Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-02 / 1. szám

A NÓGRÁI) MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A sziráki szálloda galériájában állítja ki tűzzománcait a szurdokpüspöki rajztanárnő „Pacsirtaszárnyalás a fészek fölött” „ Tisztelet Nyírbátornak” „Tüzes” képek - az alkotó maga - vagy tán a rende­zők valamelyike - e találó címet adta Perényi Anna kiállításának. A két szónak ugyanis nemcsak tartalmi jelentése, egy sajátos mű­fajra - a tűzzománcra - utaló jelzésértéke van, ha­nem mindenekelőtt hangu­lata: vörösen izzó lángnyel­vek, csillámló felületek, kel­lemes színek, vibráló ér­zelmek képzetét sugallja. Miután e technika mintegy három évtizede kezdett elter­jedni, népszerűsödni, az em­ber hajlamos azt hinni, hogy az újításairól híres és hírhedt XX. század fedezte fel a zo­máncot magát is. Holott évez­redes hagyományokkal ren­delkező anyag, már az; idő­számítás előtti második szá­zadban is sűrűn alkalmazták­Azóta hol búvópatakként, más művészeti ágak - főként az ötvösség - kísérő, kiegé­szítő elemeként van jelen a kultúrában, hol pedig önálló arculatot mutatva. Nem is olyan régen még akörül is szenvedélyes, de terméketlen polémiák folytak, hogy a képző- vagy inkább - a jogta­lanul másodhegedűs szerepre kárhoztatott - iparművészet fogadja-e be a tűzzománc képviselőit. Sőt, még az is felmerült, hogy van-e joguk egyáltalán táblaképet készí­teni, vagy inkább maradjanak - az egyébként ugyancsak nem lebecsülendő - díszítő, Nos, e vita szerencsére nem a tanácskozások, konfe­renciák, sajtócikkek pro- kontra csatáiban, hanem a művészeti gyakorlatban dőlt el. Jó érzés tudni s hangoz­tatni,hogy a zománcművé­szet magyarországi rene­szánszához egy morzsányit - vagy talán annál valamivel többet - Nógrád megye is tett hozzá. A hetvenes évek elején, közepén Salgótarján­ban egymás után háromszor is megrendezték - megren­deztük — az országos zo­máncművészeti biennálét. Az újabb nekibuzdulás a közelebbi múltba, 1988-ba vezet. Ekkor nyitotta meg először kapuit a salgótarjáni alkotótábor. Pontosabb, iga- zabb azonban úgy fogal­mazni, hogy az SVT-Wams- ler Rt. jogelődje egyesegye- dül teremtette meg a nyári művésztelep minden lényegi feltételét. S ha e gesztus ak­kor „korszakalkotó” vállal­kozásnak tűnt, ma már szinte „csodaszámba” megy, hogy a gyár által azóta is minden évben megadatott az alkotás lehetősége mindazoknak, akik vonzalmat, tehetséget érezve a zománc iránt, e mű­faj keretei között vélik legin­kább kifejezhetőnek gondo­lataikat, érzelmeiket. S köz­ben - mint lenni szokott - kialakult egy törzsgárda, egy jó szellemű „szabadcsapat” 4s,-amely anélkül, hogy sér­tené kinek-kinek alkotói szu­verenitását, sajátosan egybe­csengő nyelven beszél. A sokféleségben is felfedez­hető az egymást serkentő kö­zös műhely nem egy jel­lemző vonása, a kollektíva ösztönző ereje. Én azonban ezúttal éppen, hogy nem a közösről, hanem az egyediről, egy ember pá­lyaképének a zománcművé­szethez, a megidézett alkotó­táborhoz kapcsolódó néhány sajátosságáról kívánok - tisz­tem szerint - szólni. Perényi Anna több képének is a „Természetrajzi feljegy­zések” címet adta. Nem vélet­lenül. Jól kifejezi amire törek­szik, amikor a maga sajátos - ha úgy tetszik biológiatanári ­nézőpontjából láttatni engedi a természetet, pontosabban annak egy icipici darabját, egy-egy teremtményét nö­vény, vagy virág formájában. Sokféle eszköze, műfaja lehet ennek a „feljegyzés-szerű” szemléletmódnak, egy azon­ban biztos: a zománctechnika kiváló segítőtárs úgymond a grafikus ötletek érvényre jut­tatásában, a szárnyaló szel­lem, a fantázia életre keltésé­ben. Bár a rajzolat,, a szín- harmónia, a kompozíciós egyensúly a rajztanár művészt dicséri, de - saját szavaival élve — „a tűz és a festék is te­szi a dolgát.” A „Gótikus tö­redék”, a „Tisztelet Nyírbá­tornak”, a „Krónikás”, a „Mi­hály arkangyal” című képek nemcsak a témakör gazdago­dását jelzik a történelem irá­nyába, hanem a megvalósítás módjának változását is: ezek­kel ugyanis új - a vörösrézre készülő zománc - útjára is lé­pett, igazolva kezdeményező, kísérletező kedvét, hajlamát és szerénységét is, amikor azt mondja: -Még nagyon sokat kell tanulnom, hogy igazán ért­sek hozzá. Bő negyedszázada, hogy a megyében, Szurdokpüspöki­ben él, tanít és alkot - több­féle értelemben is. Becsülni való. tevékenysége, ' hiszen példáját adja: máshol is gyö­keret lehet ereszteni - Isasze- gen született, Debrecenben és Egerben Bíró Lajosnál, illetve Nagy Ernőnél iskolázott- s nemcsak nagyvárosban, me­gyei vagy regionális székhe­lyen lehet értelmesen, a sző­kébb és tágabb közösség számára is hasznosan létezni. Ennyi idő után már csak tuda­tos lehet a falusi életforma, amely - íme itt a bizonyság rá - közel sem jelent földhözra- gadtságot, provincializmust. Egy kis településről is el lehet jutni megyei, országos és nemzetközi kiállításokra, in­nen is lehet önálló tárlatokat rendezni, művésztelepet szer­vezni, iskolagalériát alapítani és működtetni, az alkotótár­sak élére állni. Perényi Anna alapító tagja a pásztói Csohány Baráti Körnek, jelenleg e tisztes tár­sulat elnökeként azon fárado­zik, hogy egyszer felújítsák Csohány Kálmán szülőházát és benne országos grafikai mű­helyt alakítsanak ki. Mindkettő­jükre -a neves elődre és a tisz­telgő pályatársra - érvényesek a méltatlanul elfelejtett, mellő­zött Váci Mihály szép versso­rai: „Az emberhez csak a pa­csirta / szárnyalás méltó egye­dül, / ha szárnyát fészke fölött nyitja, / s nem messze ... ma­gasba repül". Csongrády Béla * (Elhangzott 1998. december 29-én, Szirákon, a Hotel Kas­tély galériájában, Perényi Anna kiállításának megnyitó­ünnepségén.) Filmjegyzet: Egyiptom hercege A Spielberg-Katzenberg -Geffen trió már jó négy éve alapította meg a Dre­amWorks nevezetű álom­céget. Az azóta eltelt idő­ben azonban jó néhány problémával szembe kel­lett nézniük a filmmágu­soknak. Sok gond volt a stúdió felépítésével, ugyanis a Greenpeace ak­tivistái Iépten-nyomon szembeszálltak a tulajdo­nosokkal, akik egy lápos, ám természetvédelmi szempontból jelentős terü­leten szándékozták a cég épületeit felhúzni. Aztán az első filmproduk- ciók - The Peacemaker, Amistad- sem váltották be száz százalékig az előzetes ígéreteket. Sokan -elsősor­ban a konkurens cégek - már- már a földet hányták a Dre­amWorks sírjára, amikor Spi- elbergék sorra ontani kezdték a jobbnál jobb, óriási pénzt termelő filmjeiket: a sort az Egértanya nyitotta, majd kö­vetkezett a Deep Impact, az­tán a Zorro álarca, a Chipka- tonák, a mester saját keze munkája, az időközben öt Golden Globe-ra jelölt Ryan közlegény megmentése, hogy a sort a komputeranimációs Z, a hangya, amelyet most, de­cemberben a valószínűleg újabb rajzfilmes kasszarekor­dokat döntögető Egyiptom hercege követett. A DreamWorks animátorai ismét kitettek magukért: nem kevesebb, mint négyévi mun­kával egy olyan, az idősebb és a fiatalabb korosztálynak egyaránt tartalmas szórako­zást nyújtó rajzfilmet készítet­tek, amely látványvilágában is párját ritkítja. A főszereplő két testvér múltjában titok lappang. Az egyikük -Mózes- ugyanis nem az egyiptomi uralkodók egyeneságú leszármazottja, a másik - Ramszesz - azonban az, és ennek megfelelően egy napon a birodalom uralkodó­jává válik. Azon a napon azonban nem csupán kettejük, de népeik sorsa is megpecsé­telődik ... A bibliai Mózes- történet időtálló feldolgozá­sában az eredeti, angol nyelvű verzióban nem kisebb sztá­rok, mint Val Kilmer, Ralph Fiennes, Sandra Bullock, Jeff Goldblum, Danny Glover, Steve Martin, Michelle Pfeif­fer, Helen Mirren és Martin Short kölcsönzik a szereplők hangját. A lenyűgöző történet szil­veszter napjától látható Ba­lassagyarmaton, de januárban már Salgótarjánba is megér­kezik. Sz. G. A szeretet ünnepére hazatért Világjáró betonbéka Pontosan a karácsonyi ünnepekre tért vissza tu­lajdonosához egy titok­zatos körülmények kö­zött eltűnt betonbéka az Egyesült Államokban. A hét kiló súlyú figura áprilisban tűnt el Swansea- ből (Massachusetts állam), John és Gert Knight házá­nak kertjéből. A helyszínen csak egy, a béka nevében írt levelet találtak, amely­ben a „kétéltű” közölte gazdáival: elege van az unalmas kerti életből. Vi­gasztalásul megígérte azonban, hogy idejében hazatér karácsonyra. Az eltűnést követő hó­napokban a Knight házas­pár levelezőlapokat és fényképeket kapott a világ minden részéből - Velen­céből, New Yorkból, Indo­néziából és Venezuelából is. Soha nem derült azon­ban fény arra, hogy kik lophatták el a betonbékát. Az illetők azonban a be­váltották eredeti ígéretüket: egy hatalmas limuzin sér­tetlenül visszavitte ottho­nába a békát. A kocsi veze­tője csak annyit tudott mondani: őt mindössze a szobor hazaszállításával bízták meg, annak elrablá­sához azonban semmi köze nem volt. Helyi szerző könyvének bemutatója Balassagyarmaton Riport mint kortünet Ádám Tamás „Balhé van, ba­bám!” című riportkötetének premierjét a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár kupolatermében tartották csa­ládias hangulatban. Szép számmal érkeztek a bará­tok, ismerősök és a könyvben megszólaltatott hajdani riportala­nyok is a jeles eseményre. A kötetet T. Pataki László író, újságíró, mint a szerző régi kol­légája, barátja és szakmai pálya­futásának végigkövetője ajánlotta a közönségnek. Mint a kötet elő­szavában is írta: „. . . Minden ri­port - ha igazán akar valamit - éppen olyan, mint amilyen maga a korszak, amelyben a riporter és a riportalany él. Ádám Tamás ri­portjai „balhésak” - összhang­ban azzal, ahogy maga a szerző mindig csak az igazi ellentmon­dásokra jött, s jön ma is lázba...” molt be. A jelenlévők tapasztal­hatták, hogy mennyi gát és prob­léma megoldása szükségeltetik egy-egy riport megírásához és hogy hányszor és hányszor kellett az adott területre kijárni és felke­A kötet címlapja A könyvbemutatón, a szerző nemcsak a pályája vidám oldalai­ról, hanem a fel-felbukkkanó ne­hézségekről is beszámolt. Mesélt a kötetben megjelent riportok kö­rülményeiről és érdekes, egyben megdöbbentő helyzetekről szá­resni minden érintettet. Az írások olyanoknak is beletekintést nyúj­tanak környezetük mindennapi gondjaiba, akik eddig csak kívül­állóként és hallomásból informá­lódtak az őket is érintő konfliktu­sokról. Szabó Barbara Várhegyi Attila: Helyesen döntött a kormány az önálló kultusztárca létrehozásakor A nemzeti teátrum előkészületei Az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Irodája elnevezéssel megkezdte működését az az iroda, amelynek felállítását Schwajda György, a tervezett új teátrum beruházását fel­ügyelő miniszteri biztos a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumához benyújtott ütemtervében javasolt - nyilat­kozta Várhegyi Attila, a kultusztárca politikai államtitkára.- A Felvonulási térre tervezett új Nemzeti Színház építésére a kidolgozott ütemterv még több más. módosítást is tartalmaz, hogy összefogottabb, jobban ellenőrizhetőbb legyen az épít­kezés - mondta a politikai ál­lamtitkár.- Az ütemtervet Schwajda György a határidő lejárta előtt benyújtotta a tárcához. A mi­niszteri biztos a napokban Londonban megtekintette a brit nemzeti teátrumot, vala­mint építészekkel, kivitelezők­kel konzultál. Schwajda György több ország nemzeti színházánál is látogatást tesz a jövőben, többek között Barce­lonában valamint Pozsonyban is - mondta Várhegyi Attila.-A nemzeti teátrum előké­szítő munkái, a pályázatok ki­írása, a különböző egyeztető tárgyalások megvalósítása szintén az iroda feladatkörébe tartozik, így az iroda tesz ja­vaslatot arra, hogy az épület­tervre, a kivitelezésre milyen formában írjon ki pályázatot a tárca- közölte Várhegyi At­tila. . - Várhatóan január 10-ig el­készíti és eljuttatja a kultusz- tárca a fővárosi önkormány­zathoz azt a szerződésterveze­tet, amely az Erzsébet térre vonatkozó rendezési javasla­tot, valamint a Felvonulási térre vonatkozó beruházás megkezdéséről, a helyigénye­ikről szóló terveket tartal­mazza - mondta a politikai ál­lamtitkár.- Helyesen döntött a kor­mány, amikor egy önálló kul­tusztárcát hozott létre, és az aki ennek az új minisztériumnak a munkájában részt vállalhat, nagy megtiszteltetésben része­sül - mondta Várhegyi Attila, politikai államtitkár a tárca első fél évének értékelésekor.- Nem elszigetelt értelmi­ségi csoportok problémájának tekinti a kormány a kultúrát, hanem sokkal szélesebb réte­geket érintő kérdésnek - véle­kedett az államtitkár. Emlékez­tetett arra, hogy a tárcához ke­rült a műemlékvédelem, és az egyházakkal való kapcsolattar­tás. Magyarország jövőjére való tekintettel hozta a kormány azt a döntést, hogy lényegesen jobb kondíciók közé helyezi a kultúrát mint elődei. A jövő évben például a kulturális tár­cánál soha nem látott költség­vetési növekedés lesz tapasz­talható - mondta Várhegyi At­tila. Több mint 70 százalékkal nő a tárcán keresztül a kultúra támogatása, bár kétségtelen, hogy ennek jelentős része a millenniumhoz kötődik. A jövőre vonatkozó tervek­ről szűkszavúan nyilatkozva annyit közölt: nagy terveket dédelgetnek az 1999-es esz­tendőre. A millennium méltó megünneplésére több tucat pá­lyázat kiírását is tervezik. Az elkövetkezőkben is szem előtt tartják az esélyegyenlőség megteremtésére vonatkozó el­képzeléseket. Leszögezte: tart­hatatlan, hogy „szekértábor- harcok dúlnak” a kultúra terü­letein. A tárca politikai állam­titkára a megvalósítandó célok között említette, hogy ismét élővé kell tenni a kisvárosok­ban, kis településeken koráb­ban a közművelődés területén működött művelődési intéz­ményeket. (MTI) „írisz” - Egy, a Perényi Anna virágmotívumai közül

Next

/
Oldalképek
Tartalom