Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-21-22 / 44. szám

6. oldal Mozaik 1998. február 21., szombat Újra képzőművészeti kör működik Pásztón - A tehetség kötelez Együtt talán könnyebben megy Valamikor, a hatvanas évek tájékán Pásztón is működött képzőművészeti kör. Aztán - ki tudja, miért - szép csendben megszűnt. Tavaly novemberben azonban a Csohány Baráti Kör ifjú tagjai úgy gondolták, ismét érdemes lenne egy klu­bot alakítani, ahol rendszeresen összejöhetnének, megbe­szélhetnék közös dolgaikat, problémáikat. Az apropót Szabó Noémi első önálló kiállítása adta február­ban, amelynek megnyitóján kezdtek megismerkedni egy­mással az ifjú képzőművé­szek. Az ötlet szinte magától jött, hogy egy ilyen klubnak itt lenne létjogosultsága. Együtt könnyebb A művelődési központ biztosí­totta számukra a helyet, így novembertől minden pénteken találkoznak a Pásztói Ifjú Képzőművészek Klubjában (PIKK). A létszám az alapító öt főről mára négyre zsugoro­dott: Szabó Noémi, Balogh Andrea, Varga Anikó és Kiss József ma. is azt vallja, hogy a fiataloknak mindig nehéz volt bármibe belevágni, együtt ta­lán könnyebben megy. A szakmai segítségen túl együtt dolgoznak, beszélgetnek olyan témákról, amelyek mindannyiukat érdeklik.- Aki duzzogva fogadja a kritikát, nem igazán intelli­gens ember - vallja Szabó No­émi, aki tájképeket, csendéle­teket fest. - Előfordult már az is, hogy a vélemények után új­rafestettem a képet és teljesen más jött ki belőle.- Szívesen hozom be mun­káimat „bírálásra” - erősíti meg Kiss József, aki szintén a természethez vonzódik, és a társaságban az egyetlen férfi. De nem csak bírálják, segí­tik is egymást, akárcsak a négy testőr: ha modellre van valamelyiküknek szüksége, biztos, hogy egyikük hajlandó beugrani. Sokat köszönhetnek Perényi Anna művész-tanár­nak: ahogy mondják, igazi „tyúkanyó” módjára fogja őket össze, segít szakmai ta­nácsokkal. Nyoma sincs benne a szakmai féltékenységnek, igazi tanárként bátorítja őket.- Milyen terveik vannak erre az évre?- Én Párizsba, az akadémi­ára készülök - mondja Szabó Noémi. - Ezt a lehetőséget Vadász Györgynek, Pásztó sok díjjal kitüntetett főépítészének köszönhetem, aki felvállalt mint tanítványt. Ez a három hónap nekem a csodát jelenti: mindig erről álmodtam, ezt ajándékba kaptam. Nehéz bekerülni- Jelenleg magániskolában ta­nulok, éppen most vagyunk túl a féléves záráson - gondolko­dik el Varga Anikó, aki divat- tervezéssel foglalkozik, de ké­szít tűzzománcokat, kerámia­fejű babákat is. - Az idén ne­gyedszerre rugaszkodom neki az Iparművészeti Főiskola di­vattervező szakának, de na­gyon nehezen lehet bekerülni. Gondolkodom még azon, hogy esetleg beadom a felvé­teli kérelmet a képzőművésze­tire is, aztán majd meglátjuk. Ami biztos, hogy szeretnék kiállításokat a PIKK-en belül.- Ebben az évben nekem is a továbbtanulás a legfőbb cé­lom - mondja Kiss József—, de úgysem sikerül: eléggé pesz- szimista vagyok. Ami talán el­érhetőbb: minél több kiállítás. Nem akarok szürke városi festő lenni, akiről halála után derül ki - vagy ki sem derül — hogy festett. Szeretném, ha mások is felfedeznék a képe­ken, amit elrejtettem.-Én nem akarok ebben a szakmában továbbtanulni - mondja meglepetésemre Ba­logh Andrea. — Kaposvárott, a Pannon Agrártudományi Egyetemen szeretnék tanulni, és a körön belül továbbké­pezni magam. Én jobbára lo­vakat festek, de eddig túlnyo­mórészt elajándékoztam az el­készült képeket. Jó az, ami természetes Valamiben azonos a négy ifjú művész: modem képeket nem festenek. Mint mondták, a modem festészet óriási kérdő­jel, nekik az a céljuk, hogy a művészetet egyszerű formá­ban adják vissza az emberek­nek: a képek nyugalmat, békét sugározzanak. Szerintük min­denben az a jó, ami a termé­szetet követi: minél közelebb áll hozzá, annál nagyobb érték és annál inkább emberi. S hogy miért festenek?- Ha az ember ilyen adott­sággal születik, akkor azzal élni kell - foglalja össze Kiss József. - Kutya kötelessége csinálni, a tehetség kötelez.- Azt is hozzátenném, hogy a piacot eluralták a giccsek, olcsóbb a közízlés -egészíti ki Anikó. - Én azt tartom: ha valaki megnézi a képeket és csak egy rövid időre elfeled­kezik gondjairól, már megér­te. Hegedűs Pályázat diákoknak - Minden résztvevőnek emléklappal kedveskednek Petőfi versei gyermekszemmel Az idei, 1998-as esztendő kiemelkedő évfordulót tartalmaz. Ez évben ünnepeljük, hogy Pest-Budán 150 éve győzedelmeske­dett a márciusi forradalom, de ha a márciusi forradalomról beszélünk, nem feledkezhetünk meg annak kétségkívül legis­mertebb vezéralakjáról, Petőfi Sándorról sem. Az 1998-as év Petőfi Sándor születésének 175. évfordulója. Ez alkalomból hirdeti meg a salgóbányai Petőfi Sándor Em­lékkönyvtár, a Somoskőújfalui Petőfi Sándor Művelődési Ház, a Somoskőújfalui közművelő­dési könyvtár, valamint a So- mosi Általános Iskola a „Petőfi Sándor versei gyermekszem­mel” című pályázatát. Pályázni két kategóriában: irodalmi és képzőművészeti al­kotásokkal lehet. 1. Irodalmi kategória: „Gondo­lataim Petőfi Sándor ... c. versé­ről”. Ebben a kategóriában első­sorban nem verselemzéseket vár­nak. Azt szeretnék, ha a gyerekek az általuk szabadon választott Pe- tőfi-vers kapcsán támadt gondo­lataikat, szabad asszociációikat fogalmaznák meg. 2. Képzőművészeti kategó­ria: egy szabadon választott Pe- tőfi-vers illusztrációját, illetve a mű által gyakorolt hatást, ér­zelmeket kell a képi megformá­lás eszközeivel rögzíteni. Pályázati feltételek:- A pályázaton részt vehet minden általános iskolai tanuló, illetve a hatosztályos középis­kolák 1. és 2. évfolyamának di­ákjai.- A beérkezett pályamunká­kat mindkét kategóriában két - 7-10, illetve 11-14 éves tanu­lók - korcsoportban bírálja el a zsűri.-Az írásművek terjedelme az 1. korcsoportban ne haladja meg az egy Ä/4-es, a 2. korcso­portban a két A/4-es oldalt. A képzőművészeti munkák A/3-as vagy A/4-es méretben - a grafit kivételével! - bármi­lyen technikával készülhetnek. Egyéb tudnivalók: A beküldött pályamunkákat szakmai zsűri bírálja el, mely­nek tagjai: irodalmi kategória: Fehér Miklós, a Balassi Bálint Könyvtár igazgatója, Földi Pe­temé, a Somoskőújfalui köz- művelődési könyvtár vezetője, Koronczi Kornélia, a Somosi Általános Iskola könyvtárosa; képzőművészeti kategória: Földi Péter festőművész, Mol­nár Péter szobrászművész, Molnár Zoltán tanár. Minden résztvevőnek em­léklappal kedveskedik a ren­dezőség. Ezenkívül kategóri­ánként és korcsoportonként az első három helyezett tárgy- jutalomban részesül. A pályá­zat tisztasága érdekében a Somosi Általános Iskola tanu­lóinak munkáit versenyen kí­vül bírálják el. Az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra 1998. március 14- én, a Somoskőújfalui Petőfi Sándor Művelődési Házban, ünnepélyes műsor keretében kerül sor. A beérkezett képző- művészeti alkotásokból az in­tézményben kiállítást rendez­nek; a legjobb pályamunkák ezen felül még a Somosi Álta­lános Iskola galériájában is megtekinthetők lesznek. A pályamunkákat március 2- ig az alábbi címre kell eljut­tatni: Somosi Általános Iskola, 3121 Salgótarján-Somoskőúj- falu, Semmelweis út 2. Bár­mely, a pályázattal kapcsolatos egyéb kérdésre szívesen vála­szolnak a fenti címen, s a 32/435-095 telefonszámon. Emlékezés az évforduló jegyében kétkezi munkával, pályázattal, túrával Somosi kötődések a költőhöz Petőfi Sándor születésének 175. évfordulója kiemelt jelentő­ségű a Somosi Általános Iskola számára. Kötődése ugyanis többszörös a költő-forradalmár emlékéhez. Részben, mert a hely kötelez (Petőfi bejárta Salgó és So­moskő vidékét), másrészt az is­kolához két intézmény is tarto­zik, amely a költő nevét viseli. Az évforduló jegyében hirdette meg az iskolai és közművelő­dési könyvtár a „Gondolataim Petőfi Sándorról” című pályá­zatát. S elsőként ajánlották fel segítségüket a somoskői Petőfi- kunyhó környékének tisztán tartását indítványozó képviselői felhíváshoz. Az Eresztvényt Somoskővel összekötő Petőfi- sétány karbantartását is vállal­ták. Március 15-re a Salgóbá- nyáról indítandó emléktúra szervezésével készülnek. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg­fejtése: Bácsi, szerintem egy­szerűbb lenne venni egy fény­képezőgépet. Ezerforintos vá­sárlási utalványt nyert: Papp Gáborné Endrefalva, Arany Já­nos u. 5. A mai rejtvény helyes megfejtését február 26-ig lehet beküldeni. Templomaink története Nagyboldogasszony tisztelete - BÁRNA Neve már 1475-ben felmerül, 1548-ban a Feledy család bir­tokolja. A XVI. század második felében valamilyen termé­szeti csapás vagy más miatt elpusztulhatott, mert írásos em­lékek ezen időből nem maradtak róla. 1715-ben nemesi, 1720-tól jobbágyközségként szerepel. Ekkor hat adóköteles háztartást írtak itt össze. 1770-ben Gömöry János, 1826-ban a gróf Teleki család a tulajdonos földesúr. A kes­keny, mély völgyben két patak összefolyásánál hosszan nyú­lik el, a bánya­vidék kopár dombjaival és bükkerdőkkel körülvéve. Kis házai közül emelkedik temp­lomának tornya a magasba. A falu déli végén, magas dombra épült. Későbarokk, egyhajós épület, a homlokzatból kinövő kis tor­nyával. A hom­lokzat középső fala kissé előre- ugrik, közepén barokk keretes kapuval. Felette felírás: 1809. A mai plébániaépület 1893- ban épült. Az 1731-es Cano- nica Visitatio szerint egy ro­mos épület állt itt (mint Cered fíliáját említi az egyházlátoga­tási jegyzőkönyv), amely ro­mos templomocskát Minden­szentek tiszteletére építették fel. Valaha a kazári plébános is ellátta a bámaiak lelki veze­tését, hisz Béllay János, Kazár egykori papja pontos anya­könyvi vezetéséből kitűnik, hogy saját faluja mellett kiste- renyei, salgótarjáni és bámai híveket is esketett, keresztelt, temetett az 1696-os eszten­dőkben. Onnan is tudható ez, hogy a Bámát érintő eseteknél bejegyezte: ...„Bamenses, Pa- rochiae vacante...” végezte a szertartást. A régi templom mellett te­rült el a temető is, báró Jósika kegyúr még 1756-ban kijavít­tatta és zsindelyeztette a temp­lomot. Ennek szentélye és sek­restyéje 1761-ben boltozott, hajója mennyezetes, tornya pedig 1813-ban is fából volt. A hívek régi óhajának megfe­lelően 1799-ben felállították itt az önálló plébániát, fília nélkül. A papiak ekkor egy fá­ból épült ház volt. A történelmi felsorolások­ban elérkeztünk a mai temp­lom - már fent is jelzett - épí­tésének kezdetéhez, 1809-hez. Az 1822-ben végleg elkészült templomhajó egyszerű falsík­jait két-két ablak tagolja. Az orgonakarzatra az északi ol­dalról lehet feljutni, fa csiga­lépcsőn. Sekrestyéje az északi olda­lon, a szentély mellett van két ajtóval, egy ablakkal. A főol­tár fölött - talán Kracker János Lukács festménye a XVIII. sz. második feléből - Mária mennybemenetelét ábrázoló kép van. Keresztelőkútja 1800 körüli, egy­szerű, fából készült. A be­járat előtti homokkő fe­szület 1841-től áll a helyén. A Nagy bol­dogasszony tiszteletére fel­szentelt temp­lom plébánosa volt több évti­zeden át Vajda Gyula esperes, igazgató kán­tortanítója pe­dig a sokak ál­tal Salgótar­jánban is ismert Kiss Pista bá­csi, akinek utolsó munkahelye a tarjáni Kodály zenei általá­nos iskolában volt, feleségé­vel, Erzsi nénivel együtt. Mindketten hosszú évtizede­kig erősítették a salgótarjáni pedagóguskórust is! Bámán volt még plébános többek között Bíró Lajos, dr. Lébényi Antal, Buczkó Atanáz, Fekete Béla. Napjainkban a salgótarjáni Szent József plébánia fíliája, innen Bajfi István plébános atya jár Bámába misézni. 1891 és 1980 között a bámai templomot többször renovál­ták. D. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom