Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
2. oldal Közélet 1999. március 1., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) Az első két pont a bölcsődék helyzetével foglalkozik. Mint arról már beszámoltunk, a Kuckó Bölcsődét 1999. március 31-vel megszüntetik. A Fészek Bölcsőde megszüntetésének határideje június 30. A február 22-i közgyűlésen egy kérdésre válaszolva Telek László, a közgazdasági iroda vezetője elmondta, hogy a bölcsődék bezárásából származó megtakarítás '98-hoz képest ez évben 17 millió forint, 2000-ben pedig 38 millió forint. Az óvodákkal kapcsolatos a 3-6. pont. Mintegy bázisszempontként a közgyűlés egy központi óvodai intézményt hoz létre 1999. július elsejével a jelenlegi alsófokú oktatási intézmények bázisán. A megszűnő Kuckó Bölcsőde felszabaduló épületébe 1999. július 1-jei határidővel a Bartók Béla Úti Óvoda költözik, míg a megszűnő Fészek Bölcsőde helyére 1999. augusztus elsejei határidővel az Aprófalva Óvodát Salgótarján intézkedési terve: részletesen, olvasóink kérésére Kötelező közgyűlési koreográfia helyezik át. A közgyűlés utasítására a jegyző felülvizsgálja a Keresztény Óvoda fenntartójával kötött megállapodást, valamint az óvoda épületének értékesíthetőségét. A tárgyalásokba bevonják a közgyűlés egyházakkal történő kapcsolat koordinálására kinevezett tanácsosát, dr. Bercsényi Lajost. A 7. pont a Bóna-Kovács Károly Általános Iskola és a Hétközi Diákotthon 1999. június 30-i határidővel történő integrációjáról rendelkezik, a 8. pont pedig a városi nevelési tanácsadó más intézmény szervezeti keretébe történő integrálásáról 1999. május 1-jei határidővel. Új alapokra helyezi a közgyűlés a Salgótarján Néptáncművészetéért Közalapítvány működését. Az ez évi önkormányzati támogatás mértéke 2,9 millió Ft, s a következő évekre célként tűzik ki a kuratórium felé az épületva- gyon megvásárlását, illetve az önfenntartó működés feltételeinek megteremtését - erről szól a 9. pont. A 10-es pontban a Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iroda 1999. április 1-jei megszüntetéséről és tevékenységének a József Attila Művelődési Központ szervezeti keretébe történő integrálásáról határoznak. A közgyűlés all. pont értelmében utasítja az oktatási kulturális és sportiroda vezetőjét, hogy dolgozzon ki javaslatot a nem salgótarjáni állandó lakhellyel rendelkező gyermekekre vonatkozó óvodai, általános iskolai felvételi eljárásra, tekintettel a normatív állami hozzájárulással nem fedezett költségek megtérülésének lehetőségére. A 12-es pont kimondja, hogy a versenysport pénzbeli támogatása megszűnik, helyette létesítményhasználati lehetőséget tart fenn az önkormányzat. A 13-14., a 16. és a 21. pont a Salgó Vagyon Kft.-t hatalmazza fel intézkedésre. A Zöldfa úton, a Déryné úton és a város más területein felülvizsgálják az ön- kormányzati bérlakás-eladási tilalmat, és ez alapján a tilalom feloldását. A 2000. évi költség- vetésben bérlett jogcím bevétel elérése érdekében tételes felmérést végeznek az idegen felépítmények alatti önkormányzati telkekre vonatkozóan. A jegyző közreműködésével javaslatot dolgoznak ki a zagyvarónai volt orvoslakás értékesíthetőségére. A kft. igazgatójának gondoskodnia kell az intézményhálózat átalakításából felszabaduló épü- letvagyon hasznosításáról, értékesítéséről. A 15. pontban rögzítették, hogy a közgyűlés az egészség- ügyi alapellátáshoz kapcsolódóan 1999. március 1-jétől mely kiadások finanszírozására nem tud vállalkozni. Ezek közé tartoznak: a Somoskőújfalui gyógyszertár üzemeltetési költségei, a fogorvosi gépek karbantartási költségei, a fogorvosi eszközöket érintő 50 ezer forint feletti javítási költségek, a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó hiányzó, illetve használat közben selejtessé vált eszközök pótlása. Ugyanakkor a közgyűlés, tekintettel a fogorvosok körzeten kívüli betegellátására is, 1999-ben 10 ezer Ft/hó/körzet bérleti díj fizetését írja elő az új gépekkel rendelkezők számára. A 17-es pontban található az önkormányzati intézményekre vonatkozó 4,5 százalékos létszámcsökkentés 1999. április 1- jei határidővel. A 18. pontban olvasható a 11 százalékos illetményemelés elrendelése 1999. április 1-jétől a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak számára. A közgyűlés négyfős szakértői csoport felállítását határozza el a 19-es pontban, az oktatási intézmények működésének hatékonysági vizsgálatára 1999. június 30-i határidővel. Az intézkedési terv 20-as pontjában a közgyűlés visszavonja a 310/1998. (XII. 29.) határozatában meghirdetett Mon- tessori Óvoda, Nyitnikék Óvoda és a városi nevelési tanácsadó magasabb vezetői álláshelyének pályázati kiírását. B. M. A Hírlap postájából A Ff. 96 - A Hírlap postájából • az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Fidesz: rossz költségvetési döntés született Többlete van a városnak Ismét született egy rossz döntés Salgótarján életében! A szocialista többségű közgyűlés elfogadta a város idei költségvetését, ami nem azért baj, mert megszületett, hanem a következményeit tekintve. Frakciónk szeretné bemutatni konkrét példákkal és számadatokkal, miért nem ért egyet a döntéssel. Azt szeretnénk bemutatni, hogy a város költségvetését politikai alapon túldramatizálták, s közben a szakmai szempontok háttérbe szorultak. Alapvető kérdés, hogy egy város milyen működési feltételeket határoz meg. Az elfogadott költségvetés 486 101 000 forint hiánnyal számol, amelyet teljes egészében hitellel fedez. Érdemes elsőként megnézni, hogyan tervezték meg a mérleget, amely megbontja a működési bevételeket és kiadásokat, illetve a felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat (vagyis a beruházásokat, fejlesztéseket). A működési célú bevételek összege: 4 305 222 000 forint, ugyanehhez a kiadások tétele: 4 148 833 000 forint. A két számból egyenleget vonva kiderül, hogy a működési bevételek több, mint 150 millió forinttal haladják meg a kiadásokat. Érdemes megfigyelni, hogy a város a működési bevételei között szerepel 130 millió forint hitel, ami szakmailag értelmezhetetlen. Mintha csak azért került volna a hitelösszeg a költségvetésbe, hogy elhitessék: igenis szegény a város, holott a működési mérleg alapvetően pozitív! Ha ezt a hitelt kivesszük a működési bevételekből még akkor is több, mint húszmillió forinttal jobb a mérleg, mint azt a szocialisták bemutatták. Érdemes közgazdasági szemmel elemezni az elmúlt évi, az elmúlt évben tervezett idei és az idei elfogadott költségvetéseket. Hiszen a tárgyév^ költségvetés mellett elkészül a következő kétévi csúszó költségvetés-tervezet is, a TÁKISZ iránymutatásai alapján. Ez annál is inkább érdekes, mivel a szocialista vezetés következetesen állította, hogy az Orbán-kormány intézkedései „padlóra tették” az önkormányzatot. Ezekből a számokból nem ez derül ki, most erre fogunk rávilágítani. ’98-ban, az előző kormányzat idején a kormánypárti városvezetés az akkori gazdasági irányelvek alapján megtervezte a ’99-re vonatkozó költségvetési bevételeit, kiadásait. A működési bevételeket 361 393 000 forintban határozták meg, ami „intézményi működési bevételek” címszó alatt szerepel. Az idei tény: 366 478 000 forint. Vagyis, az irányelvek alapján tökéletesen be tudták lőni ezt a tételt, 5 milliós eltérés ebben az esetben hibahatáron belül mozog. Az önkormányzatok sajátos működési bevételeit ugyancsak hasonlóan jól prognosztizálták tavaly: 1 883 000 000 forintot terveztek, s lett 1 990 000 000 forint. A különbség - körülbelül 110 millió forint - gyakorlatilag hibahatáron belül van. (Épp ennyi a helyi adók idei növekménye!) Hogyan alakul az önkormányzat költségvetési - az Orbán- kormány által juttatott - támogatása ’98-hoz viszonyítva: idén 17,6 százalékkal nőtt a támogatás mértéke, hangsúlyozzuk: a működésre vonatkozóan. A szocialisták erre azzal érveltek, hogy ezt a pénzt -amely egyébként tartalmazza a normatív támogatásokat is - a kormány kötött fel- használásra adja. Vagyis nem használható fel például fejlesztésre. Szerintünk ebben nincs ellentmondás, az összes többi hasonló város is kigazdálkodja a felhalmozási pénzeket, illetve tudatosan pályázik arra. Csak érdekességképpen: ’98-ban a szocialista kormányzat idején, szocialista városvezetéssel beterveztek ’99-re vonatkozóan „Önkormányzat Költségvetési támogatása” címszó alatt 1 487 797 000 forintot, s ezzel szemben a jelenlegi kormányzat önkormányzati támogatása: 1 566 711 000 forint. Vagyis látható: az Orbán-kormány több, mint százmillióval nagyobb összeget adott, mint az előző! Pedig még azt sem tudhatták, hogy kormányváltás következik be. Tehát Salgótarján azon kevés városok közé tartozik, ahol a működési bevételek meghaladják a működési kiadásokat, vagyis a város intézményeit mindenféle hitelfelvétel nélkül finanszírozni képes az önkormányzat. Felmerülhet, hogy akkor miért volt szükség a 21 pontos megszorító intézkedéscsomagra? A magyarázatot a felhalmozási célú mérlegben találjuk meg. Az elfogadott költségvetésben a felhalmozási célú bevételek (874 195 000 forint) és kiadások: (1 030 584 000 forint) egyenlege 156 389 000 forint hiány. Ennyi hiányzik úgy, hogy beruházási hitelre 356 millió forintot állítottak be. A működési mérleg megtakarítását átcsoportosították a fejlesztésekre, beruházásokra! A költségvetéshez kapcsolódó intézkedési csomag gazdasági hatásai lettek nyilvánosságra hozva, ezért is utaltunk arra, hogy az idei büdzsé információ-hiányos. Nem tudjuk, hogy milyen megtakarítás jelentkezik a bölcsőde-bezárások, intézmény-integrálások, létszám- leépítések által, illetve mindez milyen kiadásokkal jár! Ha lett volna ilyen, akkor a képviselők nyugodt szívvel, gazdasági alapon tudtak volna dönteni. Mivel ilyet nem kaptunk, frakciónk nem tudta megszavazni a város idei költségvetését. A számok alapján a város állítólagos súlyos helyzetét a kormányra hárítani, és ilyen drasztikus intézkedéseket hozni felelőtlenség. Már csak azért is, mert tavaly a városi büdzsé 636 milliós hiánnyal készült, most a hiány 486 millió forint! Felmerül: miért nem akkor vezette be a szigorító intézkedéseit, s miért most próbálja a kormányra hárítani a felelősséget? Ezt csak politikai indokok motiválhatják, ám frakciónk elutasítja ezt a fajta gondolkodást, mert egy város költségvetését csakis szakmai alapon szabad meghatározni. Sokak szerint a 210-es út befejezéséhez szükséges, megnövekedett városi önrész okozza a hiány- pszichózist. Ezt azzal tudjuk cáfolni, hogy a fejlesztések között az említett út befejezése 125 milliót jelent, ráadásul az előző évben tervezett kiadások között nem szerepelt, míg most, a jelenlegi hiány mellett is akadt rá keret! A jelenlegi kormányzat egyébként is mindössze 9,2 százaléknyi önerőt kér Salgótaiján- tól, s ezt a polgármester jelentette be. Mit tartalmazott a Fidesz-frak- ció módosító indítványa? Szerettük volna elérni a polgármesteri hivatal költségvetésének a módosítását, olyan módon, hogy a személyi és a dologi juttatásokat egyaránt szűkítendőnek ítéltük. Előre jelezzük: a kormányzat a köztisztviselők és közalkalmazottak számára bérstopot jelölt meg erre az évre, amit persze nem kötelező betartani, ha ki tudják gazdálkodni a növekményt. Ä tények szerint azonban az önkormányzat 12,2 százalékos bérfejlesztést épített a költségvetésbe, s a dologi kiadások is hasonló növekedést mutattak. Javaslatunk azt célozta, hogy a személyi juttatásokat a 12,2 százalék helyett 9 százalékban állapítsák meg. A Fidesz-frakció minden tagja elfogadta volna a visszalépést (ez a képviselői tiszteletdíjakat is érinti). A dologi kiadásoknál 5 százalékos emelkedést tartottunk volna reálisnak. így 16 493 000 forint megtakarítása lett volna elérhető. Ebből javasoltuk az SBTC és az élsport támogatását 10 millió forinttal, míg a fennmaradó hat és fél millió forint az intézményi költségvetést javíthatta volna, elkerülve a kényszerintézkedések nagy részét. Sajnos, a többségi szocialista frakció nem fogadta el a javaslatunkat, ezzel, s a költségvetés jóváhagyásával persze magára vállalta a Puszta- Óvári megszorító csomag végrehajtásának minden politikai következményét. Végezetül érdemes lenne felvetni, miért nem pályázott a város -súlyos (?!) költségvetési helyzeténél fogva - az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok sorába. Eddig azért nem pályázott, mert nem felelt meg a törvényi előírásoknak, s a jelek szerint ebben az évben sem felel meg. Az „önhiki” kritériuma ugyanis a működési hiány volumene. Salgótarján önkormányzata pedig nem hogy működési hiányos lenne, hanem többlettel rendelkezik! Salgótarján tehát nem önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, hanem önhibájából, a túlzott mértékű beruházás indu- kálása miatt. Nem azt mondjuk, hogy ezek a beruházások, fejlesztések haszontalanok, hanem azt mondjuk: ’98-ban rosszul állapították meg a költségvetés súlypontjait, ami idén már a kényszerpálya miatt hat ki negatívan a büdzsére. Mindezek alapján nagyon erős túlzás azt állítani, hogy a várost a kormány intézkedései .padlóra tették volna. Ezt a költségvetést a Fidesz-frakció véleménye szerint tehát nem lett volna szabad elfogadni. Langár Tamás frakcióvezető Óvoda, egészségügy Javaslatok sorsa Salgótarjánban a Keresztény Óvoda megalakulása óta kiváló szakmai munkával, nagy elismertséggel működik. Országos értekezleten is példaként mutatták be. Pozitívumként hozták fel - és nekem is az a véleményem -, hogy a városvezetés és az intézmény kapcsolata jó és ilyen fényt vet a képviselő-testületre is. A közoktatási megállapodást tíz évre kötöttük, ennek felbontását vagy megváltoztatását helytelenítem. Ezúton köszönöm a képviselő-testület bölcs belátását, ugyanis javaslatomat a képviselők támogatták. A következő módosító javaslatom az egészségügyi szférát érintette. Tudomásom szerint az Egészségügyi Minisztériumban az alapellátás funkcionális privatizációjának megoldási formája, illetve ennek kidolgozása előrehaladott állapotban van. Előkészületben van az egészségügyi dolgozó jogállásáról szóló törvényjavaslat és az egészség- ügyi műszerpark amortizációjának megoldása is. Miután városunkban kiváló szakemberek dolgoznak az alapellátásban, ugyanakkor nem 100 %-os a minimumfeltételeknek megfelelő műszerállomány, javasoltam, hogy készüljön felmérés mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt napra készen a rendelőkről, illetve a műszerezettségről. Javaslatomat a betegellátás minőségi javítása érdekében tettem, továbbá, hogy a műszerpark működőképességének fenntarthatósága biztosítva legyen és a körültekintő jogszerű privatizációkor az ön- kormányzatot ne érje veszteség. E módosító javaslatomat a képviselő-testület többsége sajnos nem fogadta el. Bercsényi Lajos orvos-igazgató, képviselő MSZP: A fideszes vezetésű városok sem tapsolnak a kormány intézkedéseinek Narancs, ha szegfűvel találkozik- Retorika szüli az egyébként nem létező retorikát: nem csupán a szocialista többségi vezetésű Salgótarjánban küszködnek gondokkal, hanem a Fidesz- MPP-tagok által irányított városokban is kellemetlen szájízzel emlegetik a kormány intézkedéseit-.'Jgy például Debrecenben sem tapsolnak örömükben, de a 17 megyei jogú városban sem, ahol csupán az oktatási területen összesen közel kétmilliárd forint hiánnyal számolnak - hangsúlyozta egyebek között Sarló Béla alpolgármester és Domonkos Tamás, az MSZP frakcióvezetője a párt minapi városi sajtótájékoztatóján. Az előadók elmondták, hogy meglepetéssel értesültek a helyi Fidesz-MPP reagálásáról, ami számmisztikával, "•^kiragadott számpárokkal, ráadásul nem a korrekt ellenzéki együttműködés keretei között könnyen megtévesztheti a közvéleményt. A költségvetés kialakításához mindegyik képviselőnek joga volt, de a kötelesség hangsúlyozása sem sérthet senkit, hiszen a város érdekéről van szó. Ezzel szemben csak közvetlenül a költségvetés megszavazásának napján, illetve utána fejtett ki érdemi véleményeket a Fidesz-MPP. A város vezetése ezért továbbra is várja, hogy azokat a javaslatokat, amelyeket a Fidesz-MPP sem a bizottsági üléseken, sem egyéb fórumokon nem nyújtott be, azt „jobb későn mint soha” alapon tegye meg. Persze fontos szempont, hogy alternatívájukat a kötelezően előírt pedagógus- bérek, a beruházások megvalósításával, illetve a 21 pontos intézkedési terv kezelhetőségével összhangban tegyék meg. Nem elég ugyanis azt mondani, hogy „nincs rá szükség”, arra is kellene valamilyen értékes gondolatot találni a sokat hangoztatott szakmai eszköztárból, hogy „miért nincs szükség rá?”. Működni, pontosabban vegetálni ugyanis lehet, akár évekig is, de fejlesztések, beruházások, jövőt célzó gondolkodás nélkül pár év múlva már azt sem lehet. Éppen ezért a városi Fidesz-MPP frakcióvezetője és a város számára is hasznosabb lenne, ha a gazdasági életet, továbbá a megyei közgyűlési és a parlamenti tanácsadói funkcióit egyaránt érintő sokszereplős kötelezettségvállalásaiból több időt és energiát szánna Salgótarján közgyűlése számára. Már csak azért is, mivel egyébként a gazdasági és városfejlesztési bizottság elnöke. Sarló Béla és Domonkos Tamás tételesen, számszakilag is érveltek a szükségszerű intézkedések mellett, melyek közül helyszűke miatt most csupán a következőt említjük: a szabadon felhasználható állami normatíva mindössze 5,5 százalékkal emelkedett, sail százalékos inflációt is figyelembe véve valóban bűvész- mutatvány lenne úgy működtetni a várost, hogy a csupán pedagógus-béremeléshez szükséges 105 millió 559 ezer forintos hiány kigazdálkodása és a senki által sem vitatott beruházások megvalósítása mellett a korábbi alapelveket se érje csorba. Az előadók reményüket fejezték ki, hogy a jövőben, az ígéreteknek megfelelően, a Fidesz-MPP a korrekt partneri kapcsolatot képviselő pártként, nem pedig a retorikával retorikát gyártó pártként segíti a városvezetést a közös célok megvalósításában. - b. -