Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-04 / 53. szám
1999. március 4., csütörtök Gazdaság 7. oldal Nemzetközi bankártalálkozó Szolgáltató típusú pénzintézetekre van szükség Több mint ötven bankár tanácskozott Budapesten a lakossági banktevékenységben megfigyelhető folyamatokról és fejlesztési lehetőségekről az elmúlt két napban. A szakemberek - a Takarékbankok Világszervezete által kezdeményezett konferencián - megvitatták a nemzetközi banki hálózatból adódó együttműködési lehetőségeket, illetve a kelet-közép-európai térséget is sújtó globális válság utóhatásait. Ipari nap. A gazdaság változó igényei a mérnökképzéssel szémben is új követelményeket támasztanak, elsősorban az informatika, a kommunikáció és a nyelvi képzés területén - jelentette ki tegnap Chikán Attila gazdasági miniszter a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Nyílt Napját megnyitó beszédében. Bírság. Egymillió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa szerdán az Otthon Lakás-takarékpénztár Rt.-t a fogyasztókat megtévesztő hozamígéretek reklámozása miatt. Forgács György, az Otthon Lakás-takarékpénztár Rt. vezérigazgató helyettese elmondta, hogy pár napig még gondolkodnak a fellebbezés ügyében. Mélyrepülés. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1,61 százalékot veszített értékéből szerdán, keddi záróértékénél 89,19 ponttal alacsonyabban, 5.440,10 ponton zárt. A kárpótlási jegyek 389 forintot értek, 28 forinttal többet, mint kedden. A határidős index decemberi elszámolóára 5.980 pontra csökkent. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 375,66 Japán jen (100) 191,73 Svájci frank 159,46 USA-dollár 232,22 Euró 253,65 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A tanácskozást kezdeményező Takarékbankok Világszervezete (WSBI) 85 ország pénzintézeteit tömön'tő pénzügyi intézmény, amelynek célja a tagok képviselete a nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezeteknél, egyebek között a Nemzetközi Valutaalapnál, a Világbanknál és az Európai Uniónál - tájékoztatta lapunkat Chris de Noose, a WSBI Vezető Testületének elnöke. A szervezet emellett - hangsúlyozta az elnök - lobbitevékenységet is folytat a bank- rendszer fejlesztése, a teljes A megkérdezett 1500 vállalati vezető 27,4 százaléka jónak, 59,9 százaléka pedig kielégítőnek minősítette cége üzleti helyzetét, és mindössze 12,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rossz helyzetben vannak. Az üzleti helyzet kedvező megítélése azonban nem mindig párosul pozitív várakozással. A válaszadók 22 százaléka reménykedik helyzete javulákörű bankszolgáltatások kiterjesztése érdekében. A WSBI álláspontja szerint a gazdaságokat kiszolgáló szilárd pénzügyi struktúrák alapja a szolgáltató típusú, az emberekhez közelálló bank. Olyan pénzintézet, amely a betétesek javára fekteti be a megtakarításokat. A WSBI ezért a pénzügyi rendszer kiépítése, reformja során figyelemmel követi a lakosság legkülönbözőbb rétegeinek banki szükségleteit - hangzott el a tanácskozáson. Chris de Noose elismerően nyilatkozott a szervezet masában, 65,9 százaléka változatlanságot jósol, míg 12,1 százaléka romlásra számít. Az ágazatok közül továbbra is a pénzügyi szektor van a legkedvezőbb helyzetben, az ipar- vállalatok jövőképe pedig kifejezetten derűsnek értékelhető a kamara felmérése szerint. Ezzel szemben az idegenforgalom képviselői festették a legkedvezőtlenebb képet helyzetükről. gyarországi tagbankjáról, az OTP Bank Rt.-ről, amely 1998- ban elnyerte a tekintélyes Eu- romoney szaklap „A legjobb bank Magyarországon” kitüntető címét. A napokban fennállásának 50. évfordulóját ünneplő pénzintézet nemcsak vezető piaci részesedését tudta megőrizni, de jövedelmezősége is ugrásszerűen javult. A 200 legnagyobb Magyarországon működő vállalatból 100 az OTP ügyfele, ugyanakkor a hitelintézet piaci részesedése az ön- kormányzatok körében meghaladja a 90 százalékot. A vezető brit gazdasági napilap, a Financial Times a kelet- közép-európai cégek idei rangsorában, amelynek alapja hagyományosan a társaságok tőzsdei kapitalizációja, az OTP- bankot az előkelőnek mondható 15. helyen szerepelteti. (sts) Soós Adrianna, az MKIK főtitkárhelyettese ezzel kapcsolatban megígérte, hogy a kamara alaposabban utánanéz, miért ítélik az idegenforgalmi vállalatok helyzetüket rossznak, miközben az ágazat teljesítménye ezt nem indokolja. Bihall Tamás elmondta, hogy a vállalatvezetők cégük továbbfejlődésének akadályaként a kereslethiányt, a külső körülményeket, valamint a tőkehiányt jelölték meg, de gyakori panasz volt a gazdasági szabályozók terén tapasztalható gyakori változás, amit a vállalkozások általában nehezen tud- - nak követni. Az üzleti helyzet kedvező megítélése nem mindig párosul pozitív várakozással Az ipari vállalkozások derűlátóak Nincs szükség gazdaságpolitikai váltásra a reálszférában - jelentette ki tegnap Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke. A kamarai vezető szerint ezt támasztja alá az is, hogy az MKIK konjunktúratesztjének elemzése azt mutatja: a vállalatok kedvezőbbnek ítélték meg helyzetüket múlt év végén, mint júniusban. Elkészült az agrárkamarai javaslatcsomag Mentőöv az őstermelőknek Az őstermelők és a hátrányos szociális helyzetben lévők érdekében a Magyar Agrárkamara (MÁK) a közelmúltban javaslatcsomagot dolgozott ki. A köztestület szerint az intézkedések egy részét már az idén, a többit pedig 2000-től lehetne bevezetni. Mészáros Gyula, a MÁK főtitkára lapunknak elmondta: a kamarák által regisztrált egymillió őstermelőnek csaknem ötödé - mintegy 190 ezren - munkanélküliként, kényszerből végez őstermelői tevékenységet. Számukra gondot okoz, hogy nem kaphatnak agrártámogatást, mivel a regisztrációhoz szükséges évi 250 ezer forint árbevétel igazolása esetén nem jogosultak munkanélküli ellátásra. A jövedelempótló támogatásból pedig az igazolvány kiváltásával eleve kizáiják magukat. A kamara szerint 1999-től a jövedelempótló támogatásra - való jogosultság vizsgálatánál - összhangban a munkanélküli ellátásra való jogosultság szabályaival - keresetként figyelmen kívül kellene hagyni az évi 250 ezer forintot meg nem haladó, őstermelői tevékenységből származó árbevételt. Ugyancsak az idei évtől kezdve munkaerő-piaci eszközökkel támogatni kellene a főfoglalkozású mezőgazda- sági őstermelők, egyéni vállalkozók közül azokat (számuk mintegy harmincezerre tehető), akiknek a bevétele nem haladja meg a kistermelői árbevételi határt. A javaslatcsomag szerint az állam esetükben ezen felül átvállalhatná a minimálbér alapján számított társadalombiztosítási befizetési kötelezettség összegének 50 százalékát. A munkahelyteremtést, a családi gazdaságok méretének kialakítását elősegítendő, hektáronként 20-40 ezer forint egyszeri forgóeszközpótló támogatást kellene adni azoknak a fiatal őstermelőknek, akik vállalják, hogy növelik a legalább öt éve saját tulajdonukban lévő vagy bérelt szántóterületet, és legalább ugyanennyi ideig mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A főtitkár szerint 2000-től az őstermelők és a szociálisan rászorulók érdekében a földalapú támogatást fokozatosan át kell alakítani jövedelemkiegészítő és fejlesztési támogatássá. Előbbit a foglalkoztatási alapból, utóbbit az FVM foglalkoztatáspolitikai alapjából kellene finanszírozni. Szintén az ezredfordulótól kezdve kellene felemelni az adóalapot nem képező éves őstermelői árbevételhatárt 500 ezer forintra - mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a helyi adók vonatkozásában. A főtitkár szerint ennek az intézkedésnek nem várható lényeges kihatása az adóbevételre. Végül ezzel összhangban a munkanélküli ellátás és a jövedelempótló támogatás szempontjából rendeletileg azt is biztosítani kellene, hogy évi félmillió forint árbevételig nem tekintendő kereső tevékenységnek a mezőgazdasági tevékenység. U. G.
