Nógrád Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-27 / 174. szám

1998. július 27., hétfő Hazai Körkép 5. oldal Fenntartások a Nemzeti alaptanterwel szemben Elindul, de módosítják A pedagógusok széles réte­geinek vannak fenntartásai a Nemzeti alaptanterv jelen­legi, már elfogadott változa­tával szemben, ezért az Okta­tási Minisztérium mindenfé­leképpen felülvizsgálja azt - jelentette be Pokorni Zoltán, a tárca vezetője egy diákta­lálkozón a hétvégén. A kiigazítás elhatározott szán­déka nem jelenti azt - hangsú­lyozta a miniszter hogy szep­temberben ne kezdődne meg a NAT fokozatos életbe lépte­tése. A vele összefüggő kérdé­sekben azonban nem szabad néhány hét alatt elhamarkodott döntéseket hozni. A miniszter szerint a Nem­zeti alaptanterv felülvizsgálatá­val októberre, novemberre ké­szül el a tárca, az esetleges vál­toztatásokat ezt követően ter­jesztik a parlament elé. A kép­viselőknek kell ugyanis dönte­niük bármiféle változtatásról. Pokorni példákat is említett. A pedagógusok általános vé­leményével összhangban kifo­gásolta, hogy a NAT értelmé­ben - a hatosztályos általános iskolák megjelenésével - a ko­rábbi 14 éves korhatárral szemben a 12 éves gyerekek­nek is nyilatkozniuk kell pá­lyaválasztási terveikről. Szin­tén újra kell gondolni a tankö­telezettség 18 éves korhatárig történő kiterjesztését. Az új diákigazolványokkal kapcsolatban Pokorni Zoltán elmondta: a következő tanév első felében a régi diákigazol­ványokat még használhatják a fiatalok, az újakat várhatóan ja­nuárban kapják kézhez. Utóvizsgálat indul a légierőnél Az emberélet és a spórolás Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosá­nak általános helyettese a kecskeméti repülőtéren július 23-án történt repülős tragé­dia nyomán írásban közölte a honvédelmi miniszterrel, hogy utóvizsgálatot indít a magyar légierőnél. A helyettes ombudsman a mi­niszternek írt levelében emlé­keztetett arra, hogy az alkotmá­nyos jogok honvédségen belüli érvényesülésének átfogó vizs­gálatáról készült és 1997 szep­temberben nyilvánosságra ho­zott jelentés megállapította: az élet elvesztése kockázatának vállalását nem indokolhatja az anyagi erőforrások korlátozott­sága, különösen béke idején. A baleseteket nemcsak egyes repülőgépek állapota, hanem a kiképzés rendkívül alacsony óraszáma is okozhatja. A ki­képzésre szánt 60 óra repülő­időt - a vizsgálat szerint - a pi­lóták alacsonynak találták, mi­vel ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen elsajátítani a bizton­ságos repüléshez szükséges, alapos gyakorlati ismereteket. A következtetéseket levonva Polt Péter akkor megállapította, hogy a repült órák számának csökkentése veszélyezteti az alkotmányban biztosított, élet­hez és emberi méltósághoz való alapvető jogot, ez által alkot­mányos visszásságot okoz. A helyettes ombudsman most felkérte a honvédelmi mi­nisztert, hogy a vizsgálat lezá­rásáig is fontolja meg, milyen intézkedések tehetők az alkot­mányos jogokat sértő visszás­ságok csökkentése érdekében. Vasúti kedvezmények Zarándokoknak és sportrajongóknak Augusztusban két fővárosi eseményre is igénybe vehető a MÁV külön kedvezménye. Minden esztendő kiemelt ese­ménye Budapesten az Országos Szent Jobb Körmenet, amelyet augusztus 20-án tartanak a Ba­zilika körül. Az országalapító Szent István kézfejereklyéjét és a délutáni főpapi szentmisét látni akaró zarándokok részére a MÁV 50 százalékos alkalmi menettérti kedvezményt bizto­sít. A kedvezményes menettérti jegy visszautazásra csak akkor érvényes, ha azt a „Szent István Bazilika Plébánia Hivatal” bé­lyegzőjével érvényesítik. A főváros nagy nemzetközi sporteseményére, az Atlétikai Európa-bajnokságra is 50 szá­zalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak Budapestre az ér­deklődők augusztus 18-23. között. A félárú retúijegy visszauta­zásra csak akkor érvényes, ha a helyszínen az „Atlétikai EB Budapest ’98” feliratú bélyeg­zővel lebélyegezték. Mindkét fővárosi eseményre igénybe vehető a nagycsaládo­sok kedvezménye is. A három, vagy ennél több gyerekkel utazó családok tagjai kilenc­ven százalékos engedménnyel utazhatnak vasúton. K. T. A Csecsenfóldről hazakerült túszok a körülményekhez képest jól vannak Sikerrel járt a „csendes akció” Lefogytak, megviseltek, de nagyjából egészségesek fotó: feb/diósi imre A kilenc hónapos fogság után hazatért Dunajszky Gábor és Oláh István, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat két munkatársa - akiket 1997. október 23-án hurcoltak el cse­csen emberrablók a szeretetszolgálat grozniji missziójáról - tegnap személyesen számolt be meneküléséről. Elmondták, hogy öt hónapon át sötétben, bilincsbe verve tartot­ták mindkettőjüket, olykor na­pokig nem kaptak enni, s gyak­ran olyan kicsi cellába zárták őket, amelyben sem ki­egyenesedni, sem leülni nem tudtak. Amikor tehették, erő- gyakorlatokat végeztek. Az első orvosi vizsgálatok nem mutattak ki súlyos beteg­séget sem Dunajszky Gábornál, sem Oláh Istvánnál, - mondta Lehel László, a Magyar Öku­menikus Szeretetszolgálat lel­kész-igazgatója. A Csecsen- földről hazatért túszok - a ke­gyetlen tartási körülmények miatt - erősen lefogytak a fog­ságban. Lehel László közölte: sem a magyar állam, sem á Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat nem fizetett váltságdí­jat, és nem tud arról sem, hogy más, külföldi székhelyű szerve­zet fizetett volna. A túszszabadítás körülmé­nyeiről sem ő, sem Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője nem ámít el semmit, mondván: „Ezt bizalmas, védett információként kell kezelni, hi­szen a térségben további túszo­kat tartanak fogva.” A szóvivő közölte: „Honfi­társaink kiszabadulásában és hazatérésében meghatározó szerepet játszottak azok az erő­feszítések, amelyeket a külügyi tárca és más illetékes - hazai és külföldi - szervek, valamint a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat fejtett ki foglyul ejté­süktől kezdve.”- Meggyőződésem - mondta Horváth Gábor hogy Du­najszky Gábor és Oláh István számára most az a legfonto­sabb, hogy családjuk, szeret­teik körében a több mint 9 hó­nap viszontagságai után, ott­honuk nyugalmában pihen­hessenek, és elfeledhessék a megpróbáltatásokat. „Ólyan helyzetet kellett te­remteni - ez végül is 9 hóna­pig tartott -, amelyben a túsz- ejtők belátják: nincs más megoldás, mint a túszok sza­badon bocsátása” - ezekkel a szavakkal cáfolta Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP parlamenti frakció­jának vezetője azokat az érte­süléseket, amelyek szerint Oláh István és Dunaiszkv Gá­bor hazatérése váltságdíj kifi­zetésének következménye lett volna. Kovács szerint „a 3 mil­lió dolláros váltságdíj kifizeté­sével minden magyar állam­polgár potenciális tússzá vált volna”, így ezt a kezdetektől fogva visszautasították. A Külügyminisztérium ko­ordinálásával és a Nemzetbiz­tonsági Hivatal, valamint a rendőrség szakértőinek bevo­násával folytatott „csendes akció” sikeréért Kovács László köszönétét fejezte ki a két túsznak, hogy hősies vi­selkedésükkel nem nehezítet­ték meg a szabadulásukért folytatott tárgyalásokat, to­vábbá a családnak a türele­mért, az Ökumenikus Szere­tetszolgálatnak az együttmű­ködésért, valamint a sajtónak a visszafogott magatartásért. Martonyi János külügymi­niszter a tegnap délutáni sajtó­tájékoztatón megerősítette, nem fizettek váltságdíjat a magyar túszokért. Azt is el­mondta, hogy nem volt nyílt fegyveres akció, amikor Oláh István és Dunajszky Gábor ki­szabadult. További részleteket azonban a minisztérium nem közöl, mert tekintettel kell lenniük egyrészt a még fog­ságban lévő túszok, másrészt azok biztonságára is, akik se­gítettek az ügy megoldásában. Martonyi János szerint a cse­csen hatóságok külső segítség nélkül oldották meg a helyze­tet, és a jövőben is minden al­kalommal ezt fogják tenni. Csecsenföldön egyébként évszázadokra visszanyúló ha­gyományai vannak az ember­rablásoknak. A csecsen-orosz háború után megsokasodtak az emberrablások az észak-kau­kázusi Csecsenföldön, Da- gesztánban és Oszétiában. Je­lenleg négy külföldit (két brit, egy francia és egy török ál­lampolgárt), valamint csak­nem félszáz oroszt tartanak fogságban elrablóik. Nem fékezi a túszejtők kedvét az sem, hogy a hivata­los csecsen vezetés kíméletlen harcot indított ellenük, és el­fogásuk esetén az iszlám bíró­ságok akár halálbüntetést is mérhetnek rájuk. Aszlan Maszhadov csecsen elnök pél­dául alig két hete 100 ezer dol­láros jutalmat ajánlott fel an­nak, aki az egy éve elrabolt brit túszok nyomára vezeti a hatóságokat. Noha a csecsen különleges alakulatok több si­keres túszszabadítási akciót hajtottak végre, a foglyok egy része váltságdíjért nyerte visz- sza szabadságát. Úgy hírlik, az orosz túszokért többnyire százezer dollárt, a külföldie­kért egymilliót is követelnek. Engedély nélkül? Torgyán József földművelési és vidék- fejlesztési miniszter azt tervezi, hogy augusztus 1-jétől meg­szünteti a gabonaexport enge­délyezési kötelezettségét. Erről a rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt a miniszter. Haderővita. Magyarország je­lenleg nem tud akkora létszám­ban fenntartani szerződéses haderőt, hogy az veszély esetén elegendő legyen az ország vé­delméhez - jelentette ki Lányi Zsolt. Az Országgyűlés Hon­védelmi Bizottságának elnöke azzal kapcsolatban nyilatko­zott, hogy az SZDSZ pénteken a hadkötelezettség megszünte­tését javasolta 2002-től. MSZP-bírálat. Kovács László parlamenti frakcióvezető a hét végén az MSZP Győr-Moson- Sopron megyei küldöttgyűlésén bírálta a jelenlegi kormányza­tot, mert az - eddigi intézkedé­sei szerint - nem törődik a de­mokratizmus játékszabályaival, és akaratát kíméletlenül érvé­nyesíti. Sőt - mondta -, egyes döntéseiben még a hatalmi ar­rogancia is megmutatkozik. Munkáspárti készülődés. A Munkáspárt önállóan indul a helyhatósági választáson, és úgy ítéli meg, hogy a parla­menti választások után javít­hatja pozícióit az önkormány­zatokban. Mindez a párt Köz­ponti Bizottságának hétvégi ülésén hangzott el. Nyári egyetemisták. Tizenkét európai és tengerentúli ország­ból 65 résztvevő érkezett a XXII. Népművészeti Nyári Egyetemre, amelyet a hét végén nyitottak meg Zalaegerszegen. A nyolcnapos kurzuson a ma­gyar népviseletekkel, népi ék­szerekkel és kismesterségekkel ismerkednek a vendégek. Tűz a gumigyárban. Tűz ütött ki tegnap a budapesti Tau­rus gumigyár Kerepesi úti tele­pén. A tűzoltók 6 fecskendő­kocsival és 3 különlegesen fel­szerelt járművel vonultak ki és rövid idő alatt eloltották a lángokat. Az Anna-bál szépei. Vasár­napra virradóra megválasztot­ták az idei, sorrendben 173. ba­latonfüredi Anna-bál szépeit. Az idén a Veszprémben érett­ségizett, 18 esztendős balaton­füredi Forsthoffer Ágnes lett a bálkirálynő. Hamis ötezresek. Több mint hatvan hamis ötezer forintost foglalt le a rendőrség Borsod- Abaúj-Zemplén megyében. Egyelőre két embert tartóztat­tak le, de hogy milyen mód­szerrel és hol állították elő a bankókat, még nem tudják. A hamisítványok jó minőségűek, megtévesztésre alkalmasak. Beszélgetőpartnerünk: Csukás István író Közkívánatra megszületett Süsüke Buboréktündér címmel gyűjtötte kötetbe a Littera Nova Kiadó tavalyi gyermekvers- és mesepályázatának tizenhét díjazott írását. A bírálóbizottságban, a beküldött több mint négyszáz mű megítélésében többek között Csukás István író, a Süsü, a sárkány, A legkisebb Ugrifüles, a Keménykalap és krumpliorr, A nagy ho-ho-ho-horgász és még számos népszerű mese szer­zője is közreműködött.- Mindig nagyon fontosnak tar­tottam írók toborzását a gyerek­irodalom számára - mondta Csukás István. - Valamikor, a Móra Kiadó fénykorában Kor­mos Istvánnal, a legendás Vac­kor kedves alakjának megte­remtőjével, akitől sajnos korán megörököltem a főszerkesztői széket, tervszerűen kerestük az ifjú tehetségeket. Megnehezítette a dolgunkat, hogy abban az időben, a hetve­nes-nyolcvanas években nem nagyon volt (ma pedig egyálta­lán nincs)^ tekintélye a mese­írásnak. Évente legkevesebb két-három gyönyörű gyerek­könyvet kiadtunk, de szinte senki se figyelt fel rájuk. A gyerekirodalom valahogy ki­esett a kritika, a sajtó érdeklő­déséből, és sajnos napjainkban is hasonló a helyzet. Ezért is tartottam fontosnak a Littera Nova Kiadó kezdemé­nyezését és boldogan vállaltam a zsűrizést. Igenis össze kell szedni a tehetségeket, írásaikat pedig meg kell jelentetni, mert hiányzik a kifejezetten az ifjú­ságnak szóló igényes könyvki­adás. Eközben korholjuk a gye­rekeket, hogy nem olvasnak.- Tehát nem a televízió szip­pantja el az ifjú olvasókat?- Biztosan konkurenciája a televízió a könyvnek, de igé­nyes feldolgozásaival támoga­tója is. Gondoljunk például Fe­kete István nagyszerű munkái­nak remek televíziós feldolgo­zásaira, amelyek aligha riasz­tották el a gyerekeket az iroda­lomtól. Tudom, szembe szok­ták állítani a két ismerethor­dozó művészeti ágat, mondván kényelmesebb nézni a tévét, meg a videót, mint olvasni, de ha nem adunk a gyerek kezébe jó könyvet, nem is fog olvasni.- Ön mikor és mivel kezdte meseírói pályafutását?- Az Egy szürke kiscsacsi, amiben már Mirr-Murr, a kan­dúr is szerepelt, volt az első meseregényem. Ha jól emlék­szem 1967-ben jelent meg. Ab­ban az időben a tévé és a rádió is beszámolt az új könyvekről.-Milyen a jó mese 1998- ban? Egyáltalán: nem vált kor­szerűtlenné a mese műfaja?- A kérdés időnként újra és újra felvetődik. Valóban, azt hinné az ember, hogy a mozik és a tévé költséges szuperfilm­jei elhalványítják a hagyomá­A meseíró fotó: feb nyos mesét, holott ennek éppen a fordítottja az igaz. Ha „meg­kaparjuk” a szuperprodukció­kat, kiderül: mindegyikük mé­lyén egy-egy mese lapul. A mű­faj maga mindig is élni fog, leg­feljebb tévéjáték vagy rajzfilm formájában, vagy abban is.- Min dolgozik mostanában?- A minap fejeztem be a Süsü folytatását, a Süsükét, hogy úgy mondjam: közkívá­natra. Ügyanis négy-öt évvel ezelőtt zsákszámra kaptam a gyerekek leveleit, benne a ké­réssel: szülessen Süsüéknek gyerekük. Akkor meg is írtam a folytatást, azóta is ülnek rajta a tévében. Most gondoltam: amíg összeszedik rá a pénzt, megírom a történetet könyv­ben. Nemrég fejeztem be és remélem, karácsonyra megje­lenik.- További tervei?- Én mindig több dologba vágok bele egyszerre. Most például egy gyerekfilmen gon­dolkozom, amit az ősz folya­mán szeretnék megírni. A tévé­nek még tavasszal leadtam egy tizenhárom részes gyurmaftlm szinopszisát, azt is ki kellene dolgoznom. Ráski Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom