Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-18 / 14. szám
4. oldal Világtükör 1999. január 18., hétfő Ismeretlen helyre utazott Öcalan Abdullah Öcalan szombaton elhagyta Olaszországot - jelentette be késő este az olasz kormány, hozzátéve, hogy a saját akaratából távozó kurd gerillavezért „elkísérték” a határra. A hír nyomán megkönnyebbülését hangoztatta Lamberto Dini olasz külügyminiszter, Öcalan jelenléte ugyanis megmérgezte Massimo D’Alema kormányának első két hónapját. Az olasz külügyminiszter azt nyilatkozta a vasárnapi lapoknak, hogy „egy saját választása szerinti országba” távozott a nemzetközileg is ismert és körözött terrorista.- Öcalan saját biztonsági elvárásainak megfelelő célállomást keresett magának - mondta. Az olasz sajtó feltételezései szerint a Törökországban törvényen kívül helyezett Kurd Munkáspárt (PKK) vezetője Moszkvába utazott. A szkipetár amazon Albánia ismert amazonja, Lula Ivanaj, az északon elterülő Vulpeka lakója, az anyakönyvi bejegyzések szerint a nőkhöz tartozik. Mégis férfiruhát visel, a kocsmában az erősebb nem képviselőivel együtt hajtja fel a rákit. Mindenki tudja róla, hogy „kanun”, s ebben a minőségében nincs egyedül. A szkipetá- rok hagyományai szerint olyan nőről van szó, aki apja jóváhagyásával férfi szerepkört vállalt a családban, s ezt a környezete is tudomásul vette, elfogadta. Lula erős alkatú, de csinosnak mondható lány volt, aki körül tizenöt-tizenhat évesen keringtek az udvarlók. Ám a „kanun” szigorú feltételek között él, nem mehet férjhez, meg kell őriznie szüzességét, s ha kell, vérbosszúval mossa le a becsületen esett foltot. Visszahívott filmek A Walt Disney cég kínosan ügyel jó hírére. Ennek ékes példája, hogy a napokban visz- szarendelte a boltokból A megmentek című film csaknem három és fél millió videokazettáját. A 110 ezer kockából álló animációs filmben ugyanis két kockán oda nem illő hátteret találtak. Hogy pontosan mit, azt mély titok övezi. A cég történetében ez az első példa az ilyesmire, noha az Oroszlánkirály és A kis hableány kazettája is tartalmazott kifogásolható képeket és nyelvhelyességi hibákat. Mellesleg az átlagnéző a hibákból mit sem érzékel, hiszen a másodpercenként 25 kockából egyet a szem nem tud külön kiszűrni. Ferenczy Europress Diplomáciai erőfeszítések a népirtás elkerülésére Koszovó NATO-beavatkozás előtt Vasárnap kora este ülést tartottak a NATO nagykövetei, hogy megvitassák a racaki mészárlás utáni koszovói helyzetet. A szervezet már szombaton mélyen elítélte az albán polgárok meggyilkolását, amely Javier Solana főtitkár szerint csupán fokozhatja a konfliktust és a szenvedéseket Bili Clinton amerikai elnök előzőleg kapcsolatba lépett Javier Solana NATO-főtitkár- ral, hogy megakadályozzák „a megtorlások spiráljának beindulását.” A szervezet októberben már parancsot adott a jugoszláv célpontok elleni légicsapásokra és egy szélesebb körű légitámadásra. A végrehajtást azonban újabb döntésig felfüggesztették. Tirana az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte a koszovói helyzet kivizsgálására, miután szerb rendőrök legalább 45 embert meggyilkoltak a racaki vérengzésben. Az albán kormány levélben fordult Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz, „a világszervezet gyors helyszíni beavatkozását” sürgetve. Sáli Berisha volt albán elnök, a Demokrata Párt vezetője felszólította az albánokat: készüljenek fel a háborúra, mert a létükről van szó. „Az albánoknak élethalálharcot kell vívniok fennmaradásukért, és győzniük kell ebben a háborúban” - hangsúlyozta a politikus. Sáli Berisha leszögezte: honfitársainak meg kell érteniük: rendkívül veszélyeztetett helyzetben élnek, és joguk van ahhoz, hogy minden eszközzel megvédjék magukat; itt az ideje tehát, hogy az albánok egységes nemzetként lépjenek fel. Vasárnap újabb harcok törtek ki a koszovói Racak környékén a szerb erők és a szeparatista albán fegyveresek között. A térségben robbanások és kézifegyverek ropogása hallatszott. Nem sokkal a lövöldözés kirobbanása előtt az EBESZ megfigyelő missziójának helyszínen tartózkodó egyik tisztségviselője közölte, hogy a szerbek a falu felé nyomulnak előre. Az Öböl-háború évfordulóján. Bagdadban még az ócskapiacon is bekapcsolták a tévékészülékeket, hogy a járókelők figyelemmel kísérhessék Szaddám Húszéin beszédét. Az iraki elnök kitartásra és hazafiasságra buzdította népét. fotó: feb/reuters * A FÁK nem nőnek az égig Már nem mindenütt kötelező az orosznyelv-tanulás A FÁK esete is mutatja: a hagyományos bölcsesség szerint nem nőnek az égig. Ez az orosz befolyásra vonatkozik, amelyet először kikezdhetetlennek tartottak a Független Államok Közösségéhez tartozó öt közép-ázsiai államban. Minden arra mutatott, hogy ez még sokáig így is marad. Hamar kiderült azonban: a számottevő nyersanyagtartalékokkal, felhasználatlan munkaerővel rendelkező térségnek elsősorban tőkére van szüksége, valamint fejlett, alkalmazható technológiára, de ezt Oroszország nem igazán képes nyújtani. A csábítás igen nagy volt. A kazah olaj- és gázvagyon, a türkmén arany, az üzbég gyapot, a kirgiz és tádzsik természeti kincsek nagy vonzerőt gyakorolnak. Először a törökök jelentkeztek, hiszen az országok többsége a lürk nyelvcsaládhoz és az iszlám szunnita irányzatához tartozik. Az Egyesült Államok a jövendő olaj- és gázvezetékek helyszíneként értékeli magasra ezeket a területeket; Kína mindenekelőtt kirgíziai kapcsolatait tartja stratégiai fontosságúnak. Az Európai Unió és Japán kedvezményes, hosszú lejáratú hitelekkel operál; az új ipari bemházások közül kiemelkedik a dél-koreai Daewoo üzbég földön létesített autógyára. A legtöbb külföldi beruházó közösen érdekelt abban, hogy a híres Selyemút ne a drogkereskedelmet szolgálja ki, noha a tálib megszállás alatt lévő Afganisztán ebben köztudottan jeleskedik. A moszkvai befolyás csökkenésének szembetűnő jele, hogy az iskolákban már nem kötelező az orosz nyelv, noha például a 17 milliós Kazahsztán lakosságának 37 százaléka orosz. (réti) Pacsirtaper az unióban A franciáknál hosszabb a vadászati idény Január elsején francia földön is bevezették az eurót, de az ország sok polgára azért aggódik, megmarad-e a „vívmány”, amit fél esztendeje sikerült elérni: az Európa Unió jogszabályaival ellentétben meghosszabbítható-e február 28-áig a vadászati idény. A közösség ugyanis már 1979- ben olyan döntést hozott, hogy az idény utolsó napja január 31. A párizsi diplomáciának nagy nehézségek árán sikerült egy hónap haladékot kapnia. Egészen mostanáig. Most viszont erősödik a nyomás, s mivel elvileg Franciaországra is maradéktalanul érvényesek az unió jogszabályai, számos helyi bíróság már komoly büntetés kiszabását helyezte kilátásba a februárban vadászók számára. Miért olyan fontos ez a kérdés? Brüsszel világossá tette, hogy az időponttal az énekes- madarak százezreit akaija megvédeni. Ezek éppen február eleje táján térnek vissza Nyu- gat-Afrikából, ahol átvészelték a hideget. Természetes, hogy ilyenkor a vadászok annyi pacsirtát és hasonló madarat lőnek, amennyit csak el akarnak pusztítani, mert hatalmas rajoktól setétlik a levegő. Közismert, hogy ezek a kis jószágok különösen a déli és délnyugati francia régiók vendéglőinek asztalán számítanak nagy csemegének. Kevesen tudják, hogy Franciaországban másfél millió vadász van, míg Németországban csak 325 ezer. Az Európai Bíróság tavasz- szal mond ítéletet, és ez annyit jelent, hogy az idén még fegyvercsövek várják a gyanútlan szárnyas hazatérőket. (h.) Hírek röviden Jelcint vérző fekéllyel kórházba vitték Borisz Jelcin orosz elnököt bevérzett gyomorfekéllyel kórházba szállították. Az államfő sajtószolgálatának közleményéből nem derült ki, hogy Jelcin pontosan mikor került be a Kreml-kórházba, ahol a közelmúltban csaknem két hétig tüdőgyulladással kezelték. Az elnök szombaton rezidenciáján még Szergej Sztyepasin belügyminiszterrel tárgyalt, de hét végi hivatalos programjait már korábban lemondták. Minden bizonnyal elmarad Borisz Jelcin január 28-29-ére tervezett párizsi látogatása is. Robbanás a moszkvai amerikai követség előtt Moszkvában, az amerikai nagykövetség tőszomszédságában vasárnap röviddel dél előtt felrobbant egy rendőrautó. A hatóságok közlése szerint kizárt a merénylet, ugyanis a csontszínű Zsiguli elektromos zárlata okozhatta a robbanást. Az orosz fővárosban az Irak elleni amerikai-brit légicsapásokat követően fokozottan őrzik az érintett nagykövetségeket, s különben is az amerikai követség közvetlen közelében csak diplomáciai autók parkolhatnak. Pinochet úgy érzi, Londonban kell meghalnia Augusto Pinochet volt chilei diktátor elárulta hozzátartozóinak: belenyugodott már abba, hogy Nagy-Britanniában hal meg, ha nem sikerül elérni szabadon bocsátását és visszatérnie Chilébe. A Lordok Háza hétfőn ül össze, hogy eldöntse: volt államfőként Pinochet élvez-e mentelmi jogot vagy sem. Ha a lordbírák nem engedik szabadon a volt diktátort, bizonyosan fellebbezések sora következik majd, és a 83 esztendős Pinochet további hosszú hónapokra Nagy- Britannia kényszerű vendége maradhat. Bizalmat szavaztak az új török kormánynak Megnyerte a parlamenti bizalmi szavazást Bülent Ecevit török miniszterelnök és kisebbségi kormánya. Hikmet Cetin parlamenti elnök közölte, hogy a kormány mellett 306, ellene 188 képviselő szavazott, egy pedig tartózkodott. Ezzel véget ért a hetek óta tartó kormányválság Törökországban. A Demokratikus Baloldal pártját vezető Ecevit húsz év után került ismét a kormányfői székbe. Iszlám törvénykezés Pakisztán egy részén Bevezették a szigorú iszlám törvénykezést, a saríát Pakisztán északnyugati részének egyes területein. A döntés két autonóm régióra, Malakandra és Kohisztánra vonatkozik: e két területen rendkívül konzervatív pastu törzsek élnek, s a tartományi kormányzat vezetője, Mehtab Áhmed Abbaszi szerint a saría bevezetését maguk a helyi lakosok követelték. Új kikötő a Közép-Keleten. Az Ománi Szultanátus nemrég felavatott szalalai konténerkikötőjét a hajósok minden bizonnyal együtt fogják emlegetni a rotterdamival, vagy a szingapúrival. Az 550 négyzetméteres létesítmény területét a tengertől „csatolták el”. A feltöltéshez csaknem hétmillió köbméter anyagot használtak föl. Az ország 138 miihó dollárt ruházott be, míg a magán- és külföldi tőke további 120 milliót. Japán és kínai cégek készítették a darukat, működtetésüket amerikai és holland vállalatok végzik harmincéves koncessziós szerződés alapján. fotó: fellegi Bécs és Róma megegyezett Ljubljana háta mögött Osztrák marad a lipicai ménes Gyakorlatilag Trianon óta húzódó, de valójában egy jó fél éve forrpontra jutott kérdésben egyezett meg a hét végén az olasz és az osztrák mezőgazdasági miniszter: a lipiciai ménes törzskönyvét Ausztria állíthatja ki. Tegyük hozzá: a szlovénok nagy bánatára, Lipica ugyanis az ő országukban található. Egy állatfaj tenyésztésének joga csak egy országhoz fűződhet, amely a nemzetközi tenyésztési szabályokat is meghatározhatja. A lipicai ménest II. Károly osztrák főherceg 1580- ban alapította. Lipicán tenyésztették ki a Karszt-hegységben honos szívós és erős, valamint az andalúziai lófajták keresztezéséből, majd pedig az arab, a nápolyi és a dán vérvonalú lovakkal történt nemesítés után ezt a különösen szép és okos, feketén születő, később kifehéredő állatot a bécsi udvar spanyol lovasiskolája számára. Jó 200 esztendővel ezelőtt, Mária Terézia uralkodása idején már 150 teli vért gondoztak Lipicán. A napóleoni háborúk alatt háromszor telepítették a ménest Magyarországra, és csak 1815-ben, a bécsi kongresszus után terelték vissza az állatokat a Trieszt melletti méntelepre. Évszázadra rá az I. világháború zavarta meg a lovak életét: előbb a Bécs melletti Laxenburgban, majd a csehországi Kladrubyban helyezték el őket, majd 1920-ban szétosztották a ménest. A valamikori csász. és kir. lipicai méntelepről elűzöttek a stájerországi Pi- berben leltek istállóra. Az olaszok Trieszttel együtt a törzsnek számító lipicai maradék ménes gazdái is lettek. Katonai célra tovább tenyésztették a lovakat. A II. világháború, majd pedig a hidegháború megint csak szétzilálta a lótenyészetet: Lipica német megszállása után a törzsállományt a Szudéta-vidékre „menekítették”, onnan George Patton amerikai tábornok az előretörő szovjet Vörös Hadsereg elől Bajorországba hajtotta. A negyvenes évek második felében újabb osztozkodás következett az Egyesült Államok, Ausztria és Olaszország között. Az igazi tenyészhelynek (az akkori jugoszláv) Lipicának mindössze 11 ló jutott az eredetileg 230-ból. A sors kegye, hogy 1991-ben, Szlovénia önálló állammá válásakor nem hurcolták el a balkáni háborúba a lipicaiakat. A történelem viharaiban megannyiszor szétzilált tenyészet állatai a szó szoros értelmében „világpolgárrá” váltak. Gyakorlatilag hazára leltek Szlovénián kívül Ausztriában, Olaszországban, Cseh-, Magyar-, Lengyel- és Horvátországban, valamint Romániában és persze Amerikában is. Kulcsár László
