Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-18 / 14. szám

4. oldal Világtükör 1999. január 18., hétfő Ismeretlen helyre utazott Öcalan Abdullah Öcalan szombaton elhagyta Olaszországot - jelen­tette be késő este az olasz kor­mány, hozzátéve, hogy a saját akaratából távozó kurd gerilla­vezért „elkísérték” a határra. A hír nyomán megkönnyeb­bülését hangoztatta Lamberto Dini olasz külügyminiszter, Öcalan jelenléte ugyanis meg­mérgezte Massimo D’Alema kormányának első két hónapját. Az olasz külügyminiszter azt nyilatkozta a vasárnapi lapok­nak, hogy „egy saját választása szerinti országba” távozott a nemzetközileg is ismert és kö­rözött terrorista.- Öcalan saját biztonsági el­várásainak megfelelő célállo­mást keresett magának - mondta. Az olasz sajtó feltéte­lezései szerint a Törökország­ban törvényen kívül helyezett Kurd Munkáspárt (PKK) veze­tője Moszkvába utazott. A szkipetár amazon Albánia ismert amazonja, Lula Ivanaj, az északon elterülő Vulpeka lakója, az anyakönyvi bejegyzések szerint a nőkhöz tartozik. Mégis férfiruhát visel, a kocsmában az erősebb nem képviselőivel együtt hajtja fel a rákit. Mindenki tudja róla, hogy „kanun”, s ebben a minőségé­ben nincs egyedül. A szkipetá- rok hagyományai szerint olyan nőről van szó, aki apja jóváha­gyásával férfi szerepkört vállalt a családban, s ezt a környezete is tudomásul vette, elfogadta. Lula erős alkatú, de csinos­nak mondható lány volt, aki kö­rül tizenöt-tizenhat évesen ke­ringtek az udvarlók. Ám a „ka­nun” szigorú feltételek között él, nem mehet férjhez, meg kell őriznie szüzességét, s ha kell, vérbosszúval mossa le a becsü­leten esett foltot. Visszahívott filmek A Walt Disney cég kínosan ügyel jó hírére. Ennek ékes példája, hogy a napokban visz- szarendelte a boltokból A meg­mentek című film csaknem há­rom és fél millió videokazettá­ját. A 110 ezer kockából álló animációs filmben ugyanis két kockán oda nem illő hátteret ta­láltak. Hogy pontosan mit, azt mély titok övezi. A cég történetében ez az első példa az ilyesmire, noha az Oroszlánkirály és A kis hable­ány kazettája is tartalmazott ki­fogásolható képeket és nyelv­helyességi hibákat. Mellesleg az átlagnéző a hibákból mit sem érzékel, hiszen a másod­percenként 25 kockából egyet a szem nem tud külön kiszűrni. Ferenczy Europress Diplomáciai erőfeszítések a népirtás elkerülésére Koszovó NATO-beavatkozás előtt Vasárnap kora este ülést tartottak a NATO nagykövetei, hogy megvitassák a racaki mészárlás utáni koszovói helyze­tet. A szervezet már szombaton mélyen elítélte az albán pol­gárok meggyilkolását, amely Javier Solana főtitkár szerint csupán fokozhatja a konfliktust és a szenvedéseket Bili Clinton amerikai elnök előzőleg kapcsolatba lépett Javier Solana NATO-főtitkár- ral, hogy megakadályozzák „a megtorlások spiráljának bein­dulását.” A szervezet október­ben már parancsot adott a ju­goszláv célpontok elleni légi­csapásokra és egy szélesebb körű légitámadásra. A végre­hajtást azonban újabb döntésig felfüggesztették. Tirana az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívá­sát kérte a koszovói helyzet kivizsgálására, miután szerb rendőrök legalább 45 embert meggyilkoltak a racaki vé­rengzésben. Az albán kor­mány levélben fordult Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz, „a világszervezet gyors helyszíni beavatkozását” sürgetve. Sáli Berisha volt albán el­nök, a Demokrata Párt veze­tője felszólította az albánokat: készüljenek fel a háborúra, mert a létükről van szó. „Az albánoknak élethalálharcot kell vívniok fennmaradásu­kért, és győzniük kell ebben a háborúban” - hangsúlyozta a politikus. Sáli Berisha leszö­gezte: honfitársainak meg kell érteniük: rendkívül veszélyez­tetett helyzetben élnek, és jo­guk van ahhoz, hogy minden eszközzel megvédjék magu­kat; itt az ideje tehát, hogy az albánok egységes nemzetként lépjenek fel. Vasárnap újabb harcok tör­tek ki a koszovói Racak kör­nyékén a szerb erők és a sze­paratista albán fegyveresek között. A térségben robbaná­sok és kézifegyverek ropogása hallatszott. Nem sokkal a lö­völdözés kirobbanása előtt az EBESZ megfigyelő misszió­jának helyszínen tartózkodó egyik tisztségviselője közölte, hogy a szerbek a falu felé nyomulnak előre. Az Öböl-háború évfordulóján. Bagdadban még az ócskapiacon is bekapcsolták a tévékészülékeket, hogy a járókelők figyelemmel kísérhessék Szaddám Húszéin beszédét. Az iraki elnök kitartásra és hazafiasságra buzdította népét. fotó: feb/reuters * A FÁK nem nőnek az égig Már nem mindenütt kötelező az orosznyelv-tanulás A FÁK esete is mutatja: a hagyományos bölcsesség szerint nem nőnek az égig. Ez az orosz befolyásra vonatkozik, ame­lyet először kikezdhetetlennek tartottak a Független Álla­mok Közösségéhez tartozó öt közép-ázsiai államban. Minden arra mutatott, hogy ez még sokáig így is marad. Hamar kiderült azonban: a számottevő nyersanyagtar­talékokkal, felhasználatlan munkaerővel rendelkező tér­ségnek elsősorban tőkére van szüksége, valamint fejlett, al­kalmazható technológiára, de ezt Oroszország nem igazán képes nyújtani. A csábítás igen nagy volt. A kazah olaj- és gázvagyon, a türkmén arany, az üzbég gya­pot, a kirgiz és tádzsik termé­szeti kincsek nagy vonzerőt gyakorolnak. Először a törö­kök jelentkeztek, hiszen az or­szágok többsége a lürk nyelv­családhoz és az iszlám szun­nita irányzatához tartozik. Az Egyesült Államok a jövendő olaj- és gázvezetékek helyszí­neként értékeli magasra ezeket a területeket; Kína mindenek­előtt kirgíziai kapcsolatait tartja stratégiai fontosságúnak. Az Európai Unió és Japán kedvezményes, hosszú lejá­ratú hitelekkel operál; az új ipari bemházások közül kie­melkedik a dél-koreai Daewoo üzbég földön létesített autó­gyára. A legtöbb külföldi beruházó közösen érdekelt abban, hogy a híres Selyemút ne a drogke­reskedelmet szolgálja ki, noha a tálib megszállás alatt lévő Afganisztán ebben köztudot­tan jeleskedik. A moszkvai be­folyás csökkenésének szembe­tűnő jele, hogy az iskolákban már nem kötelező az orosz nyelv, noha például a 17 mil­liós Kazahsztán lakosságának 37 százaléka orosz. (réti) Pacsirtaper az unióban A franciáknál hosszabb a vadászati idény Január elsején francia földön is bevezették az eurót, de az ország sok polgára azért ag­gódik, megmarad-e a „vív­mány”, amit fél esztendeje si­került elérni: az Európa Unió jogszabályaival ellentétben meghosszabbítható-e február 28-áig a vadászati idény. A közösség ugyanis már 1979- ben olyan döntést hozott, hogy az idény utolsó napja január 31. A párizsi diplomáciának nagy nehézségek árán sikerült egy hónap haladékot kapnia. Egészen mostanáig. Most vi­szont erősödik a nyomás, s mi­vel elvileg Franciaországra is maradéktalanul érvényesek az unió jogszabályai, számos helyi bíróság már komoly büntetés kiszabását helyezte kilátásba a februárban vadászók számára. Miért olyan fontos ez a kér­dés? Brüsszel világossá tette, hogy az időponttal az énekes- madarak százezreit akaija megvédeni. Ezek éppen február eleje táján térnek vissza Nyu- gat-Afrikából, ahol átvészelték a hideget. Természetes, hogy ilyenkor a vadászok annyi pa­csirtát és hasonló madarat lő­nek, amennyit csak el akarnak pusztítani, mert hatalmas rajok­tól setétlik a levegő. Közismert, hogy ezek a kis jószágok külö­nösen a déli és délnyugati fran­cia régiók vendéglőinek aszta­lán számítanak nagy csemegé­nek. Kevesen tudják, hogy Franciaországban másfél millió vadász van, míg Németország­ban csak 325 ezer. Az Európai Bíróság tavasz- szal mond ítéletet, és ez annyit jelent, hogy az idén még fegy­vercsövek várják a gyanútlan szárnyas hazatérőket. (h.) Hírek röviden Jelcint vérző fekéllyel kórházba vitték Borisz Jelcin orosz elnököt bevérzett gyomorfekéllyel kórházba szállították. Az államfő sajtószolgálatának közleményéből nem de­rült ki, hogy Jelcin pontosan mikor került be a Kreml-kórházba, ahol a közelmúltban csaknem két hétig tüdőgyulladással kezelték. Az elnök szombaton rezidenciáján még Szergej Sztyepasin bel­ügyminiszterrel tárgyalt, de hét végi hivatalos programjait már ko­rábban lemondták. Minden bizonnyal elmarad Borisz Jelcin január 28-29-ére tervezett párizsi látogatása is. Robbanás a moszkvai amerikai követség előtt Moszkvában, az amerikai nagykövetség tőszomszédságában va­sárnap röviddel dél előtt felrobbant egy rendőrautó. A hatóságok közlése szerint kizárt a merénylet, ugyanis a csontszínű Zsiguli elektromos zárlata okozhatta a robbanást. Az orosz fővárosban az Irak elleni amerikai-brit légicsapásokat követően fokozottan őrzik az érintett nagykövetségeket, s különben is az amerikai követség közvetlen közelében csak diplomáciai autók parkolhatnak. Pinochet úgy érzi, Londonban kell meghalnia Augusto Pinochet volt chilei diktátor elárulta hozzátartozóinak: be­lenyugodott már abba, hogy Nagy-Britanniában hal meg, ha nem sikerül elérni szabadon bocsátását és visszatérnie Chilébe. A Lor­dok Háza hétfőn ül össze, hogy eldöntse: volt államfőként Pinochet élvez-e mentelmi jogot vagy sem. Ha a lordbírák nem engedik sza­badon a volt diktátort, bizonyosan fellebbezések sora következik majd, és a 83 esztendős Pinochet további hosszú hónapokra Nagy- Britannia kényszerű vendége maradhat. Bizalmat szavaztak az új török kormánynak Megnyerte a parlamenti bizalmi szavazást Bülent Ecevit török mi­niszterelnök és kisebbségi kormánya. Hikmet Cetin parlamenti el­nök közölte, hogy a kormány mellett 306, ellene 188 képviselő szavazott, egy pedig tartózkodott. Ezzel véget ért a hetek óta tartó kormányválság Törökországban. A Demokratikus Baloldal pártját vezető Ecevit húsz év után került ismét a kormányfői székbe. Iszlám törvénykezés Pakisztán egy részén Bevezették a szigorú iszlám törvénykezést, a saríát Pakisztán északnyugati részének egyes területein. A döntés két autonóm ré­gióra, Malakandra és Kohisztánra vonatkozik: e két területen rend­kívül konzervatív pastu törzsek élnek, s a tartományi kormányzat vezetője, Mehtab Áhmed Abbaszi szerint a saría bevezetését ma­guk a helyi lakosok követelték. Új kikötő a Közép-Keleten. Az Ománi Szultanátus nemrég felavatott szalalai konténerkikötőjét a hajósok minden bizonnyal együtt fogják emlegetni a rotterdamival, vagy a szingapúrival. Az 550 négyzetméteres létesítmény területét a tengertől „csatolták el”. A feltöltéshez csaknem hétmillió köbméter anyagot használtak föl. Az ország 138 miihó dollárt ruházott be, míg a magán- és külföldi tőke to­vábbi 120 milliót. Japán és kínai cégek készítették a daru­kat, működtetésüket amerikai és holland vállalatok végzik harmincéves koncessziós szerződés alapján. fotó: fellegi Bécs és Róma megegyezett Ljubljana háta mögött Osztrák marad a lipicai ménes Gyakorlatilag Trianon óta húzódó, de valójában egy jó fél éve forrpontra jutott kérdésben egyezett meg a hét végén az olasz és az osztrák mezőgazdasági miniszter: a lipiciai ménes törzs­könyvét Ausztria állíthatja ki. Tegyük hozzá: a szlovénok nagy bánatára, Lipica ugyanis az ő országukban található. Egy állatfaj tenyésztésének joga csak egy országhoz fűződ­het, amely a nemzetközi te­nyésztési szabályokat is megha­tározhatja. A lipicai ménest II. Károly osztrák főherceg 1580- ban alapította. Lipicán tenyész­tették ki a Karszt-hegységben honos szívós és erős, valamint az andalúziai lófajták kereszte­zéséből, majd pedig az arab, a nápolyi és a dán vérvonalú lo­vakkal történt nemesítés után ezt a különösen szép és okos, feketén születő, később kifehé­redő állatot a bécsi udvar spa­nyol lovasiskolája számára. Jó 200 esztendővel ezelőtt, Mária Terézia uralkodása ide­jén már 150 teli vért gondoztak Lipicán. A napóleoni háborúk alatt háromszor telepítették a ménest Magyarországra, és csak 1815-ben, a bécsi kong­resszus után terelték vissza az állatokat a Trieszt melletti mén­telepre. Évszázadra rá az I. vi­lágháború zavarta meg a lovak életét: előbb a Bécs melletti Laxenburgban, majd a csehor­szági Kladrubyban helyezték el őket, majd 1920-ban szétosztot­ták a ménest. A valamikori csász. és kir. lipicai méntelep­ről elűzöttek a stájerországi Pi- berben leltek istállóra. Az olaszok Trieszttel együtt a törzsnek számító lipicai ma­radék ménes gazdái is lettek. Katonai célra tovább tenyész­tették a lovakat. A II. világhá­ború, majd pedig a hidegháború megint csak szétzilálta a lóte­nyészetet: Lipica német meg­szállása után a törzsállományt a Szudéta-vidékre „menekítet­ték”, onnan George Patton amerikai tábornok az előretörő szovjet Vörös Hadsereg elől Bajorországba hajtotta. A negyvenes évek második felében újabb osztozkodás kö­vetkezett az Egyesült Államok, Ausztria és Olaszország között. Az igazi tenyészhelynek (az akkori jugoszláv) Lipicának mindössze 11 ló jutott az erede­tileg 230-ból. A sors kegye, hogy 1991-ben, Szlovénia ön­álló állammá válásakor nem hurcolták el a balkáni háborúba a lipicaiakat. A történelem vi­haraiban megannyiszor szétzi­lált tenyészet állatai a szó szo­ros értelmében „világpolgárrá” váltak. Gyakorlatilag hazára leltek Szlovénián kívül Auszt­riában, Olaszországban, Cseh-, Magyar-, Lengyel- és Horvát­országban, valamint Romániá­ban és persze Amerikában is. Kulcsár László

Next

/
Oldalképek
Tartalom