Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-18 / 14. szám
1999. január 18., hétfő 5. oldal Hazai Körkép Művelődési kisközösségek reneszánsza Hatvanhárom százalékkal nőtt a kulturális költségvetés A vidék Magyarországán, nem utolsósorban a községekben, a kistelepüléseken élők művelődési esélyeinek javítását jelölte meg a jövő egyik legfontosabb tennivalójaként a magyar kultúra közelgő, január 22-ei ünnepe alkalmából lapunknak adott nyilatkozatában a kultusztárca minisztere. Hámori József elmondta: az új minisztérium rövid féléves működése során mindenekelőtt igyekezett áttekinteni a kultúra helyzetét.- Főleg a vidéki településeken élők hátrányos helyzetén kell javítani. Ebben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett fontos szerepe és felelőssége van az önkormányzatoknak, mint a helyi intézmények fenntartóinak. Nemes célok támogatásával sokat segíthetnek azok a szervezetek is, amelyek jelentős pályázati pénzek fölött rendelkeznek.-A műveló'désnek az életünkben betöltött szerepéről hangsúllyal szól a kormány- program. Tükröződik-e ez például az idei költségvetésben?- Igen. A tárca költségvetése az idén 63 százalékkal magasabb a tavalyinál, közvetlenül a művelődési feladatok ellátására 24 milliárd forintot lehet költeni. A nagy nemzeti kulturális intézmények - például az Operaház, vagy a Magyar Nemzeti Múzeum - a tavalyinál 20 százalékkal több pénzzel gazdálkodhatnak. Újdonság: kastélyprogramot indítunk értékeink megóvására. Az inflációt meghaladó mértékben nőtt az önkormányzatok művelődési célokra fordítható pénze is, a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak pedig a tavalyinál 30 százalékkal több áll a rendelkezésére.- Miként juthat nagyobb támogatáshoz a „vidék”?-A jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet érdemelnek a pályázatok révén nyújtható támogatások - mondta a miniszter. - Utánanéztünk: 1996-97-ben ennek révén a kis falvak lakosonként átlag 100, a nagyobb települések 800 forinthoz jutottak, míg a fővárosban ez .az összeg elérte a 3 ezer forintot. Megfigyelhető, hogy általában az intézményi háttérrel rendelkező közösségek pályázatai érnek el sikert, újra kell tehát éleszteni, meg kell erősíteni az anyagi kény- szerűségből megszűnt vagy „alvó” művelődési házakat, otthonokat.-Napjainkban van-e szükség ezekre a hagyományos művelődési formákra ?-A televízió még mindig vezető helyet foglal el a szaHámori József fotó: feb badidő eltöltésében, és tért hódít a többi között a számítógép is, mint szórakozási eszköz. Korszerű tartalommal ismét helyet követelnek azonban maguknak az együttlét, a szórakozás, a művelődés meghittebb formái, a klubok, a társaskörök, ahol találkozhatnak, sőt beszélgethetnek is egymással a hasonló, vagy éppen a különböző érdeklődésű emberek. Erre már ma is számos jó példa található országszerte, ami bizonyítja, hogy nem elvont elképzelésről, óhajról van szó.- Egyes szakemberek szerint reneszánszuk előtt állnak a népfőiskolák is. Mi a véleménye erről miniszter úrnak?- Az eddiginél nagyobb és egyértelműbb támogatást érdemel a népfőiskolák rendszere. Tavaly például több tízezer felnőtt hallgató vett részt a szemesztereiken. A népfőiskolák - bizonyított tény - hagyományaikhoz híven kiválóan alkalmasak a kultúra, a legkorszerűbb ismeretek közvetítésére. Mesterségek, új szakmák, például az informatika, a környezetvédelem oktatására is. Deregán Gábor A szakszervezet az egyetemi integrációról • • Összevonás fenntartásokkal Támogatja az egyetemek, főiskolák tervezett összevonását a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, de azzal a kikötéssel, hogy az nem járhat az oktatók és az alkalmazottak elbocsátásával - nyilatkozta az érdekvédelmi tömörülés elnöke. A szakszervezet az évtizedes folyamatot kezdettől figyelemmel kísérte, a koncepciókról véleményt nyilvánított és tájékoztatást kapott a tárca nemrég elkészült tervezetéről is. Tizenegy egyetemmé és 12 főiskolává vonnák össze a jelenlegi több mint 80 állami intézményt. Az érintettek a véleményüket a hét végéig juttathatták el az Oktatási Minisztériumba, az észrevételek figyelembevételével készülő javaslatot a kormány a jövő hónapban terjeszti az Országgyűlés elé. Mint Kis Papp László elnök elmondta: az integráció jó eszköz lehet a magasabb képzési színvonal és a hallgatók számára nyújtandó szélesebb tanulmányi, szakmai kínálat megteremtéséhez. A nagyobb városi vagy regionális universitá- sok könnyebben biztosíthatják a jelenleginél több fiatal oktatásának feltételeit. Az anyagi erők koncentrálásával a kutatás is méltó szerephez juthat. Mindez hasznos lehet a pedagógusoknak is. A különböző párhuzamos hivatalok, tanszékek összevonásával gazdaságosabban működhetnének az intézmények. Egy-egy tanszékvezetői beosztás megszüntetése azonban nem jelenthetné azt, hogy történetesen magát a nemzetközi tekintélyű professzort is félre lehetne, kellene állítani.- Az intézmények összevonásával természetesen várható bizonyos létszámmozgás, de leépítésekkel nem értenénk egyet - nyilatkozta az elnök. - A felsőoktatásban ugyanis az elmúlt évek nagyarányú karcsúsításai után gyakorlatilag nincs fölösleges munkaerő, (d.) Alkotmánybíróság előtt a magánnyugdíj ügye Már 2002-re gondolnak Nem volt eseménytelen a pártok életében a hét vége: új elnököt választott az MDF választmánya, az MSZP és az SZDSZ politikusai pedig a következő évek teendőiről beszéltek. A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya szombaton Székelyhídi Ágostont választotta meg a testület elnökének, Csáky Andrást és Fi ló Katalint pedig alelnökének. Az új elnök - aki ezt a tisztséget 1991 és 1994 között már betöltötte - elmondta: az MDF szervezeteiben a tisztújításra az új alapszabály értelmében kerül sor. Ennek jegyében tesz a választmány javaslatot az országos gyűlés elnöki tisztségéért induló három jelöltre. Megjegyezte: 2002 után is a jelenlegi koalícióval szeretnék folytatni az együttműködést. Ez a dátum Kovács László nyilatkozatában is előfordult. „Bár még korai arról beszélni, hogy 2002-ben ki lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje, de az bizonyos, hogy a párt tud majd jelöltet állítani Orbán Viktorral és akár Demszky Gáborral szemben is”, jelentette ki az MSZP elnöke szombaton. Ezzel Magyar Bálintnak, az SZDSZ elnökének egy lapnyilatkozatára reagált, amely szerint az SZDSZ Budapest főpolgármesterét indítja majd a jelenlegi miniszterelnökkel szemben legközelebb. Kovács László szólt a köz- társasági elnök utódlásáról is. Elmondta: pártja olyan államfő megválasztását támogatná, akinek életútja tiszteletet, megbecsülést kelt, aki hiteles ember, képes társadalmi konszenzust teremteni, és nemzetközileg is elismert. A következő időszak parlamenti munkájáról szólva hangsúlyozta, a szocialisták a jövőben nemcsak reagálni kívánnak a napirendi témákra, hanem kezdeményezni is fognak. Nagyobb figyelmet fordítanak a parlamenten kívüli politikai megszólalásra is. • Az SZDSZ szokásos hétvégi sajtótájékoztatóján Kuncze Gábor frakcióvezető elmondta: pártja az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánytöbbség magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel kapcsolatos döntése miatt. Az ellenzéki párt álláspontja szerint a jogbiztonság elvét sérti, tehát az alaptörvénybe ütközik az a törvény- módosítás, amelynek értelmében nem emelkedik hatról hét százalékra a magánnyugdíjpénztári tagok által befizethető összeg. A politikus kifejtette: a Fidesz nemcsak az idősekről mondott le a nyugdíjemelés mértékének csökkentésével, hanem ezzel a döntésével mintegy másfél millió 18-40 év közötti állampolgár érdekeit is megsértette, akik majdan kevesebb nyugdíjra számíthatnak, mint amire szerződtek. Az államtitkár szerint megvan az egészségügyben a béremelések fedezete Most 10, később 16 százalék? Az egészségügyi miniszter jóváhagyta az új kórház-finanszírozási alapdíjakat, így az intézmények dolgozói már február elején a 10 százalékkal magasabb januári bérüket vehetik át. A tárca politikai államtitkára szerint a kórházakhoz szerdán utalják át a megemelt alapdíjakat.- Az egészségügyi intézmények költségvetési szempontból sajátos helyzetben vannak- nyilatkozta lapunknak a miniszteri döntés nyomán Pusztai Erzsébet -, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződésük márciustól a következő év márciusáig szól. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetését pedig az Országgyűlés január 1-jétől az év végéig bezárólag hagyja jóvá. A biztosítónak ezért a lehetőségei az év elején korlátozottak. A kórházak alapdíja, a teljesítmény mérésére szolgáló pontérték az elmúlt évben 56 ezer forint volt, és ez januártól 68 500 forint lesz. Az emelt összeg ezután az állandó költségeket is tartalmazza. A krónikus fekvőbetegek szakellátásában a napi alapdíj 2500 forintra nő. Pusztai Erzsébet szerint az új alapdíjnak megfelelően a kórházakhoz utalt összegek mindenütt fedezik a dolgozók 10 százalékos béremelését. A kormány ugyanakkor ígéretet tett arra is, hogy éves szinten legalább 13 százalékos emelést ad az ágazatban, de megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy áprilistól 16 százalékkal emelkedhessenek a bruttó keresetek. Arra a kérdésre, hogy a megemelt összeget mindenki egyformán megkapja-e, az államtitkár így válaszolt:- A közalkalmazotti bértábla csak a keresetek alsó határát szabja meg, a kötelező mértéken felül a kórházak differenciálhatnak. (németh) Még az idén módosítják a köztisztviselői törvényt Mérik a hivatali teljesítményeket A kormány várhatóan még az ősszel az Országgyűlés elé terjeszti a köztisztviselői törvény módosításáról szóló törvény- javaslatát, amely a többi között a közigazgatásban tervezett teljesítménymérés bevezetését szolgálja majd. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tegnap, Egyesült Államok-beli útjáról hazaérkezve a Ferihegyi repülőtéren elmondta: a kétnapos washingtoni konferencián a kormányzat és az állam szerepének újragondolásáról tárgyaltak. Ehhez kapcsolódóan beszámolt arról, hogy a hatékonyabb kormányzati munka érdekében a jövőben hazánkban mérni kívánják a köztisztviselők teljesítményét, és ez a munka a Miniszterelnöki Hivatalban kísérletképpen az elmúlt napokban már el is kezdődött. A vezetők meghatározott szempontok szerint rendszeresen értékelik majd beosztottaik munkáját. A teljesítménymérésnek nem csak a pontosabb, hatékonyabb, gyorsabb feladatelvégzés a célja. Egyértelműbben szeretnék a munka „minőségéhez” kapcsolni a fizetés mértékét, és személyre szólóan meghatározni a továbbképzések tartalmát is.- A törvény módosítása miatt számítani lehet ugyan.ellenállásra, de a változtatás mindenképpen szükséges a közigazgatás reformja érdekében. Az év közepéig meghatározzuk a központi közigazgatás és az üzleti, valamint a civil szféra együttműködésének formáit is. Bizonyos, ma még a hivatalok által- ellátott feladatok ugyanis átadhatók a civil szervezeteknek, a gazdasági társaságoknak - véli a miniszter. Szólt arról is, hogy az év közepére elkészülnek az első tervezetek, amelyek az állami társadalombiztosítási rendszer mellett körvonalazzák a leendő magánbiztosítások helyét, szerepét. A kormányzat elképzelései szerint jövőre már működhet is az átalakított egészségügyi rendszer. David Copperfield Budapesten. A Budapest Sportcsarnokban három előadáson nagy sikerrel mutatkozott be a világ leghíresebb illuzionistája, David Copperfield. A tér-idő ugrás nagy mesterének nevezett mágus mutatványaival valósággal „elvarázsolta” a lelátókat zsúfolásig megtöltő közönségét. fotó: feb/diósi imre Hídpénzt kérnek. Elkészült a közlekedési tárcánál az Eszter- gom-Párkány közötti Duna-híd megvalósításának műszaki és pénzügyi feltételeit rögzítő tervezet. A szlovák-magyar vegyesbizottság e heti ülésén döntenek a többi között az EU-hoz benyújtandó új PHARE-segély iránti kérelemről, a korábbi ötmillió ECU felhasználásának határideje ugyanis lejárt. Alkotmánybírósági ülés. A testület ma megvitatja azt az indítványt, amely szerint a nyugdíjkorhatár megváltoztatásával jogsérelmet szenvednek azok, akik tovább dolgoztak. Nyugdíjuk megállapításánál ugyanis csak a törvény módosítása utáni időt veszik figyelembe. Támogatásra várva. Az ’56- os Magyarok Világszövetsége hétvégi elnökségi ülésén levelet intéztek a kormányhoz, kérve szervezetük anyagi támogatását. A szövetség eddig semmiféle segítséget nem kapott egyik korábbi kormánytól sem. Felújított mauzóleum. A Kossuth Szövetség tavalyi felhívása alapján összegyűlt adományokból befejeződött a Kossuth Mauzóleum 1994 óta tartó felújítása - jelentették be a szervezet hétvégi közgyűlésén, Budapesten. Azt is elmondták: végéhez közeledik a tavaly indult, a ’48-as forradalom és a szabadságharc emlékére hirdetett ifjúsági vetélkedő, amelyen több mint 1500 fiatal vett részt. Kétszázezer német. Pontosan az érvényességhez szükséges létszámmal, összesen 993 küldöttel ült össze az országos német önkormányzatot újjáválasztó elektori gyűlés tegnap Budapesten. Kukorelli István, az Országos Választási Bizottság elnöke köszöntőjében elmondta, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 200 ezer német származású állampolgár él. Roma-terv. Az Igazságügyi Minisztérium várhatóan e hónap végén, vagy február elején terjeszti a kormány elé a cigányság élethelyzetének javítását célzó középtávú intézkedési programtervezetét. A több mint 60 pontból álló új koncepció, amely egyebek mellett az oktatás, a kultúra, és a foglalkoztatás teljes területét felöleli, készítői szerint jobban igazodik a jelenlegi realitásokhoz, mint a korábbi kormányok által összeállított programok. Budapesti vendégszereplés. A Comédie Francaise több mint két évtized után ismét Budapestre látogat, február 12-e és 14-e között a Vígszínházban a Scapin furfangjai című Moli- ére-darabbal mutatkoznak be.
