Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-29 / 100. szám

1998. április 29., szerda SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Mihalik Júlia jegyzete Jön az elnéptelenedés? J") öpke két nap leforgása /\alatt kétszer találkoztam ugyanazzal a hírrel, ami ön­magában egyáltalán nem meglepő. Egy statisztikai gyorsjelentés változatairól van szó, a második közlés nem más, mint az első továbbszőtt és meghökkentő tálalása. Az első és tényszerű arról sietett hírt adni, hogy a ma­gyar népesség lélekszáma tízmillió-százhuszonkétezer volt február végén, miután az év első két hónapjában több mint hatezer-hétszáz fővel csökkent. Emelkedik viszont a házasságkötések száma, mi­közben javulnak a halálozási mutatók. A születések száma szintén csökken. Az úgyneve­zett természetes fogyás muta­tó száma azonban kedvezőbb, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában volt. Hát, ez így, együtt, bizony nem túl felemelő - gondolja a magyar. Sokkal messzebbre megy viszont ennél a legolva- sottabbnak mondott prágai lap rólunk szóló szemelvénye, mely már a jelentés közzététe­lének másnapján napvilágot látott. E szerint - idézem - Magyarország lassan kihal. Míg tizenkét éve tíz és fél mii­lió lakosa volt, ma már 350 ezerrel kevesebb. Ha ez így megy tovább, akkor az ezred­fordulón tízmillió alá csök­ken. A csehek okfejtése így szól: a helyzet egyértelmű oka az, hogy Magyarországon egyre kevesebb gyerek szüle­tik, mert ott ma olyan luxus gyereket nevelni, amit csak kevesek engedhetnek meg maguknak. Mivel a gyermek- nevelési segély alacsony, s ráadásul az anyák a munka­helyüket is féltik, többen közü­lük apró csaláshoz folyamod­nak: allergiásnak nyilvánít­tatják gyereküket, mert a be­teg után több a juttatás . ■ ■ Érthető tehát, - folytatódik a kommentár - hogy a családok szociális helyzete a választási kampány egyik fő témája Ma­gyarországon. Mit lehet erre mondani? Elsősorban talán azt: volt szoc’-sorstársunk rajtunk tartja a szemét, s nem fogalmaz kevésbé sarkosan, mint tettük azt mi, mikor meg­dőlt a cseh gazdaság siker- propagandája. TTogy mégiscsak túl merész 11 a fenti következtetés? Va­lóban, de sajnos, attól tartok, hogy vitába szállni vele, még nagyobb merészség lenne. Nagybátonyi fiatalember nyerte a húszezer forintot Vásárfia a pénzintézettől Fejes László huszonnyolc éves nagybátonyi fiatalember nyerte a Palócország ’98 kiál­lításon, az OTP által felaján­lott összeget - jelentette be tegnap délben Mészáros At­tila, a bank salgótarjáni igaz­gatóságának vezetője. Az OTP akciót hirdetett a vásár idejére, azok számára, akik szerződést kötnek a pénz­intézettel. Sok kalandor is akadt a szerződni szándékozók kö­zött, de Fejes László a véletlen­nek köszönheti sikerét.-Cégünk is kiállított, s ol­vastam a felhívást - mondja. - Nemrég költöztünk felesé­gemmel új otthonba, ugyancsak az OTP segítségével. Már ko­rábban eldöntöttem, hogy a költségeket a folyószámlámról utaltatom. Most remek alkalom kínálkozott a szerződés megkö­tésére, hiszen-még nyerési-esé­lyem is volt. Mondanom sem kell, nagyon örülünk mindket­ten, sőt mind a négyen, hiszen van egy másfél éves kislányom és egy három hónapos kisfiam. Szóval, a pénz pont jókor jött. Mészáros Attila elmondta: a 20 ezer forintot a szerencsés la­kossági folyószámla-tulajdonos számláján tegnap jóváírták, kár­tyáját pedig postázzák. Meghívót hozott a mucsinyi polgármester Határbontó barátság (Folytatás az 1. oldalról) a gázhálózat építését kezdték meg. A határ menti együttmű­ködés keretében mindkét pol­gármester jó esélyt lát közös munkahelyteremtő beruházá­sok megvalósítására, az egykori határút megnyitása mellett. A mucsinyi delegáció első­ként virágot helyezett el Simon Lajos sírján. A tavaly elhunyt férfi sokat tett a két község kapcsolatának fejlesztéséért. Ezután megtekintették a Sal­gótarján és Vidéke Áfész he­lyi ropiüzemét, majd közös ebédjüket az egykor „Kádár­villaként” emlegetett, ma a közigazgatási hivatal kezelé­sében lévő üdülőben költötték el. T. Németh L. Megyei Körkép BATONYTERENYE RETSAG 3. oldal Három a kiállító alkotó - M. Kiss György, Molnár Zoltán és Tomka István grafikusok közös kiállítását tegnapelőtt nyitották meg a Kodály Zoltán Általános Iskola galériájában. án Akadálymentes környezetet! (Folytatás az 1. oldalról) Talán nem véletlen, hogy a megyei könyvtárat választották a rendezvény helyszínéül, hi­szen egyike azon intézmények­nek, ahová akadálytalanul be­juthat és könnyen tájékozódhat a tolókocsival közlekedő is. Ez volt a témája a könyvtár elő­adótermében rendezett konfe­renciának is, ahol Endrész Gá­bor magasépítő mérnök, dr. Klauber Sándor osztályvezető főorvos és Rádai Sándor ME- OSZ-szakértő Akadálymentes környezetért címmel tartottak előadást. Utóbbi a tervezés alatt álló nemzeti színházat hozta fel negatív példaként, ahol csak hosszas viták és tárgyalások után dolgozták át úgy a terve­ket, hogy oda tolókocsival köz­lekedők is bejuthassanak. Amennyire az új törvényt, legalább olyan fontosnak tartot­ták a résztvevők a társadalom szemléletváltozását, hogy az iskoláktól a munkahelyekig fo­gadják el egyenrangú társként a fogyatékos embert! Sz. Gy. S. Ülésezett a szécsényi, a pásztói és a balassagyarmati képviselő-testület Kórházi viták és közoktatás (Folytatás az 7. oldalról) tájékoztassa a testületet arról, hogyan áll a kiviteli tervek el­készítésének kérdése. Javaslatát azzal indokolta, hogy a városban olyan szóbe­széd járja: egyesek már költik a kórház pénzét. A testület név szerinti szavazással elfogadta az indítványt és harmadik napi­rendi pontként tárgyalásra tűzte. Dr. Dobrovoczky István polgármester előterjesztésében a tavalyi év költségvetésének teljesítéséről beszélt. Mint mondta, az elmúlt évben 30 millió forintos rövid lejáratú és 5,2 millió forintos folyószám­lahitei állománnyal indultak, amely óvatosságot indokolt. Éppen ezért az önhiki-s pályá­zat elbírálásáig korlátozó intéz­kedéseket vezettek be az in­tézmények részére, a halaszt­ható feladatok végrehajtását pedig átütemezték. Az év során pozitívan alakultak a bevételek: a belterületi földek ellenértéke, a Tigáz- és Émász-részvények eladása rendkívüli fejlesztése­ket tett lehetővé. így csökkent a város vagyona, de a többletbe­vételeket az infrastruktúra fej­lesztésére fordították, és sike­rült az évek óta maguk előtt görgetett hitelt visszafizetni. Ugyanákkor arra is figyelmez­tetett, hogy-ez egyszeri-és meg­ismételhetetlen lehetőség volt. A testület az 1997. évi költ­ségvetési beszámolót és egy­szerűsített mérleget 1 milliárd 159 millió 912 ezer forint bevé­teli, és 1 milliárd 123 millió 155 ezer forint kiadási főösz- szeggel elfogadta. * Szécsény - A napirendtől el­térve Varga Tibor polgármester a mezőgazdasági szakképző is­kola két pályázatának a benyúj­tásához kérte a testület egyetér­tését. Az intézet igazgatója - Czudor Istx'án - a Munkaügyi Minisztérium és a Megyei Munkaügyi Tanács által meg­hirdetett pályázati lehetőségek­ről tett említést. Az előbbi vi­lágbanki kölcsönnel, a másik megyei szakképzési alappal támogatott lehetőség. Mind a két pályázat kapcso­lódik az intézmény - korábban elfogadott - pedagógiai prog­ramjához, amelyhez rendelkez­nek az „önrésszel” is, így a kezdeményezés zöld jelzést ka­pott. Az általános iskola peda­gógiai programjának vitája előtt Kovács György igazgató mondott szóbeli kiegészítést, utalva arra, hogy megfelel a je­len követelményeinek és a jövő várható kihívásainak is. Meg­említette, hogy a 643 tanulót érintő programot véleményezte a tanintézet diákönkormány­zata, az iskolaszék és a tantestü­let is. Szenográdi Ferenc az ok­tatási bizottság állásfoglalását ismertette, s elmondta, hogy bár az jó, de célszerű évente fe­lülvizsgálni. Szenográdiné Végh Erzsébet, a polgármesteri hivatal szakmai felügyelője is hangsúlyozta, hogy megfelel a közoktatási törvénynek és a Nemzeti Alap­tantervnek, összhangban áll a megyei tervekkel. Zsédely La­jos képviselő az iskola kapcso­latrendszerének a bővítésére irányította a figyelmet, jónak tartja, hogy felkészült az ide­gennyelv oktatásra, de kifogá­solja a feltételrendszer gondjait. Lapzártakor még mindhárom testületi ülés tartott. T. L. - H. E. R. A. Hírek „Gyökereink” Salgótarján - Oláh Jolán és Balogh Balázs András helyi alkotók művészetét is bemu­tatja a TV2 „Gyökereink - Kisebbségekről mindenki­nek” című műsorában ápri­lis 29-én, szerdán 11 óra 15 perckor. Múlt és jövő Szalmatercs - Dr. Serfőző András, az MSZP ország- gyűlési képviselője, egyben jelöltje április 29-én, szer­dán 18 órától a helyi kultúr- házban tart beszámolót és választási fórumot. Ifjú zongoristák Szécsény - Az elmúlt hét végén nagy megtiszteltetés érte a helyi zeneiskola, Lé- várdi Beáta tanárnő tanítvá­nyait. Mester Boglárka, Bagó István, Bagó Zsófia, Halmos Tünde és Mizsák Georgina a zeneakadémián szervezett zongorázó zene­iskolások hangversenyén léptek fel. Népművészeti szoba Vizslás - A település általá­nos iskolájában április 30- án Juhászné Telek Erzsébet adja át a népművészeti szo­bát. A kiállított tárgyak mel­lett két próbababán csodál­hatják meg az érdeklődők a messze földön híres vizslási népviseletet. Gazdikereső Salgótarján - Egy felnőtt németjuhásznak és két há­rom hónapos kölykének gazdát keres az Állatotthon Alapítvány. Betegség miatt gazdára vár egy középter­metű, fekete, jó házőrző ku- tyus. Aki örökbe fogadná az állatokat, hívja a 32/311- 840-es telefonszámot. Igazgatói emlékek Érsekvadkert - A község általános iskolája március 25-ikén vette fel Petőfi Sán­dor nevét. Az ezen alkalom­ból rendezett ünnepségen iskolatörténeti kiállítás is nyílt, amelyen Pálinkás Jó­zsef és Réti Lajos, az okta­tási intézmény nyugalma­zott igazgatói emlékeztek meg a tanintézet múltjáról. Az eseményről közölt tudó­sításunkban így tévesen sze­repelt Szalai István, az ér­sekvadkerti katolikus iskola igazgatójának neve. Szeretlek, természet Háromszázötvenen vettek részt április 24-ike és 26-ika között a Pécsett megrende­zett Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom IX. országos találkozóján. A találkozó bővelkedett programokban, és vasárnap került sor a Zöld Szív pályá­zatok díjkiosztó ünnepségére, ahol várakozáson felül szere­peltek a salgótarjániak: A Makk Marci Búvárklub el­hozta a népviseleti pályázat V. helyét, a „Nagy Zöld Szí­ves” pályázatukat Hl. hellyel jutalmazták. Dicsérő okleve­let kaptak „A hírünk a világ­ban” pályázaton a sajtóval való jó kapcsolatukért. Áz ak­tív részvételt, a jó eredmé­nyeket drávai hajókirándu­lással jutalmazták a pályáza­tok kiírói. Adjon a képzés piacképes tudást - Tanácskozás a távoktatásról Ma a távoktatást nagyon sok ember még „úri huncutságnak” nevezi, s igazuk is van, ha a 140-160 ezer forintos gyakori tanfo­lyamdíjakra gondolunk, melyeknek csak az ára nagy, a kínált ismeret annál szerényebb, nem beszélve a felhasználhatóságáról. A konferencia résztvevőinek egy csoportja fotó: án Ezért is az a célunk, hogy a rá­szorulók - elsősorban a mun­kanélküliek - számára elérhető áron tegyük lehetővé a tanulást- mondotta Juhász Gábor, or­szággyűlési képviselő a Nyitott Szakképzési Közalapítvány ku­ratóriumának elnöke, a felnőtt- oktatási szakképzési napok teg­napi zárónapján Salgótarjánban a Népjóléti Képzési Központ­ban. Hangsúlyozta: ma már egyre többen jönnek rá arra, hogy a tanulásra érdemes ál­dozni, mert az növeli az ember életesélyeit. Nem elég azonban az egyén igyekezete, a rászoru­lókat illetve a távoktatás rend­szerének kiépítését az állam is je­lentős pénzzel támogatja. A köz- alapítvány ezt a folyamatot segíti- szakértői, szakmai tananyag készítésére, a távoktatás-techno­lógiai rendszer országos kiépíté­sére vonatkozó - pályázatok kií­rásával. Megtudtuk, hogy még ebben az évben, elsősorban a munkaügyi központok és kama­rák bevonásával 200 olyan kon­zultációs központ alakul ki az or­szágban, amelyekkel nemcsak számítógépes, hanem személyes kapcsolatba is kerülhetnek a táv­oktatásban résztvevők. Mivel még nagyon kevés embernek van számítógépe, vizsgálják an­nak lehetőségét, hogyan lehetne a munkáltatókkal megállapodni a munkahelyi géppark alkalma­zására. Dr. Sándor László, az MSZOSZ jelenlevő főtitkára, a munkaadók és a munkavállalók viszonyában egyik fokmérőnek nevezte azt, hogy milyen mér­tékben segítik a képzést és okta­tást. A munkanélküliek számára felajánlott szakmai képzés, okta­tási forma legyen anyagilag elvi­selhető és ami fontos: hasznosít­ható - fogalmazta meg. Az elő­adások utáni szakmai konzultá­cióban részt vevő szakemberek is ezt fogalmazták meg elvárásként. Fontosnak tartva a „képzők ki­képzését” azaz a távoktatásban már részt vevő tanárok, vagy ez­után bekapcsolódók felkészítését. Ezzel kapcsolatban hangzott el kritika: nem elég a tanulókat ka- zalnyi jegyzetcsomaggal „bom­bázni” - abból nem születhet eredmény. A számítógépes, tele­fonos, levélkapcsolat csak segíti, de nem pótolja az alkalmankénti személyes találkozást, egyezte­tést, tanácsadást, számonkérést. Összességében úgy fogalmaztak: az EU-tagországok tapasztalatait és saját adottságainkat felhasz­nálva, kellő állami források be­vonásával a távoktatásnak jövője van Magyarországon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom