Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

2. oldal Közélet 1999. március 1., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) Az első két pont a bölcsődék helyzetével foglalkozik. Mint arról már beszámoltunk, a Kuckó Böl­csődét 1999. március 31-vel meg­szüntetik. A Fészek Bölcsőde meg­szüntetésének határideje június 30. A február 22-i közgyűlésen egy kérdésre válaszolva Telek László, a közgazdasági iroda vezetője elmondta, hogy a bölcsődék be­zárásából származó megtakarítás '98-hoz képest ez évben 17 millió forint, 2000-ben pedig 38 millió forint. Az óvodákkal kapcsolatos a 3-6. pont. Mintegy bázisszem­pontként a közgyűlés egy köz­ponti óvodai intézményt hoz létre 1999. július elsejével a jelenlegi alsófokú oktatási intézmények bázisán. A megszűnő Kuckó Bölcsőde felszabaduló épületébe 1999. július 1-jei határidővel a Bartók Béla Úti Óvoda költözik, míg a megszűnő Fészek Bölcsőde helyére 1999. augusztus elsejei határidővel az Aprófalva Óvodát Salgótarján intézkedési terve: részletesen, olvasóink kérésére Kötelező közgyűlési koreográfia helyezik át. A közgyűlés utasítá­sára a jegyző felülvizsgálja a Ke­resztény Óvoda fenntartójával kötött megállapodást, valamint az óvoda épületének értékesíthető­ségét. A tárgyalásokba bevonják a közgyűlés egyházakkal történő kapcsolat koordinálására kineve­zett tanácsosát, dr. Bercsényi Lajost. A 7. pont a Bóna-Kovács Ká­roly Általános Iskola és a Hétközi Diákotthon 1999. június 30-i ha­táridővel történő integrációjáról rendelkezik, a 8. pont pedig a vá­rosi nevelési tanácsadó más in­tézmény szervezeti keretébe tör­ténő integrálásáról 1999. május 1-jei határidővel. Új alapokra helyezi a közgyű­lés a Salgótarján Néptáncművé­szetéért Közalapítvány működé­sét. Az ez évi önkormányzati tá­mogatás mértéke 2,9 millió Ft, s a következő évekre célként tűzik ki a kuratórium felé az épületva- gyon megvásárlását, illetve az önfenntartó működés feltételei­nek megteremtését - erről szól a 9. pont. A 10-es pontban a Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó és Informá­ciós Iroda 1999. április 1-jei megszüntetéséről és tevékenysé­gének a József Attila Művelődési Központ szervezeti keretébe tör­ténő integrálásáról határoznak. A közgyűlés all. pont értel­mében utasítja az oktatási kultu­rális és sportiroda vezetőjét, hogy dolgozzon ki javaslatot a nem salgótarjáni állandó lakhellyel rendelkező gyermekekre vonat­kozó óvodai, általános iskolai felvételi eljárásra, tekintettel a normatív állami hozzájárulással nem fedezett költségek megtérü­lésének lehetőségére. A 12-es pont kimondja, hogy a versenysport pénzbeli támoga­tása megszűnik, helyette léte­sítményhasználati lehetőséget tart fenn az önkormányzat. A 13-14., a 16. és a 21. pont a Salgó Vagyon Kft.-t hatalmazza fel intézkedésre. A Zöldfa úton, a Déryné úton és a város más te­rületein felülvizsgálják az ön- kormányzati bérlakás-eladási ti­lalmat, és ez alapján a tilalom feloldását. A 2000. évi költség- vetésben bérlett jogcím bevétel elérése érdekében tételes felmé­rést végeznek az idegen felépít­mények alatti önkormányzati telkekre vonatkozóan. A jegyző közreműködésével javaslatot dolgoznak ki a zagyvarónai volt orvoslakás értékesíthetőségére. A kft. igazgatójának gondos­kodnia kell az intézményhálózat átalakításából felszabaduló épü- letvagyon hasznosításáról, érté­kesítéséről. A 15. pontban rögzítették, hogy a közgyűlés az egészség- ügyi alapellátáshoz kapcsoló­dóan 1999. március 1-jétől mely kiadások finanszírozására nem tud vállalkozni. Ezek közé tar­toznak: a Somoskőújfalui gyógyszertár üzemeltetési költ­ségei, a fogorvosi gépek karban­tartási költségei, a fogorvosi eszközöket érintő 50 ezer forint feletti javítási költségek, a házi­orvosi ellátáshoz kapcsolódó hi­ányzó, illetve használat közben selejtessé vált eszközök pótlása. Ugyanakkor a közgyűlés, tekin­tettel a fogorvosok körzeten kí­vüli betegellátására is, 1999-ben 10 ezer Ft/hó/körzet bérleti díj fizetését írja elő az új gépekkel rendelkezők számára. A 17-es pontban található az önkormányzati intézményekre vonatkozó 4,5 százalékos lét­számcsökkentés 1999. április 1- jei határidővel. A 18. pontban olvasható a 11 százalékos illet­ményemelés elrendelése 1999. április 1-jétől a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak számára. A köz­gyűlés négyfős szakértői cso­port felállítását határozza el a 19-es pontban, az oktatási in­tézmények működésének haté­konysági vizsgálatára 1999. jú­nius 30-i határidővel. Az intézkedési terv 20-as pontjában a közgyűlés vissza­vonja a 310/1998. (XII. 29.) ha­tározatában meghirdetett Mon- tessori Óvoda, Nyitnikék Óvoda és a városi nevelési tanácsadó magasabb vezetői álláshelyének pályázati kiírását. B. M. A Hírlap postájából A Ff. 96 - A Hírlap postájából • az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Fidesz: rossz költségvetési döntés született Többlete van a városnak Ismét született egy rossz döntés Salgótarján életében! A szocia­lista többségű közgyűlés elfo­gadta a város idei költségveté­sét, ami nem azért baj, mert megszületett, hanem a követ­kezményeit tekintve. Frakciónk szeretné bemutatni konkrét példákkal és számadatokkal, miért nem ért egyet a döntéssel. Azt szeretnénk bemutatni, hogy a város költségvetését po­litikai alapon túldramatizálták, s közben a szakmai szempontok háttérbe szorultak. Alapvető kérdés, hogy egy vá­ros milyen működési feltételeket határoz meg. Az elfogadott költ­ségvetés 486 101 000 forint hi­ánnyal számol, amelyet teljes egészében hitellel fedez. Érde­mes elsőként megnézni, hogyan tervezték meg a mérleget, amely megbontja a működési bevétele­ket és kiadásokat, illetve a fel­halmozási célú bevételeket és ki­adásokat (vagyis a beruházáso­kat, fejlesztéseket). A működési célú bevételek összege: 4 305 222 000 forint, ugyanehhez a kiadások tétele: 4 148 833 000 forint. A két számból egyenleget vonva kide­rül, hogy a működési bevételek több, mint 150 millió forinttal ha­ladják meg a kiadásokat. Érde­mes megfigyelni, hogy a város a működési bevételei között szere­pel 130 millió forint hitel, ami szakmailag értelmezhetetlen. Mintha csak azért került volna a hitelösszeg a költségvetésbe, hogy elhitessék: igenis szegény a város, holott a működési mérleg alapvetően pozitív! Ha ezt a hitelt kivesszük a működési bevételek­ből még akkor is több, mint húszmillió forinttal jobb a mér­leg, mint azt a szocialisták bemu­tatták. Érdemes közgazdasági szem­mel elemezni az elmúlt évi, az elmúlt évben tervezett idei és az idei elfogadott költségvetéseket. Hiszen a tárgyév^ költségvetés mellett elkészül a következő két­évi csúszó költségvetés-tervezet is, a TÁKISZ iránymutatásai alapján. Ez annál is inkább érde­kes, mivel a szocialista vezetés következetesen állította, hogy az Orbán-kormány intézkedései „padlóra tették” az önkormányza­tot. Ezekből a számokból nem ez derül ki, most erre fogunk rávilá­gítani. ’98-ban, az előző kormányzat idején a kormánypárti városveze­tés az akkori gazdasági irányel­vek alapján megtervezte a ’99-re vonatkozó költségvetési bevéte­leit, kiadásait. A működési bevételeket 361 393 000 forintban határozták meg, ami „intézményi működési bevételek” címszó alatt szerepel. Az idei tény: 366 478 000 forint. Vagyis, az irányelvek alapján tö­kéletesen be tudták lőni ezt a té­telt, 5 milliós eltérés ebben az esetben hibahatáron belül mozog. Az önkormányzatok sajátos mű­ködési bevételeit ugyancsak ha­sonlóan jól prognosztizálták tavaly: 1 883 000 000 forintot terveztek, s lett 1 990 000 000 fo­rint. A különbség - körülbelül 110 millió forint - gyakorlatilag hi­bahatáron belül van. (Épp ennyi a helyi adók idei növekménye!) Hogyan alakul az önkormány­zat költségvetési - az Orbán- kormány által juttatott - támoga­tása ’98-hoz viszonyítva: idén 17,6 százalékkal nőtt a támogatás mértéke, hangsúlyozzuk: a mű­ködésre vonatkozóan. A szocia­listák erre azzal érveltek, hogy ezt a pénzt -amely egyébként tartalmazza a normatív támogatá­sokat is - a kormány kötött fel- használásra adja. Vagyis nem használható fel például fejlesz­tésre. Szerintünk ebben nincs el­lentmondás, az összes többi ha­sonló város is kigazdálkodja a felhalmozási pénzeket, illetve tu­datosan pályázik arra. Csak érde­kességképpen: ’98-ban a szocia­lista kormányzat idején, szocia­lista városvezetéssel beterveztek ’99-re vonatkozóan „Önkor­mányzat Költségvetési támoga­tása” címszó alatt 1 487 797 000 forintot, s ezzel szemben a jelen­legi kormányzat önkormányzati támogatása: 1 566 711 000 fo­rint. Vagyis látható: az Orbán-kor­mány több, mint százmillióval nagyobb összeget adott, mint az előző! Pedig még azt sem tudhat­ták, hogy kormányváltás követ­kezik be. Tehát Salgótarján azon kevés városok közé tartozik, ahol a mű­ködési bevételek meghaladják a működési kiadásokat, vagyis a város intézményeit mindenféle hitelfelvétel nélkül finanszírozni képes az önkormányzat. Felmerülhet, hogy akkor miért volt szükség a 21 pontos megszo­rító intézkedéscsomagra? A ma­gyarázatot a felhalmozási célú mérlegben találjuk meg. Az elfo­gadott költségvetésben a fel­halmozási célú bevételek (874 195 000 forint) és kiadások: (1 030 584 000 forint) egyenlege 156 389 000 forint hiány. Ennyi hiányzik úgy, hogy beruházási hi­telre 356 millió forintot állítottak be. A működési mérleg megtaka­rítását átcsoportosították a fej­lesztésekre, beruházásokra! A költségvetéshez kapcsolódó intézkedési csomag gazdasági ha­tásai lettek nyilvánosságra hozva, ezért is utaltunk arra, hogy az idei büdzsé információ-hiányos. Nem tudjuk, hogy milyen megtakarítás jelentkezik a bölcsőde-bezárások, intézmény-integrálások, létszám- leépítések által, illetve mindez milyen kiadásokkal jár! Ha lett volna ilyen, akkor a képviselők nyugodt szívvel, gazdasági ala­pon tudtak volna dönteni. Mivel ilyet nem kaptunk, frakciónk nem tudta megszavazni a város idei költségvetését. A számok alapján a város állítólagos súlyos helyze­tét a kormányra hárítani, és ilyen drasztikus intézkedéseket hozni felelőtlenség. Már csak azért is, mert tavaly a városi büdzsé 636 milliós hiánnyal készült, most a hiány 486 millió forint! Felme­rül: miért nem akkor vezette be a szigorító intézkedéseit, s miért most próbálja a kormányra hárí­tani a felelősséget? Ezt csak poli­tikai indokok motiválhatják, ám frakciónk elutasítja ezt a fajta gondolkodást, mert egy város költségvetését csakis szakmai alapon szabad meghatározni. So­kak szerint a 210-es út befejezé­séhez szükséges, megnövekedett városi önrész okozza a hiány- pszichózist. Ezt azzal tudjuk cá­folni, hogy a fejlesztések között az említett út befejezése 125 mil­liót jelent, ráadásul az előző év­ben tervezett kiadások között nem szerepelt, míg most, a jelen­legi hiány mellett is akadt rá ke­ret! A jelenlegi kormányzat egyébként is mindössze 9,2 szá­zaléknyi önerőt kér Salgótaiján- tól, s ezt a polgármester jelentette be. Mit tartalmazott a Fidesz-frak- ció módosító indítványa? Szeret­tük volna elérni a polgármesteri hivatal költségvetésének a módo­sítását, olyan módon, hogy a személyi és a dologi juttatásokat egyaránt szűkítendőnek ítéltük. Előre jelezzük: a kormányzat a köztisztviselők és közalkalmazot­tak számára bérstopot jelölt meg erre az évre, amit persze nem kö­telező betartani, ha ki tudják gaz­dálkodni a növekményt. Ä tények szerint azonban az önkormányzat 12,2 százalékos bérfejlesztést épített a költségvetésbe, s a do­logi kiadások is hasonló növeke­dést mutattak. Javaslatunk azt cé­lozta, hogy a személyi juttatáso­kat a 12,2 százalék helyett 9 szá­zalékban állapítsák meg. A Fidesz-frakció minden tagja elfogadta volna a visszalépést (ez a képviselői tiszteletdíjakat is érinti). A dologi kiadásoknál 5 százalékos emelkedést tartottunk volna reálisnak. így 16 493 000 forint megtakarítása lett volna el­érhető. Ebből javasoltuk az SBTC és az élsport támogatását 10 millió forinttal, míg a fennma­radó hat és fél millió forint az in­tézményi költségvetést javíthatta volna, elkerülve a kényszerintéz­kedések nagy részét. Sajnos, a többségi szocialista frakció nem fogadta el a javaslatunkat, ezzel, s a költségvetés jóváhagyásával persze magára vállalta a Puszta- Óvári megszorító csomag végre­hajtásának minden politikai kö­vetkezményét. Végezetül érdemes lenne fel­vetni, miért nem pályázott a vá­ros -súlyos (?!) költségvetési helyzeténél fogva - az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkor­mányzatok sorába. Eddig azért nem pályázott, mert nem felelt meg a törvényi előírásoknak, s a jelek szerint ebben az évben sem felel meg. Az „önhiki” kritériuma ugyanis a működési hiány volu­mene. Salgótarján önkormány­zata pedig nem hogy működési hiányos lenne, hanem többlettel rendelkezik! Salgótarján tehát nem önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, hanem önhibájából, a túlzott mértékű beruházás indu- kálása miatt. Nem azt mondjuk, hogy ezek a beruházások, fejlesz­tések haszontalanok, hanem azt mondjuk: ’98-ban rosszul állapí­tották meg a költségvetés súly­pontjait, ami idén már a kény­szerpálya miatt hat ki negatívan a büdzsére. Mindezek alapján na­gyon erős túlzás azt állítani, hogy a várost a kormány intézkedései .padlóra tették volna. Ezt a költ­ségvetést a Fidesz-frakció véle­ménye szerint tehát nem lett volna szabad elfogadni. Langár Tamás frakcióvezető Óvoda, egészségügy Javaslatok sorsa Salgótarjánban a Keresztény Óvoda megalakulása óta ki­váló szakmai munkával, nagy elismertséggel működik. Or­szágos értekezleten is példa­ként mutatták be. Pozitívum­ként hozták fel - és nekem is az a véleményem -, hogy a vá­rosvezetés és az intézmény kapcsolata jó és ilyen fényt vet a képviselő-testületre is. A közoktatási megállapodást tíz évre kötöttük, ennek felbontá­sát vagy megváltoztatását helytelenítem. Ezúton köszö­nöm a képviselő-testület bölcs belátását, ugyanis javaslato­mat a képviselők támogatták. A következő módosító ja­vaslatom az egészségügyi szférát érintette. Tudomásom szerint az Egészségügyi Mi­nisztériumban az alapellátás funkcionális privatizációjának megoldási formája, illetve en­nek kidolgozása előrehaladott állapotban van. Előkészület­ben van az egészségügyi dol­gozó jogállásáról szóló tör­vényjavaslat és az egészség- ügyi műszerpark amortizáció­jának megoldása is. Miután városunkban kiváló szakem­berek dolgoznak az alapellá­tásban, ugyanakkor nem 100 %-os a minimumfeltételeknek megfelelő műszerállomány, javasoltam, hogy készüljön felmérés mennyiségi és minő­ségi szempontból egyaránt napra készen a rendelőkről, il­letve a műszerezettségről. Ja­vaslatomat a betegellátás mi­nőségi javítása érdekében tet­tem, továbbá, hogy a műszer­park működőképességének fenntarthatósága biztosítva le­gyen és a körültekintő jog­szerű privatizációkor az ön- kormányzatot ne érje veszte­ség. E módosító javaslatomat a képviselő-testület többsége sajnos nem fogadta el. Bercsényi Lajos orvos-igazgató, képviselő MSZP: A fideszes vezetésű városok sem tapsolnak a kormány intézkedéseinek Narancs, ha szegfűvel találkozik- Retorika szüli az egyéb­ként nem létező retorikát: nem csupán a szocialista többségi vezetésű Salgótar­jánban küszködnek gon­dokkal, hanem a Fidesz- MPP-tagok által irányított városokban is kellemetlen szájízzel emlegetik a kor­mány intézkedéseit-.'Jgy pél­dául Debrecenben sem tap­solnak örömükben, de a 17 megyei jogú városban sem, ahol csupán az oktatási te­rületen összesen közel két­milliárd forint hiánnyal számolnak - hangsúlyozta egyebek között Sarló Béla alpolgármester és Domon­kos Tamás, az MSZP frak­cióvezetője a párt minapi városi sajtótájékoztatóján. Az előadók elmondták, hogy meglepetéssel értesültek a helyi Fidesz-MPP reagálá­sáról, ami számmisztikával, "•^kiragadott számpárokkal, rá­adásul nem a korrekt ellen­zéki együttműködés keretei között könnyen megtéveszt­heti a közvéleményt. A költ­ségvetés kialakításához mindegyik képviselőnek joga volt, de a kötelesség hangsú­lyozása sem sérthet senkit, hi­szen a város érdekéről van szó. Ezzel szemben csak köz­vetlenül a költségvetés meg­szavazásának napján, illetve utána fejtett ki érdemi véle­ményeket a Fidesz-MPP. A város vezetése ezért to­vábbra is várja, hogy azokat a javaslatokat, amelyeket a Fi­desz-MPP sem a bizottsági üléseken, sem egyéb fórumo­kon nem nyújtott be, azt „jobb későn mint soha” alapon te­gye meg. Persze fontos szem­pont, hogy alternatívájukat a kötelezően előírt pedagógus- bérek, a beruházások megva­lósításával, illetve a 21 pontos intézkedési terv kezelhetősé­gével összhangban tegyék meg. Nem elég ugyanis azt mondani, hogy „nincs rá szükség”, arra is kellene va­lamilyen értékes gondolatot találni a sokat hangoztatott szakmai eszköztárból, hogy „miért nincs szükség rá?”. Működni, pontosabban vege­tálni ugyanis lehet, akár éve­kig is, de fejlesztések, beru­házások, jövőt célzó gondol­kodás nélkül pár év múlva már azt sem lehet. Éppen ezért a városi Fi­desz-MPP frakcióvezetője és a város számára is haszno­sabb lenne, ha a gazdasági életet, továbbá a megyei köz­gyűlési és a parlamenti ta­nácsadói funkcióit egyaránt érintő sokszereplős kötele­zettségvállalásaiból több időt és energiát szánna Salgótarján közgyűlése számára. Már csak azért is, mivel egyébként a gazdasági és városfejlesz­tési bizottság elnöke. Sarló Béla és Domonkos Tamás tételesen, számszakilag is érveltek a szükségszerű in­tézkedések mellett, melyek közül helyszűke miatt most csupán a következőt említjük: a szabadon felhasználható ál­lami normatíva mindössze 5,5 százalékkal emelkedett, sail százalékos inflációt is figye­lembe véve valóban bűvész- mutatvány lenne úgy működ­tetni a várost, hogy a csupán pedagógus-béremeléshez szükséges 105 millió 559 ezer forintos hiány kigazdálkodása és a senki által sem vitatott be­ruházások megvalósítása mel­lett a korábbi alapelveket se érje csorba. Az előadók reményüket fe­jezték ki, hogy a jövőben, az ígéreteknek megfelelően, a Fi­desz-MPP a korrekt partneri kapcsolatot képviselő pártként, nem pedig a retorikával retori­kát gyártó pártként segíti a vá­rosvezetést a közös célok megvalósításában. - b. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom