Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-29-30 / 202. szám

A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1998. AUGUSZTUS 29-30. | A vasszerkezet hiába „csodaszép”, nem az igazi - A kazári gyerekek öröme „Játékszobrok” a Napraforgó udvarán Egy vonat, mint mozgásfejlesztő óvodai eszköz A kazári óvodások új játszó­udvarnak örülhetnek, s bár a park csak szeptembertől lesz igazán sajátjuk, a múlt heti „premier” remekül sikerült. Természetesen nem kevés munka és kitartás áll a mö­gött, hogy a vascsőből készült mászókákat a salgótarjáni Bagi András fafaragó- és szobrászművész helyszínen készített munkáira cserélhet­ték föl. Szükség volt a szülői munkaközösség, az önkor­mányzat, a vállalkozók támo­gatásán túl a „Kazári Óvodá­sokért Alapítvány” segítsé­gére, s a polgármester Mol­nár Katalin, az alpolgármes­ter Kovács József, az óvónők, az óvodavezetés és az alkotó folyamatos kapcsolatára is.- Tulajdonképpen 1997-ben kezdődött a szervezés. Répás Lászlóné vezető óvónő megke­resett engem azzal, hogy írtak egy pályázatot, úgy néz ki, hogy lesz erre a vállalkozásra pénz, s minden bizonnyal szponzorokat is sikerül fölhaj­tani. Az én feladatom ebben az volt, hogy próbáljak meg moz­gásfejlesztő játékokat tervezni az udvarra - kezdte beszélgeté­sünket Bagi András, a játék­szobrok alkotója, aki egyben a Napraforgó Óvoda névadója is.- Tavaly még nem igazán tudtuk, hogy mi lesz ebből, de én már akkor megkezdtem a legnagyobb játék, a vonat épí­tését, s akkor faragtam meg azt a két napraforgót is, ami végül az intézmény falára került. Én már valahogy akkor éreztem: annyira eltökéltek az óvoda ve­zetői és az önkormányzat mun­katársai, hogy ebből lesz va­lami.- Hogyan esett Önre a vá­lasztás?- Abban az időben a lányom tagja volt a szülői munkaközös­ségnek -unokáim ugyanis itt voltak ovisok -, s akkor a szü­lőkkel is megbeszélték, hogy­szeretnék a vascsöveket lecse­rélni természetes anyagokból készített játékokra. így kerül­tem én kapcsolatba a vezető­séggel, hiszen kíváncsiak vol­tak a véleményemre. Nekem nagyon tetszett az elképzelés, s már akkor azt mondtam, hogy ha beszerzik ezt és ezt a fa­anyagot, el is kezdenék dol­gozni. Elkészült tehát a már említett két munkám, s most '98-ban jelezték, hogy folytas­suk, készítsünk egy tervet, ho­gyan is nézzen ki az udvar. Ek­korra meglett rá a pénz is, és megrendelték a kész játékokat is -hinták, kötéllétrák-, ne­kem ezekhez kellett az építmé­nyeket elkészítenem. Ezek egy oszlopsorra kerültek, természe­tesen úgy, hogy balesetmente­sen legyenek használhatóak.- Mekkora munka volt en­nek a megtervezése és kivitele­zése?-Az előzetes beszélgetése­inkből rájöttem, milyen elkép­zeléseik vannak a szervezők­nek, s szinte előre láttam, mit is fogok csinálni.-Akkor így könnyebb volt?- Természetesen. Tudtam azt, hogy ura leszek a helyzet­nek, hogy meg tudom oldani. Persze később, amikor már benne voltam a munkában, me­netközben sok minden alakult. Az idén az első héten megláto­Bagi András, az alkotó gatott egy ottani fiú. Szorgal­masan, szinte mindennap eljött és sok mindent megbeszél­tünk . ..- Inspirálta ?-Hogyne! Mindig mondo­gatta: én is így szeretném csi­nálni, ez nagyon tetszik.-Azonnali volt a visszaiga­zolás?- Igen. Azt mondta, hogy most szeretne óvodába járni. 0 már általános iskolás, éppen az egyik unokámmal egyidős. Szóval, annyira szorgalmas volt ez a fiú, hogy egy nap csavar­húzóval és kalapáccsal érkezett, azzal a szándékkal, hogy ő is faragna valamit.- Gyakorló nagyapaként, szobrászművészként fontosnak tartja, hogy a gyerekek kapcso­latban álljanak a természetes anyagokkal?- Mindenképpen. Érdemes megnézni, milyenek a közterü­leteken lévő játszóterek: fém és beton. Hiába van egy vasból készült játék „csodaszépre” ki­festve, az nem olyan.-Mekkora pedagógiai érzék kellett ezeknek a játékoknak az elkészítéséhez ?- Én a gyerekeimet sok eset­ben elvittem játszani, s már ab­ban az időben sem tetszettek ezek a szegényes parkok. A szimpla csövek nem sokat mondanak a gyerekeknek.-Esetleg más fölkérés érke­zett már?-Egy óvoda és egy iskola már jelezte, hogy ők is szeret­nének ilyesmit az udvarukba. Engem természetesen nem az anyagi része érdekel, hanem az, hogy lássam azt az örömöt, amikor a gyerekek átszaladnak egyik játékról a másikra. Ők megérdemlik ezt, s számomra ez a fontos. Dukay Nagy Ádám Filmjegyzet: Godzilla - A lény 2. „Godzilla” - a japán erede- Egy 1995-ös science He­tiben: Gojira - igen hosszú tion, „A lény” második része, utat járt be, míg a távoli szi- a nemes egyszerűséggel csak getország mozijaiból a „A lény 2”-nek keresztelt hollywoodi filmstúdiók utódja borzolja a nézők ideg­környékére keveredett. rendszerét. A japán őshüllő most isten- Mivel az eredeti filmben igazából kitombolhatja ma- csupán a szereplők töredéke gát. Amerikai pénzen, német maradt életben, a magyar rendező (Roland Emmerich) származású rendező, Peter és a világ legjobb trükkspeci- Medak csupán két túlélőre, alistáinak keze alatt az eddi- Michael Madsenre és a cím­gieknél jóval nagyobb lelke- szereplőt játszó, igencsak sedéssel vetheti magát a formás ex-modellre, Natasha Henstridge-re számíthatott. Az első Mars-expedíció tagjaként egy amerikai szená­tor jóképű fia, Patrick Ross (Justin Lazard) léjp a vörös homokba. Kitűzi a csillagos­sávos lobogót, majd nemso­kára visszatér a Földre, otthon azonban furcsa változásokat vesz észre magán. Rohamok törnek rá és fékezhetetlen vággyal veti magát a szebbnél szebb nők után, hogy aztán a szerelmi légyott végeztével nem mindennapi módon bú­csúzzon el tőlük, nagyvárosi forgalomba. Ví- Már gondolhatjuk, hogy zum nélkül betör New York- problémák vannak, ugyánis, ba is, amit a helyiek nem néz- mint később kiderül, Ross nek túl nagy lelkesedéssel, hi- nem véletlenül viselkedik így, szén a földdel tesz egyenlővé hiszen a sivatagbolygóról a mindent. A pánik természete- DNS-ébe ékelődve hazahozta sen kitör és a hadsereg is tá- a világ leggyilkosabb vírusát, madásba lendül: a dínóval A veszélyre egy tudós, dr. szemben azonban ők is tehe- Baker (Marg Helgenberger) tétlennek bizonyulnak. ébred rá a leghamarabb és a Nemsokára a saját fegyve- laborban az első rész Siljéhez reivel harcba száll Nick Tato- teljesen hasonló, de emberi poulos (Matthew Broderick), génekkel „szelídített” lényt, az atomtudós és egy különc név szerint Eve-t (Henstridge) francia, név szerint Phillip klónoz ki. Eve szerepe lenne Roche (Jean Reno) is. Kette- az új támadó megfékezése, jüknek köszönhetően aztán De vajon a testében lévő em­végre felcsillan a remény, béri gének felül tudnak-e ke­hogy sikerüljön megállítani rülni, a benne szunnyadó ide - Godzillát. A sci-fi-szömy gén lény gyilkos ösztönein? Taijánban augusztus 27-étől, „A lény 2” augusztus 27- míg Gyarmaton szeptember- étől támad a balassagyarmati ben „riogatja” a nézőket. Madách moziban. Sz. G. Zólyomi József: Herencsény története - Könyvbemutató(k) Balassagyarmaton Ismertté válnak a gyökerek Az elmúlt évek során Nógrád megye számos településén is megjelentek helytörténeti munkák, nem egyszer lelkes hely- történészek jóvoltából. Ritka mikor a honismeret és a szakma találkozik. A dr. Zólyomi József által megírt „He­rencsény története" című könyv esetében így történt. A köte­tet a napokban mutatták be Balassagyarmaton.-A múlt megjelenítése, élte­tése és közkinccsé tétele fon­tos feladatunk. Ennek egyik szép példája dr. Zólyomi Jó­zsef munkája - vélekedett Tyekvicska Árpád , a balassa­gyarmati levéltár igazgatója, alci a kötetet szerkesztette és bemutatta a közönségnek. A Nagy Iván Történeti Kör és a Nógrád Megyei Levéltár könyvsorozatának első kötetét a szerző szülei emlékének ajánlotta. Ez az életkapocs és az alapos forrásismeret teszi valóssá és olvasmányossá a kötetet. A családfák nyomán már elfelejtett történetekre, kapcsolatokra derül fény, így az örökösök, az unokák stb. számára is ismertté válnak a gyökerek.- Herencsény történetének megírását évekkel ezelőtt kezdtem el a polgármester és a jegyző kérésére - mondta a szerző. - Az anyag gyűjtésé­hez nagy segítséget adtak az uradalmi levéltárak adatai. Ezekből fény derül az 1848 utáni birtokaprózódások kö­rülményeire. Mint például a Dropka-család esetében. Ugyanis a jobbágyföldet meg­öröklő rokonok nem tudtak megegyezni és három részre osztották a házat, portát és a földet. Ez lehetetlenné tette a gazdálkodást és szegényekké váltak. Érdekes része a könyvnek, ahol a szerző a vő- állítás jogát tárgyalja. Ezt ak­kor alkalmazták, amikor csak leány utód volt és az akkori törvények értelmében ő nem örökölhetett. Ilyenkor a vöt nevezhették meg örökösként, igaz csak akkor, ha pontosan fizette az adót. Herencsény történetét ol­vasva kitűnik - más helytörté­neti munkákkal szemben - hogy nincsenek időhatárok, minden téma egy fejgzet. A le­származási táblázatoknak nép­rajzi tanulságuk van, azt is mutatják mennyi helyről származott egy család. A könyvbemutató közön­sége előtt Zólyomi József szólt terveiről is. Ez évben a megyei népművészeti monog­ráfiához készít fejezeteket. Ehhez a fontos műhöz dr. Kapros Márta, a Palóc Mú­zeum igazgatója szerzett tá­mogatást. A tervek között sok minden szerepel. Indokolt volna egy megyei népviseleti kötet megjelentetése, amely­hez gazdag képanyag áll ren­delkezésre. Gyűlik az anyag Nógrád megye parasztsága tárgyi emlékeinek bemutatá­sára is. A megye népi építke­zésének is gazdag gyűjtemé­nye áll rendelkezésre. A könyvbemutató alkalmat adott arra is, hogy a kollégák, barátok köszöntsék 65. szüle­tésnapján Zólyomi Józsefet. Kovalcsik András, a Honisme­reti Kör elnöke és a város díszpolgára azt említette, hogy elévülhetetlen érdemei vannak Lombos Mártonnak és Zó­lyomi Józsefnek a helytörté­neti gyűjteménynek otthont adó csillagház erre a célra való hasznosításában. Juhász Péter polgármester a testület nevé­ben méltatta a Palóc Múzeum nyugalmazott igazgatójának munkásságát. Az ajándékok között a legnagyobb meglepe­tés a Hausel Sándor szerkesz­tésében megjelent „A Nógrád megyei parasztság lakástextí­liái” című kötet volt, amely szintén Zólyomi József írása. Az Á. Varga László által a szerzőnek átadott könyv láttán a meglepetésnél csak a megha­tottsága volt nagyobb az író­nak, hiszen a kéziratot csak olvasásra kérték el a kollégák, így a csillagház közönségének váratlanul kettős könyvbemu­tatóban volt része. Szabó E. Balassi Asztaltársaság: tárlat szeptemberben, alkotói lap októberben Megmutatják: ki mit tud Nemrégiben ért véget a sci-fi találkozó Salgótarjánban, a Balassi Asztaltársaság szer­vezői azonban már új prog­ramjaikra készülnek. Szeptember 8-án nyílik meg alkotóink hagyományos őszi tárlata, amelyre nemcsak tagja­ikat várják, hanem bárkit a me­gyéből, aki kedvet érez hozzá, hogy munkáit szélesebb közön­ségnek is megmutassa - tudtuk meg Bódi Ildikótól, a társaság elnökétől. A festmények és szobrok már most elhelyezhetők a Ba­lassi Bálint Könyvtárban, a bemutatásra szánt alkotások közül pedig Orosz István fes­tőművész, - aki a majdani ren­dezvényt megnyitja- és Lo- sonczy Ildikó salgótarjáni al­kotó válogatja ki azokat, ame­lyek ténylegesen helyet kapnak a Bóna Kovács Károly Galériá­ban. A tárlat egyben emlékkiál­lítás is lesz, az egyesület egyik alapítója, Baráth Zoltán szob­rász ugyanis tavaly hunyt el.- Az idei rendezvényeinket a Karácsony Sándor Alapítvány és a salgótarjáni önkormányzat civil szervezetek tanácsa támo­gatja, de köszönettel tartozunk mindazoknak, akik adójuk egy százalékát nekünk ajánlották fel - folytatta Bódi Ildikó. - így már most el tudtuk kezdeni a jövő évi Hungarocon szervezé­sét és két kiadvány megjelente­tésére is gondolhatunk. Egyik a már megszokott alkotói lap, melyben tagtársaink műveit publikáljuk, a másik a szintén salgótarjáni székhelyű Avana Egyesület lapja, amelyben az idei díjnyertes tudományos-fan­tasztikus novellákat közöljük, illetve azokat, melyeket a leg­jobbaknak ítéltünk. Az előbb említett orgánum főszerkesztője Orbán György lett, míg Sánta Csaba - a Salgó­tarjánban előadásaival már többször bemutatkozott fizikus - az Avana szerkesztőjeként fog tevékenykedni. A két lap természetesen nem jelent majd egymásnak konkurenciát, hi­szen míg az Avana füzete a sci- fi műfajt karolja fel, addig a Ba- lassi-füzet továbbra is a helyi szerzőknek ad helyet. Előbbit jövő év elején kezdik majd ter­jeszteni, utóbbinak októberre várható a megjelenése. D. N. A. Zarándokhely 1977 augusztusában halt meg Elvis Presley, a rock and roll királyának tekintett amerikai énekes. Az évek során szülő­városa, Memphis - ahol egyébként sírja is van - való­ságos zarándokhellyé vált mindazoknak, akik szerették dalait és a műfaj kedvelői. El­vis halálának huszonegyedik évfordulóján is több ezren mentek el a híres településre és rótták le kegyeletüket a vi­lágsztár emléke előtt. FOTÓ: FEB-Reuters

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom