Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-21-22 / 44. szám

1998. február 21., szombat Hazai Körkép 7. oldal Egyházi tanulmány a földről A pápa a szegénységről II. János Pál pápa ez évi nagyböjti üzenetének közép­pontjában a szegénység kér­dése áll. A pápa „az anyagi szegénység botrányáról” és a „szellemi­lelki táplálék hiányáról”, az ér­telmetlen, céltalan életekről szólva arra hívja fel a kereszté­nyeket: segítsenek megfelelő életkörülményeket teremteni minden ember számára. A Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar tegnap sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra az üzenetet. Ezt követően Mayer Mihály pécsi megyés püspök a Justitia et Pax (Igazságosság és Béke) Pápai Tanácsának a földbirtok­koncentrációval foglalkozó ta­nulmányát ismertette. Ki­emelte, hogy a világszerte meg­figyelhető agrárfolyamatokat a gazdasági összefüggéseken túl társadalmi, kulturális hatásaik­kal egyetemben vizsgálja a Szentszék tanulmánya. Rabár Ferenc volt pénzügy- miniszter elmondta: a hatás- vizsgálatokból adódó diagnózis szerint világszerte, különösen a fejlődő országokban földbirtok- koncentráció zajlik. Holott - hangsúlyozta a tájékoztatóra meghívott közgazdász - a kor­szerű technológia segítségével a kisebb birtokok is jövedelme­zővé tehetők. Ezek védelme pedig egy sajátos, önmagában is értékeket hordozó életforma, kultúra védelmét jelenti. Rabár az egyház szociális ta­nításait idézte: „a földet termé­szeti kincseivel együtt az egész emberiség kapta”. Ellenzéki pártok a közbiztonságról Régen lépni kellett volna Két ellenzéki párt is véle­ményt nyilvánított tegnap a közbiztonságról, elmarasz­talva a kormány pártokat. A Fidesz-Magyar Polgári Párt kormányra kerülése esetén megerősíti a rendőrséget, meg­szigorítja a büntetési tételeket, a fegyvertartás szabályait és a határőrizetet, valamint harcot hirdet a kábítószerek ellen - je­lentette ki Ader János. A Fidesz alelnöke közölte: a párt kormányerőként már az első száz nap alatt kíméletlen harcot hirdetne a bűnözés ellen, mert határozott szándéka visz- szaállítani a rendet és a közbiz­tonságot. Az állam ugyanis je­lenleg képtelen arra, hogy megvédelmezze polgárait az újabb és újabb törvénytelensé­gektől. A Magyar Demokrata Nép­párt szerint a közbiztonság ösz- szeomlásáért egyaránt felelős­ség terheli a szocialista párti miniszterelnököt és az SZDSZ- es belügyminisztert - jelentette ki Kónya Imre volt belügymi­niszter. „Ami ebben az ügyben a kormányzó pártok körében zajlik, az sajátos politikai játszma” - tette hozzá. A bel­ügyminiszter által kért 12 mil­liárd forintnál is többre lenne szükség, de ezt a jelenlegi kor­mány legelső költségvetésénél kellett volna előterjeszteni, s nem most, a ciklus végén - je­lenetette ki a politikus. Az egykori miniszter szerint bárki kerül is hatalomra, a vá­lasztások után átfogó kormány- programot kell kidolgoznia a bűnmegelőzésre és a közbiz­tonság javítására. Az ismeretlen tettesek harmada lelepleződik Januárban 17 embert öltek meg Januárban több mint 41 ezer bűncselekmény vált ismertté, ami 32 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban volt. A Belügyminisztérium Adat- feldolgozó Hivatalának előze­tes összesítése szerint Csongrád és Győr-Moson-Sopron me­gyében 48-89 százalékos a nö­vekedés, míg a bűncselekmé­nyek 40 százalékát adó Buda­pesten 130 százalékos. Leg­alábbis papíron. A Kriminálstatisztikai Értesí­tőből ugyanis az is kiderül, hogy az összes most ismertté vált bűncselekménynek csak egy részét követték el az idén. Zömmel tavalyi esetekről van szó, de ezek az idei statiszti­kákban jelentkeznek. Mindenesetre: a januárra „el­számolt” nyomozásokban csaknem 9 ezer bűnelkövető vált ismertté, 9 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár 5,9 milliárd forint volt, ami 27 százalékos növekedést jelez. Az esztendő első hónapjában országosan 37 ezer rendőri eljá­rás indult ismeretlen tettes el­len, ami 37 százalékos növeke­dés. Ezeknek a nyomozásoknak 36 százaléka volt eredményes. Ez év első hónapjában 17 emberölést regisztrált a statisz­tika, néggyel kevesebbet, mint 1997 januárjában. A Duna az integráció jelképe legyen Példa nélkül álló jelenség: stabilizáció és növekedés egyszerre Kétszáz vendég az ország házában fotó: feb/diósi imre Több mint kétszáz külföldön élő, sikeres magyar részvéte­lével pénteken megkezdő­dött a III. Magyarország 2000 konferencia Budapes­ten, a Parlamentben. A ven­dégek a hazai közélet és tu­domány képviselőivel együtt megvitatták az ország euro- atlanti integrációjával kap­csolatos teendőket. A házigazdák nevében Glatz Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke mon­dott megnyitóbeszédet. Hang­súlyozta, hogy a csatlakozás csak akkor válik a magyar nép javára, ha időben megalapoz­zuk az Unióban saját érvénye­sülési, gyarapodási lehetősé­geinket. Véleménye szerint ehhez olyan magyarságra van szükség, amely nem a múltbéli sérelmein mereng, hanem le­leményes, cselekvő, nemze­tére büszke, miközben nem akar másokat kirekeszteni. Reményét fejezte ki, hogy a Duna a jövőben erőműprob­léma helyett az ember és ter­mészet harmóniája, az integ­ráció szimbóluma lesz. A tanácskozás vitaindítójá­ban Horn Gyula miniszter- elnök örömmel üdvözölte, hogy évről évre egyre többen fogadják el a meghívást a Ma­gyarország 2000 konferenciá­ra. Ennek köszönhetően ma már mintegy 200-300 fős kül­földön élő magyar „lobby­háló” segíti diplomáciai és gazdasági érdekeink hatéko­nyabb érvényesítését. A kor­mányfő kiemelte, hogy az euroatlanti integrálódás ered­ményeként Magyarország nem lesz többé „ütközőállam” a veszélyeztetett zónában. Hangsúlyozta, hogy a NATO-csatlakozástól bizton­ságot, a békés munka feltéte­leit remélhetjük, míg az euró­pai uniós tagság az együttmű­ködés kiszélesítését, a gazda­sági felzárkózást és a moder­nizációt hozhatja el. A péntek délelőtti plenáris ülésen többek között felszólalt Lámfalussy Sándor, az Euró­pai Monetáris Intézet volt el­nöke, aki a világgazdaságban egyedülálló jelenségként érté­kelte azt, hogy a gazdasági növekedést és a stabilizációt egyszerre, egy időben sikerült megvalósítanunk. Véleménye szerint az ország ma már nem csak az árak, hanem a minőség terén is felveszi a versenyt a fejlett országok gazdaságával. Kovács László külügymi­niszter kiemelte, hogy integrá­ciós törekvéseinket úgy koro­názta siker, hogy közben nem keletkezett „választóvonal” a szomszédos országok és Ma­gyarország között. A további­akban az EU-bővítés nyitott­sága mellett érvelt. Medgyessy Péter pénzügy- miniszter lényeges előrelépés­nek tartja, hogy az ország adósságállománya jelentősen csökkent, s véleménye szerint az idei infláció nem haladja majd meg a 14 százalékot. Magyar Bálint kultuszmi­niszter egyedülállónak ne­vezte azt a Sulinet-programot, amelynek eredménye, hogy ezer középiskolából hatszázat már bekapcsoltak az Internet számítógépes világhálózatba. A ma is nagy tekintélynek örvendő pénzügyi szakértő, André Kostolany szerint a ma­gyarság ma is kitűnő hírnév­nek örvend a világban. Az eszmecsere délután szekcióüléseken folytatódott az integráció gazdasági, kül­politikai, társadalmi, kulturális és kommunikációs felada­tairól. Németh Zsuzsa Közgyógyellátás helyett egyéni keret Az elmúlt hét évben több mint tízszeresével emelkedett - há- rommilliárd forintról 35 milliárdra nőtt - az az összeg, ame­lyet a lakosság gyógyszerre fordított. Egyebek mellett ez is kiderült a gyógyszertámogatásról pénteken kezdődött két­napos budapesti konferencia megnyitóján. Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendezvényén Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Ka­mara elnöke elmondta: bár a gyógyszerárak évenkénti emelkedése folyamatosan az infláció alatt marad, miután a gyógyszerek árához nyújtott tb-támogatás egyre csökken, a nem támogatott patikaszerek aránya növekszik, a lakosság mind többet kénytelen gyógy­szerre költeni. Nem csökkentek az egész­ségbiztosító kiadásai sem: a tb tavaly 200 százalékkal költött többet gyógyszerár-támoga­tásra, mint 1993-ban - jelen­tette ki Hetényi László, a nép­jóléti tárca munkatársa. Mind­eközben a betegek 15-20 szá­zaléka nem képes kiváltani gyógyszerét, és az emberek egészségi állapotában sem kö­vetkezett be javulás. Dr. Ajlcay Zoltán, a Pulmo- nológiai Intézet igazgatója szerint ennek az is az oka, hogy a legtöbbet használt gyógyszerek nem a leggyako­ribb betegségek medicinái kö­zül kerülnek ki, másrészt a szociális jellegű közgyógyel­látás és az egyéb ingyenes jut­tatások sokba kerülnek a tb- nek és a központi költségve­tésnek. Ezzel kapcsolatban Ajkay elmondta: e formában jelenleg több mint félmillióan jutnak térítésmentesen gyógy­szerhez. Egy közgyógyellá- tottra több mint 30 ezer forint­nyi támogatás jut évente, csaknem háromszor annyi, mint amennyibe egy „átlag magyar biztosított” kerül. A közgyógyellátás igazság­talan, visszaélésekre alkalmas - bírálták többen is a rend­szert. Úgy vélték: hosszabb távon csak a tényleges megbe­tegedésekhez igazodó, egyéni­leg meghatározott gyógyszer- keret bevezetése jelenthet megoldást. MSZP: vasárnap jelölés. A március 6-7-ei kongresszus előkészítése jegyében tartja meg országos választmányának kibővített ülését vasárnap a Magyar Szocialista Párt. A tes­tület elfogad egy, az elmúlt négy év kormányzását politikai szempontból elemző dokumen­tumot. A párt miniszterelnök­jelöltjének megnevezése is a választmány vasárnapi ülésé­nek feladatai közé tartozik. A módszert kifogásolják. Bár az MDF indokoltnak és szükségesnek tartja Magyaror­szág részvételét egy Irakkal kapcsolatos nemzetközi akció­ban, kifogásolja azt a módot, ahogyan a kormány a kérdést kezelte - jelentette ki pénteken Csóti György országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának alelnöke. Szent György-díjak. A rend­őrökért, a rendőrségért végzett tevékenység elismeréseként Szent György-díjakat adomá­nyozott pénteken a Police Cari­tas Alapítvány. A díj egyik ki­tüntetettje Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyű­lési biztosa, aki szerepet vállalt a rendőrök munkakörülmé­nyeinek vizsgálatában. Másutt tüntetnek. A Duna Charta és a Duna Kör bejelen­tette: február 28-án nem a bu­dapesti Vörösmarty téren, ha­nem a közelben lévő József ná­dor téren tartják erőműellenes tüntetésüket. A sorban a negyedik. Meg­halt a bolti sorozatgyilkos ne­gyedik áldozata, akit a IX. ke­rületi Kinizsi utcai villamossági szaküzletben sebesített meg életveszélyesen támadója - kö­zölte a BRFK sajtóügyeletese. A 37 éves Jemye Istvánt köz­vetlen közelről lőtték fejbe feb­ruár 4-én, azóta kómában volt. Végleg hazatérnek. Az Egyiptomban közlekedési bal­eset következtében elhunyt két békefenntartó katona földi ma­radványait a Malév vasárnapi, menetrend szerinti járatával hozzák Budapestre. A társasházakért. Társa­dalmi civil szervezetekkel fog­lalkozó parlamenti bizottság felállítását kezdeményezi a La­kásszövetkezetek Országos Szövetsége — közölte Farkas Tamás elnök. A LÖSZ célja az Érdekegyeztető Tanács negye­dik, civil szervezeti oldalának kialakítása, valamint a társas­házak jobb érdekképviselete. Elhunyt Fenyvesi Mária. Életének 75. évében elhunyt Magyarország örökös gyorsíró bajnoka. Az Aranytollal kitün­tetett újságíró több évtizeden át volt parlamenti gyorsíró és az MTI szerkesztője. Tvr-hét a hét minden napjára! Témáiban is színes, *akész családi müsormagazin A Titanic tragédiája című melléklettel A hét sztárja: Shannen Doherty íio Banderas kipihente a Zorrót remy Irons és az otthoni fák ígyi Barbara vígan, Vígben távházasságban Macaulay Culkin szekere lassan döcög arlize Theron tűi szép volt r-hét - a műsorújság Üj sorozatokkal jelentkezik a Duna Televízió Kész az első saját tévéjáték Új müsorsorozatokkal jelent­kezik a közeli jövőben a Duna Televízió és ezek keretében „3 Szerelem” címmel vasárnap vetítik az első, saját készítésű tévéjátékot. A klasszikus magyar szerzők műveiből írt, három különböző történetből álló alkotást holnap mutatják be a szerelemről szóló, egész estét betöltő össze­állítás keretében. Az egyórás tévéjátékot a műsor szerkesz­tője, Pacskovszky József ren­dezte, aki az 1995-ös filmszem­lén mutatkozott be az Esti Kor­nél csodálatos utazása című filmjével. Az összeállításban helyet kapott még az Artisten című svéd kisjátékfilm, Francois Truffaut Jules és Jim című alko­tása és több egyperces burleszk. A stúdióban a szerkesztő mind­emellett olyan népszerű szemé­lyiségeket lát vendégül, mint Tóth Krisztina költő és Ragályi Elemér operatőr. A holnapi program az Egy estém... című, havonta egyszer, vasárnap jelentkező sorozat első része. Az új műsor egyes adásainak szerkesztésére neves személyiségeket kémek fel, akik saját szája ízük szerint ál­lítják össze más-más témakör­ben a programot. Március 1-jétől egyébként újabb sorozatot indítanak Meg­idézett történelem címmel. En­nek keretében - ugyancsak ha­vonta egy vasárnap - művészi alkotásokon keresztül, történé­szek közreműködésével mutat­nak be egy-egy korszakot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom