pedig 135 223 forintot jelent. Az előhűtött árukból (több­nyire baromfihús) 60 250 fo­rint értékben zároltak, két eset­ben a megsemmisítést rendelte el a hatóság, mely 45 000 forin­tot képviselt. Az ellenőrök felkeresték a húsboltok, élelmiszerüzletek, diszkontáruházak mellett a húskészítményeket gyártók mintaboltjait és a nagykereske­delem raktárait is. A hiányos­ságok miatt szabálysértési eljá­rást kezdeményeztek. A mulasztókat különböző formában pénzbüntetésre is kö­telezték. Ennek összege több tízezer forintot jelent. Ennek következtében az el­múlt nyolc évben jelentősen változott a megyei és orszá­gos építőipari szervezetek részaránya, a rendszerváltás előtti 60 százalékról 20 szá­zalékra csökkent, 60 száza­lékkal növekedett a kis szer­vezetek száma. A feldarabo- lódott NAÉV is kényszerű száműzetésbe kényszerült. Mára viszont előnyös visz- szatérés jellemzi tevékeny­ségét. Az előzményekről, a je­lenről és a jövőről kérdeztük Balázs Istvánt, a volt NÁÉV, ma Strabag Hungária Rt. Magasépítési Területi Igaz­gatóság igazgatóját: Munka megyén kívül- Miben jutott kifejezésre a volt NÁÉV megyén kívüli száműze­tése?- Az 1990-es évek első fe­lében minimálisra csökkent megyénkben az építési igény. A kevésből a lehető legkevesebb jutott az akkor még igen jelentős létszám­mal bíró cégünknek. Ha ne­hezen is, de meg kellett él­nünk. Kerestünk munkát Pest megyében, Borsodban. A legtávolabbi vállalásunk az országban Bábolnán volt, ahol német megrendelőnek egy komplett metylészter- üzemet építettünk. Próbálkoztunk határain­kon túli munkavállalásokkal is. Legjelentősebb munkáink Németországban voltak. A külföldi munkavállalás spe­ciális terület. Ezek nem igazi, számunkra megszo­kott feladatok. Részmun­kákra valójában bérmunká­sokat kell biztosítani, lénye­gesen alacsonyabb áron, mint amit - mondjuk - egy német vállalkozónak kellett volna fizetni. A külföldi fog­lalkoztatott létszámunk je­lentős része nem erre a célra felvett szakmunkás volt, akik rövid időn belül továbbálltak. Kintlétünk nem volt haszontalan. A tő­lünk nyugatabbra elfogadott szakmai intelligenciából haza is tudtunk hozni és eb­ből ma is profitálunk.- Milyen előzmények után kezdődött meg az újbóli vissza­térés? A reménybeli tulajdonos- Amikor a „vagy teljesen megszűnünk, vagy pedig privatizáció során anyagilag is meg tudunk erősödni” kérdésre megkaptuk a vá­laszt. Cégünk a privatizációt választotta. Az átmeneti idő­szak túlélése volt a legkriti­kusabb. Nagy szerencsénk volt, hogy a reménybeli új tulajdonos, aki ugyan még nem vette meg a céget, de úgy ítélte meg, hogy mint leendő tulajdonosnak, már most szükséges a működés­hez fontos tőkét biztosítani. Természetesen ez még nem biztosította azt, hogy teljes erőnkkel vissza tudjunk jutni a piacra. Felfelé ívelő pálya- Mikor tűnt el a cég feje fölül a Damoklész kardja?- 1996 év végére sikerült elnyerni a bátonyterenyei idősek otthonának kivitele­zését, ami bázismunkánk volt. Ez akkor még jelentős feladatnak számított... Las­san ugyan, de cégünk felfelé ívelő pályára jutott, jelentő­sen emelkedett forgalmunk, a korábbi veszteség nyere­ségbe csapott át.- Mi jellemezte az akkori di­vathullámot?-Megéltük azokat az el­képzeléseket, amelyeket ak­kor meg akartak valósítani, mondván: a kicsik majd megoldják a tennivalókat. A sok apró szakmára bontott cégekkel nem is lett volna baj, ha összefogva, össze­hangolva kívánnak dol­gozni. Ehelyett mindegyi­kük teljes, kulcsrakész házat akart megvalósítani, még­hozzá egy menetben, ugyanúgy, mint fénykorában a volt NÁÉV. Az eredmény közismert...- A bátonyterenyei munka mivel folytatódott?-Cégünk életében 1998 júniusa lényeges változást hozott. Az új tulajdonos, a Strabag Hungária Rt. létre­hozta a magasépítési területi igazgatóságot salgótarjáni székhellyel. Ez egyúttal a volt NÁÉV teljes beolvadá­sát jelentette a Strabag Rt.- be. A megyei építési felada­tok elvégzése mellett ható­körünk kibővült Pest, Heves és Borsod megyével.- Az előnyös változásban volt-e szerepe annak, hogy a je­lentősebb pénzzel rendelkező megyei, városi beruházók rá­döbbentek arra, a volt NÁÉV, a jelenlegi Strabag Rt. minden tekintetben előnyt jelent a kivi­telezésben számukra? Azt és úgy kapják •••- Akkorra már volt olyan súlya a cégnek, hogy tőlünk azt és úgy kapják, ahogy el­várják a megbízók, mert tő­keerős háttérrel, nagy szakmai múlttal rendelke­zünk, ami számukra is biz­tonságot jelent. Jó érzés volt visszatérni. Pályázaton el­nyertük a Salgótarján és. Pásztó városi kórház re­konstrukcióját, ami 3 milli­árd forint feladatot jelent. Az előbbit a Középületépítő Rt.-vei, az utóbbit a Köz­épületépítő Rt.-vei és régi partnerünkkel, a Kipszerrel közösen oldjuk meg.- Ha jól érzékeljük, nincs megrendelési gondjuk?- Kapacitásunk jelentős részét leköti a megyei két kórház rekonstrukciója. A kivitelezés jellegének meg­felelően alvállalkozókat fog­lalkoztatunk, köztük azokat, akik korábban a volt NÁÉV nagy családjába tartoztak, s mint kis szervezetek, talpon maradtak, versenyképesek. Az alvállalkozók 80 száza­léka megyei cég, szakmailag mindegyikük megfelel a kö­vetelményeknek, kedvező az árajánlatuk, megbízhatóak, minden tekintetben tetten érhetők, oda-vissza jó a kap­csolat velük.- Korábban az építők legse­bezhetőbb pontja a határidők be-, illetve be nem tartása volt. Mi a helyzet a kórházi rekonst­rukcióknál?- Az elképzeléseknek megfelelően folyamatosan, egyenletesen folyik. Igyek­szünk maximálisan figye­lembe venni a kórházak mű­ködését előnyösen befolyá­soló kéréseket. Új feladatok előtt-Az építőipar jelenlegi struktú­ráját a kis szervezetek határoz­zák meg. Ön szerint ez változhat, netán a nagyobb cégek javára?- A szervezeti változás törvényszerű volt. Az utóbbi tíz évben több és kis feladat volt a meghatározó az ága­zatban, a nagy cégek nem tudtak bekapcsolódni ebbe a termelési folyamatba. A je­lenlegi helyzet megállhat, ta­lán megfordulhat, mert a na­gyobb volumenű feladatokat csak korszerű technikával, nagy tőkeerővel, jelentős lét­számmal rendelkező cégek tudják megvalósítani. Mi mindenképpen az utóbbiak­hoz tartozunk. Szeretnénk a megyében vezető építőipari szervezetként dolgozni, akár­csak a hozzánk tartozó többi megyében is. Úgy ítéljük meg, hogy erre már mi most alkalmasak vagyunk. Csupán érdekességként említem, hogy megyén kívül újabb 3 milliárdot meghaladó felada­tot nyertünk el. Venesz Károly Kedvezőtlenek a külső feltételek Fontos a belső stabilitás Revizorok a fodrásznál (is) Vidéken kevesebben mulasztják el a számlaadást A fővárosban a számlaadásra kötelezettek 80 százaléka, vidé­ken „mindössze” 70 százaléka mulasztja el nyugtaadást. Az adóhatóság által leleplezettek többsége egyéni vállalkozó, de a cégeknél sem ritka a szabályok megsértése. Gyakran az üzlet­vezető tudta nélkül az alkalmazottak ily módon a „saját zse­bükre” dolgoznak. A magyar gazdaságnak ma már fejlődőképes struktú­rája van, amely tartalmazza a növekedés feltételeit - mondta tegnap Orbán Ist­ván, a Munkaadók és Gyár­iparosok Országos Szövet­ségének (MGYOSZ) elnöke. Az MGYOSZ évek óta közzé­teszi a gazdasági folyamatok­ról szóló véleményét. Mostani állásfoglalásuk szerint a gaz­dasági növekedés lelassulása, az egyensúlyi mutatók terve­zettnél kedvezőtlenebb alaku­lása alapvetően a gazdaság külső feltételeinek rosszab­bodására vezethető vissza. A mikrogazdasági viszo­nyok - eltekintve a fekete­piaci zavarok, bizonytalan­ság, alacsony árak, elkese­redett termelők. Ez jellemzi hónapok óta országszerte a sertés- és baromfiágazatot. A földművelésügyi hivatalok szerint tovább mélyül a sertés­válság, a piaci helyzet válto­zatlanul kedvezőtlen, az árak nagyon alacsonyak. Március­ban a feldolgozók csak hét megyében adtak többet a mi­nimálárnál, de ez a többlet a ki­logrammonkénti öt forintot is alig érte el. A többi megyében az előző havi árat fizették a sertéstartóknak. A kistermelői sertést jelenleg 135-185 forint között vásárolják fel. Az értékesítési gondok mi­att a termelők megfontolják gazdaság mértékétől - alapve­tően kiegyensúlyozottak, a reálgazdaság képes a fejlő­désre. Úgy vélik: a külső kö­rülmények rosszabbodása szükségessé teszi a belső fel­tételek stabilizálását, ezért az adórendszeren nem kellene most változtatni. A kormány számára az inf­láció óvatos kezelését java­solja az MGYOSZ. Az inflá­ció gyors csökkenésének a pozitívumok mellett erős egyensúlyrontó hatása is van. A forint erősödése nemcsak az exportáló vállalatokat sújtja, hanem kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a belföldön termelő vállalatokat is az im­porttal szemben. meglévő állományuk növelé­sét, viszont a minőségjavítása végett szükség lenne az el­hízott kocák mielőbbi cseré­jére. Az agrártárca támogatá­sával a gazdák a piaci igé­nyeknek megfelelő vágóser­tést tudnának előállítani. A baromfiágazat sincs jobb helyzetben. Az árak itt is mélyponton vannak: a brojler­csirke kilogrammja 150-200, a pulykáé 210 forint. A piacok elvesztése és a kedvezőtlen közgazdasági helyzet miatt a vágóhidak nem kötnek szerző­dést, több baromfit tartó gazda pedig szünetelteti termelését. A kisebb állományt tartó ter­melők a jobb ár reményében inkább kivárnak az értékesí­téssel. U. G. Hajdú Miklósné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen romlott a számlaadási fegye­lem. Tavaly a kereskedők, a vendéglátók és a szolgáltatók körében végzett ellenőrzések során „csak” az üzletek 60 szá­zalékában nem kaptak a revizo­rok nyugtát. Különösen a nagyobb pia­cokra jellemző, hogy az ellen­őrök elől - portékájukat hátra­hagyva - elmenekülnek az áru­Ennek az összegnek a felét marketing feladatokra - pros­pektusokra, kiadványokra, vá­sárokra, külképviseletek mű­ködésére - szánják, a maradék pedig egyebek mellett elsősor­ban a turisztikai területfejlesz­tést és a programkínálat bővíté­sét szolgálná. A GaZ.dasági Minisztérium e célok elérése érdekében több pályázatot is kiírt. így például külön keret áll rendelkezésre a lovas turizmushoz szükséges kiegészítő infrastruktúrák fej­sok. Ilyenkor a revizorok kísé­retében lévő rendőrök, illetve a vám- és pénzügyőrség munka­társai derítik fel a bujkálót. Az újabban igénybevett, vé­delmező kíséretnek köszönhe­tően egyre kevesebb atrocitás éri az adóhivatal munkatársait, ám - mint Hajdú Miklósné el­mondta - a fodrászatok ellen­őrzését a női revizorok egyre kevesebb lelkesedéssel végzik, mivel később „megnézhetnék” magukat, ha ugyanabban az üz­letben vendégként szeretnének megfordulni. lesztésére, de az idegenfor­galmi kínálatot javító beruhá­zásokhoz kapcsolódó kamattá­mogatás elnyerésére is pályázni lehet. E pénzekből új szolgálta­tásokat, a vendéglátás minősé­gének javítását kívánják támo­gatni. A gasztronómia- és bor­turizmus-pályázat a műsoros vendéglátóhelyek, szállodák kulturális programjait és a ma­gyar konyhát bemutató rendez­vényeit hívatott felkarolni. Az előző évekhez hasonlóan a Gazdasági Minisztérium más Az APEH idei bevételeiről szólva Varga Árpád elnökhe­lyettes elmondta, hogy a tava­lyinál 86 milliárd forinttal több pénzt szedtek be az államkasz- szába. Az első negyedévi bevé­tel így meghaladta a 770 milli­árd forintot, amelyből 310 mil­liárd a tb-járulék és egészség- ügyi hozzájárulás. A bevételből több mint 200 milliárdot a sze­mélyi jövedelemadó, 185 milli­árdot az általános forgalmi adó, 42 milliárdot a társasági adó, 23 milliárdot a munkaadói járulék tesz ki, és a munkavállalói járu­lék-befizetések is meghaladják a 9,4 milliárdot. A határidőre vagy azután be­érkezett 2,1 millió személyi jö­vedelemadó bevallás feldolgo­zása még jelenleg is tart. Németh Zsuzsa minisztériumokkal közösen is kiír pályázatokat: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­umával közösen például szín­vonalas kiállításokat, koncerte­ket finanszíroznak majd. A fa­lusi turizmus fejlesztésének elősegítésére a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztéri­ummal, a turisztikai szempont­ból is vonzerővel rendelkező sportesemények támogatására pedig az Ifjúsági és Sport­minisztériummal írtak ki közös pályázatot. Valamennyi lehetőségről, a részvétel feltételeiről részletes információ kapható a Magyar Turizmus Rt. pályázatkezelő igazgatóságán. Koós Tamás Pályázati lehetőség. A magyar cégek is pályázhat­nak az Európai Unió 5. Ku­tatási-Fejlesztési Keretprog­ramjának együttesen mint­egy 15 milliárd euró ösz- szegű támogatására. A prog­ram célja annak előmozdí­tása, hogy a kontinens nem­zetei meg tudják valósítani közös gazdasági-társadalmi céljaikat. Folyamatos a munka. A szántóföldi teendők össze­torlódtak, ezért komoly erő­feszítést igényel a gazdáktól a munkacsúcs időbeni szét­húzása, ennek ellenére a ta­vaszi vetésű növények talaj­előkészítési munkáit folya­matosan végzik a gazdálko­dók - közölte az FVM sajtóosztálya. Új vezér a banknál. Jelen­tős, mintegy 2,9 milliárd fo­rintos veszteséggel zárta az elmúlt évet a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., így nem fizet osztalékot tulajdono­sainak - döntöttek a részvé­nyesek a hitelintézet csütör­töki közgyűlésén. A köz­gyűlés megújította a hitelin­tézet igazgatóságát is. A bank új vezérigazgatója az ING Banktól „átigazolt” Rejtő E. Tibor lett. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 378,47 Japán jen (100) 195,96 Svájci frank 156,50 USA-dollár 235,54 Euró 250,73 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Túlságosan alacsonyak a felvásárlási árak Kivárnak az állattenyésztők A területfejlesztés és a programkínálat bővítése az elsődleges cél Turizmuspártoló pályázatok A kormány turizmuspolitikájának fő célja az idegenforgalom minőségi fejlesztése és az ehhez kapcsolódó devizamérleg javí­tása, illetve új munkahelyek teremtése. Ennek megvalósítását szolgája a Turisztikai Célelőirányzat, amelynek az idei évre tervezett összege valamivel több mint 6 milliárd forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom