Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-02 / 1. szám
A NÓGRÁI) MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A sziráki szálloda galériájában állítja ki tűzzománcait a szurdokpüspöki rajztanárnő „Pacsirtaszárnyalás a fészek fölött” „ Tisztelet Nyírbátornak” „Tüzes” képek - az alkotó maga - vagy tán a rendezők valamelyike - e találó címet adta Perényi Anna kiállításának. A két szónak ugyanis nemcsak tartalmi jelentése, egy sajátos műfajra - a tűzzománcra - utaló jelzésértéke van, hanem mindenekelőtt hangulata: vörösen izzó lángnyelvek, csillámló felületek, kellemes színek, vibráló érzelmek képzetét sugallja. Miután e technika mintegy három évtizede kezdett elterjedni, népszerűsödni, az ember hajlamos azt hinni, hogy az újításairól híres és hírhedt XX. század fedezte fel a zománcot magát is. Holott évezredes hagyományokkal rendelkező anyag, már az; időszámítás előtti második században is sűrűn alkalmaztákAzóta hol búvópatakként, más művészeti ágak - főként az ötvösség - kísérő, kiegészítő elemeként van jelen a kultúrában, hol pedig önálló arculatot mutatva. Nem is olyan régen még akörül is szenvedélyes, de terméketlen polémiák folytak, hogy a képző- vagy inkább - a jogtalanul másodhegedűs szerepre kárhoztatott - iparművészet fogadja-e be a tűzzománc képviselőit. Sőt, még az is felmerült, hogy van-e joguk egyáltalán táblaképet készíteni, vagy inkább maradjanak - az egyébként ugyancsak nem lebecsülendő - díszítő, Nos, e vita szerencsére nem a tanácskozások, konferenciák, sajtócikkek pro- kontra csatáiban, hanem a művészeti gyakorlatban dőlt el. Jó érzés tudni s hangoztatni,hogy a zománcművészet magyarországi reneszánszához egy morzsányit - vagy talán annál valamivel többet - Nógrád megye is tett hozzá. A hetvenes évek elején, közepén Salgótarjánban egymás után háromszor is megrendezték - megrendeztük — az országos zománcművészeti biennálét. Az újabb nekibuzdulás a közelebbi múltba, 1988-ba vezet. Ekkor nyitotta meg először kapuit a salgótarjáni alkotótábor. Pontosabb, iga- zabb azonban úgy fogalmazni, hogy az SVT-Wams- ler Rt. jogelődje egyesegye- dül teremtette meg a nyári művésztelep minden lényegi feltételét. S ha e gesztus akkor „korszakalkotó” vállalkozásnak tűnt, ma már szinte „csodaszámba” megy, hogy a gyár által azóta is minden évben megadatott az alkotás lehetősége mindazoknak, akik vonzalmat, tehetséget érezve a zománc iránt, e műfaj keretei között vélik leginkább kifejezhetőnek gondolataikat, érzelmeiket. S közben - mint lenni szokott - kialakult egy törzsgárda, egy jó szellemű „szabadcsapat” 4s,-amely anélkül, hogy sértené kinek-kinek alkotói szuverenitását, sajátosan egybecsengő nyelven beszél. A sokféleségben is felfedezhető az egymást serkentő közös műhely nem egy jellemző vonása, a kollektíva ösztönző ereje. Én azonban ezúttal éppen, hogy nem a közösről, hanem az egyediről, egy ember pályaképének a zománcművészethez, a megidézett alkotótáborhoz kapcsolódó néhány sajátosságáról kívánok - tisztem szerint - szólni. Perényi Anna több képének is a „Természetrajzi feljegyzések” címet adta. Nem véletlenül. Jól kifejezi amire törekszik, amikor a maga sajátos - ha úgy tetszik biológiatanári nézőpontjából láttatni engedi a természetet, pontosabban annak egy icipici darabját, egy-egy teremtményét növény, vagy virág formájában. Sokféle eszköze, műfaja lehet ennek a „feljegyzés-szerű” szemléletmódnak, egy azonban biztos: a zománctechnika kiváló segítőtárs úgymond a grafikus ötletek érvényre juttatásában, a szárnyaló szellem, a fantázia életre keltésében. Bár a rajzolat,, a szín- harmónia, a kompozíciós egyensúly a rajztanár művészt dicséri, de - saját szavaival élve — „a tűz és a festék is teszi a dolgát.” A „Gótikus töredék”, a „Tisztelet Nyírbátornak”, a „Krónikás”, a „Mihály arkangyal” című képek nemcsak a témakör gazdagodását jelzik a történelem irányába, hanem a megvalósítás módjának változását is: ezekkel ugyanis új - a vörösrézre készülő zománc - útjára is lépett, igazolva kezdeményező, kísérletező kedvét, hajlamát és szerénységét is, amikor azt mondja: -Még nagyon sokat kell tanulnom, hogy igazán értsek hozzá. Bő negyedszázada, hogy a megyében, Szurdokpüspökiben él, tanít és alkot - többféle értelemben is. Becsülni való. tevékenysége, ' hiszen példáját adja: máshol is gyökeret lehet ereszteni - Isasze- gen született, Debrecenben és Egerben Bíró Lajosnál, illetve Nagy Ernőnél iskolázott- s nemcsak nagyvárosban, megyei vagy regionális székhelyen lehet értelmesen, a szőkébb és tágabb közösség számára is hasznosan létezni. Ennyi idő után már csak tudatos lehet a falusi életforma, amely - íme itt a bizonyság rá - közel sem jelent földhözra- gadtságot, provincializmust. Egy kis településről is el lehet jutni megyei, országos és nemzetközi kiállításokra, innen is lehet önálló tárlatokat rendezni, művésztelepet szervezni, iskolagalériát alapítani és működtetni, az alkotótársak élére állni. Perényi Anna alapító tagja a pásztói Csohány Baráti Körnek, jelenleg e tisztes társulat elnökeként azon fáradozik, hogy egyszer felújítsák Csohány Kálmán szülőházát és benne országos grafikai műhelyt alakítsanak ki. Mindkettőjükre -a neves elődre és a tisztelgő pályatársra - érvényesek a méltatlanul elfelejtett, mellőzött Váci Mihály szép verssorai: „Az emberhez csak a pacsirta / szárnyalás méltó egyedül, / ha szárnyát fészke fölött nyitja, / s nem messze ... magasba repül". Csongrády Béla * (Elhangzott 1998. december 29-én, Szirákon, a Hotel Kastély galériájában, Perényi Anna kiállításának megnyitóünnepségén.) Filmjegyzet: Egyiptom hercege A Spielberg-Katzenberg -Geffen trió már jó négy éve alapította meg a DreamWorks nevezetű álomcéget. Az azóta eltelt időben azonban jó néhány problémával szembe kellett nézniük a filmmágusoknak. Sok gond volt a stúdió felépítésével, ugyanis a Greenpeace aktivistái Iépten-nyomon szembeszálltak a tulajdonosokkal, akik egy lápos, ám természetvédelmi szempontból jelentős területen szándékozták a cég épületeit felhúzni. Aztán az első filmproduk- ciók - The Peacemaker, Amistad- sem váltották be száz százalékig az előzetes ígéreteket. Sokan -elsősorban a konkurens cégek - már- már a földet hányták a DreamWorks sírjára, amikor Spi- elbergék sorra ontani kezdték a jobbnál jobb, óriási pénzt termelő filmjeiket: a sort az Egértanya nyitotta, majd következett a Deep Impact, aztán a Zorro álarca, a Chipka- tonák, a mester saját keze munkája, az időközben öt Golden Globe-ra jelölt Ryan közlegény megmentése, hogy a sort a komputeranimációs Z, a hangya, amelyet most, decemberben a valószínűleg újabb rajzfilmes kasszarekordokat döntögető Egyiptom hercege követett. A DreamWorks animátorai ismét kitettek magukért: nem kevesebb, mint négyévi munkával egy olyan, az idősebb és a fiatalabb korosztálynak egyaránt tartalmas szórakozást nyújtó rajzfilmet készítettek, amely látványvilágában is párját ritkítja. A főszereplő két testvér múltjában titok lappang. Az egyikük -Mózes- ugyanis nem az egyiptomi uralkodók egyeneságú leszármazottja, a másik - Ramszesz - azonban az, és ennek megfelelően egy napon a birodalom uralkodójává válik. Azon a napon azonban nem csupán kettejük, de népeik sorsa is megpecsételődik ... A bibliai Mózes- történet időtálló feldolgozásában az eredeti, angol nyelvű verzióban nem kisebb sztárok, mint Val Kilmer, Ralph Fiennes, Sandra Bullock, Jeff Goldblum, Danny Glover, Steve Martin, Michelle Pfeiffer, Helen Mirren és Martin Short kölcsönzik a szereplők hangját. A lenyűgöző történet szilveszter napjától látható Balassagyarmaton, de januárban már Salgótarjánba is megérkezik. Sz. G. A szeretet ünnepére hazatért Világjáró betonbéka Pontosan a karácsonyi ünnepekre tért vissza tulajdonosához egy titokzatos körülmények között eltűnt betonbéka az Egyesült Államokban. A hét kiló súlyú figura áprilisban tűnt el Swansea- ből (Massachusetts állam), John és Gert Knight házának kertjéből. A helyszínen csak egy, a béka nevében írt levelet találtak, amelyben a „kétéltű” közölte gazdáival: elege van az unalmas kerti életből. Vigasztalásul megígérte azonban, hogy idejében hazatér karácsonyra. Az eltűnést követő hónapokban a Knight házaspár levelezőlapokat és fényképeket kapott a világ minden részéből - Velencéből, New Yorkból, Indonéziából és Venezuelából is. Soha nem derült azonban fény arra, hogy kik lophatták el a betonbékát. Az illetők azonban a beváltották eredeti ígéretüket: egy hatalmas limuzin sértetlenül visszavitte otthonába a békát. A kocsi vezetője csak annyit tudott mondani: őt mindössze a szobor hazaszállításával bízták meg, annak elrablásához azonban semmi köze nem volt. Helyi szerző könyvének bemutatója Balassagyarmaton Riport mint kortünet Ádám Tamás „Balhé van, babám!” című riportkötetének premierjét a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár kupolatermében tartották családias hangulatban. Szép számmal érkeztek a barátok, ismerősök és a könyvben megszólaltatott hajdani riportalanyok is a jeles eseményre. A kötetet T. Pataki László író, újságíró, mint a szerző régi kollégája, barátja és szakmai pályafutásának végigkövetője ajánlotta a közönségnek. Mint a kötet előszavában is írta: „. . . Minden riport - ha igazán akar valamit - éppen olyan, mint amilyen maga a korszak, amelyben a riporter és a riportalany él. Ádám Tamás riportjai „balhésak” - összhangban azzal, ahogy maga a szerző mindig csak az igazi ellentmondásokra jött, s jön ma is lázba...” molt be. A jelenlévők tapasztalhatták, hogy mennyi gát és probléma megoldása szükségeltetik egy-egy riport megírásához és hogy hányszor és hányszor kellett az adott területre kijárni és felkeA kötet címlapja A könyvbemutatón, a szerző nemcsak a pályája vidám oldalairól, hanem a fel-felbukkkanó nehézségekről is beszámolt. Mesélt a kötetben megjelent riportok körülményeiről és érdekes, egyben megdöbbentő helyzetekről száresni minden érintettet. Az írások olyanoknak is beletekintést nyújtanak környezetük mindennapi gondjaiba, akik eddig csak kívülállóként és hallomásból informálódtak az őket is érintő konfliktusokról. Szabó Barbara Várhegyi Attila: Helyesen döntött a kormány az önálló kultusztárca létrehozásakor A nemzeti teátrum előkészületei Az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Irodája elnevezéssel megkezdte működését az az iroda, amelynek felállítását Schwajda György, a tervezett új teátrum beruházását felügyelő miniszteri biztos a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához benyújtott ütemtervében javasolt - nyilatkozta Várhegyi Attila, a kultusztárca politikai államtitkára.- A Felvonulási térre tervezett új Nemzeti Színház építésére a kidolgozott ütemterv még több más. módosítást is tartalmaz, hogy összefogottabb, jobban ellenőrizhetőbb legyen az építkezés - mondta a politikai államtitkár.- Az ütemtervet Schwajda György a határidő lejárta előtt benyújtotta a tárcához. A miniszteri biztos a napokban Londonban megtekintette a brit nemzeti teátrumot, valamint építészekkel, kivitelezőkkel konzultál. Schwajda György több ország nemzeti színházánál is látogatást tesz a jövőben, többek között Barcelonában valamint Pozsonyban is - mondta Várhegyi Attila.-A nemzeti teátrum előkészítő munkái, a pályázatok kiírása, a különböző egyeztető tárgyalások megvalósítása szintén az iroda feladatkörébe tartozik, így az iroda tesz javaslatot arra, hogy az épülettervre, a kivitelezésre milyen formában írjon ki pályázatot a tárca- közölte Várhegyi Attila. . - Várhatóan január 10-ig elkészíti és eljuttatja a kultusz- tárca a fővárosi önkormányzathoz azt a szerződéstervezetet, amely az Erzsébet térre vonatkozó rendezési javaslatot, valamint a Felvonulási térre vonatkozó beruházás megkezdéséről, a helyigényeikről szóló terveket tartalmazza - mondta a politikai államtitkár.- Helyesen döntött a kormány, amikor egy önálló kultusztárcát hozott létre, és az aki ennek az új minisztériumnak a munkájában részt vállalhat, nagy megtiszteltetésben részesül - mondta Várhegyi Attila, politikai államtitkár a tárca első fél évének értékelésekor.- Nem elszigetelt értelmiségi csoportok problémájának tekinti a kormány a kultúrát, hanem sokkal szélesebb rétegeket érintő kérdésnek - vélekedett az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy a tárcához került a műemlékvédelem, és az egyházakkal való kapcsolattartás. Magyarország jövőjére való tekintettel hozta a kormány azt a döntést, hogy lényegesen jobb kondíciók közé helyezi a kultúrát mint elődei. A jövő évben például a kulturális tárcánál soha nem látott költségvetési növekedés lesz tapasztalható - mondta Várhegyi Attila. Több mint 70 százalékkal nő a tárcán keresztül a kultúra támogatása, bár kétségtelen, hogy ennek jelentős része a millenniumhoz kötődik. A jövőre vonatkozó tervekről szűkszavúan nyilatkozva annyit közölt: nagy terveket dédelgetnek az 1999-es esztendőre. A millennium méltó megünneplésére több tucat pályázat kiírását is tervezik. Az elkövetkezőkben is szem előtt tartják az esélyegyenlőség megteremtésére vonatkozó elképzeléseket. Leszögezte: tarthatatlan, hogy „szekértábor- harcok dúlnak” a kultúra területein. A tárca politikai államtitkára a megvalósítandó célok között említette, hogy ismét élővé kell tenni a kisvárosokban, kis településeken korábban a közművelődés területén működött művelődési intézményeket. (MTI) „írisz” - Egy, a Perényi Anna virágmotívumai közül
